A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el. A rengéshullámoknak két fő típusa van, amelyek a következők:
1. P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
2. S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban nem.
A rengéshullámokat egy nagyon érzékeny műszerrel az úgynevezett szeizmográffal regisztrálják. Ennek segítségével megkülönböztethetők az S- és a P-típusú hullámok is. A szeizmográf lényegében egy vízszintes inga. A vízszintes rúd végére egy nagy tömeg van felerősítve, amely kis súrlódású felfüggesztésében könnyen elfordulhat a függőleges tengely körül. Ha a talajt, amelyre a műszert helyezték, a nehéz tömegen és a felfüggesztés tengelyén át fektetett síkra merőleges irányú rengéshullám éri, akkor a tömeg - nagy tehetetlensége miatt - nyugalomban marad. Az állványnak a nyugvó tömeghez viszonyított elmozdulását egy forgó dob regisztrálja. Két, egymásra merőlegesen elhelyezett ilyen műszer teljes információt adhat a vízszintes elmozdulásokról. A műszerek által felvett szeizmogramok segítségével el lehet végezni a regisztrált rendszerek teljes analízisét. A megfigyelésekből a geológusok arra következtetnek, hogy a Föld központi része folyékony halmazállapotú mag, mivel nem terjednek benne az S-hullámok. Ilyen módszerrel derítették ki azt, hogy Földünk úgynevezett öves szerkezetű bolygó.Földünknek vannak olyan területei, ahol a kéreglemezek egymáshoz csúsznak, ahol különösen sok a földrengés. Ilyen terület Japán, San Franciscó környéke, Mexikó, stb. Az emberek gondolatvilágában, az ott élő mítoszokban jelentős helyet foglal el ez a természeti jelenség. Továbbá az egy földrengést túlélő emberek igen nagy része szorul utána pszichológiai kezelésre, hiszen az átélt borzalmaz, a rokonok ismerősök egy részének elvesztésre egész életükben kínzó fájdalmat jelent.
A tudósok a globális felmelegedést hibáztatják a természeti katasztrófákért
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a különféle természeti katasztrófák. A tudósok szerint az idõjárás "megbolondulásának" okát a globális felmelegedésben kell keresni. Hatalmas áradások, melyek egész országrészeket borítottak el, ezreket, tízezreket téve hajléktalanná. Mindent elpusztító aszály, amely óriási termõföldeket tett tönkre. Óriási viharok, földrengések, melyek rengeteg áldozatot követeltek. A tudósok szerint mindezért a globális felmelegedés a felelõs. Egy nemzetközi kutatócsoport hétfõn kiadott tanulmánya szerint amennyiben a globális felmelegedés nem áll meg, évtizedek múlva árvizek és aszály sújtotta területek borítják majd a Föld felszínét.
A napokban kiadott, mintegy 1000 oldalas jelentést az Egyesült Nemzetek (U.N.) Kormányközi Bizottságának klímaváltozást vizsgáló részlege (IPCC) adta ki. A jelentés megalapozottságát támasztja alá a tény, hogy elkészítésében több, mint 3000 tudós vett részt a világ különbözõ országaiból. A tudósok már 1990. óta vizsgálják a Föld felmelegedését.
A mostani jelentés a második abból a négy jelentõs tanulmányból, amely az év folyamán jelenik meg. Az elsõ ilyen tanulmány korábban arról számolt be, hogy a Föld légköre sokkal gyorsabban melegszik, mint ahogy azt a tudósok korábban elõrejelezték. Ennek oka leginkább emberi tevékenységre vezethetõ vissza, mint a szén-alapú tüzelõ- és üzemanyagok használata, az ipari szennyezés és az erdõk kiirtása.
A tudósok szerint a globális felmelegedés hosszútávon mindenkit érint, de a szegény országokra, valamint a gazdagabb országok szegényebb lakóira sokkal rosszabb hatással lehet, mivel nekik kisebb az alkalmazkodóképességük. Ha a felmelegedés folytatódik, az emberiség több irányból is érezheti majd a veszélyt. A Földön olyan vissza nem fordítható változások mennek majd végbe, amelyeket igen nehéz lesz kiheverni.
