Karl Mannheim: Korunk diagnózisa [filozófia]

Karl Mannheim: Korunk diagnózisa

I. Az tsd technikák jelentősége:

Feltételezett diagnózis: beteg társadalmunk haladási iránya – átmeneti kor laissez faire-től – tervszerű tsd:

-kisebbség diktatúrája

- újfajta kormányzás (demokrácia+ ellenőrzés)

Tömegtársadalom: irányítása – tsd technikákkal (emberi magatartást befolyásolása ellenőrzési célból)

/

a jelenkorban a kisebbség uralmát erősítik:

- haditechnika

- tömegkommunikáció nagy hatalom + a döntések kulcspozíciója

- nagyipar, bürokrácia

A totalitáriánus rendszerek elsősorban a tsd technikáktól függ

(tsd technikák pszichikai szinten hatnak – a legerősebb irányító erő)

II. A harmadik út: a militáns demokrácia:

tsd technika: önmagában nem rossz/nem jó – attól függ, mire használjuk

- minden tervezés eredendően rossz: az élet legfontosabb nem érdemes beleavatkozni, a spontaneitás ellen hat ( liberalizmus- be nem avatkozás, totalitarianizmus- túlzott beavatkozás)

- a komplex tsd életképtelen, ha csak a konformitás táplálja: megjelenik a heterogenitás- differencia- tsd azért működik, mert a tevékenységek kiegészítik egymást

- a tervezés a demokráciában is létezik: megvalósítója a parlamentáris gépezet

- forradalom helyett reform: megmaradnak az előző rendszer erényei

- tsd technikák: nem elég érteni, szellemi irányítást igényel

- a liberalizmus összekeverte a toleranciát a semlegességgel: tolerancia – méltányos lehetőség mindenkinek az igazság bebizonyítására, nem az, hogy nem hiszünk a saját igazunkban

- a demokrácia csak militáns formában működhet: militáns – erények értékek védelme (új értelmezés); alapvető értékekben - konszenzus, bonyolult értékeknél – a szubjektív vélemény meghagyása

Korunk kérdései:

a tervezés – összehangolással és szabadsággal?

b tervezés – el tudunk-e tekinteni a beavatkozástól?

c tervezés – igazságosság, különbségek csökkentése

d demokrácia – semlegességtől a militánsig

III. A stratégiai helyzet

- liberalizmus: a dolgok magára hagyásával jobb koordinálás

- fasizmus: egyre nagyobb csalódást okoz

- kommunizmus: tévhit- a diktatúra csak a rendszer kibontakozásáig szükséges

Stratégia: autoritásért vívott harc, benne a döntések tudatosan vállalt elvekre alapozódjanak

- a tervezetlen kapitalizmus alakuljon át – demokratikusan tervezett, szociális célokat kitűző rendszerré

ÉRTÉKVÁLSÁG

I. Ellentétes életfilozófiák

Egyszerre egy helyen: kereszténység, liberalizmus, felvilágosodás, szocializmus, fasizmus

Ellentétek mutatkoznak az egyes területeken – szabadság, fegyelem, munka, szexualitás

Egyetértés van: rossz az a tsd – ahol bizonytalanok, tisztázatlanok, kialakulatlanok a normák

II. Vita a szellemi válságok okairól

A tsd pszichikai tevékenységének van egy koherens rendszere. Az értékelés legfontosabb elemei: értékteremtés, értékterjesztés, összhang, asszimiláció, standardizálás

A legfontosabb a tsd értékelésének – zökkenőmentessége.

Az értelmezést megzavaró tényezők:

1. a tsd gyors és ellenőrzés nélküli növekedése: az elsődleges attitűdöket – másodlagos csoporteszmények váltják föl – de ezeket nem tudjuk használni

(pl. kereszténység – felebaráti szeretet szomszédsági alkalmazásának kiterjesztése a világra)

2. az egyszerűbb normákat a bonyolultabbak váltják föl (az igazságosságtól az igazságtalanság irányába pl. magányjog)

3. megváltozott a munkához és a szabadidőhöz való viszony

4. különböző értékrendű csoportok egyre gyakrabban találkoznak – nem tudnak asszimilálódni, alkalmazkodni

5. autoritások, szankciók új formái, új módszerek a létező autoritások és szankciók igazolására – ma: vallási és politikai pluralizmus- egybemosódnak

6. az értékek tudatos és racionális mértlegelése és elfogadása – csak akkor jó, ha az asszimilálás lehetséges

