Az atomok elektronszerkezetének kiépülése
Mit értünk az atom alapállapotán?
Alaplállapotban az atom elektromosan semleges (az elektronok száma egyenlő a mag töltésével) Ekkor kötődik az elektron a legerősebben az atommaghoz.
a, Milyen elvek szerint írhatjuk le az alapállapotú atomok elektronszerkezetét?
Az elektronburok réteges szerkezetű. Az egyes elektronhéjakon meghatározott
legnagyobb számú elektron tartózkodhat: az első elektronhéjat maximum
A Pauli-elv azt mondja ki, hogy egy atompályán két elektron lehet.
A Hund-szabály azt mondja ki, hogy az elektronok úgy helyezkednek el, hogy közülük minél több legyen a párosítatlan.
b, Mit nevezünk atompályának, héjnak és alhéjnak?
Atom esetében atompályáról, elektronhéjról és alhéjról beszélhetünk.
Héjak: K, L, M, N, O, P, Q
Alhéjak: s: gömb alakú alakzatok; max. 2 elektron lehet rajta
p: tengelyszimmetrikus alakzatok; max. 6 db elektron
d: bonyolult felépítésű alakzatok; max. 10 db elektron
: bonyolult felépítésű alakzatok; max. 14 db elektron
Mit jelent az 1s, 2s, 2p jelölés?
1s: gömbszimetrikus alhéj, 2s: ez alőzőnél nagyobb gömbszimetrikus alhéj, 2p: hengerszimetrikus.
a, Mekkora lehet az elektronok maximális száma a fenti atompályákon?
2,2,6
b, Mikor beszélünk telített és mikor telítetlen alhéjról?
Telítetlen, félig telített és telített alhéjakról beszélhetünk. Telítetlen egy alhéj, ha nincs elég elektron. Félig telített, ha mindegyik atompályán 1 elektron van, és telített, ha a maximális ahhoz, hogy minden alhéjon 1 vagy 2 elektron legyen.
Milyen kapcsolat van a pályaenergia és az atomok elektronszerkezetének kiépülése
között?
Az elektronok pályaenergiának megfelelő sorrendbe épülnek fel.
1s2®2s2®2p6®3s2®3p6®4s2®3d10
Írjuk fel a 10., a 11. és 17. rendszámú atomok elektronszerkezetét! Jelöljük – négyzetes ábrázolással – a párosított és párosítatlan elektronokat is!
10.: Neon: 1s² 2s² 2p
11.: Nátrium: 1s² 2s² 2p6 3s¹
17.: Klór: 1s² 2s² 2p 3s² 3p5
Mi a vegyértékelektronok szerepe a kémiai reakciókban? Értelmezzük a fenti atomok vegyértékelektronjának példáján!
Vegyértékhéj: a legkülső, még be nem töltött héj, az ezen elhelyezkedő elektronok a vegyértékelektronok. Ezek száma megszabja a kémiai elemek vegyértékét a hidrogénnel és az oxigénnel szemben. Ezek vesznek részt elsősorban a kémiai kötések létesítésében. Mindig annyit tud megkötni amennyi hiányzik a telítettséghez.
Ne: nemesgáz-szerkezet, telített héjak ® nem reakció képes (nemesgáz)
Na: 1ecsökkentésével Na+ lesz belőle és így kialakul a nemesgáz szerkezet.
a: 1e- felvételéből Cl- alakul ki és akkor telítet az összes héj.
Megjegyzés küldése