1. Babits Mihály (1883-1941) pályája
- családja vallásos volt, iskolái
- tanár néhány városban
- Holnap antológia
- Nyugat munkatársa, 1929-tol Móric mellett, 1933 után fõszerkesztõ
- forradalmakat lelkesen üdvözli
- forradalom utáni rendszer ellen felemelte szavát
- Dante Isteni színjáték c. művét fordította le Ezért megkapta a San Rema díjat
- szembefordult a fasizmussal (Jónás)
- gégerákban halt meg
2. Költészete
I. személyes számvetés
- elso verseskötet: Levelek írisz koszorújához (1909)
- In Horatium - ars poetica /legelso vers/ Programadó vers, a soha meg nem elégedõ költõ, nyugtalan kutatás, "soha nem hallott versek".
- Lírikus epilógja (epilógus - utóhang) A kötet befejezõ költeménye, a mű formája szonett. Mindenséget szeretné versbe foglalni, de csak magát tudja megvalósítani - állandó ellentét.
- Szubjektív idealizmus: a külso világból nem tudhatunk meg semmit, csak amit érzékszerveink fognak fel.
II. a háború ellen
- Május 23. Rákospalotán c. verse
Kultúra pusztulásától fél
- a háború alatt az élet- és értékpusztítás ellen tiltakozott
- Húsvét elott (1917)
A soviniszta uszításokkal ellentétben a békeharcias követelése.
Közelít az expresszionizmushoz.
- Fortisszimo (1917)
Nyugatban jelent meg; Istenkáromlás miatt perbe fogták.
III. visszahúzódása
- távolodás a romantikától
- háború után az elzárkózás jellemezte
- Sziget és tenger (1925) c. kötet
A magánélet, visszahúzódás nyugalmába vágyott, költészete is elkomorodott
- Az istenek halnak c. kötet (1929):
a) A gazda bekeríti házát (1927)
Felidézi a nyári lak kertjét, de metaforái a lírai én 'védoserege'.
b) Cigány a siralomházban (1926)
Siralomház a külvilág, a cigány maga Babits.
Feleleveníti korábbi költészetét.
IV. halál megjelenése
- rosszindulatú daganata volt - hatása; félelem,rémület
- Õsz és tavasz között (1936)
Az egyéni elmúlás, a halálfélelem.
3. Prófétaszerep vállalása - költo felelossége
- fasizmussal szemben foglalt állást (új háború gondolata)
I. Jónás könyve (1938):
- Biblia történetének feldolgozása, megváltoztatása
- Magyarországon a költök feladata a népet a Kánaán felé terelni. Vállalja-e ezt a prófétaszerepet?
- személyes élményei hatására írja; ezt helyettesíti be a bibliai történetbe
- költõi hitvallása:
"Vétkesek közt cinkos aki néma"
- Babits azonosul Jónással:
a) magány utáni vágyódás
b) prófétaszerep vállalása
- változtatásának szerepe (Ninive történetének ellentettje)
a) saját véleménye
b) figyelmeztetés
- legfontosabb mondanivaló:
" A szó a tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem."
- egy kivetített önvallomás
II. Jónás imája (1939)
- eddigi életének összegzése
- eszmei végrendelete: reméli, lesznek a jövoben követõi, akik folytatják elképzeléseit.
- utal betegségére
- de nem szeretne még meghalni, vállalja próféta szerepét "míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak."
- családja vallásos volt, iskolái
- tanár néhány városban
- Holnap antológia
- Nyugat munkatársa, 1929-tol Móric mellett, 1933 után fõszerkesztõ
- forradalmakat lelkesen üdvözli
- forradalom utáni rendszer ellen felemelte szavát
- Dante Isteni színjáték c. művét fordította le Ezért megkapta a San Rema díjat
- szembefordult a fasizmussal (Jónás)
- gégerákban halt meg
2. Költészete
I. személyes számvetés
- elso verseskötet: Levelek írisz koszorújához (1909)
- In Horatium - ars poetica /legelso vers/ Programadó vers, a soha meg nem elégedõ költõ, nyugtalan kutatás, "soha nem hallott versek".
- Lírikus epilógja (epilógus - utóhang) A kötet befejezõ költeménye, a mű formája szonett. Mindenséget szeretné versbe foglalni, de csak magát tudja megvalósítani - állandó ellentét.
- Szubjektív idealizmus: a külso világból nem tudhatunk meg semmit, csak amit érzékszerveink fognak fel.
II. a háború ellen
- Május 23. Rákospalotán c. verse
Kultúra pusztulásától fél
- a háború alatt az élet- és értékpusztítás ellen tiltakozott
- Húsvét elott (1917)
A soviniszta uszításokkal ellentétben a békeharcias követelése.
Közelít az expresszionizmushoz.
- Fortisszimo (1917)
Nyugatban jelent meg; Istenkáromlás miatt perbe fogták.
III. visszahúzódása
- távolodás a romantikától
- háború után az elzárkózás jellemezte
- Sziget és tenger (1925) c. kötet
A magánélet, visszahúzódás nyugalmába vágyott, költészete is elkomorodott
- Az istenek halnak c. kötet (1929):
a) A gazda bekeríti házát (1927)
Felidézi a nyári lak kertjét, de metaforái a lírai én 'védoserege'.
b) Cigány a siralomházban (1926)
Siralomház a külvilág, a cigány maga Babits.
Feleleveníti korábbi költészetét.
IV. halál megjelenése
- rosszindulatú daganata volt - hatása; félelem,rémület
- Õsz és tavasz között (1936)
Az egyéni elmúlás, a halálfélelem.
3. Prófétaszerep vállalása - költo felelossége
- fasizmussal szemben foglalt állást (új háború gondolata)
I. Jónás könyve (1938):
- Biblia történetének feldolgozása, megváltoztatása
- Magyarországon a költök feladata a népet a Kánaán felé terelni. Vállalja-e ezt a prófétaszerepet?
- személyes élményei hatására írja; ezt helyettesíti be a bibliai történetbe
- költõi hitvallása:
"Vétkesek közt cinkos aki néma"
- Babits azonosul Jónással:
a) magány utáni vágyódás
b) prófétaszerep vállalása
- változtatásának szerepe (Ninive történetének ellentettje)
a) saját véleménye
b) figyelmeztetés
- legfontosabb mondanivaló:
" A szó a tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem."
- egy kivetített önvallomás
II. Jónás imája (1939)
- eddigi életének összegzése
- eszmei végrendelete: reméli, lesznek a jövoben követõi, akik folytatják elképzeléseit.
- utal betegségére
- de nem szeretne még meghalni, vállalja próféta szerepét "míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak."
Megjegyzés küldése