7. az értékek racionális megítéléséhez egy nevelő oktatási rendszert kell kialakítani

8. a tsd akkor működik, ha értékei, intézményei, oktatási rendszere összhangban van

III. A demokratikus tervezés jelentése az értékelés szférájában

1. Nem kell félni az állásfoglalástól – a demokráciában létezik a közmegegyezés; a konszenzushoz tudatosság és bátorság kell

2. a demokrácia (dem) akkor működik, ha megvan a kellő önfegyelem a konszenzushoz – a mindennapi élet szintjén is

3. minél nagyobb egyetértést kell teremteni az alapvető értékek ügyében

- demokrácia: a különböző szinteken megvalósuló konszenzusok spontán integrációja

VII. Új tsd filozófia felé

Kérdés – tömeghez vagy az uralkodó kisebbséghez kell csatlakozni

Reneszánsz, liberalizmus – ezek után a kereszténység már nem a tsd integráció fő eszköze:

1. - a spiritualizáció egyre jobban a tsd egymással versengő intézményeire hárul

- a keresztény egyház kivonult a tsd élet fő vonulataiból

- a megrendült pozíciójú egyházak az uralkodó osztály szellemi és érdekeivel azonosulnak

- a vallásosság összefonódik a konzervativizmussal

2. – Miért nem működött a liberalizmus vallás nélkül?

- a liberalizmus addig működik jól, ameddig nem válik szükségessé egy alapvető megegyezés

- új pártrendszer: felelős bírálattal

- a hosszú távú tervezés esetében a napi döntések felelősséggel párosulnak

- a tervezett tsd-ban szükség van az egyesítő célra

3. – Katolicizmus, protestantizmus és a tervezett demokratikus rend

A katolicizmus előnyei:

- kitartott a prekapitalista, preindividualista felfogás mellett (az intézmény funkciók szerint vizsgálja)

- vallási élmények összekapcsolása a racionalizmussal

hátrányai – a középkori tsd szervezési mintákat használj a jelenben

A protestantizmus előnyei:

- egyéni szabadság, önrendelkezés, együttműködés, segítségnyújtás- előrelátás, rendszerbefoglalás

hátrányai – maga is hozzájárul a kapitalizmus és az individualizmus kialakulásához

4. vallási és erkölcsi ajánlások a dem. tervezett rendben

- alapvető értékekben – konszenzus

- bonyolult értékek – liberális szabadság az egyénnek

- a liberalizmus értéksemlegessége nem elfogadható

- az egyház csak elveket és nem konkrét mintákat közvetítsen

5. közeledés egy etika felé

- megszűnik a formális etika uralkodó volta a materiális etikával szemben

- formális etika: tudatosan tartózkodik a konkrét tanácsadástól

6. Feszültéség a magánéleti és tervezett tsd rend között

- szükséges objektivizmus

- szükséges szubjektivizmus

- ezen ellentét dinamikus feloldása:

- oktatási rendszer – felfogja tsd mintában rejlő tartalmat

- a tervezett tsd elfogadása – legyen lelkiismereti kérdés

7. Etikai szabályok a tsd kontextusban

- teológiai gondolkodást össze kell hangolni a szociológiaival – mert a normák tartalma csak tsd kontextusban válik értelmezhetővé (ismerni kell a kontextust)

8. A szociológia és a teológia együttműködése

- a szociológia kivétel nélkül vizsgáljon minden tsd jelenséget a maga módszerével, és ne szelektáljon vallási alapon

- a teológus az elvégzett kutatás eredményét használja föl

9. A keresztény archetípus fogalmi meghatározása

- ha a kereszténység az igazságot egyértelműen meghatározottnak tekinti- akkor a szoc. nem tud segíteni

- ha a kereszténység inkább irányt mutat, és paradigmákban gondolkodik – a szoc. tud segíteni

- keresztény törvények: nem absztrakt törvények (példázatok – adott korban, adott tsd-ból)

- ha a tsd változás „egyszerű” – a példázatok az adott korban jól értelmezhetőek

- ha a tsd változás bonyolult – a szociológia segíthet

II. Keresztény értékek és változó környezet

1. A történelem újraértelmezésének módszerei

- hívők és szociológusok – összefogásuk csak akkor, ha már elvégezték az újraértelmezés feladatát a bonyolult civilizációs helyzetben

- a haladás filozófiája tévedett – mert mintáit a történelemre, az erkölcs és kultúra fejlődősére is kiterjesztette

- jelenvalóság: visszatérést jelent ua. a centrális értékekhez, a szubsztancia újraértelmezéséről van szó

2. Tervezés és vallásosság

- a tervezéssel kapcsolatos attitűdök:

- ellenséges (a tervezéssel szemben)

- a tsd csak az erős vallási szabályozás mentheti meg

- a mélyebb vallási tapasztalatokat tartalmazó tsd tervezhető

3. Szabadságért való tervezés – a vallásosság szempontjából

- minden más tervezése mellett szabad teret kell adni a vallás spontán fejlődésének

- a vallást ébren tartja, keretet ad neki – a TRADÍCIÓ

- a szociológus kérdése: a modern nagyvárosban van-e súlya a személyes kapcsolatoknak, fejlődhetnek-e a szabad közösségek

4. A vallás négy lényeges szférája:

az egyes álláspontok szerint:

- az egyén közösségben él az Istennel

- a vallásosság a személyes kapcsolatokban van jelen

- a vallási realitások a tsd életben öltenek

- a vallásosságot a konvenció tartja fenn (vasárnapi mise)

a vallás mindezekben a formákban létezik – a tervezést pluralisztikusan, a formák figyelembevételével kell elvégezni

5. Vallásosság, álvallásosság

- különbséget kell tenni a vallási újjászületés mesterséges és tényleges forrásai között

6. Az értékelés és a paradigmatikus kapcsolat

- keresztény értékek két oldala:

- a magatartást szabályozni kell

- kifejeznek valamilyen élményt

- utilitartisták: az élet célja – az örök alkalmazkodás egy örökké változó helyzetben (a sikeres alkalmazkodás még nem jelenti azt, hogy jól cselekedtünk)

- a keresztény az alkalmazkodási módok közül az választja, amelyik összhangban van az alapvető élményével

- a vallásosság középpontjában nem az etikai élmény áll, hanem az élmény paradigma szerinti értelmezése

- keresztény értékek:

- pardigmatikus alapélményeket közvetít

- a végbement releváns változásokról intellektuálisan tudósít

Alkalmazkodás: nem csupán kompromisszum, elvégzi a helyzet által teremtett feladatot.

7. A paradigmatikus élmények szociológiai jelentése

- manapság „elszellemtelenedés” megy végbe, semmivé válnak az ősi archetípusok, amelyek az ember alapélményeit adták

- a paradigmatikus jelentés a folyamatos dolgokat jellemzi – a kollektív cselekvés egy tetőpont (cél) felé halad, és ez a dramatizálódás teszi lehetővé a tényleges részvételt (nagyipari munka: nincs közös, mindenkit érintő cél – pl. mozi: mindegy, hogy mit, de valamit nézzünk – pótlék)

- az alapélmény legnagyobb ellensége a GÉPESÍTETT BARBARIZMUS

Összegzés: ….. + apátia – oka: a paradigmatikus élmény hiánya + a kereszténynek szükségszerűen konzervatívnak kell lennie.

10. A kialakult tsd minta gazd. vonatkozásai

- tervezett szabadság mintája:

- nem feltétlenül keresztény, de megteremti annak feltételeit

- felismeri a tervezés szükségességét

- a gazdasági kérdéseket illetően minden érintettet be kell vonni az egyeztetésbe

- meg kell találni a stratégia hanyatlást okozó pontjai találni

- az oktatáspolitikát egyeztetni kell az elvekkel

11. A tervezésnek nemcsak a gazd.-ra , hanem a tsd struktúrára és tsd politikára is ki kell terjednie

- le kell írni a hatalom alkalmazásainak formáit

- vallás, oktatás, sajtó – egységes irány érdekében egyeztetni

- a tsd átfogó képe nélkül nem lehet sikeresen szembenézni a problémákkal

- a problémák forrása gyakorta nem a kapitalizmus, hanem az urbanizáció

- a felebaráti szeretetet meg kell tanulni alkalmazni a komplex tsd szintjén

- a tsd-ban csak az elsődleges erényeket szem előtt tartó intézményeket lehet megtűrni

- a tradicionális értékek újratermelése csak csoportmunka formájában valósulhat meg

- a vizsgálódás három nagy területe:

- általános etika

- személyes kapcsolatok etikája

- szervezeti kapcsolatok etikája

I. Általános etika

a. a túlélést szolgáló értékek problematikája

Olyan értékek – amelyek a fennmaradást vagy az élet biztosítását szolgálják

Kérdések: hol szerepelnek az értékek hierarchiájában – a hasznosság szempontjából vizsgálandó:

