Jókai Mór: Az arany ember [irodalom]

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai:

• Petőfi, Madách, Arany kortársa (’48-as forradalom, Pilvax-kör, 12 pont… stb.)
• Életében is nagyon megbecsült író (sokat fordított, külföldön is elismert)
• „Az álmok országának koronázatlan királya.” /Kosztolányi/, Márai szerint: hódító
• szoros barátság Petőfivel: pápai református kollégiumban tanulnak együtt (tehetsége korán kibontakozott), majd a kecskeméti jogi akadémián mélyül el barátságuk à egymást biztatják írásra, együtt álmodják meg a márciusi eseményeket (később Laborfalvi Rózával kötött házassága miatt barátságuk megromlott).
• 1. regénye 1846-ban jelenik meg (Hétköznapok)à művei sikerességének oka:
• fordulatos történet
• jó témaválasztás (változatos)
• szélsőséges helyzetek, jellemek
• eleven életanyag (különleges – hétköznapi)
• könnyen olvasható nyelvezet: élő nyelvhez közel álló, gazdag szókincs
• változatos hangnemek: idill, humoros anekdota, magasztosság, emelkedettség…stb
• írt a magyar történelemről, reformkorról, forradalomról à bátorítást, megnyugvást adott az embereknek à nemzeti mítoszt teremtett, olvasóvá tette a népet

• A romantikus regény jellemzői:

- cselekmény: változatos, kalandos, érdekfeszítő, izgalmat keltő, különleges helyszínek és események, váratlan fordulatok.

- Jellemformálás: kontrasztok(jó<>rossz)

- Stílus:ünneplyesség, emelkedettség, zeneiség, festőiség+alakzatok.

• Komáromban született: meghatározó, fontos város – kereskedelem (pl: gabonakereskedelem!), kultúra, gazdasági fejlődés (polgárosodás, birodalmi seregek gyülekezőhelye) à meghatározta egész gondolatvilágát
• Egyik legkedvesebb regénye egyik színteréül Komáromot választotta: Az arany ember

Keletkezési körülmények:

• Gyerekkori emlékeit is felhasználja, pl: Senki szigete (létezett), gabonakereskedő (aki vagyonáért megölt egy törököt), elítélt nő (à Timéa alakját formázta meg róla).
• Történet: Timár Mihály, a főhős hozzájut az elhunyt Ali Csorbadzsi kincséhez. Szándéka, hogy elvegye a török lányát, Timéát, hogy ezáltal juttassa őt örökségéhez. Megsokszorozza kincseit, sikeres lesz, és idővel elnyeri a lány kegyeit. A baj csak az, hogy Timéa szíve másért dobog, hálából megy csak hozzá Mihályhoz. Házasságuk ezért nem felhőtlen. Az igaz szerelmet Timár a Senki Szigetén találja meg Noémi személyében, ahol együtt lehetnek a társadalomtól elzártan, boldogan. Megismerkedésük után Mihály kettős életet él: Komáromban, a társadalmi elvárásoknak megfelelően és a szigeten Noémival, mindentől és mindenkitől függetlenül. Boldogságukat azonban egy ember romokba döntheti: Tódor.

Szerkezete:

• Regény (= nagyobb lélegzetű epikus mű, amelynek van cselekménye, cselekvője, helye és ideje, az eseményt általában múlt időben közli.), sokszor meseszerkezet (vége: mesés befejezés)
• Narrátor: maga az író (elmeséli a történetet) à a főhős az egyetlen, akit belülről láttat: Jókai saját gondolatai, világszemlélete à vallomásregény
• Romantikai elemek: szélsőséges jellemek, helyzetek + képzeleti gazdagság + sok egzotikus kaland
• Realista vonások:
• vívódó főhős sokoldalú ábrázolása
• a szereplők egyszerű, hétköznapi emberek (hajóbiztos, hajókormányos, kereskedők, kézművesek stb.)
• Kevés epizód
• Összetevő elemek: előremutató motívumok (pl: Duna, Hold)
• Szent Mihály napján kezdődik a történet à rossz előjel (Szent Mihály lován viszik a halottat a temetőbe)

Idő:

• 1820. IX. 29., Szent Mihály napja, az ősz kezdete: a mű ezen a napon kezdődik à utal az elmúlásra, halál jegyében kezdődik + Timár Mihály névnapja à kiemeli a főhőst
• à történetben váltónapok: Szt. György napja a boldog élet eleje a Senki szigetén, míg Szt. Mihály napja a boldog élet élet vége, visszatérés Timéához.
• Nem egyenletes az idő múlása: bizonyos részeknél lelassul (Pl: hajóút, Senki szigete, Dódi halála, halálos veszedelmek, Duna jege, Tódor halála) à szélsőséges élethelyzetekben lassul le: elidőzik Timár gondolatainál, belső vívódásainál (dialógusban leírt monológok)
• Mű végére az elbeszélés jelen időbe megy át (az író jelenje) à 40 évet ugrik

Baljós előjelek:

• Halálos veszedelem a hajóúton (Timár a hajóbiztos): török üldözőhajó, vihar, örvény, malom. à az egész történetre kihat
• Vörös félhold (gyakran visszatérő motívum): ami megpecsételi Mihály sorsát (Ali Cs. Kincseinek a zsákján volt ilyen jel, Tódor halála)
• Timéa összenőtt szemöldöke – „rossz előjelek krónikása”
• Későbbiekben: fejszúrás a menyasszonyi fátyollal (boldogtalanság), Almira, Noémi kutyájának ugatása, rianás hangja

Szereplők:

• Timár Mihály, az arany ember:
• Hajóbiztos à felelősséggel tartozik
• 34 éves, ereje teljében lévő férfi, aki mindig a társadalmi szabályoknak megfelelően élt, de jön a kísértő gondolat: „Mi lenne, ha…” (à kincs elvétele)
• erős, leleményes, bátor, lovagias, hősies à feddhetetlen (mű elején)
• a tisztességes ember fokozatosan lesz bűnös: a kincs ellopásával elindul a lejtőn, és többé nem tud megállni à már nem igaz rá, hogy arany ember, még ha sokan annak is tartják
• Noémi:
• Timár valódi szerelme, gyermekeinek anyja, boldogsága
• Nem törvényes, de valós házasság
• Timéa:
• Társadalmilag törvényes feleség
• Tisztelet, hála, hűség, vagyon köti hozzá
• Mindvégig nagyon hűséges marad Timárhoz
• Ali Csorbadzsi:
• Timéa apja, Timár gazdagságának forrása
• Megmentője, és titkának tudója: Timár (titok: lánya oda lett ígérve egy török basának, azért üldözik őket, mert elszöktek)
• Kacsuka főhadnagy:
• Timár barátja, üzleti tanácsadója
• Timéa és Athalie szerelme
• Athalie:
• Kacsuka menyasszonya à fő ellensége: Timéa – bosszúvágyó, ördögi

§ Társadalmilag Timár fölött áll a történet elején

• Brazovics Athanáz:
• Timéa gyámapja: rosszul bánik vele à mesei képlet: Timár ezt meg akarja torolni

• Zsófi mama:
• Athalie anyja, Timéa gyámanyja
• Tódor:
• Kölcsönösen függnek egymástól Timárral: ismerik egymás életét (Ő tud Noémiről, Mihály másik életéről)
• Timár a munkaadója
• Teréza mama:
• Noémi anyja
• Elfogadja lány és Mihály szerelmét, hálás neki
• Titok: Tódor a múltra emlékezteti, függ tőle

Helyszínek: látszat és valóság ellentéte

• Duna: a Szent Borbála hajón
• Hajó: életút à elsüllyed: vele együtt elsüllyed Timár szegénysége, eddigi élete
• Duna: kiszámíthatatlan, veszélyes, akadályokat állító, szélsőséges à ez hozza felszínre Timár jellemét
• Ali Cs. Nyughelye
• Senki szigetének megteremtője, a 2 világ elválasztója à titkokat őriz (pl: ali cs.)
• Senki szigete:
• Határai vannak, elzárt, de egyben független is (társadalomtól való elzártság) à a természet törvényeihez igazodnak
• Idilli világà természeti bőség, gazdagság, paradicsomi harmónia
• Egyetlen kapcsolat a külvilággal: Krisztyán Tódor (kitaszított csaló, mint az apja)
• Teréza teremti meg egyedül az itteni világot

• Komárom:
• Üzleti élet, mozgalmas kereskedelmi központ à PÉNZ!!! (Jókai viszonyát a pénzzel Timáron keresztül tudhatjuk meg)
• Felesége, a társadalom köti ide
• Timár lelke:
• belső vívódások, kettősség, nem tud megbékélni a hallgatások miatt
• Timár: egyik pillanatról a másikra meggazdagodik à lehetőség, hogy elnyerje Timéa kezét, de ez csak boldogtalanságot hoz neki
• Sikeres az üzleti életben: minden arannyá válik a kezében à megbecsülik, nagyra tartják
• Hirtelen, véletlen fordulat: Tódor halála à lehetőség, hogy megszabaduljon a gazdagságtól, eddigi életétől
• Regény elején: becsületes, értékes, tisztességes, megbízható ember à arany: erkölcsi minősítés
• Regény vége felé: alvilág feddhetetlennek tartja, pedig szándékosan tette tönkre a Brazovics családot (igaz, hogy gyarapítja az ország hírnevét a gabonával, és esélyt ad Tódornak az újrakezdéshez: ezzel is a maga javát szolgálva)
• Árvaházakat, kórházakat alapít vagyonából: jó ügyeket szolgál
• Magánélet: kívülről mintaférj (elhalmozza a feleségét), pedig kihasználta Timéa helyzetét és hallgatásával a kincsről megcsalta. à boldogtalanná tette mindkettőjüket
• Meseszerű befejezés: sikerül kilépnie a társadalomból, Noémival élhet boldogan a Senki szigetén
• Erkölcsi kérdések: hűség, felelősség, lelkiismeret, pénz, lopás, szabad döntés à válaszol-e a kérdésekre? – mélyebb értelem: nem egyértelmű állásfoglalás
• Ami egyértelmű: Jókai viszonya a pénzzel – visszaéltek jóságával, ezért ideiglenesen pénzzavarba került

Befejezés:

• 1872: folytatásosan jelenik meg a Hon című lapban
• később a teljes regényt is kiadják (Jókainak 100 művét adták ki összesen, pl: Erdély aranykora, Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, És mégis mozog a föld, A cigánybáró, Szegény gazdagok, Öreg ember nem vénember, Fekete gyémántok, Egy az Isten, A rab Ráby, A lőcsei fehér asszony… stb.)
• ’80-as évek: színpadi változat
• Sok nyelvre lefordították, külföldön is nagyon sikeres

Share this: