a) A Bánk bán című tragédia szerkezetének elemzése
b) Bánk cselekvésének és tragikumának összetevői Katona drámájában
b) Bánk cselekvésének és tragikumának összetevői Katona drámájában
Bánk bán
Katona József életpályája
Katona nemzeti drámánk írója: 1791-ben, Kecskeméten született, majd jogot tanult. Foglalkozott a drámaírással, de színészkedett is (Jeruzsálem pusztulása). Déryné Széppataki Róza iránt érzett szerelme viszonzatlan maradt. 1830-ban, elkeseredve, hirtelenül halt meg.
A Bánk bán keletkezéstörténete
A művet Katona egy 1815-ös drámapályázatra írta meg, melyet Döbrentei Gábor lapjában, az Erdélyi Múzeumban tettek közzé. Ezzel akarták megnyitni a kolozsvári színházat. Az eredményhirdetésen azonban fel sem figyeltek rá (!?). Később Bárány Boldizsár Rosta címmel kritikát írt róla, s ezt elfogadva Katona átdolgozta. A végleges változat 1819-re készült el, s mivel előadása tiltva volt, 1820-ban jelent meg 1821-es dátummal. Operaváltozatát Erkel Ferenc alkotta 1861-ben.
Műfaj, alaptéma, időpont
Műfaja történelmi tragédia, alakjai nagyjából valós alakok. Az alaptéma: a királyné öccse elcsábítja Bánk nádor feleségét, amiért Bánk megöli Gertrúdot. A hazatérő király véres bosszút áll, épp Bánknak nem esik bántódása. A dráma 1213-ban játszódik Esztergomban.
A témát Katona választotta, a cselekmény vázát készen kapta. Gondot okozott számára az udvari élet megrajzolása, ezért szerepel benne oly sok (15 %) idézet, ám ez olvasáskor nem észrevehető: ebben rejlik Katona eredetisége.
Szereplők:
II. Endre (II. András): magyar király (1205-35), felesége Gertrudis (merániai),
Gertrudis: merániai hercegnő, német, befolyással bír Endre felett,
Ottó: Gertrudis fiútestvére, menekül egy gyilkosság gyanúja elől.
Bánk bán: történelmi személyiség, nádor,
Melinda: Bánk felesége, spanyol,
Mikhál: spanyol menekülő,
Simon: Mikhál testvére,
Petur: bán, a királyné elleni összeesküvés vezetője,
Tiborc: nem élő személy, paraszt, Katona leleménye.
Bánk és Melinda
A Bánk bán egyszerre történelmi és szerelmi tragédia, a nemzeti lét és az ember problémája. Ez a sokféle szálból kialakult esemény teszi remekművé a darabot. A cselekmény 1213-ban történik, ám Bánk modern lélek. A címszereplő áll a dráma középpontjában: ő a legfőbb hatalom a király távollétében, Gertrudis pedig igyekszik távol tartani őt a hatalomtól, s minden hatalmat a maga kezében összpontosítani.
Ezzel a hőssel és az egész magyar nemzettel kerül szembe Gertrudis, a hatalommániákus. Tulajdonának képzeli az országot, s csak honfitársainak, a merániaknak kedvez. Bánkban a királyné és a magyarság (urak, nép) szembenállása akkor tudatosul, mikor hazaérkezik országjáró körútjáról. Megdöbbenti az országos nyomor, de az igazi csapás a magánembert éri, mivel Bánk bánnak Melinda a legfőbb: szerelmi házasságban él szép (spanyolos - ezért is figyelhetett fel rá Ottó) feleségével. Bánk az első felvonás alatt gyötrődik, képtelen a döntésre, a tudatos cselekvésre. Csapások sora éri: szemtanúja Ottó udvarlásának, kihallgatja Gertrudis kétszínű beszédét; akit felháborít Ottó esetleges kudarca, s inkább bátorítja őt.
A "tündéri láncok" széttépése
Biberach - most, hogy hazajött Bánk - inkább az erősebb fél oldalára áll. Az első felvonásbeli élmények zaklató hatása indítja el Bánk bán életének drámáját. Először zavarodottság lesz úrrá rajta: nem tudja mit tegyen, később azonban összeszedi magát, széttépi "tündéri láncait". Nem nagyúr többé, hanem ember: tetteit csak a haza és a becsület parancsa fogja irányítani.
Küzdelem kettős énje között
A továbbiakban drámai küzdelem bontakozik ki régi és új énje között: a nagy kérdés, hogy sikerül-e engedelmeskednie lelke utasításainak. A II. felvonásban elmegy az összeesküvők házába, Peturhoz. Átérzi ugyan a magyar urak panaszát, mégis lebeszéli őket terveikről. Itt tehát Bánk a nemesek közt a szegények képviselője. Nemsokára Biberach hozza a hírt, hogy Melinda és Ottó együtt vannak, Bánk siet haza, ám késve érkezik.
Hazugnak nevezi feleségét, az izgatja, hogy felesége hűtlen lett hozzá. Melindán a zavarodottság jelei mutatkoznak. Itt merül fel először Gertrudis megölésének szándéka, ez határozássá erősödik. Eldöntötte, hogy meg kell ölnie a királynét, s így bosszúálló lenne. Ettől az író megmenti őt, találkozik ugyanis Tiborccal, aki előadja híres panaszáradatát Bánknak, s minden sérelmeik okaként Gertrudist jelöli meg.
A végső tetthez, a királyné meggyilkolásához a nép szenvedései adták meg a végső lökést, Bánkban a személyes sérelem fölé kerekedik a Peturok és a Tiborcok együttes panasza.
A IV. felvonásban lezajló tettének ítéletét a haza (Peturok, Tiborcok) és a becsület (Melinda) együttes parancsa kényszerítette ki: tette jogos volt, ahogyan ezt később a király is elismeri.
Nemzeti hős - lelki halott
Az V. felvonás gyászjelenetében Bánk újra magabiztos, büszkén és öntudatosan vállalja a gyilkosságot: Gertrudis koporsójára vágja a királyi hatalom jelét. Bánk legfőbb célja itt, ebben a helyzetben az, hogy bebizonyítsa tette jogosságát: Gertrudis halála szükségszerű volt, különben polgárháború pusztította volna el az országot. A király igazat ad Bánknak, ám ő ekkor már lelkileg halott.
Bánk tragikumának értelme: magányos harc a világ gonoszsága ellen.
"Király, / a büntetés már ennek irgalom."
Megjegyzés küldése