- jó-e a demokrácia, ha nem maradunk életben

- érdemese-e életben maradni, ha nincsen szabadság

Választás a hierarchiában – szempontok: hasznosság, demokrácia, hatékonyság

b. az aszketizmus problematikája

Max Weber: a takarékoskodó attitűd járult-e hozzá a kapitalizmus kialakulásához

- a takarékoskodó szellem az élet egyéb területire is kiterjedt ( fogyasztói szokás, kultúra, jellem, szabadidő) - így válhatott általánossá

- kérdések: hogyan érvényesülnek az aszketikus normák a mindennapi életben, az aszketizmus eltűnésével mi lép annak helyébe

c. a hasadt tudat

- az élet nagy része harc a túlélésért, és ehhez az önérvényesítés is hozzá tartozik – ennek három etikai értelmezése:

- nácik: alapelve az emberi magatartás alapelve

- az önérvényesítés erkölcsileg jogtalan (képmutatáshoz vezet)

- az önérvényesítést nem szabad teljesen elfojtani, hanem egyre tudatosabb ellenőrzésre van szükség (hiánya az oktatásban = demokrácia halála)

II. Személyes viszonyok etikája

a. a magatartás problémája a modern világban:

- a magánszféra elmosódik a tömegszórakoztatás és a tömegeksztázis térnyerésével

- magánszféra: bizonyos belső élményeket kivonunk a külvilág hatása alól, és megtartjuk magunknak – ennek következtében önálló személyiség alakul ki, spirituálisan különválunk másoktól (ahol ez nincsen meg, ott az emberek a kölcsönös alkalmazkodás révén hasonlóvá válnak)

- a magánszféra kialakulása: burzsuázia kialakulásával megszületik a magánkereskedő – munkahelye elkülönül az otthontól – meggazdagodva saját szobára tesz szert (különböző helyek – különböző szererpek)

- a magánszféra fejlődése: először az szerzeteseknél jelenik meg – ez ültetik át a protestánsok a privát életbe

- a magánszféra kialakulása szorosan összefügg a városi élettel ( kézművesek – volt idejük elmélkedni a munka közben) – a nagyipari termeléssel megszűnt a töprengés, az elmélkedés lehetősége

- az elmélyedést kiszorította az izgalomra, tömegeksztázisra való törekvés

- életünk a primitív eksztatikus vallási csoportok életéhez hasonlít (nincs magánélet)

b. A tömegeksztázis problémája – nem teljesen elutasítandó, mert emocionális élményeket testesít meg (kérdés, hogy spiritualizálható-e)

III. Szervezett viszonyok etikája

- a termelés nagyüzemi keretek között zajlik – hatással van a magatartásra

- a gyors ipari fejlődéssel nem maradt idő az erkölcsi és lélektani követelmények felismerésére

- a fejlődés ellenében hat, ha a „nyeri meg” a dolgozó lelkét

- a szervezeti működés feltételei:

- a munka objektív és hatékony működése

- ki kell elégíteni a lélektani szükségleteket

- általános követelmények: figyelem, szankciók, magatartási szabályok, egyéni és kollektív felelősségek, erkölcsi, anyagi ösztönzés, munka értelmessége, presztízse, a hierarchiában elfoglalt hely

- probléma: a pszichológiai szükségletek csak akkor tisztázódnak, amikor már benne vagyunk az adott helyzetben

A szervezetben megfigyelhető tendenciák:

1. átmenet a pénzügyi jólétből az organikus jólétbe, az emberi értékek gazdagságába

2. csökken az anyagi megbecsülés jelentősége

3. túlzott biztonságvágytól – az integrált attitűdök világa felé

4. pénzügyi spekulációtól – az élet más területein meglévő kreativitás felé

5. közeledés egy demokrácia felé: funkciók szerint decentralizált tsd (ellenőrzött) , oktatási cél: a tsd érvényesülés vágya

Szabadság, hatalom és demokratikus tervezés

A világ fő szimptómái

A tsd rendszer felépítéséhez:

- rendelkezni az új világ vezéreszméivel

- ismerni a jelenlegi rendszer fogyatékosságait

- milyen módon és eszközzel lehet a változást elérni

- célmegehatározás előtt diagnózis

A körülményekhez való nem megfelelő alkalmazkodás oka:

- áttérés rövid idő alatt: parochiális világból – a Nagy Társadalomra

- a tsd irányítás nélkül fejlődött:

- új szervezeti minták sikertelensége – dezintegrációhoz vezet

- új szervezeti minták csak részben sikeresek – dezintegrációhoz vezet

Az uralkodó tsd strulktúra meggyengül, helyébe nem lép semmi – dezintegrált tsd- ban élünk.

