Európában a XV-XVI. sz.-ra fordulat következik be a világfelfogásban. A figyelem a természetre irányul, valamint az emberre. A humanizmus eszméje hódított tért. Az Isten és a világ viszonyának problémái helyett az ember és a természet viszonyának kérdései felé fordul. Reneszánsz=újjászületés. Első mozzanat a vallásos felfogástól való eltávolodás. A csillagászat, a matematika fejlődése is hozzájárult az új világkép megalapozásához. Jelentős továbblépés volt a tudományokra alapozott természetfilozófia.
1) Kopernikusz: 1543-heliocentrikus világkép: a világ központjába a Napot helyezi. A Nap körül mozog az összes bolygó, így a Föld is. A Föld a saját tengelye körül is forog. Tanítását az egyház elutasította, azonban azok igaz voltát más gondolkodók is megerősítették.
2) Galileo Galilei: A kopernikuszi tanok hirdetéséért börtönbe zárták, ezért tanait visszavonta. "És mégis mozog a Föld"- mondta. Felismerte, hogy a szabadon eső testek sebessége nem függ azok súlyától. A testek mozgását külső erők szabják meg. Nem bízott érzékeiben-szín, szag-, mivel nincs valós létük. A kiterjedéssel bíró testet tekinti realitásnak, a valóság kritériuma nála a tér- és időbeliség.
3) Giordano Bruno: az inkvizíció máglyán elevenen elégette. Bruno megsejti, hogy a Nap csak egy a többi csillag közül. A végtelen világegyetemben nincs fönn és lenn, a Hold fölött és a Hold alatt lévő világ megkülönböztetése értelmetlen. Ő a világot tekinti végső valóságnak. Felesleges az első mozgató, mivel maga az anyag a mozgás elve: belőle fakad a különböző alakot öltő valóság valamennyi formája. Világlélek-elmélete: az anyagban benne rejlő, azt belülről átható, mozgató elv (Isten). A világegyetem végtelen, de egyes részei, melyeket érzékelünk, végesek. A világmindenség egységében az ellentétek egybeesnek: nincs fönn és lenn, nincs közép és nincs kerület. A valóság végtelen kis részeit metafizikailag monászoknak, matematikailag pontoknak, fizikailag pedig atomoknak nevezi. Csak egyetlen szubsztanciát fogad el (a világegyetem egy, végtelen, mozdulatlan). Ismeretelmélete: az igazságot csak a tapasztalatból kiindulva, a természetes értelem lángjánál lehet megismerni. Egyetlen igazság a tudomány igazsága.
4) Morus Tamás: Utópia- eszményi állam. Mindenkinek joga van a munkához. Az ebben élők szabadidejükben szellemi képességeiket fejlesztik. A munka alól mentesít: betegség, öregkor, tudományos munka. Vallásszabadság van, a megtermelt javak elosztása központi. Gazdasági alapja a földművelés.
1) Kopernikusz: 1543-heliocentrikus világkép: a világ központjába a Napot helyezi. A Nap körül mozog az összes bolygó, így a Föld is. A Föld a saját tengelye körül is forog. Tanítását az egyház elutasította, azonban azok igaz voltát más gondolkodók is megerősítették.
2) Galileo Galilei: A kopernikuszi tanok hirdetéséért börtönbe zárták, ezért tanait visszavonta. "És mégis mozog a Föld"- mondta. Felismerte, hogy a szabadon eső testek sebessége nem függ azok súlyától. A testek mozgását külső erők szabják meg. Nem bízott érzékeiben-szín, szag-, mivel nincs valós létük. A kiterjedéssel bíró testet tekinti realitásnak, a valóság kritériuma nála a tér- és időbeliség.
3) Giordano Bruno: az inkvizíció máglyán elevenen elégette. Bruno megsejti, hogy a Nap csak egy a többi csillag közül. A végtelen világegyetemben nincs fönn és lenn, a Hold fölött és a Hold alatt lévő világ megkülönböztetése értelmetlen. Ő a világot tekinti végső valóságnak. Felesleges az első mozgató, mivel maga az anyag a mozgás elve: belőle fakad a különböző alakot öltő valóság valamennyi formája. Világlélek-elmélete: az anyagban benne rejlő, azt belülről átható, mozgató elv (Isten). A világegyetem végtelen, de egyes részei, melyeket érzékelünk, végesek. A világmindenség egységében az ellentétek egybeesnek: nincs fönn és lenn, nincs közép és nincs kerület. A valóság végtelen kis részeit metafizikailag monászoknak, matematikailag pontoknak, fizikailag pedig atomoknak nevezi. Csak egyetlen szubsztanciát fogad el (a világegyetem egy, végtelen, mozdulatlan). Ismeretelmélete: az igazságot csak a tapasztalatból kiindulva, a természetes értelem lángjánál lehet megismerni. Egyetlen igazság a tudomány igazsága.
4) Morus Tamás: Utópia- eszményi állam. Mindenkinek joga van a munkához. Az ebben élők szabadidejükben szellemi képességeiket fejlesztik. A munka alól mentesít: betegség, öregkor, tudományos munka. Vallásszabadság van, a megtermelt javak elosztása központi. Gazdasági alapja a földművelés.
Megjegyzés küldése