Friss tételek

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek [nyelvtan]

9 . A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg a legmagasabb szintű beszédbeli egység: mondatok láncolatából áll. A láncolat jelzi, hogy

A szöveg nem azonos a mondatok véletlenszerű halmazával, hanem a mondatok tartalmilag és szerkezetileg egységet alkotnak, tehát a szöveg: szerkesztmény. A szöveg mondatainak összetartozását, láncszerű összekapcsolódását a szövegösszetartó erő (kohézió) biztosítja.

I. A szövegkoherencia grammatikai mutatói

1.) Határozott névelő pontosan utal a már előbb megnevezett dologra, jelenségre, fogalomra.

Pl.: Egy fiú és egy lány sétált a parkban. A fiú hirtelen megállt és megfogta a lány kezét.

2.) Kötőszók
Az önálló mondatokat összekötő kapcsolóelemek: a jelölt vagy odaérthető kötőszók..

Pl.: Tegnap vásárolni akartam. De mégsem mentem el, mert nem volt időm.(ellentétes, magyarázó)

3.) Névmásítás többféle nyelvtani szereppel rendelkeznek. A névmás más névszókat helyettesítő szó, elvont jelentése van, csak a szövegkörnyezetben kapja meg aktuális jelentését. Helyettesítő, tömörítő forma, segítségével lekerülhetjük a szóismétlést.

Pl.: A barátom középiskolás. Ő már harmadik osztályba jár.

A névmások előre- és visszautaló, valamint a szövegből kifelé utaló tulajdonságokkal rendelkeznek.

4.) Ragok és a jelek rendszere mondattá fűzik a szavakat, meghatározzák a szavak mondatbeli szerepét, eszközei az egyeztetésnek.(pl.: alany-állítmány egyeztetése)

Pl.: A nővérem bejött a szobába. Némán leült a fotelba és olvasni kezdett.

5.) A határozószók és névutók - szintén utaló és viszonyító feladatot látnak el.

Pl.: Ne úgy csináld, hanem így! – mutatta a kezével.

Majd én is elmegyek oda. Az asztal alatt van a ceruza! Oda esett.

6.) A szórend és a mondatfonetika eszközök, főként a hangsúly - a szórenddel és a hangsúllyal kiemelünk valamit, s annak adjuk a főszerepet.

Pl.: Holnap megyek moziba (és nem máskor). Moziba megyek holnap (moziba és nem máshova, ez a legfontosabb programom). Holnap megyek moziba, holnapután pedig kirándulok(a sorrendiséget hangsúlyoztam).

7.) Az közléselem (a réma) és az ismert rész (a téma) minden mondatban arányosan jelenik meg; ami az egyik mondatban új elem, az a következőben már ismert részként jelentkezik. Ez a jelenség szintén összefügg a hangsúlyozással - mindig az új elem kap nyomatékot.

Pl.: Hívj fel szombaton! Bármikor hívhatsz, otthon leszek.

réma réma téma

II. A szöveg koherencia jelentésbeli kapcsolóelemei

A jelentésszintű kapcsolóelemeket az ismétlődés gazdag, bonyolult jelentésbeli rendszere alkotja.

1.) Szó szószerkezet ismétlése - jelentéstani szempontból összefogja a szöveget.

Az ismétlés jelenthet tartalmi megerősítést, de színezhetik az ismétlést más-más hangulat, érzelmi töltés, illetve egyazon érzés árnyalatai, fokozatai.

Ilyen jellegűek a versek refrénjei.

Pl.: ,, Hej, rózsa, rózsa, ékes vagy,

Hajnali csillag, fényes vagy.

(Népdal)

,, Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!”

(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

2.) Az ismétlés további formái: részleges ismétlés, változat, párhuzam, ellentét.

Párhuzam: ,, Mi valánk a legelsők, kik

Tenni mertünk a honért!

Mi emeltük föl először

A cselekvés zászlaját,

Mi riasztók föl zajunkkal

Nagy álmából a hazát!”

(Petőfi Sándor)

részleges ismétlés: ,, Szép vagy, alföld, legalább nekem szép

ellentét (bölcső - sír): Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.

párhuzam (mondatszerkezet): Itt borúljon rám a szemfödél, itt

Domborodjék a sír is fölöttem.”

(Petőfi Sándor)

3.) A rokon értelműség az ismétlődés sajátos formája. Mivel a rokon értelmű szavak jelentése azonos, vagy csak árnyalati, fokozatbeli eltérésben különbözik, ezek a szavak lehetőséget adnak az unalmasság, egyhangúság elkerülésére.

Pl.: ,, Tűrte Miklós, tűrte, meddig csak tűrhette,

Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;

Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,

Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.”

(Arany János)

4.) A nemfogalom - a fajfogalom a biológiából számodra is ismert fogalmak. Nemfogalom: tárgyak, dolgok, személyek, fogalmak olyan osztályának elnevezésére szolgál, amelynek tagjai külön-külön is rendelkeznek valamilyen elnevezéssel. Például az élőlény nemfogalma az állatnak - ebben az esetben az állat fajfogalom. Az állat nemfogalma a madárnak - ebben az esetben a madár fajfogalom. A nemfogalommal bármikor visszautalhatunk a fajfogalomra.

Pl.: Fővárosunkban nekem legjobban tetszik a Parlament. Ezt a hatalmas épületet a múlt században emelték a Duna-parton.

5.) Felsorolás – összetartó erő lehet az is, ha a valóságot halmazként fogom fel, és felsorolom a halmaz elemeit. Ebben az esetben a rész-egész viszonyán alapul a felsorolás.

Pl.: ,,Add ki, bátyám, tüstént, ami engem illet; halmaz: juss

Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert” elemei: pénz, paripa, fegyver

(Arany János)

6.) Logikai - tartalmi elrendeződés: a tagmondatok és mondat egészek logikai-tartalmi elrendezése sorén ok-okozat, általános-konkrét (vagy fordítva), előzmény-következmény, időrend, figyelem felkeltés-oldása szerkezeti alapszabályokra épülnek föl szövegeink.

Pl.: Tegnap alig hogy elindultunk, kitört a vihar, eleredt a zápor. Mire beértünk a városba, teljesen eláztunk. (Ok-okozat: zápor – teljesen eláztunk; de időrend is: elindultunk – kitört a vihar - eláztunk)

7.)Magyarázó - kiegészítő közbevetések, amelyek el is maradhatnának a szövegből. Szerepük: a kiegészítés, a magyarázat. Zárójellel, két gondolatjellel vagy két vessző közé téve szerkeszthetjük be a mondatba.

Pl.: ,, A beszéd hibáinak feltárása – legyen az hanglejtés, hangsúlyozás, beszédhang-hiba stb. – egyesekben megdöbbenést, másokban kételkedést, de minden esetben nagy megdöbbenést okozott.”

(Fischer Sándor: A beszéd művészete)

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates