A magyar gazdaság a XIV-XVI. században

 

Előzmények:

·         Trónviszályok+tatárjárás+1301. Árpád-ház kihalásaàMo. gazdasága hanyatlik

ANJOU-HÁZ

Károly Róbert (1308-1342)

·         Nápolyi Anjou-dinasztia tagja

·         A pápa támogatja

·         Többször is megkoronázzák (1301; 1308; 1309)

·         3 leszármazott küzd a trónért:

o    Anjou Károly

o    Premysl Vencel

o    Wittelsbach Ottó

·         1310-től már legálisan az ország királya

·         Célja: egy új, erős, központosított állam létrehozásaàtudatos gazdaságpolitika

o    Leszámol a kiskirályokkal (1312. rozgonyi csata)

o    1321. Csák Máté halála

·         Honor birtokrendszeràegy új bárói réteget emel fel (Szécsiek, Újlakiak, Kanizsaiak, Széchényiek), akik a királyi tulajdon kezelőivé válhattak és akár 10-20 vár birtoklása is járt vele

·         Regáléjövedelmekàkirályi felségjogon szerzett jövedelmek:

o    Bányamonopólium (a bányászat joga csak a királyt illeti)

o    Pénzverés monopóliuma (a kitermelt nemesfémeket kizárólag a királyi pénzverdébe lehet szállítani)

o    Harmincadvám (külkereskedelmi vám)

o    Urbura (bányabér): bányászati jogért fizetett adó à bányászat fellendülése

§  A kitermelt arany 1/10-ét és az ezüst 1/8-át fizették a földesurak, ennek az 1/3 része a földesúré maradt, 2/3-a pedig a királyé; a maradék nemesfémet (9/10 arany és 7/8 ezüst) kötelező beváltani vert pénzre

§  Az állami bevételeket a kamarák szedték be, élükön kamaraispánok, felettesük a tárnokmester (Nekcsei Demeter)

§  Leghíresebb bányavárosok: Körmöcbánya (arany), Selmecbánya (ezüst), Besztercebánya (réz)

o    Kamara haszna: pénzrontásból származó jövedelem

§  Pénzrontás: évente beszedik a pénzt, csökkentik a nemesfém tartalmát, így az értéke is lecsökken

·         1325-ben bevezeti a firenzei mintára veretett liliomos aranyforintot és ezüstdénárt

o    Elesik a kamara hasznától à ennek pótlására vezeti be 1336-ban a kapuadót

§  Kapuadó: első állami jobbágyi adó, miszerint jobbágytelkenként évente 18 dénárt kell beszolgáltatni

·         Károly Róbert támogatta a szabad királyi városokat, ennek fejében azoknak egy összegben kellett adózniuk

 

 

Külpolitika:

·         1335: visegrádi királytalálkozón Károly Róbert, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király megállapodnak egy Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában (mivel Bécsnek árumegállító joga volt)

o    Magyarországon ezután az árutermelés és pénzgazdálkodás fellendül

 

Nagy Lajos (1342-1382)

·         Uralkodásának idején az ország gazdasága tovább virágzik

·         Hódító háborúk -> Horvátországot és Dalmáciát is a fennhatósága alá helyezi

·         Kázmér halála után (1370) elfoglalja a lengyel trónt

·         Mo. és Lengyelo. között perszonáluniós viszony (közös király, de a két állam minden másban önálló)

·         1351-ben hozott törvényeivel az Aranybullát kívánta megújítani, amivel a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak az ország védelmére köteles hadra kelni)

o    A végrendelkezési szabadságot azonban megszüntette, illetve bevezette az ősiség törvényét: a birtok csak apáról fiúra szállhatott, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog révén a király kezére szálltak

o    A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy a bárók kezére jusson. Ez a törvény 1848-ig létezett Magyarországon

·         Bevezette a kilencedet: olyan terményadó, mely a jobbágyok terheinek egységesítésére szolgál a nemesek előnyére, miszerint a termény 9. tizedét kötelesek beszolgáltatni a földesúrnak.

o    A 10. tized az egyháznak jutott, ez volt az ún. dézsma a 19. századig

·         Cenzus: a jobbágyok két részletben való adózása, valamint évi háromszori ajándék a gazdáiknak

·         A földesúri birtokokon alakultak ki a mezővárosok, melyek egy összegben adóztak, illetve saját bírót választhattak

o    Magas volt a mezőgazdaságból élők számaàfejlett mezőgazdaság

·         Céhek megjelenéseàipar fejlődése

VEGYESHÁZ

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

·         I. Lajos veje

·         Kisebb trónviszályokból és a bárói ligák közül ő került ki győztesen

·         Támogatóinak a honor birtokokat örök birtokként adományozta, így emelte bárói rangra pl. a Rozgonyiakat, Perényieket vagy a Cilleieket, akikkel együtt kormányzott

·         Zsigmond támogatta a városok fejlődését:

o    Kiváltságokat adományozott

o    Támogatta az ottani képviselők/nemesek renddé szerveződését

o    Elősegítette az egységes súly-és mértékrendszer elterjedését

o    Vámkedvezményeket adott a hazai kereskedőknek

o    1402-ben a királyi városoknak, köztük Pozsonynak, Sopronnak, Nagyszombatnak és Bártfának árumegállító jogot adott

o    Legfontosabb városok az előzőeken kívül: Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat

·         Pénzügyi nehézségek miatt azonban egyes városok elzálogosítása, vagy pénzrontás

Hunyadi Mátyás (1458-1490)

·         Hunyadi János fia

·         Lecserélte a régi főméltóságokat és új bárókat emelt maga mellé, pl. Országh Mihály, Szapolyaiak, Báthoriak

·         Hogy a bárókat megfékezze, visszavette regáléjövedelmeit

·         A fontosabb méltóságokba saját embereit juttatta (alacsonyabb származású szakértőket is meghívott, ugyanis ők hűségesek maradtak hozzá)

·         1464-ben Székesfehérváron megkoronázták ezután a hatalom központosítására törekedett

·         A legfontosabb államügyeket a királyi tanács helyett a tanult köznemesekből és a jobbágyokból álló nagy kancelláriára bízta

·         Igazságszolgáltatás: a „király személyes jelenlétének bírósága”, élén: personalis/személynök

·         1467-től kapuadó helyett füstpénz à évi 20 dénár (olyan kincstári adó, melyet háztartásonként szedte be)

·         Rendkívüli hadiadó: évente akár kétszer is beszedett 1 aranyforint

·         Fontos jövedelmek még:

o    Regáléjövedelmek

o    Városok adói

o    Saját birtokainak adói

·         Harmincadvám à koronavám (királyi városok egy összegben való adózása)

·         A pénzügyi reformok által Mátyás bevétele megnőtt à bevétel: évi 500-700 ezer forint

·         Jövedelmeiből fizette a zsoldosokból álló „Fekete Sereget” és hivatali apparátusát

·         Kincstartóság: adók, sójövedelem, pénzverő- és bányakamarák haszna és vámok; élén Janus Pannonius, majd Ernuszt János

·         A külkereskedelem kevés hasznot hozott à inkább a központi fekvésű városok gazdasága lendült fel

·         Mezőgazdaság fontos à mezővárosok száma ugrásszerűen növekedik

·         Állattenyésztés és szőlőtermesztés is virágzásnak indult

·         Mátyás uralkodása alatt kiépül a rend, a jó pénz, a békés kereskedés, az állandó hadsereg, török ellen kiépített végvári láncolat, művelődés, művészet

·         A túladóztatott ország azonban kimerült

·         Az adóterhek főleg a jobbágyságot sújtották

·         Mátyás halála után a gazdaság hanyatlásnak indult, és a főurak kezébe került a hatalom

JAGELLÓ-KOR

II. Jagelló Ulászló (1490-1516)

·         Cseh király

·         Már uralkodása elején a pénzügyek és az adópolitika irányításának jogát

·         Bárók célja: Mátyás által kiépített államszervezet megsemmisítése (zsoldossereg megsemmisítése is cél)

·         1490-ben megsemmisül a „Fekete Sereg”

·         Rendkívüli hadiadó eltörlése (bárók célja ezzel, hogy a jobbágyok nekik többet adózzanak)

·         Bányák és vámok jövedelmének nagy részét is főleg a bárók szerezték meg

o    Az állami bevételek Mátyás időszakához képest 60-80%-kal csökkentek

·         Tényleges hatalom a bárók kezében (már saját birtokaikon szedhették be a királyi jövedelmeket)

·         1492: a kilencedet terményben kell fizetni

·         A keresztes háborúk miatt az ország keleti részén megjelent a munkaerőhiány, sőt, a fősereg kereszteseinek fosztogatása tovább növelte a problémát

·         1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés à megtiltják a jobbágyok szabad költözését: röghözkötés + egy napos robot a földesúr allódiumán

 

II. Lajos (1516-1526)

·         Gyenge királyi hatalom à kormányzás a királyi tanács (bárók, főpapok, köznemesek) kezében

·         Kincstári jövedelmek nagy része a bárókat illeti

·         Pénzhiány à elhanyagolják a végvárrendszert

·         II. Lajos visszavette a bányákat a bérlőktől, majd új ezüstpénzt vezetett be à még sincs kellő jövedelem

·         Polgárháborúk, várháborúk, törökkel való küzdelem

o    Felemészti az összes jövedelmet

·         Az ország 3 részre szakadása után a Hódoltság területén a jobbágyoknak kettős adózás (töröknek és a nemességnek is)

·         Kontinentális munkamegosztás à export felélénkül

·         Fő kereskedelmi partnerek: délnémet tartományok, Észak-Itália, Csehország, Szilézia

·         Import: iparcikkek, textíliák, fémáru àkézműipar hanyatlása (kivéve ötvösség)

·         A század végére az állatkivitel visszaesett

·         A Jagellók idején Magyarország gazdasága hanyatlott

 

Összegzés:

·         A magyar gazdaság virágzik Károly Róbert uralkodásának idején

·         Ez a virágzás folytatódik Nagy Lajosnál

·         Luxemburgi Zsigmond idején kissé visszaesik ez az állapot, mely főleg a jobbágyokra van kedvezőtlen hatással (telekaprózódás miatt lesüllyednek, ezért elindul a zselléresedés folyamata)

·         Hunyadi Mátyásnak volt a legtöbb bevétele, melyet a hatalmas adókból nyert (az adózás a társadalom minden rétegét érintette) à a gazdaság ismét virágzik, azonban a túladóztatott nép kimerül

·         Magyarország gazdasága a Jagellók idején kezd el látványosabban hanyatlani, és ez az állapot lesz jellemző utána is (a törökkel való harc pedig tovább mélyíti a problémákat)

Gazdaság: középkor és kora újkor

Középkor

Hűbériség kialakulása:

·         A hatalom alapját a földbirtok jelentette

·         A királyok hatalama is a birtokainkon alapult

o   Csak úgy tudtak kormányozni, ha a földjük jelentős részét híveiknek adományozták

·         Hűbérbirtok: különböző szolgálatok (katonáskodás, hivatalok betöltése, stb.) teljesítésééert adomyánoztak földet

·         A király nagy hűbéresei, hogy fegyveres kísérettel rendelkezzenek, maguk is adományoztak kisebb birtokokat

o   Alá-fölérendeltségi viszony = hűbéri lánc

·         Hűbéri eskü: hűbérúr (senior) és a hűbéres (vazallus) kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és kötelességeik teljesítésére

Jobbágyság kialakulása:

·         A jobbágyság korábbi rabszolgák, a colonusok és a szabad germán parasztok összeolvadásásval jött létre

·         A szabad parasztok katonai szolgálattal tartoztak a királyuknak, de az ellátást és a felszerelést nekik kellett álnniuk. Az egyre költségesebb felszerelést nem tudták maguknak megengedni, ezért inkább lemondtak a szabadságukról és egy földbirtokos szolgálatába szegődtek.

·         A jobbágy csak használója volt a földnek, szabadon örökíthette, eladhatta

·         A föld nagyságának arányában tartozott szolgáltatásokkal a föld tulajdonosának

o   Ez lehetett robot, terményjáradék, munkajáradék, vagy pénzjáradék

Mezőgazdaság:

·         A Nyugatrómai Birodalom bukása után mindennapossá vált az éhezés és a belső háborúskodás

·         Elpusztultak a városok, visszaszorult az árutermelés

·         Nyugat önállátó nagybirtokodókra, uradalmakra esett szét

o   Földjei a nagybirtokos tulajdonában, lakói a nagybirtokos fennhatósága alatt

o   Földek egy részén a nagybirtokos gazdálkodott (majorság), más részén a jobbágyok

·         A földeket kimerülésig művelték

·         A 8. századtól kezdődően a termelési módszerek és eszközök fejlődni kezdtek

o   Kétnyomásos gazdálkodás: a föld egyik részét bevetették, másikat meghagyták ugarnak, amit az állatok legeltek, amjd csere

o   Háromnyomásos gazdálkodás: őszi vetés, nyári vetés, ugar

·         Éghajlat melegebbé vált

o   Növekvő terméshozam

§  Nőtt a kontinens népessége

·         Túlnépesedő területekről vidékre költözött ember (hospes) terjesztette a módszereket

Kézműipar és városok:

·         9.-12. század: „Technikai forradalom”

o   Vízimalom

o   Szövőszék

·         Távolsági kereskedők telepeihez csatlakoztak a kézművesek

o   Kereskedők segítségével kommunákat hoztak létre

§  Földbirtokossal szemben ha kellett erővel is kiharcolták az önállóságukat és a városi önkormányzatot

·         Szabadon választott bíró

·         Egy összegben rótták le adójukat a királynak

·         Maguk választották a plébánost

·         Városokat fallal vették körül

·         Nem volt csatornázás

o   Járványok tizedelték a lakosságot

·         Árumegállító jog: városon áthaladó kereskedő meghatározott ideig köteles a városban árulni portékáját)

Céhek:

·         Kézművesek szakmánként érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre

·         Teljes jogú tegjait az önálló műhellyel rendelkező mesterek alkották

·         Korlátozták a termelést

o   Minen mester megélhessen

o   Magas színvonal

·         Nagy szerep a város életben:

o   Városfalszakasz őrzése

o   Rend fenntartása a városban

o   Ünnepeken céhenként felvonultak

o   Támogatták a város egyházát

Kereskedelem:

·         A távolsági kereskedelem volt a legfontosabb

·         Földközi-tenger arab és bizánci területeiről hoztak be luxuscikkeket a veztő réteg számára

·         Keletre szláv területekről elhurcolt rabszolgát vittek

·         A 11.-13. században a levantei kereskedelem volt a legnagyobb jelentőségű

o   Útvonalat itáliai városok (elsősorban Genova és Velence) uralták

o   Fűszerek, luxuscikkek, arany, fegyverek, postó, bársony

·         Jelentős kereskedelmi útvonal jött létre a Balti-tenger térségében

o   Fejletlenebb északi és keleti vidékekről nyersanyagokat és élelmiszereket vittek nyugatra

