A. Két heterózigóta barnaszemű szülőnek kék szemű utódja születik:
| ♀\♂ | A | a |
| A | AA | Aa |
| a | Aa | aa |
B. Agyalapi mirigy irányítja a belső elválasztású rendszer működését:
Hipofízis: borsószem nagyságú, a hipotalamuszhoz egy kis „nyélen” kapcsolódó szerv. Két lebenyből áll:
1. Adenohipofízis (elülső lebeny) hámszövet eredetű, és hat hormont termel:
1) Növekedési hormon: a véren keresztül a csontokba, a csontok megnyúlását szabályozza (22 éves korig). (E hormon hiánya okozhatja a hipofízis törpék, ill. ha túl sok van, akkor gigant fejlődését). Akromegalia – öregkori megnövés. Célhormon.
Továbbiak a trofhormonok (serkentő), más belsőelválasztású mirigyekre hatnak: 2) pajzsmirigy, 3) mellékvese (Vazopresszin (ADH): kiválasztásánál, a vesetestek kanyarulatos csatornáinak a visszaszívó működését serkenti)), 4) tüsző (nemi, petefészek, Oxitocin: szűk hatásmechanizmus (méh), sima izom összehúzódását (szülés) szabályozza), 5) sárgatest, 6) tejelválasztást serkentő hormont.
A visszacsatolás úgy valósul meg, hogy a hormon vérbeli koncentrációjának növekedése a serkentő hormontermelés csökkenését, a hormonok koncentrációjának csökkenése pedig a serkentő hormon termelésének növekedését okozza (negatív feedback). A belső egyensúly (homeosztázis) szükséges itt is.
2. Neurohipofizis (hátsó lebeny): nem termel hormont, hanem a hipotalamuszban termelődő hormont tárolja és jutatja el a vérbe.
C. Milyen következménnyel jár a fa életében a külső sérülés? A fában a szállítás a háncsszövetben történik, ami a fa kéreg alatti része. Ha a serülés olyan nagy mértékű, akkor akár el is pusztulhat a növény, hiszen a szerves-anyagszállítás teljesen megszűnik.
D. Biológia album, 70-es tábla (Biológia III): az emberi tüdő.
A légcső alsó vége a két főgörgőre ágazik. Ezek a tüdő jobb és bal oldali felébe vezetnek. A két tüdő fél szivacsos szerkezetű, nagy kiterjedésű rugalmas szerv, amely a mellkas üregében helyezkedik el. A mellkas üregét a hasüregtől a rekeszizom lemeze választja el. A tüdő mikroszkópos képe mirigyes szerkezetre emlékeztet. A tüdőbe lépő főhörgők további elágazásokkal egyre kisebb csöveket, a hörgőcskéket hozzák létre. Ezek a léghólyagocskában végződnek, amelyek rendkívül vékony fala egyetlen sejtrétegből álló hámszövet. A léghólyagocskák falát kívülről sűrű hajszálérhálózat fonja körül. Az így összefonódó hajszálerek és léghólyagocskák falán keresztül megy végbe a gázcsere. Az emberi tüdő léghólyagocskáinak összesített légzőfelülete kiterítve megközelíti a 100 m2-es nagyságot. Légzéskor a tüdő jelentős mozgást végez a mellkas üregében. A tüdő és a mellkas fal közötti súrlódásmentes elmozdulást a mellhártya kettős rétege biztosítja. Az egyik a tüdőt veszi körül, a másik a mellkas falát és a rekeszizom felületét borítja be. A két összeérő hártya felszínén igen vékony folyadékréteg található. Ez által nagyon nehezen választhatók el egymástól, akárcsak két egymásra fektetett nedves üveglemez. Oldalirányban viszont könnyen elcsúsznak egymáson. Ez megkönnyíti a légzőmozgásokat.
Megjegyzés küldése