A dezintegrálódás okai és területei:

1. a kisebbség uralmát megtestestesítő tsd technikák:

- a nagyipari termeléssel csak a mennyiségi növekedés következett be (ruha, lakás, élelem), a tsd technikák párhuzamos fejlődése elmaradt

- tsd technika: az ember viselkedését befolyásoló módszerek összessége, amely egy cél érdekében integrál

- a tsd technikák a kisebbség kezében összpontosulnak- ezt segíti a hadiipar, a tömegkommunikáció, a bürokrácia, az oktatás egy kézben való összpontosulása – döntések a kulcspozícóban lévők kezében

2. Az új technikák és a hatalmi komplexum

- a technikák – mindig összekapcsolódnak a hatalommal

- a felhalmozott tudás mindig a hatalmat növeli

- az ismeretek bővítését a hatalom finanszírozza

- a tőkés tsd – terjeszkedő elvű – ma már nincs hová, az európai hatalmak, ha kizsákmányolásra törekszenek, a zsugorodás jellemzi majd őket, az osztályok kapcsolata egyre merevebbé válik. A közösségi gazdaság – szabadverseny – monopólium

3. A közösségi gazdaság – szabadverseny – monopólium

- jelenleg két tervgazdaság közötti átmenet:

- helyi, nem profittermelő mezőgazdsági és kézműves közösség

- nemzeközöi cserén alapuló, területeket integráló tervgazdaság (fejlett technikával)

A folyamat: magántulajdon szerzése – kockázat – profit – a vállalkozások megnövekedtek – számuk csökkent – eltűnt a szabadverseny – bürokrácia hatalomhoz jutott – dezintegráció

4. Az önszabályozó kis csoportok kiszorítása:

- egyenletesség, kiegyensúlyozottság – míg a közösségek mértükből adódóan áltláthatóak voltak

- személyes kapcsolatok: mindenki tudta, hogy mit várhat a másiktól, mit várnak tőle (tudták a szerepüket)

- a metropoliszok megjelenésével ez mind megszűnik – nincs közös élet, kölcsönös funkcionális függés

5. A tradícionális csoportellenőrés rendszerének dezintegrációja:

- tradícionális cselekvés:

- megkíméli az embert a döntéstől

- ha valami elavultá vált, helyére új cselekvési forma lépett

- ellenőrző szerepet töltött be – ezek csak, akkor működnek, ha lassú a tsd változás)

- gyors változás: hadsereg, gyárak – az ember a gépezet része- visszatetszést vált ki, csökken a munka hatákonysága

- a tsd nagy közössége nem egyenlő a kis csoportokkal – más bánásmódot, ellenőrzést igényelnek

6. Az átfogó kondícionálás kudarca:

- a szervezetek által hordozott funkciókat koordinálni kell, ha nem: nem válnak aközösség szerves részévé, az ember a manipuláció áldozata lesz

- az ellenőrzés meggyengülése = a demokrácia meggyengülésével

- csak egyéni szabadságok vannak – mindenkinél máshol vannak a határok – átláthatatlanság

7. A kooperatív ellenőrzési rendszer dezintegrációja:

- eltűnnek a kooperatív ellenőrzési technikák

- a csoportellenőrzés két formája:

- parancsolás-engedelmesség (előnye: hatékonyság, hátránya: embertelen)

- a cselekvés fejlesztése, irányítása – kooperáció

- modern tsd problémája: nagyméretű közösségbe lehet-e konszenzusra jutni

- jelenlegi választási rendszer- pártok, emberek, módszerek által többszörös manipuláció

8. A személyiség dezintegrációja:

- az intézmény befolyásolja a személyiség alakulását: dezintegrált intézmény – dezintegrált személy

- a nagyméretű szervezeteknek nincsen szabályozórendszerük – az oktatás nem ad ehhez mintát

- a régi előírások elvesztették érvényüket – helyükre újak nem lépnek – dezintegráció – morális megrendülés – felerősödik a diktátor, messiás iránti vágy

9. A vallási kötelékek dezintegrációja:

- vallás (szociológiai éretelmezé): szoros kötödés valamihez, amit a dolgok legfőbb okának tartunk

