A. Egy állat hormon injekciót kap, amitől felgyorsul a szívverése és a pulzusa, milyen hormont tartalmazott az injekció?
Adrenalin hatása: az adrenalin a mellékvese sejtjeiben keletkezik. A máj és az izomsejtekben membránfehérje receptoraihoz kapacsolódva kiváltja a cAMP keletkezését, amely aktiválja a glikogénbontó enzimeket. Ennek hatására a májban glükóz-foszfát, majd egy további lépésben glükóz keletkezik. A glükóz a vérkeringéssel kerül felhasználási helyére, az izomba. Az izomsejtekben is az adrenalin indítja el az izomglikogén lebontását, de csak glükóz-foszfátig, amely ott helyben tovább bontódik tejsavvá. Az izmok glükózellátása tehát két glikogénforrásból is pótlódhat. Hatására tehát extra energia áll az izmok rendelkezésére, ami extra teljesítést tesz lehetővé. Felgyorsul a szívverés, megnő a pulzus.
B. Miért kevésbé gazdaságos az erjedés, mint a biológia oxidáció?
Az erjedés első fázisa a glikolizis. A glükoz bomlik → pirosszőlősavig, ekkor 2 mol energia szabadul fel. Ha nincs elég oxigén, akkor erjedni kezd.Ekkor összesen 2 mol ATP szintetizálódik. Terminális oxidáció: ha van oxigén, akkor 36 molnyi ATP szintetizálódik.
C. Békák bőrlégzése: tüdővel lélegeznek, de ez igen fejletlen, kicsi a légző felülete, ezért fontos nekik, hogy mindig nyálkás legyen a bőrük, ha kiszáradnak, elpusztulnak, mivel a bőrlégzésük (diffúz légzés) a jelentősebb. Nincs zárt mellkasa, ezért nem periodikus a légzés.
D. Biológiai album, 53-as tábla: mitózis, vagy számtartó sejtmagosztódás, a leggyakoribb osztódási forma. Lényege, hogy az interfázisban megkettőződött kromoszómák hosszúkban kettéválnak, és két teljes értékű és egymással azonos sejtmagot alkotnak, ami alapfeltétele annak, hogy az egész sejt is két életképes utódsejtre osztódhasson. Lefolyása: profázis (előszakasz): a sejtmag állománya a kromoszómák spiralizációja következtében láthatóan fonalassá válik. A sejtközpont kettéosztódik, és a sejt két pólusára vándorol, megkezdve a mag orsó kialakítását. A sejtmaghártya szétesik, majd az egy vagy több sejtmagvacska is eltűnik. Metafázis (középszakasz): a kromoszómák maximálisan vastagok és rövidek, felismerhető bennük egymás mellett a két kromatida (utódkromoszóma). Nagyjából a pólusok közötti egyenlítői síkba rendeződnek, és kapcsolat jön létre elsődleges befűződésük, valamint a magorsófonalak között. A magorsófonalat tulajdonképpen vékony csövek, hasonlóak azokhoz, amelyek a csillókat, ostorokat és magát a sejtközpontot felépítik. Nem mindegyikük kapcsolódik kromoszómához csak az úgynevezett húzórostok. Ezek „találkozását” a kromoszómák megfelelő helyével igen egyszerűen magyarázza az a feltevés, hogy az elsődleges befűződéstől növekszenek a pólusok irányába. Anafázis (utószakasz): minden kromoszóma két kromatidja elválik egymástól, egyik az egyik pólus felé, a másik a másik pólus felé kezd vándorolni. A mozgás mechanizmusát pontosan nem ismerjük, az egyik lehetséges feltevés szerint a húzófonalak „elcsúsznak” a mellettük levő fonalakon a köztük kialakult összeköttetések folytonos áthelyeződése révén. Telofázis (végszakasz): az utódkromoszómák a két pólushoz érve megnyúlnak, elvékonyodnak és összegombolyodnak. Körülöttük az endoplazmatikus hálózat lemezeiből kialakul a maghártya és a sejtmagokban megjelennek a sejtmagvacskák. A magorsó eltűnik.
A mitózis lefolyása általában 1 – 3 órát vesz igénybe, ezen idő nagy része a profázisban és telofázisban telik el, a kromoszómák rendeződése és szétvándorlása viszonylag gyorsan történik.
Megjegyzés küldése