Barbárok

Egyik legmegdöbbentőbb és művészileg is legkiemelkedőbb novellája a Barbárok. Ebben az elbeszélésben a dialógusok uralkodnak. Az írói közlés, leírás csak a legszükségesebbekre szorítkozik, csaknem teljesen háttérbe szorul, s ez teszi rendkívül tömörré, balladaszerűvé. Hiányzik a korfestés is, pontosan nem is állapítható meg, hogy az író a jelenről beszél. Híradás ez az írás a pusztáról, egy sajátos egzotikus „bennszülött” világról. A mű valójában barbár, a természet nyers darabjaként létező emberek világába visz. Ez a kultúra alatti babonás misztikummal átszőtt világ termelhette ki azt a kannibáli erkölcsöt, félelmetes kegyetlenséget, amellyel a veres juhász és a másik vadember agyonveri Bodri juhászt s fiát. Nem a szegénység a gyilkosság oka, hanem a haszonszerzés eme ősi módja. Mind a három juhász kint legelteti a nyáját, s a veres juhász természetesnek tartja, hogy a másikat megölje 300 birkájáért. A novella 3 része a drámai események 3 „felvonása”. Ritmikusan változik az időtartam is. Az első fejezet tele van fojtott s egyre erősödő feszültséggel.

A lassan meginduló nagy szüneteket tartó pár szavas beszélgetés mélyén gyanakvás és védekezés feszül. A két vadember a rézzel kivert szíj megvásárlása ürügyén köt bele a Bodri juhászba, aki ragaszkodik hozzá. A hirtelen beálott sötétségben zajlik le a kettős gyilkosság.
Az elbeszélés második részében barbár szépségek is vannak : a fekete asszony, aki 10 nap múlva jelenik meg kedvesét keresve, a hűségnek és az összetartozásnak a megtestesítője. A veres juhász félrevezető hazugsága nyomán elindul „napszállat felé”. Az emberi jóság és önfeláldozó hűsés hatására hónapokon keresztül keresi kedvesét. Mígnem a puli fia talál rá a sírra. A nő kiássa szeretteit, és a gyilkosság hírével „elindult s ment Szögedébe”.

A harmadik rész a vizsgálóbiztos vallatása. Ez a rész csupa drámai párbeszéd. A veres juhászra lassan sereg lopás, gyilkosság igazolódott, de a Bodri juhász gyilkosággát nem válallja. A vizsgálóbíró a szíjat a kilincsre akasztja, s így töri meg a rablógyilkos konokságát. A veres juhász nem tudott a kilincshez nyúlni, mindent beismert. A bíró lassan, eltünődve mondja a távozó ember után : „Barbárok”.
A rézveretes szíjnak jelképes szerepe is van. Az első részben a Bodri juhász lelki gazdagságának a szimboluma. A 2. részben a lelkiismeretfurdalásnak a jele. A 3.-ban az igazság diadalát jelképezi.

Share this: