A romantikus regény világirodalmi rangú képviselője. Az ő érdeme, hogy olvasó közönséget teremtett.,irodalmunk mesemondója, témái érdekesek, az akkori események időszerűek, stílusa, nyelve, szép, gazdag.
ÉLETE: Komáromban született (nagy kereskedelmi központ). A dunai hajósok érdekes történeteket is hoznak és ezeket a történeteket Jókai ismer, gyűjti. Apja ügyvéd. Kúltárált középnemesi család, a fiú gondos nevelésben részesül. Iskoláit Pozsonyban és Pápán végzi. Pápán találkozik Petőfivel 42 és 44 között. Kecskeméten jogot tanul és itt ismeri meg a nép életét. 45-ben Pesten él, barátkozik Petőfivel és megismeri Laborfalvy Rózát, akit feleségül is vesz. A szabadságharcban fontos szerepet játszik, a márciusi ifjak vezetője. Részt vesz a 12 pont összeállításában. Világos után bujdosik. Felesége menlevelet szerez számára (Klapka György Komárom védője). Pesten Sajó állnév alatt ír. Erejét a politika, publicisztika és az irodalom között osztja meg. Rendkívül termékeny író. Példátlan népszerűségre tesz szert. A 60-as években külföld is megismeri műveit. Jövedelme lehetővé teszi a külföldi utazást is. 75 után kiábrándul a politikából, és abbahagyja. Hirdeti a világbékét. Élete végén még nagy regényeket ír és mindinkább közeledik a realizmushoz.
MUNKÁSSÁGA: Korai művei, amelyek főleg elbeszélések, ellentétes tulajdonságra épülnek. Részben a szélsőséges romantika (mesebeli tájak, rémtörténetek) Részben a magyar valóság ábrázolása, realista történetek. Szereti a Francia romantikusokat. Victor Hugo a kedvence, akitől átveszi a pátoszt, a humoros ábrázolást. Első korszaka az 50-es évek elejéig tart. Ekkor írja a Csataképek című elbeszélő gyüjteményét. Igazi nagy alkotásai a 60-as évektől születnek meg. Ebben a korszakban tér vissza regényeiben a felvilágosodás korának az eseményeire (18 század). A 19-ik század elejére a szabadságharcra, de észreveszi a kapitalizálódó országot is. Nagy sikerű regényei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr. Későbbi nagy munkái közé tartozik a Kőszívű ember fiai című regénye. A szabadságharcnak állít emléket. És mégis mozog a föld (Jenői Kálmán a főhőse), Fekete gyémántok, Az aranyember. Utolsó korszakában két legnagyobb regénye a Rab Ráby, Sárga Rózsa. Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon- történelmi regények. Regényírói művészetének, néhány jellemző vonása: stílusa, élvezetes történetek elbeszélése, az élő beszéd természetességével meséli a történeteket, nagyon gazdag a szókincse (sok idegen szó van benne), a cselekmény vezetése, egyenes vonalú, az események időrendben követik egymást, hatásos leírások, különféle műfaji elemeket alkalmaz, különösen sok az anekdóta, de megtaláljuk az idilt is, a mesét, a szatírt, kedvenc stílusformája a felsorolás, hőseit vagy eszményíti, vagy démonoknak nevezi. Van egy megadott szituáció, ezt nem mélyíti el, hanem gazdag színekkel továbbmeséli, optimista szemlélete mindent megszépít, hősei jók, s csak itt-ott bukkan fel a gonosz, hogy azután mégis a jó győzzön.
ÉRTÉKELÉSE: A legnagyobb értéke ennek a monumentális nagy irodalomnak, hogy a szabadságharc után visszaadta a nemzetnek az önuralmát, azt ami a 19 század elejáűén elkezdődött. Könyveiben nem csak a szórakozást találjuk meg, hanem egy nagy tudásanyagot is (bányászat, kertészet, kereskedelem, stb.), amire megtanít bennünket. Megteremti a múlt század nagyjainak legendáját (Széchenyi István, Weselényi Miklós grófok), akik úgy élnek a tudatban, ahogy azt Jókai megnemesítette. Művei még ma is időt állók, szórakozatatók, az idő semmit nem vett el értékükből.
ÉLETE: Komáromban született (nagy kereskedelmi központ). A dunai hajósok érdekes történeteket is hoznak és ezeket a történeteket Jókai ismer, gyűjti. Apja ügyvéd. Kúltárált középnemesi család, a fiú gondos nevelésben részesül. Iskoláit Pozsonyban és Pápán végzi. Pápán találkozik Petőfivel 42 és 44 között. Kecskeméten jogot tanul és itt ismeri meg a nép életét. 45-ben Pesten él, barátkozik Petőfivel és megismeri Laborfalvy Rózát, akit feleségül is vesz. A szabadságharcban fontos szerepet játszik, a márciusi ifjak vezetője. Részt vesz a 12 pont összeállításában. Világos után bujdosik. Felesége menlevelet szerez számára (Klapka György Komárom védője). Pesten Sajó állnév alatt ír. Erejét a politika, publicisztika és az irodalom között osztja meg. Rendkívül termékeny író. Példátlan népszerűségre tesz szert. A 60-as években külföld is megismeri műveit. Jövedelme lehetővé teszi a külföldi utazást is. 75 után kiábrándul a politikából, és abbahagyja. Hirdeti a világbékét. Élete végén még nagy regényeket ír és mindinkább közeledik a realizmushoz.
MUNKÁSSÁGA: Korai művei, amelyek főleg elbeszélések, ellentétes tulajdonságra épülnek. Részben a szélsőséges romantika (mesebeli tájak, rémtörténetek) Részben a magyar valóság ábrázolása, realista történetek. Szereti a Francia romantikusokat. Victor Hugo a kedvence, akitől átveszi a pátoszt, a humoros ábrázolást. Első korszaka az 50-es évek elejéig tart. Ekkor írja a Csataképek című elbeszélő gyüjteményét. Igazi nagy alkotásai a 60-as évektől születnek meg. Ebben a korszakban tér vissza regényeiben a felvilágosodás korának az eseményeire (18 század). A 19-ik század elejére a szabadságharcra, de észreveszi a kapitalizálódó országot is. Nagy sikerű regényei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr. Későbbi nagy munkái közé tartozik a Kőszívű ember fiai című regénye. A szabadságharcnak állít emléket. És mégis mozog a föld (Jenői Kálmán a főhőse), Fekete gyémántok, Az aranyember. Utolsó korszakában két legnagyobb regénye a Rab Ráby, Sárga Rózsa. Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon- történelmi regények. Regényírói művészetének, néhány jellemző vonása: stílusa, élvezetes történetek elbeszélése, az élő beszéd természetességével meséli a történeteket, nagyon gazdag a szókincse (sok idegen szó van benne), a cselekmény vezetése, egyenes vonalú, az események időrendben követik egymást, hatásos leírások, különféle műfaji elemeket alkalmaz, különösen sok az anekdóta, de megtaláljuk az idilt is, a mesét, a szatírt, kedvenc stílusformája a felsorolás, hőseit vagy eszményíti, vagy démonoknak nevezi. Van egy megadott szituáció, ezt nem mélyíti el, hanem gazdag színekkel továbbmeséli, optimista szemlélete mindent megszépít, hősei jók, s csak itt-ott bukkan fel a gonosz, hogy azután mégis a jó győzzön.
ÉRTÉKELÉSE: A legnagyobb értéke ennek a monumentális nagy irodalomnak, hogy a szabadságharc után visszaadta a nemzetnek az önuralmát, azt ami a 19 század elejáűén elkezdődött. Könyveiben nem csak a szórakozást találjuk meg, hanem egy nagy tudásanyagot is (bányászat, kertészet, kereskedelem, stb.), amire megtanít bennünket. Megteremti a múlt század nagyjainak legendáját (Széchenyi István, Weselényi Miklós grófok), akik úgy élnek a tudatban, ahogy azt Jókai megnemesítette. Művei még ma is időt állók, szórakozatatók, az idő semmit nem vett el értékükből.
Megjegyzés küldése