A sarki jég olvadásával megemelkedik az óceánok vízszintje, és az alacsonyan fekvõ part menti területek, kisebb szigetek víz alá kerülhetnek. A nagy hegyvonulatok csúcsai közelében levõ jég legnagyobb része elolvad, ami elõször óriási árvizeket okoz, késõbb pedig aszály sújtja majd a területet.
A termõföldek egyes helyeken sivataggá változhatnak, máshol pedig özönvíz-szerû árvizek borítják majd a földeket. A vízháztartás megbomlott egyensúlya miatt a termõföldek minõsége is leromolhat, és egyes helyeken éhinség törhet ki. Azokon a helyeken, ahol a változás nem lenne ilyen feltûnõ, az árvizek és aszályok, óriási viharok ott is pusztítanának.
Kitört az Etna és egy Fülöp-szigeteki vulkán, árvíz Lengyelországban, földrengés Kínában, erdőtűz Amerikában. A természeti katasztrófák szezonját éljük.
Folytatódott a harc az Etna vulkán új hasadékaiból elötörö lávával Sziciliában.
Öt új hasadék keletkezett rajta 2500 méteres magasságban, majd a déli lejtön elötörö láva veszélyesen megközelítette az ötezer lakosú Nicolosi városát. Rendkívüli állapotot hirdetett az olasz kormány, és mozgósította a hadsereget. Éjjel buldózerekkel építettek földhányásokat, hogy eltereljék a lávát, és megmentsék a sílift állomását. Eközben több ezer hektoliter vizet locsoltak helikopterekröl a lángoló hegyoldalra. A vulkán okádta füstöt a müholdas képeken is látni.
Kitört egy másik vulkán is, a Fülöp-szigeteki Mayon. A fövárostól, Manilától háromszáz kilométerre álló tüzhányó lávatörmélekét és hamut okád magából.
A tudósok határozottan cáfolják, hogy napra pontosan előre meg lehetne határozni: a világ mely pontján, milyen erősségű földrengés várható. Ez annak kapcsán merült fel, hogy egy, az Egyesült Államokban élő román származású „tudós” azt jósolta, hogy 2001 január 15-én Romániában a Richter-skála szerinti 7-es erősséget is meghaladó földrengés lesz.
1. P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
2. S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban nem.
A rengéshullámokat egy nagyon érzékeny műszerrel az úgynevezett szeizmográffal regisztrálják. Ennek segítségével megkülönböztethetők az S- és a P-típusú hullámok is. A szeizmográf lényegében egy vízszintes inga. A vízszintes rúd végére egy nagy tömeg van felerősítve, amely kis súrlódású felfüggesztésében könnyen elfordulhat a függőleges tengely körül. Ha a talajt, amelyre a műszert helyezték, a nehéz tömegen és a felfüggesztés tengelyén át fektetett síkra merőleges irányú rengéshullám éri, akkor a tömeg - nagy tehetetlensége miatt - nyugalomban marad. Az állványnak a nyugvó tömeghez viszonyított elmozdulását egy forgó dob regisztrálja. Két, egymásra merőlegesen elhelyezett ilyen műszer teljes információt adhat a vízszintes elmozdulásokról. A műszerek által felvett szeizmogramok segítségével el lehet végezni a regisztrált rendszerek teljes analízisét. A megfigyelésekből a geológusok arra következtetnek, hogy a Föld központi része folyékony halmazállapotú mag, mivel nem terjednek benne az S-hullámok. Ilyen módszerrel derítették ki azt, hogy Földünk úgynevezett öves szerkezetű bolygó.Földünknek vannak olyan területei, ahol a kéreglemezek egymáshoz csúsznak, ahol különösen sok a földrengés. Ilyen terület Japán, San Franciscó környéke, Mexikó, stb. Az emberek gondolatvilágában, az ott élő mítoszokban jelentős helyet foglal el ez a természeti jelenség. Továbbá az egy földrengést túlélő emberek igen nagy része szorul utána pszichológiai kezelésre, hiszen az átélt borzalmaz, a rokonok ismerősök egy részének elvesztésre egész életükben kínzó fájdalmat jelent.
A tudósok a globális felmelegedést hibáztatják a természeti katasztrófákért
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a különféle természeti katasztrófák. A tudósok szerint az idõjárás "megbolondulásának" okát a globális felmelegedésben kell keresni. Hatalmas áradások, melyek egész országrészeket borítottak el, ezreket, tízezreket téve hajléktalanná. Mindent elpusztító aszály, amely óriási termõföldeket tett tönkre. Óriási viharok, földrengések, melyek rengeteg áldozatot követeltek. A tudósok szerint mindezért a globális felmelegedés a felelõs. Egy nemzetközi kutatócsoport hétfõn kiadott tanulmánya szerint amennyiben a globális felmelegedés nem áll meg, évtizedek múlva árvizek és aszály sújtotta területek borítják majd a Föld felszínét.
A napokban kiadott, mintegy 1000 oldalas jelentést az Egyesült Nemzetek (U.N.) Kormányközi Bizottságának klímaváltozást vizsgáló részlege (IPCC) adta ki. A jelentés megalapozottságát támasztja alá a tény, hogy elkészítésében több, mint 3000 tudós vett részt a világ különbözõ országaiból. A tudósok már 1990. óta vizsgálják a Föld felmelegedését.
A mostani jelentés a második abból a négy jelentõs tanulmányból, amely az év folyamán jelenik meg. Az elsõ ilyen tanulmány korábban arról számolt be, hogy a Föld légköre sokkal gyorsabban melegszik, mint ahogy azt a tudósok korábban elõrejelezték. Ennek oka leginkább emberi tevékenységre vezethetõ vissza, mint a szén-alapú tüzelõ- és üzemanyagok használata, az ipari szennyezés és az erdõk kiirtása.
A tudósok szerint a globális felmelegedés hosszútávon mindenkit érint, de a szegény országokra, valamint a gazdagabb országok szegényebb lakóira sokkal rosszabb hatással lehet, mivel nekik kisebb az alkalmazkodóképességük. Ha a felmelegedés folytatódik, az emberiség több irányból is érezheti majd a veszélyt. A Földön olyan vissza nem fordítható változások mennek majd végbe, amelyeket igen nehéz lesz kiheverni.
A sarki jég olvadásával megemelkedik az óceánok vízszintje, és az alacsonyan fekvõ part menti területek, kisebb szigetek víz alá kerülhetnek. A nagy hegyvonulatok csúcsai közelében levõ jég legnagyobb része elolvad, ami elõször óriási árvizeket okoz, késõbb pedig aszály sújtja majd a területet.
A termõföldek egyes helyeken sivataggá változhatnak, máshol pedig özönvíz-szerû árvizek borítják majd a földeket. A vízháztartás megbomlott egyensúlya miatt a termõföldek minõsége is leromolhat, és egyes helyeken éhinség törhet ki. Azokon a helyeken, ahol a változás nem lenne ilyen feltûnõ, az árvizek és aszályok, óriási viharok ott is pusztítanának.
Kitört az Etna és egy Fülöp-szigeteki vulkán, árvíz Lengyelországban, földrengés Kínában, erdőtűz Amerikában. A természeti katasztrófák szezonját éljük.
Folytatódott a harc az Etna vulkán új hasadékaiból elötörö lávával Sziciliában.
Öt új hasadék keletkezett rajta 2500 méteres magasságban, majd a déli lejtön elötörö láva veszélyesen megközelítette az ötezer lakosú Nicolosi városát. Rendkívüli állapotot hirdetett az olasz kormány, és mozgósította a hadsereget. Éjjel buldózerekkel építettek földhányásokat, hogy eltereljék a lávát, és megmentsék a sílift állomását. Eközben több ezer hektoliter vizet locsoltak helikopterekröl a lángoló hegyoldalra. A vulkán okádta füstöt a müholdas képeken is látni.
Kitört egy másik vulkán is, a Fülöp-szigeteki Mayon. A fövárostól, Manilától háromszáz kilométerre álló tüzhányó lávatörmélekét és hamut okád magából.
A tudósok határozottan cáfolják, hogy napra pontosan előre meg lehetne határozni: a világ mely pontján, milyen erősségű földrengés várható. Ez annak kapcsán merült fel, hogy egy, az Egyesült Államokban élő román származású „tudós” azt jósolta, hogy 2001 január 15-én Romániában a Richter-skála szerinti 7-es erősséget is meghaladó földrengés lesz.
Megjegyzés küldése