Babits: talán legnagyobb tudású magyar író; mély, enciklopédikus műveltség; tervszerű életpálya; a művészet mint hivatás; szellemi polgár (europäer); homo moralis; összetett munkásság (költő, prózaíró, fordító)
a Jónás könyve
kései mű: vallomásosság, újklasszicizálódás (formai igény), mély mondanivaló, vallásosság
keletkezés: 1938-as levele szerint betegen, műtét előtt kezdte; példázatnak szánta; nem tudta felolvasni, mert elment a hangja vallásos mű; Ady és Kosztolányi mellett Babits is mélyen vallásos volt (istenhitét felbontotta: bosszúálló Isten, irgalmas Isten és Lélek) műfaj: formailag elbeszélő költemény; az író szerint „vers”; hivatalosan Biblia-parafrázis (parafrazál: eltorzítva népszerűsít, bár a műre egyik sem igaz), szerepvers koncepció: tömöríti a tanulságokat, határozott céllal írta meg: parabolának szánta (parabola: példázat, tanulásg-átadás) szerkezet:
csel. alapján (időpontok, helyszínek) van 3 rész és egy magyarázat:
1. Jónás menekülése
2. Jónás a cethal gyomrában
3. Ninivében
4. lázadása az Úr ellen
fő elem: késleltetés; kettősség: 1. és 3. cselekményes, 2. és 4.: Jónás tudata nem ragaszkodik a Bibliához: itt Jónás menekül, ellentétben áll Istennel, és a végén Ninive lakói nem térnek meg, nem történik semmi (Jónásnak nem tetszik a szerepe, menekül; sorsa egyetemes, a mindennapokban előforduló); erkölcsiség: küldetés, közösségvállalás, felelősség („Vétkesek közt cinkos, aki néma...”); türelem, kitartás a legfőbb erény; vallomásosság mellett kollektív, humanista aggodalom szózata is a költemény nyelvezet:stilizálva archaizáló: („rühellé”: elbeszélő múltidő), merész, de nem egyértelműen régies szókincs; letisztult, egyszerű mesélésmód: nagyon tömör (aforizmatikus: tömör szólások, szállóigékkel teli); néha van humor, helyzetkomikum
Jónás imája: 1939-ben egészítette ki a művét ezzel; költői vallomás, cselekmény-szinten nem kötődik a nagy műhöz
a Jónás könyve
kései mű: vallomásosság, újklasszicizálódás (formai igény), mély mondanivaló, vallásosság
keletkezés: 1938-as levele szerint betegen, műtét előtt kezdte; példázatnak szánta; nem tudta felolvasni, mert elment a hangja vallásos mű; Ady és Kosztolányi mellett Babits is mélyen vallásos volt (istenhitét felbontotta: bosszúálló Isten, irgalmas Isten és Lélek) műfaj: formailag elbeszélő költemény; az író szerint „vers”; hivatalosan Biblia-parafrázis (parafrazál: eltorzítva népszerűsít, bár a műre egyik sem igaz), szerepvers koncepció: tömöríti a tanulságokat, határozott céllal írta meg: parabolának szánta (parabola: példázat, tanulásg-átadás) szerkezet:
csel. alapján (időpontok, helyszínek) van 3 rész és egy magyarázat:
1. Jónás menekülése
2. Jónás a cethal gyomrában
3. Ninivében
4. lázadása az Úr ellen
fő elem: késleltetés; kettősség: 1. és 3. cselekményes, 2. és 4.: Jónás tudata nem ragaszkodik a Bibliához: itt Jónás menekül, ellentétben áll Istennel, és a végén Ninive lakói nem térnek meg, nem történik semmi (Jónásnak nem tetszik a szerepe, menekül; sorsa egyetemes, a mindennapokban előforduló); erkölcsiség: küldetés, közösségvállalás, felelősség („Vétkesek közt cinkos, aki néma...”); türelem, kitartás a legfőbb erény; vallomásosság mellett kollektív, humanista aggodalom szózata is a költemény nyelvezet:stilizálva archaizáló: („rühellé”: elbeszélő múltidő), merész, de nem egyértelműen régies szókincs; letisztult, egyszerű mesélésmód: nagyon tömör (aforizmatikus: tömör szólások, szállóigékkel teli); néha van humor, helyzetkomikum
Jónás imája: 1939-ben egészítette ki a művét ezzel; költői vallomás, cselekmény-szinten nem kötődik a nagy műhöz
Megjegyzés küldése