- vallás: - szorosabb kötelék, mint a konvenció

- a legmélyebb integráló eszköz

- a kölcsönös kötelezettségek akkor érvényesülnek, ha a lelkiismeretben gyökereznek

- paradoxon: ma a vallási integráció csak más vallások elnyomásával jöhet létre – a jövőben csak úgy spiritualizálható a tömeg, hogy tagjai nem állnak egymással szemben

A politika megreformására

1. Politika és intézményes ellenőrzés:

- e kettő párosítása (sok esetben):

- érintetlen tradícionási keretek

- szabad tér az eljárásmódok kísérletezésében

Történeti áttekintés:

a. törzsi szervezetek: rokonsági hálozaton alapszik, nagyobb klán esetében vezér, kölcsönös kapcsolatok szabályozzák

b. abszolútizmus: a középkori rendszer összeomlása után, a területi egységeket teljesen jogköre alá akarta utalni (a leghatalmasabb úr) – hasonlít a totalitarianizmushoz, bukását a technikai fejlődés okozta

c. liberalizmus: a burzsuázia megvalósítja az ipari forradalmat – szabad piac, egyéni és csoportközi kapcsolatok spontán módon alakulnak, az állam csak a törvényességre felügyel, kisméretű vállalkozások – gyors alkalmazkodás

d. a vállaltok mérete növekszik – az egyéni vállalkozások tere beszűkül – a katasztrófa elkerülésére állami beavatkozás – a liberalizmus megszűnik, amikor a vállalkozásokat támogatni kell

e. két út kínálkozik:

- totalitarianizmus

- szabadságot szolgáló tervezés

A modern állam: szolgáló; fiatalok, idősek, rászorultak védelme, közotatás, közszolgálat, tömegtájékoztatás – jelen van a tsd élet minden területén

2. A preventív tervezés politikájának maximái:

a. csak erős központi hatalom tud tervezni

b. a centralizáció szükséges: a tervezéshez nélkülözhetetlen a különféle intézkedések összehangolása

c. egy tsd-ban a centralizáció csak bizonyos alapvető politikai kérdések esetében elengedhetetlen

d. egy tervező tsd-ban a kormányzat és a közösség nem különül el egymástól

e. az állam jogszerű beavatkozása a gazdasági életben szabályozó technikáival és hatalmával a termelés teljes körű működésének biztosítását és a monopóliumok önkénye felett gyakorolt ellenőrzést szolgálja

3. A tsd struktúra ellenőrzése:

- az ellenőrzés új formái – új manipulációs eszközök – politikai egyensúlyteremtés + a tsd-ben lévő hatalmi központok felhasználása (szükségessége – városi fejlett kapitalizmus)

- demokrácia feladata – a tsd egymást sakkban elemei mögé látni, figyelemmel tartani azokat

- egyensúly megteremtése:

- a tsd különbésgek mechanikus felszámolása (oroszok)

- az osztálystrutúra megmarad, akaratlagos tsd mozgások engedélyezése

- egyetértés – bizonyos homogenitás esetén

- a túlzott hatalmi koncentráció diktatúrához vezet

- hatalommal való visszaélés: a félelemmel való manipulálás, szándékos bizonytalanságkeltés

4. A gazdaság ellenőrzése:

- a gazdasági rendszer a stabilitás legfőbb eleme

- tévhit: a gazdasági tervezés = a tsd tervezéssel

- a legnagyobb problémák: egyenlőtlenség, szegénység, az erőforrások hibás elosztása, foglalkoztatási bizonytalanság – csak addig orvosoljuk, míg új munkahelyek megszerzését, az életszínvonal növekedését eredményezi

- a Harmadik Út stabilizációs rendelkezései:

- konjunktúra-ciklus orvoslása – munkanélküli segély

- konjunktúra-ciklus orvoslása – közmunka: akkor, ha a magánbefektetések nem tartanak lépést a közmegtakarításokkal

- “vegyes rendszer”: alapvető iparágak állami tulajdonban (szénipar, energiaipar), úttörő vállalkozások magánkézben

- bér- és árellenőrzés, beruházások ellenőrzése, majd a nagyméretű vállalatok tulajdonba vétele – akkor válik szükségessé, ha nincsen a kölcsönösség érdekében kompromisszum

