"Sas volt ő az apró madarak előtt" - írta róla Rimay János a tanítvány, költőbarát.
Kora legműveltebb embere, első nagy magyar lírikus, magyar nyelvű líra első nagy megszólaltatója, reneszánsz korszak legnagyobb magyar költője.
A történelmi kor áttekintése:
Mátyás virágzó országa véres csatatérré változott, Mo. 1541-ben három részre szakadt, a magyarokat a német és a török is sanyargatta, a török további terjeszkedésével szemben elszánt védekezés folyt. A késői feudalizmus kora, melyet Mo.-n a feudális erők újabb növekedése, a polgári erők gyengülése, az ipar lassú és hiányos fejlődése jellemezte. A reformáció, ellenreformáció kora.
Stílusirányzatok:
A reneszánsz:
Művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat.
Időtartama: 14.-16. sz.
A szó eredete francia renaissance, jelentése újjászületés.
Elnevezése azon a hibás polgári történelemszemléleten alapult, amely a széles körű kulturális fejlődést az ókori görög-római kultúra emlékeihez való visszatérésre, ennek egyszerű újjászületésére vezette vissza.
Történelmi háttere:
A feudalizmus megrendül, felbomlik, majd felváltja a kapitalista rend. Kialakul és megerősödik a városi polgárság. Ez a folyamat legkorábban É-Itáliában bontakozott ki. Felvirágzó kereskedelem, kézműipar. (Firenze, Mediciek) A fejlődés leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.
Jellemzői:
- kultúra világiasodása,
- újra felfedezik az emberi test, szerelem és a természet szépségét,
- személyiség fontossága — középkori névtelenség eltűnik,
- antik minták felhasználása.
A reneszánsz műveltsége már szélesebb körben és magyar nyelven terjed el, szemben a korábbi latin nyelvű művekkel.
Műfajai:
Líra: virágénekek, alkalmi dalok, helyzetdalok, jeremiád, búcsúvers.
Epika: történeti énekmondás: históriás ének, széphistória, tanító célzatú: példabeszéd, fabula.
Dráma: hitvitázó dráma, iskoladráma, tragédia.
A humanizmus:
Latin eredetű szó, jelentése emberközpontúság, ami a reneszánsz ideológia vezéreszméje volt. Minden dolgok mértéke és végső célja ismét az ember lett. Isten és a túlvilág helyett újból az ember és a földi élet kerül a gondolkodás középpontjába. A föld nem siralomvölgy többé, mint a középkori felfogásban. A humanizmus más tényezőkkel együtt elvezetett a reformációhoz.
A reformáció:
A reformáció az északi országok kispolgárságának vallásos köntösben jelentkező antifeudális mozgalma. 1517-ben Luther Márton, egy német szerzetes kiszegezi téziseit a wittembergi vártemplom falára. Célja: a katolikus egyház megtisztítása mindenféle dogmától. A megreformált vallás csak a Bibliát fogadja el. A latin helyett az anyanyelv túlsúlyát akarják elérni, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék a műveket. Könyvnyomtatás már van. A Bibliát anyanyelvre fordítják le. Mo.-n Károli Gáspár Vizsolyban (1590).
Az 1400-as években jelentek meg Mo.-n a reneszánsz első csírái, amikor Itáliában már a reneszánsz második korszaka tartott. A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. A csúszás oka a magyar polgárság hiánya. Mátyás olaszos műveltségű udvara teremti meg először a lehetőséget a reneszánsz kultúra kibontakozására. Janus Pannonius még latinul verselt itt.
A XVI. századi reneszánsz nagy magyar alakjai: Sylvester János (nyelvtani problémák), Heltai Gáspár (fabulák), Bornemisza Péter (prédikátor-író), Tinódi Lantos Sebestyén (históriás ének), Gergei/Gyergyai Albert (széphistória).
Balassi Bálint jelentősége:
- magyar nyelvű versek,
- hazafias líra megteremtése,
- szerelmi líra megteremtése,
- ő rendezi először ciklusba verseit,
- Balassi-strófa: 6-6-7 szótag, minden sor a belső rímek által három részre tagolódik, rímszerkezete: AAB CCB DDB.
- felismeri a korabeli Mo. helyzetét, történelmi jelentőségét.
Balassi Bálint
1554-ben született Zólyom várában.
Apja Balassi János arisztokrata földesúr, zavaros anyagi és politikai helyzettel.
Nevelője Bornemisza Péter író, prédikátor, majd
1565-ben Nürnbergben folytatta tanulmányait.
1569: édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, majd a család a fogságból megszökött Balassi Jánossal együtt Lengyel-országba menekült.
1572: megjelenik nyomtatásban első műve: Beteg lelkeknek való füves kertecske (fordítás).
Báthori István erdélyi fejedelem ellen harcol, fogságba esik, jól érzi magát a művelt fejedelmi udvarban, és követi Báthorit Lo.-ba is.
1576-ban, amikor azt lengyel királlyá választják.
Balassi Bálintot felségárulónak tekinti a Habsburg udvar, szüleit zaklatják, ezért hazatér.
1578: Beleszeret egy férjes asszonyba, Losonczy Annába, és e viszonzott szerelem hat éve alatt válik igazi lírai költővé.
1579-ben hadnagyként a török ellen harcol.
1584: Házasságot köt első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, amivel a vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára.
1589-ben a törökök elleni hadjárat hírére Lo.-ba bujdosott. Itt írta Célia-verseit.
1591: Hazatért és beállt a végvári katonák közé Esztergomba.
1593-as törökök elleni háborúban megsebesült és
1594-ben halt meg Esztergomban.
Balassi költészete négy részre osztható:
- vitézi énekek,
- hazafias versek,
- szerelmes versek,
- istenes versek.
1.) Vitézi énekek:
A korabeli európai humanista költészetben a vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc. A XVI. században eddig csak históriás énekek szóltak a katonákról, ezek epikus anyagát alakítja át Balassi vitézi énekeiben.
A versek témája: végvári vitézek dicsérete, vitézi élet bemutatása. Balassi maga is katonáskodott, tehát alapos, pontos és hiteles - nem szépített a tényeken - képet tudott festeni a végek életéről.
Felismeri Mo. történelmi szerepét, felelősséget érez a hazáért, a kereszténységért, a török visszaszorításáért.
A végek dicséretére: egy katonaének
A szerkesztés uralkodó elve a hármas szám: Balassi strófa, 3x3 versszak, hármas tagolás, három pillér.
A vers hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5. és a 9. strófa.
1. vsz.: Az első pillér. Költői kérdés, amely önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon.
2.-4. vsz.: Az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozata.
5. vsz.: A második pillér, a vers középpontja. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Emberség és vitézség: a 16. századi magyar humanista világnézetnek ezek a legfőbb értékei. A reneszánsz korában tűnik el a névtelenség, a katonák és a költők már vágynak a hírnévre.
6.-8. vsz.: A színhely, a szereplők és az események is hasonlóak, de már az életforma árnyoldalai kerülnek előtérbe. A 2.-4. és a 6.-8. versszakok között hangulati-tartalmi ellentét feszül, amely különösen jól észlelhető a 4. és 8. vsz. zárósora között.
9. vsz.: A harmadik pillér. Érzelmi kitörés, dicséret, az utolsó sorban pedig a költő szerencsét kíván a végvári vitézeknek.
A természet szeretete humanista, reneszánsz vonás.
Hasonló vitézi ének a Borivóknak való is.
2.) Hazafias líra:
A hazafias líra megteremtése is Balassi nevéhez fűződik, ő nevezte Mo.-t először édes hazájának.
Ó én édes hazám, te jó Magyarország
Búcsúvers, melyet 1589-ben írt, amikor Lo.-ba távozott. A vers eredeti latin címének magyar fordítása: Búcsút mond hazájának, barátainak, és mindazoknak a dolgoknak, amelyeket nagyon szeretett.
A katonáktól, katonáskodástól való búcsúzás túlsúlyban van. A búcsúzás sorrendje a humanista értékrendet tükrözi.
Búcsúzik a vitézektől, a vitézi élet kellékeitől, a lovaktól, tanítványaitól, a vitézi élet helyszíneitől, rokonaitól, barátaitól, a nőktől, majd a számára legkedvesebb nőtől: Losonczy Annától (szerelmetes ellenség), végül verseinek megsemmisülését kívánja.
Csak a múlt visszahúzó emlékeit említi, a versből hiányzik a jövő, Janus Pannonius Búcsú váradtól c. versével ellentétben.
Minden versszak végén más-más búcsúzási forma található.
3.) Szerelmei líra:
Balassi első és egyetlen komoly szerelme Losonczy Anna, aki hat évig viszonozta a költő érzéseit, majd mikor férje meghalt hallani sem akart a szegény és rossz hírű Balassi házassági ajánlatáról. Balassi verseiben először Annának (1578-84), majd Júliának (87-től, második korszak) nevezi.
Balassi a magyar szerelmi líra megteremtője, aki a reneszánszra jellemzően nyíltan, bátran írja le érzéseit. Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette.
A kívülálló szemével nézi az imádott hölggyel való találkozást. Jellemző a virágszimbolika, a fokozásos ismétlés és a halmozás. Különösen fiatalkori udvarló verseire jellemző a trubadúrlíra, majd Petrarca hatása.
A Júlia-verseket Balassi egy nagyobb ciklusba rendezte.
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Udvarlóvers. Hasonlatok és metaforák sorozata.
1. vsz.: Boldog felkiáltás, a találkozás örömének kifejezése.
2.-5. vsz.: Metaforasor, melyben sok a virág-metafora is, amelynek ekkor még semmi a népköltészethez.
Az 5. vsz. összefoglalása az előző négynek.
6. vsz.: A záróversszak a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság.
Ütemhangsúlyos vers.
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
A vers szerkesztőelve a halmozás: a világon minden megváltozik az idővel. Ez alól egyetlen dolog kivétel: a költő szerelme. Ez a szerelem azonban már nem boldogít, hanem szenvedést okoz. A mű végén bibliai utalás található.
Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el
1.-4. vsz.: Eszményítés, a Vénusszal való azonosság fokozatos kibontása. Gondolatritmus, mondat||-ok.
5.-7. vsz.: A költő fokozatosan vált át az eszmény leírásából a valódi földi asszony szépségének csodálatába.
8.-10. vsz.: A 7. vsz. utolsó sorának gondolatát bontja ki: a szerelem kínokat is okoz. A 8. vsz. teljes egészében egyetlen, kibontott mitológiai hasonlat. Az utolsó strófa az azonosság és a különbözőség kiemelésével zárja le a verset.
Célia-versek:
A Lengyelországban 1590-91-ben írt versek Balassi szerelmi költészetének utójátékát adják. Régebbi felfogás szerint a versek Wesselényiné Szárkándy Annához szóltak, azonban a korábbi kutatások ezt cáfolják.
Sokkal csendesebb szerelem volt: ezekből a versekből hiányoznak az indulatok, a nagy érzelmi háborgások.
Ugyanakkor ezek a versek már sokkal kimunkáltabbak, mint az előzőek, igényesebb művészi megoldások, pontosabb rímek, stb.
Kiben az kesergő Céliárul ír
A költő a kesergő Célia képét festi meg ebben a versben. A mű túlnyomó részét hasonlatok foglalják el.
4.) Istenes versei:
Életének leghányatottabb szakaszában, mikor élete minden szempontból válságba került írta ezen Istenhez címzett verseit, melyekben békességért és bűnei megbocsátásáért könyörög. Magabiztosan, számonkérő módon, érvelve vitázik Istennel. A vallásos témájú versekben a halál is megjelenik.
Adj már csendességet
A világban harmóniát nem találó Balassi szerencsétlen életének keserve szólal meg a versben. Nem a középkori alázatosság, hanem a reneszánsz szemlélet tükröződik.
Felszólító módú igék sorozata.
Kora legműveltebb embere, első nagy magyar lírikus, magyar nyelvű líra első nagy megszólaltatója, reneszánsz korszak legnagyobb magyar költője.
A történelmi kor áttekintése:
Mátyás virágzó országa véres csatatérré változott, Mo. 1541-ben három részre szakadt, a magyarokat a német és a török is sanyargatta, a török további terjeszkedésével szemben elszánt védekezés folyt. A késői feudalizmus kora, melyet Mo.-n a feudális erők újabb növekedése, a polgári erők gyengülése, az ipar lassú és hiányos fejlődése jellemezte. A reformáció, ellenreformáció kora.
Stílusirányzatok:
A reneszánsz:
Művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat.
Időtartama: 14.-16. sz.
A szó eredete francia renaissance, jelentése újjászületés.
Elnevezése azon a hibás polgári történelemszemléleten alapult, amely a széles körű kulturális fejlődést az ókori görög-római kultúra emlékeihez való visszatérésre, ennek egyszerű újjászületésére vezette vissza.
Történelmi háttere:
A feudalizmus megrendül, felbomlik, majd felváltja a kapitalista rend. Kialakul és megerősödik a városi polgárság. Ez a folyamat legkorábban É-Itáliában bontakozott ki. Felvirágzó kereskedelem, kézműipar. (Firenze, Mediciek) A fejlődés leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.
Jellemzői:
- kultúra világiasodása,
- újra felfedezik az emberi test, szerelem és a természet szépségét,
- személyiség fontossága — középkori névtelenség eltűnik,
- antik minták felhasználása.
A reneszánsz műveltsége már szélesebb körben és magyar nyelven terjed el, szemben a korábbi latin nyelvű művekkel.
Műfajai:
Líra: virágénekek, alkalmi dalok, helyzetdalok, jeremiád, búcsúvers.
Epika: történeti énekmondás: históriás ének, széphistória, tanító célzatú: példabeszéd, fabula.
Dráma: hitvitázó dráma, iskoladráma, tragédia.
A humanizmus:
Latin eredetű szó, jelentése emberközpontúság, ami a reneszánsz ideológia vezéreszméje volt. Minden dolgok mértéke és végső célja ismét az ember lett. Isten és a túlvilág helyett újból az ember és a földi élet kerül a gondolkodás középpontjába. A föld nem siralomvölgy többé, mint a középkori felfogásban. A humanizmus más tényezőkkel együtt elvezetett a reformációhoz.
A reformáció:
A reformáció az északi országok kispolgárságának vallásos köntösben jelentkező antifeudális mozgalma. 1517-ben Luther Márton, egy német szerzetes kiszegezi téziseit a wittembergi vártemplom falára. Célja: a katolikus egyház megtisztítása mindenféle dogmától. A megreformált vallás csak a Bibliát fogadja el. A latin helyett az anyanyelv túlsúlyát akarják elérni, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék a műveket. Könyvnyomtatás már van. A Bibliát anyanyelvre fordítják le. Mo.-n Károli Gáspár Vizsolyban (1590).
Az 1400-as években jelentek meg Mo.-n a reneszánsz első csírái, amikor Itáliában már a reneszánsz második korszaka tartott. A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. A csúszás oka a magyar polgárság hiánya. Mátyás olaszos műveltségű udvara teremti meg először a lehetőséget a reneszánsz kultúra kibontakozására. Janus Pannonius még latinul verselt itt.
A XVI. századi reneszánsz nagy magyar alakjai: Sylvester János (nyelvtani problémák), Heltai Gáspár (fabulák), Bornemisza Péter (prédikátor-író), Tinódi Lantos Sebestyén (históriás ének), Gergei/Gyergyai Albert (széphistória).
Balassi Bálint jelentősége:
- magyar nyelvű versek,
- hazafias líra megteremtése,
- szerelmi líra megteremtése,
- ő rendezi először ciklusba verseit,
- Balassi-strófa: 6-6-7 szótag, minden sor a belső rímek által három részre tagolódik, rímszerkezete: AAB CCB DDB.
- felismeri a korabeli Mo. helyzetét, történelmi jelentőségét.
Balassi Bálint
1554-ben született Zólyom várában.
Apja Balassi János arisztokrata földesúr, zavaros anyagi és politikai helyzettel.
Nevelője Bornemisza Péter író, prédikátor, majd
1565-ben Nürnbergben folytatta tanulmányait.
1569: édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, majd a család a fogságból megszökött Balassi Jánossal együtt Lengyel-országba menekült.
1572: megjelenik nyomtatásban első műve: Beteg lelkeknek való füves kertecske (fordítás).
Báthori István erdélyi fejedelem ellen harcol, fogságba esik, jól érzi magát a művelt fejedelmi udvarban, és követi Báthorit Lo.-ba is.
1576-ban, amikor azt lengyel királlyá választják.
Balassi Bálintot felségárulónak tekinti a Habsburg udvar, szüleit zaklatják, ezért hazatér.
1578: Beleszeret egy férjes asszonyba, Losonczy Annába, és e viszonzott szerelem hat éve alatt válik igazi lírai költővé.
1579-ben hadnagyként a török ellen harcol.
1584: Házasságot köt első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, amivel a vérfertőzés és felségsértés vádját vonta magára.
1589-ben a törökök elleni hadjárat hírére Lo.-ba bujdosott. Itt írta Célia-verseit.
1591: Hazatért és beállt a végvári katonák közé Esztergomba.
1593-as törökök elleni háborúban megsebesült és
1594-ben halt meg Esztergomban.
Balassi költészete négy részre osztható:
- vitézi énekek,
- hazafias versek,
- szerelmes versek,
- istenes versek.
1.) Vitézi énekek:
A korabeli európai humanista költészetben a vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc. A XVI. században eddig csak históriás énekek szóltak a katonákról, ezek epikus anyagát alakítja át Balassi vitézi énekeiben.
A versek témája: végvári vitézek dicsérete, vitézi élet bemutatása. Balassi maga is katonáskodott, tehát alapos, pontos és hiteles - nem szépített a tényeken - képet tudott festeni a végek életéről.
Felismeri Mo. történelmi szerepét, felelősséget érez a hazáért, a kereszténységért, a török visszaszorításáért.
A végek dicséretére: egy katonaének
A szerkesztés uralkodó elve a hármas szám: Balassi strófa, 3x3 versszak, hármas tagolás, három pillér.
A vers hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5. és a 9. strófa.
1. vsz.: Az első pillér. Költői kérdés, amely önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon.
2.-4. vsz.: Az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozata.
5. vsz.: A második pillér, a vers középpontja. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Emberség és vitézség: a 16. századi magyar humanista világnézetnek ezek a legfőbb értékei. A reneszánsz korában tűnik el a névtelenség, a katonák és a költők már vágynak a hírnévre.
6.-8. vsz.: A színhely, a szereplők és az események is hasonlóak, de már az életforma árnyoldalai kerülnek előtérbe. A 2.-4. és a 6.-8. versszakok között hangulati-tartalmi ellentét feszül, amely különösen jól észlelhető a 4. és 8. vsz. zárósora között.
9. vsz.: A harmadik pillér. Érzelmi kitörés, dicséret, az utolsó sorban pedig a költő szerencsét kíván a végvári vitézeknek.
A természet szeretete humanista, reneszánsz vonás.
Hasonló vitézi ének a Borivóknak való is.
2.) Hazafias líra:
A hazafias líra megteremtése is Balassi nevéhez fűződik, ő nevezte Mo.-t először édes hazájának.
Ó én édes hazám, te jó Magyarország
Búcsúvers, melyet 1589-ben írt, amikor Lo.-ba távozott. A vers eredeti latin címének magyar fordítása: Búcsút mond hazájának, barátainak, és mindazoknak a dolgoknak, amelyeket nagyon szeretett.
A katonáktól, katonáskodástól való búcsúzás túlsúlyban van. A búcsúzás sorrendje a humanista értékrendet tükrözi.
Búcsúzik a vitézektől, a vitézi élet kellékeitől, a lovaktól, tanítványaitól, a vitézi élet helyszíneitől, rokonaitól, barátaitól, a nőktől, majd a számára legkedvesebb nőtől: Losonczy Annától (szerelmetes ellenség), végül verseinek megsemmisülését kívánja.
Csak a múlt visszahúzó emlékeit említi, a versből hiányzik a jövő, Janus Pannonius Búcsú váradtól c. versével ellentétben.
Minden versszak végén más-más búcsúzási forma található.
3.) Szerelmei líra:
Balassi első és egyetlen komoly szerelme Losonczy Anna, aki hat évig viszonozta a költő érzéseit, majd mikor férje meghalt hallani sem akart a szegény és rossz hírű Balassi házassági ajánlatáról. Balassi verseiben először Annának (1578-84), majd Júliának (87-től, második korszak) nevezi.
Balassi a magyar szerelmi líra megteremtője, aki a reneszánszra jellemzően nyíltan, bátran írja le érzéseit. Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette.
A kívülálló szemével nézi az imádott hölggyel való találkozást. Jellemző a virágszimbolika, a fokozásos ismétlés és a halmozás. Különösen fiatalkori udvarló verseire jellemző a trubadúrlíra, majd Petrarca hatása.
A Júlia-verseket Balassi egy nagyobb ciklusba rendezte.
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Udvarlóvers. Hasonlatok és metaforák sorozata.
1. vsz.: Boldog felkiáltás, a találkozás örömének kifejezése.
2.-5. vsz.: Metaforasor, melyben sok a virág-metafora is, amelynek ekkor még semmi a népköltészethez.
Az 5. vsz. összefoglalása az előző négynek.
6. vsz.: A záróversszak a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság.
Ütemhangsúlyos vers.
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
A vers szerkesztőelve a halmozás: a világon minden megváltozik az idővel. Ez alól egyetlen dolog kivétel: a költő szerelme. Ez a szerelem azonban már nem boldogít, hanem szenvedést okoz. A mű végén bibliai utalás található.
Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el
1.-4. vsz.: Eszményítés, a Vénusszal való azonosság fokozatos kibontása. Gondolatritmus, mondat||-ok.
5.-7. vsz.: A költő fokozatosan vált át az eszmény leírásából a valódi földi asszony szépségének csodálatába.
8.-10. vsz.: A 7. vsz. utolsó sorának gondolatát bontja ki: a szerelem kínokat is okoz. A 8. vsz. teljes egészében egyetlen, kibontott mitológiai hasonlat. Az utolsó strófa az azonosság és a különbözőség kiemelésével zárja le a verset.
Célia-versek:
A Lengyelországban 1590-91-ben írt versek Balassi szerelmi költészetének utójátékát adják. Régebbi felfogás szerint a versek Wesselényiné Szárkándy Annához szóltak, azonban a korábbi kutatások ezt cáfolják.
Sokkal csendesebb szerelem volt: ezekből a versekből hiányoznak az indulatok, a nagy érzelmi háborgások.
Ugyanakkor ezek a versek már sokkal kimunkáltabbak, mint az előzőek, igényesebb művészi megoldások, pontosabb rímek, stb.
Kiben az kesergő Céliárul ír
A költő a kesergő Célia képét festi meg ebben a versben. A mű túlnyomó részét hasonlatok foglalják el.
4.) Istenes versei:
Életének leghányatottabb szakaszában, mikor élete minden szempontból válságba került írta ezen Istenhez címzett verseit, melyekben békességért és bűnei megbocsátásáért könyörög. Magabiztosan, számonkérő módon, érvelve vitázik Istennel. A vallásos témájú versekben a halál is megjelenik.
Adj már csendességet
A világban harmóniát nem találó Balassi szerencsétlen életének keserve szólal meg a versben. Nem a középkori alázatosság, hanem a reneszánsz szemlélet tükröződik.
Felszólító módú igék sorozata.
Megjegyzés küldése