·         A két tengeri útvonalat (Levante, Hamza) a szárazföldi kereskedelem kötötte össze

o   Először az Alpokat megkerülve Champagne vásárain cseréltek gazdát a termékek

o   Később az Alpok hágóin keresztül a délnémet városok és Bécsi is becsatlakozott

 

Kora újkor

Hollandia magalakulása:

·         A Németalföld a . sz. óta Európa egyik legfejlettebb terülte volt

o   Fejlett textilipar

o   Hamza kereskedelm

·         A . század végén Habsburg fennhatóság alá kerültek, haszonélvezői voltak a spanyol uralomnak

o   Spanyolországba exportáltak

o   Ide érkezett a gyarmatokról a legtöbb nemesfém

·         Spanyolok frasztikusan megemelték az adókat, és inkvizíció bevonásával elkezdék a katolicizmus elterjesztését

o   A tertományok fellázadtak

o   Hosszú küzdelemben (1566-1609) az északiak kivívták függetlenségüket

A szabad vállalkozáson alapuló gazdaság:

·         Az északi tartományokból álló Hollandia a világtengerek ura lett

o   Közvetítő kereskedelem (más terület áruit szállították)

·         Gyarmati:

o   1602: Holland Kelet-indiai Társaság (Indonéz szigetvilág)

o   Új-Amszterdam (mai New York)

o   Fokföld

·         16. századtól a céheket felváltották a manufaktúrák

o   Befektethető pénzzel rendelkező vállalkozók hoztak létre, bérmunkások dolgoztak

A Tőkés termelés kibontakozása Angliában:

·         Nagy földrajzi felfedezések jelentős változásokat hoztak

o   Árak növekedése

o   Piac bővülése

·         tőke termelés felé irányítása

o   nagyobb nyereséget lehetett remélni a termelésből, mint a kölcsönüzletekből

·         átalakulás a mezőgazdaságban indult meg

o   nőtt az igény az élelmiszerek és a a gyapjú iránt

§  juhtenyésztés

·         a földbirtokosok egyre több helyen vették saját kezelésbe a közös földek, valamint a bérlők parcelláinak mind nagyobb részét, és azokon juhlegelőket hoztak létre

o   ez a bekerítés (elkerítették földjeiket)

·         A vállalkozó földbirtokosok (gentry) és a jómódú parasztok (yeoman) is bérmunkát alkalmaztak, piacra termeltek, tehát tőkés vállalkozókká váltak, polgárosodtak

·         Céhek mellett manufaktúrákat hoztak létre

A királyi hatalom megszilárdítása:

·         VIII. Henrik uralkodása alatt a központi hatalom eerősödött, de a rendi szervek is zavartalanul működtek

·         Szakított Rómával, létrehozta az anglikán egyházat (1504) és az új egyház feje lett

o   Elválhasson első feleségétől Aragóniai Katalintól

o   Szerzetesrendek vagyonát kiárusították

o   Elvették a szentek tiszteletés, de szerzetességet és anyanyelvű igehírdetést vezettek be

Első Erzsébet:

·         VIII. Henrik kisebbik lánya

·         Parlament egyetértésében kormányzott

·         Anglikán egyház eltávolodott a katolicizmustól, de a vallást megtűrte, viszont nem lehetett gyakorolni Angliában

·         Külpolitikája megfelelt a vállakozó nemesség és a polgárság gazdaségi érdekeinek

o   Szemben állt a spanyolokkal és franciákkal

o   Spanyol hajókat fosztogató kalózok tisztes vállalkozók voltak, zsákmányuk gyarapította a kincstárat

·         Monopóliumokat (egyedárusítási jog) adott ki aze egyes területekkel folytatott kereskedelemre

o   Államnak bevételt, kereskedőknek védelmet nyújtott

·         II. Fülöp spanyol király támadást indított a kalózok és az angol katolikusak ért bántalmak miatt

o   Spanyolok kikaptak

o   Anglia vezető tengeri hatalomlett