- tévhit: a tulajdonvágy az ösztönben gyökerezik – valójában a tradícióban

5. A fegyvere erők feletti rendelkezés:

- a fegyveres erők ritkán válnak a zsarnokság eszközévé – oka: a hadsereg egy szervezett hierarchia, erős szabályokkal mindenki korlátozott tevékenységet folytat

- a vesztes háború tisztjei önálló hadsereget szervezheznek (terrorcsoport) – veszélyt jelent a tsd-ra

- kettős tendencia:

- nukleáris fegyverek – szükségtelen a nagy hadsereg, a jövő hadsereg: kicsi, gépesített, szakképzett katoknákból

- a totoális hadviselés megköveteli a civil lakosság részvételét a háborúban – a jövőben még szorosabb kapcsolat – a hadsereg vezetése ne különüljön el a tsd-tól – demokratikus szervezés osztálykonfliktus nélkül

6. Közszolgálat

- a bürokrácia központi irányítása, ellenőrző szerepe kiemelten fontos

- Max Weber: politikacsinálás – csak a vezetőket cseréli le, a gépezet nagy része marad, és ugyanúgy szolgál tovább – más politikai célokkal

- A közhivatalnoktól elvárt képességek: kezdeményezőképesség, vállalkozó szellem, konstruktív, képzett, tájékozott , rugalmasság, gyors döntési képesség

7. Sajtó, rádió feletti demokratikus ellenőrzés (új hatalmi intézményekkel)

a. sajtószabadság:

- funkciója: infóközlés + vitalehetőség + vélemények ütköztetése

- a funkció nem ellátható, ha a kiváltságosok csoportja birtokolja

- megbízott emberek semleges ellenőrzőtestülete kell (demokratikus célok biztosítása)

- a sajtó fontossága megnőtt, de a véleményközlés lehetősége csökkent

b. a rádió menedzsmentje:

- BBC-elvek szerint – vélemények sokszínűsége, parlamenti testület ellenőrzése

c. a propaganda természetet:

- tévhit: a propaganda hazugságok terjesztése

- alapfogalom – reálszint: mentális légkör, amelyben tetteket és összefüggéseket reálisnak tartunk (reális – attól függ, milyen értékeket tulajdonítunk nekik)

- fasiszták: más vélemény – nem meggyőzni, elhallgattatni

- demokrácia: integratív értékek középpontba állítása

d. a vita demokratikus világa:

- reálszintek versengenek egymással

- nézetetek ütköznek – összehangoltság spontán módon

e. lojatitás és konszenzus:

- közvélemény: több, mint média + propaganda – hangulat, attitűd, erkölcsi érték – szomszédsági viszony, kocsma, klub

- a közvélemény a törzsi tsd jellemzője – a demokráciának fenn kell tartania ez a spirituális hatalmat

A NEVELÉS MINT ALAPOZÁS

I. Az iskola feladatai: átfogó koncepció

Iskora: olyan tsd intézmény – család és állam között, melynek feladata a gyeremek felnőttkori életformára való begyakoroltatása.

- az egyén másodlagos (intézményi) kapcsolatokban éli az életét (ez egyre fontosabb) – az iskola erre készít fel – személyes és intellektuális példaképek segítségével

- a nevelési filozófia összhangban – a dinamikus tsd-mal

- ez a szemlélet – az embert élete végéig tanulónak tekinti

II. A változást szolgáló nevelés

- iskola: dinamikus nevelési eszköz + változás mozgatója

- cél: új típusú ember – kezeli a tsd szervezés technikáját, új ismereteket szerez – iskola fokozza a kapcsolatait az élet más területeivel

- a család által elhagyott funkciókat az iskolának kell átvennie

- régen az olvasás csak a kiválasztottaknak – ma már mindenkinek – megszűnt a tanulással kapcsolatos túlzott tekintély és félelem

- formális iskolai képzés: felnőttségre nevel +tsd megértésre

III. Az élet demokratikus értelmezése

- azt jelenti, hogy többféle módon lehet élni

- az életforma meghatározója:

- korábban: szokás, divat, tradíció

- liberalizmus: az egyénre bízták

- Harmadik Út: nyílt vita, alternatívák közötti akaratlagos választás

IV. Folyamatosság a nevelésben:

- a nevellés tsd megalapozása – szükséges a folyamatos működés

- a képzést lefedi a háromlépcsős oktatási rendszer

- kell egy szervezet, amely a nyílvánossággal kapcsolatot tart

V. A felnőttnevelés új feladata:

- alkalmazkodás az új társadalom változó igényihez

- iskola feladata: a múlt örökségének örzése + új rend felépítése

- ízlés + szabadidő: igényes formáját az iskolának kell kialakítania (a demokrácia aktuális kérdéseinek ismeretéhez – meg kell szabadulni a divatos hóbortoktól)

- liberalizmus: túl sokat vár a diákoktól (a tudás önálló integrálását)

- totalitarianizmus: kész szintéziseket tölt a diákok fejébe

- Harmadik Út: a tudás integrálása a tanár feleadata, alternatívák közötti választás, a tudás változásának hangsúlyozása, szintézis a diák feladata, egyéni ítéletalkotás a cél

VI. A népegyetemek feladata:

- oktatás: magas szinten – a teológia nyelve; alcsonyabb szinten – szimbólumok, mesék, legendák nyelvén

- a felnőttnevelés célja: tudás integrálása + a tds vezető rétege a tsd összes rétegéből kerüljön ki

- a tsd akkor elfogadható – ha a speciális képzés mellett mindenki alapképzésben részesül

VII. Az egyetemi reform szükségessége

- az egyetem három célja:

- szakismeretek

- oktatás + kutatás

- általános műveltség

- a képzés jelenleg szakbarbárokat hoz létre – nincs meg bennük a szakmai továbblépéshez szükséges filozófia tudás, a tsd problémák megértésének készsége

- kérdések: kell- e tanár-diák csere, nemzetközi egyetem

VIII. A demokratikus nevelés néhány redisztributív aspektusa

- akik féltik szerzett jogaikat – gyanakvással fogadják a demokratikus változásokat

- szerintük – a tömeg képtelen helyesen élni a tanulás lehetőségével, mert fogyatékos (a magasabb rétegekból származó magasabb IQ-val rendelkeznek)

1. Demokratizálás nivellálás nélkül

- az emberek szélesebb körű bevétele a kultúrába – felszabadítja őket, csökken a kisebbségi érzésük

- a tsd létrán felkapaszkodók gyakran jobb agyi tevékenységet folytatnak, mint a jó helyzetben lévők

- a jövedel – forráselosztás segít a tanulás javításában

- az olvasmányok egyre jobban figyelembe veszik az olvasó elvárásait (egyszerű, világos stílus) – csökken a tanulási egyenlőtlenség, a nemzeten belüli nemzetek száma

2. A kultúra sikeres demokratizálása

- demokratizálás: nem a színvonal csökkenése, kulturális sokszínűség

- kulturális monotónia ellen + színvonalcsökkenés ellen – érelmiség

- teret kell biztosítani az egymással versengő csoportoknak

- kis csoport – az intellektuáli, produktív munka fő helye – a tömegkommunikáció segít a terjesztésben

A SZABADSÁG FEGYELME

I. Szabadság és fegyelem a csoportszervezetben

- legmerevebb szervezetek: a hadsereg jellemzőit az élet minden területére kiterjesztik

- legrugalmasabb szervezetek: a tsd alcsoportokat csapatoknak tekinti

(a tagok egyenrangú partnerek)

II. Jelenlegi szabaságfelefogások:

1. Anarchista szemlélet – a szabadság teljességével a spontán önszabályozás jön létre; minél nagyobb az elnyomás, annál több az egyénben a negatívum

2. Totalitariánus megközelítés – a rend spontán módon nem alakulhat ki , a Führer militarisztikus parancsuralma érvényesül

3. Liberális megközelítés – az anarchisták szemléletét alkalmazza a tömegtársadalomra

4. Pultokratikus felfogás – a vagyonos emberek kis csoportja a tsd változásokat figyelmen kívül hagyva saját ideológiáit ülteti át a gyakorlatra

III. Szabadság és fegyelem a demokrácia tervezett viszonyai között

- csoportok és alcsoportok természete és céljai határozzák meg

- cél: egyén választási + önkifejezési szabadsága

- a tömegtsd-ban a csoportok jogait is szavatolni kell (fontos a csoportok közötti egyensúly egy adott felügyeleti szerv által felügyelete)

- a manipuláció addig jó – míg a csoport szabadságát biztosítja

IV. A választás szabadsága a tervezés korában

- megnőtt a tudatosan választható lehetőségek száma (okai – tömegkomm., ár- és jövedelmi viszonyok)

- duális mentalitás alaku ki:

- saját érdekeink követése

- intézmények közösségi értéke szempontjából korlátozzuk az egoizmusunkat

Share this: