Friss tételek
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "földrajz" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "földrajz" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2009. jún. 8.

Magyarország földrajza

A földrajz a társadalmi, gazdasági folyamatok térbeli megoszlását vizsgálja.
- Természeti földrajz
- Gazdasági földrajz
- általános: leírja a világ általános folyamatait
- regionális: egy térszerkezeti egységben vizsgálja a folyamatokat (egy adott térségre vonatkozóan)
Magyarország természetföldrajzi adottságai:
Természeti erőforrások: a földrajzi környezet mindazon adottságai, amelyeket a társadalom a műszaki fejlettség adott szintjén fel tud használni és felhasználásuk gazdaságos (rentábilis).
Mesterséges természeti környezet: tágabb értelemben vett természeti erőforrások + környezetvédelem
Term. erőforrások szerepe, megítélése: a gyakorlatban pazarló szemlélet alakult ki a term. erőforrások kiaknázásával kapcsolatban.
Földrajzi determinizmus: a földrajzi környezetet tartja elsődlegesek.
Magyarország földrajzi helyzete:
Területe 93030 km2. Közép-európai ország, Európa határaitól kb. 2700 km-re van. Legközelebbi tenger: Adria (500-600 km-re van). Mesterséges (politikai) határvonal. Legnagyobb K-Nyugati kiterjedése 520 km (Nagyhódos-Felsőszölnök); az É-Déli 320 km (Nagy-Milic-Beremend). Alföldi jellegű táj a Duna völgyében. Ennek előnye, hogy a szárazföldi növénytermesztéshez elég sok csapadék van, és a kontinentális növénytermesztéshez is megfelelő az éghajlat. Mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Éves középhőmérsékle-
tében 2 oC anomáliát okoz a Golf-áramlat. Változékony éghajlat a ciklonrendszerek miatt. Felszínrajzilag a középhegységi magasságot éri el. Vízrajzilag a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek káros hatása, hogy a környező országok folyói szennyezik a mi folyóinkat + légköri szennyeződések = Európa szennyese. Geopolitikai helyzet: nyugati és keleti kultúrák határán fekszünk.
Természeti erőforrások értékelése:
- megújuló
- korlátlanul rendelkezésre álló (napenergia, szélenergia)
- készletbe menő (talajok, természetes vizek)
- nem megújuló
- felhasználással elfogyasztott (szén, kőolaj)
- újrahasznosítható (fém, ásványkincsek).
Természeti erőforrások:
- Talaj: Legelterjedtebb a barna erdőtalaj (alacsony humusztartalom, savanyú kémhatás). Mezőségi talajok a lösztakaróval borított térszíneken alakultak ki (kedvező fizikai szerkezet és mésztartalom, gyengén lúgos kémhatás). Ilyen található a Mezőföldön, a Hajdúsági-, a Békés-Csanádi-, és a Bácskai - löszháton. Szikes talaj a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Tiszántúlon fordul elő.
- Természetes vizek: Gazdagok vagyunk vizekben. A talajvíz (két agyagréteg közé záródott víz) régebben ivóvíz-forrás volt, ma már eléggé szennyezett. A rétegvizek: artézivizek (100 m-nél lejjebb), mélyen fekvő tiszta vizek. Folyóink (elsősorban a Duna) vize tisztítással ivóvízként felhasználható. Jelentőségük nő, mert a dunántúli karsztvizek (mészkővizek) apadóban vannak. Hévizek, termálvizek: Mo. két tektonikai lemez határán fekszik, ahol a geotermikus grádiens 20-30oC, tehát így a feltörő vizek felmelegszenek-gyógyhatásúak, mert a forró víz ásványokat old ki.
Magyarország környezeti állapota:
Vizeink állapota: a túlzott műtrágya felhasználás nemcsak a talaj, hanem a víz állapotát is rontja. (A csapadék kimossa a talajból és a vízbe kerül.) Pl. a Balaton, amely algásodott (kék alga) eutropizálódott, vagyis a bejutott szerves anyag feldúsította a kék algák táplálékát, és ezért megszaporodtak. A víz opálos, nem átlátszó. Szűkítette a halak életterét (oxigén kevesebb, táplálék kevesebb). A Balatont az őt tápláló Zala is szennyezi. De elmondható. hogy a Balaton vízminősége javult. Az ivóvízhálózat nőtt, de a szennyvízhálózatot nem bővítették.
Talajfelszín környezeti állapota: állandóan romboljuk (utak vezetése, káros anyagok, salakanyagok felszínre hozása- bányászat).
Légköri állapot:
- emisszió: szennyezőanyag kibocsátás
- transzmisszió: szennyezőanyag elszállítás
- imisszió: szennyezőanyag lecsapódás.
Széntüzeléses erőművek - ipari települések légköre szennyezett. A bányák bezárásával javult a légkör állapota, de a műszaki fejlettség elmaradottsága miatt még mindig jelentős a szennyezés (vegyi művek). Porvihar: a lekötetlen homok allergiát is okoz.
Zajártalom:
- ipari zajok (útépítés, autópálya) növelik a zajszintet.
Magyarország humán erőforrásainak tárgyalása: népességföldrajz és településföldrajz.
Népességföldrajz: A '70-es évekig hazánk népességföldrajzi színvonala megfelelt a nyugati átlagnak. A '90-es években a humán erőforrások is válságba kerültek. Ez egy hosszú folyamat volt. A mai humán erőforrások jellemzői:
- népességünk képzettségi színvonala elmarad a nyugatétól
- szakmai szerkezetváltás igen lassú (merev iskolarendszer miatt)
- fizikális állapot igen rossz
- a magyar munkaerő kreatív.
A lakosság száma 10.2 millió-fogy. Ilyen szempontból a fejlett társadalmak közé tartozunk, ahol a népességszaporulat negatív. Népsűrűség: 111 fő/km2. A lakosság döntő többsége magyar. Nemzetiségek: németek (kultúrális kp. Pécs), szlovákok (kp. Békéscsaba), románok (kp. Gyula), elszórtan délszlávok, és cigányok az ország egész területén. Asszimilációs problémák.
Természetes szaporodás: születések és halálozások számbeli különbsége 1000 lakosra vetítve (ezrelék). '45 után a születések száma emelkedett, majd lecsökkent az '50-es évek elejére. Ezután ugrásszerűen emelkedik. Gyes bevezetése + egyéb kedvezmények = megint nő. Háború után nagy veszteségek, később csökken a halálozások száma. Ma már több a halálozások száma, mint a születéseké.
Korfa: a népesség nem és életkor szerinti megoszlása:
- keskeny bázison nyugszik (kevés a születések száma)
- alacsony a csecsemőhalandóság
- középkor a jellemző
- alacsony az átlagos élettartam
- magas az öregkorúak aránya
- több fiú születik, de később női többet alakul ki, mert a nők átlagos életkora magasabb.
Foglalkozás szerinti tagozódás: kifejezi azokat a gazd. ágazatokat, amelyek kialakultak:
- csökken az agrárnépesség (15%) az ipar fejlődése miatt
- csökken az iparban foglalkoztatottak aránya (25-30%)
- a harmadik ágazatban (közl.,ker.,pü. területe) nő a foglalkoztatottak száma.
Településföldrajz: a népesség eloszlását vizsgálja, elemzi.
Település: adott földrajzi környezethez kapcsolódó gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi rendszerek összessége. A települések egymással kapcsolatban vannak, településhálózatot alkotnak.
Településrendszerünk kialakulása:
- a középkorig két fő szerkezeti egysége volt:
- falvak (mezőgazdaság)
- városok: funkcionálisan jöttek létre, a kereskedelmi útvonalak mentén, korábbi királyi birt. kp.-i várak köré alakult, egyházi központok.
- törökök megjelenése: A lakosság a nagyobb településekre menekült, majd lassan visszamentek az elhagyott földekre. Ezalatt az idő alatt deformálódott településrendszerünk, kiesett a városfejlődésből. Tanya: kialakulása megrekedt infrastrukturális szinten.
-Osztrák-Magyar-Monarchia idején: Jelentős városodási hullám indul, középületek, bérházak épülnek.
- A trianoni szerződés megfosztott minket peremi nagyvárosainktól (Kolozsvár, Arad, Kassa, Nagyvárad)
- Háború utáni időszak: '50-es évektől tudatos városépítő tevékenység, szocialista típusú városok kialakítása. Ipart kiszolgáló munkaerő telepítése: bányavárosok, nehéziparra épülő városok. A korábbi történelmi városok tönkrementek.
Városodás=urbanizáció, városi rangú települések számbeli növekedése.
Városiasodás: valamely település városképének fejlődése.
- Városaink megyei rangú kategóriába emelkedtek. Nagyságrendileg Budapest kiemelkedik (2millió fölötti lakosság, s ez nő a külső területek bevonása miatt. Köv. Debrecen (216-220ezer fő), Miskolc (200ezer fő), Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét (100ezer fő)
- A 100-200ezer fős városok regionális központok is egyben (ipari, ker., közig. kp., iskolavárosok, egyházi kp.)-- teljes körű funkcionális szerep az adott térségben.
- falvak: jelentős infrastrukturális fejlődés (utak, ivóvíz, csatornahálózat). A közműolló (csatorna és ivóvízhálózat közötti rész) szűkül.
- Jövő: Városaink regionális szerepköre nőni fog. a határmenti városok lélekszámbeli növ. (Sopron, Győr, Szombathely). Közl., ker., hálózat fejlődése. Észak-keleti országrész bekapcsolása a fejlődésbe. Bp.-et újabb gyűrűk veszik körül (szolgáltató, ipari zónák).
IPAR:
Fogalma: kitermeli a termelési javakat és azokat fogyasztásra alkalmassá teszi, azaz feldolgozza. Szerteágazó. Más gazdasági ág fejlődése ennek függvényében érhető el.
Ipartörténet:
- Későn indul fejlődésnek A kiegyezés után, a múlt század második felében. Megindul hazánk iparosítása Ausztria által: olyan iparágak telepítése, amelyek már nincsenek az élvonalban pl. textilipar, élelmiszeripar (Győr, Sopron, Szombathely, Sárvár).
- Az ipari fejlődés európai szinten is mérhető. Sok tudósunk világhírűvé válik: Bánki Donát, Kandó Kálmán.
- Az I. világháborúban a háborús megrendelések hatnak az iparra.
- Az I. világháború után hanyatlik a fejlődés: hitelek felvétele.
- 1938 Darányi --Győri fegyverek program (polg. és fegyvergyártási üzemmód).
- Németország erőteljes beruházásokba kezd Mo. területén, ám a II. világháború után a németek áttelepítik az üzemeket, ez jelentős veszteség.
- A II. világháború után az ipar extenzív szakasza következik:
- iparpolitika meghirdetése: nehézipar fejlesztése, az ipar elsődlegességének hirdetése ("Vas és acél országa leszünk"). Jegyrendszer bevezetése, Fogyasztási javak csökk. --- forradalom
- Ipari, termelési növekedés: nem szempont a minőség, a takarékosság.
- 1960-as évek közepe: létrejön az új gazdasági mechanizmus: bevezeti a piacot, anyagtakarékosság.
- Az 1970-es évek közepéig a magyar gazdaság fejlődésnek indul.
- 1970-es évek közepe: világválság veszi kezdetét. Hiteleket veszünk fel, elmaradunk a fejlődésben.
- Rendszerváltás: Tulajdonosváltás, lehetővé tette a nyugati tőke beáramlását, hozzáigazítja iparunkat a nyugati színvonalhoz. Megszűnnek a KGST piacra épülő nagyvállalatok, Kft-re, Rt-re esnek szét.
Bányászat:
Hazánk ásványkincsekben szegény ország. Az extenzív iparfejlesztés fokozott erőforrás-bevonással jár. (Rablógazd.) Készletek feltárása-- bányászati lelőhelyek mentek tönkre.
Fogalmak:
- Ásványi vagyoni mérleg: Szükségletek - Források (lehet hazai termelésű importból szárm.)
- Műre való készlet /kitermelésre való készlet: Két tényezővel határozható meg: W/K >1 .
1. Világpiaci ár (W)
2. Ráford. tényező (K)
Ha ez 1-nél kisebb, akkor nem éri meg a kitermelést, bezárják a bányát. (Ráfordítás > Kalkulált világpiaci ár).
Szénbányászat:
A gyáripari méretű ipar kialakulásától kezdve a szén meghatározó szerephez jutott az energiagazdálkodásban.
A középhegységek előterében találhatók a szénkészletek. Rossz a szénmező, ennek oka :
- vetődéses szerkezetű, nem egyenletesen vastag, töréses szerk.
- karsztvíz magas színű
- sújtólég
Széntermelés földrajzi megoszlása:
Legtöbb a szénmező a Dunántúli-khg. ( jó minőségű barnaszén)
Ajka, Várpalota: gyengébb minőségű lignit.
Feketekőszenet a Mecsek hg. előterében elhelyezkedő szénmedencében termelnek ( Komló, Pécs)
Barnakőszenet az Északi-khg. térségében bányásznak. a dunántúli térségben Ajkán, Padragon és Balinkán; Oroszlányban, Mányban. A borsodi medencében Lyukó-bányát emeljük ki.
Kőolaj, földgáz:
A Pannon -tenger völgyében képződött utoljára. A rá nehezedő plankton kőolajat, földgázt eredményezett. Sosem fedezte a mennyiségük - még a csúcs időszakban sem - a szükségleteinket. 1.9 t kőolajat termelünk évente, és 5-6millió t a behozatal évente. Vetődéses csapdákban gyűlt meg a kőolaj. A ferdefúrásos technika lehetővé teszi, hogy több irányból fúrják a kőolajat tartalmazó réteget.
Kőolajkészlet elhelyezkedése:
Az első mező: Budafapuszta
Lovászi, Lendvaújfalu, Nagylengyel
Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya
Legnagyobb mező: Algyő térségében
Dél-alföldön: Kiskunhalas, Szank, Tázlár, Zsana, Üllés, Szeged, Tótkomlós
Földgázlelőhelyek:
Algyő, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Üllés, Szank, Szeghalom, Nagykörű, Zsana, Biharkeresztes.
Kőolaj és földgáz vezetékek:
- Barátság: Ukrajnából (kőolaj vezeték). Drégelypalánknál ér be az országba. Első központ Tiszaújváros, majd Százhalombatta.
- Adria (kőolaj vezeték) Horvátországból / Omisaljból indul, Nagykanizsa mellett halad el, majd Százhalombatta.
- Testvériség (földgázvezeték) Tiszaújvárosba.
Ezekhez csatlakoznak a hazaiak. Az ország minden részébe eljut a földgáz. '90-es rendszerváltás után több lábon álló energiapolitika.
Földgáztárolók:
Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics.
Uránérctermelés:
Kővágószőlősön kezdődött 1955-ben, de már nem termelhetnek.
Villamosenergia termelés:
Az erőművek széntüzelésűek.
- A közép-dunántúli térségben: Oroszlány, Ajka, Várpalota-Inota, Tatabánya-Bánhida
- A dél-dunántúli térségben: Paks, Pécs
- Budapest térségében: Százhalombatta, Budapest
- Az észak-magyarországi térségben: Gyöngyös-Visonta, Tiszaújváros, Kazincbarcika.
Fémércbányászat:
Egyetlen vasércbánya: Rudabányán / Északi hegyvidék. A vasérc magas kéntartalmú, ezért a kohászati technológia nem képes kibányászni. Behozatal: Ukrajnából (Krivoj Rog) régebben, ma Svédországból, Csehországból kevés.
Jelentős rézérc készlet: Recsk / Mátra
Cink, kevés ezüst, arany, ólom: nem ipari mértékben.
Kohászat: Két fontos ágazata a vaskohászat és az alumíniumkohászat. Ezek között az az alapvető különbség, hogy a vaskohászat nyersanyagainak többsége külföldi forrásokból származik, az alumíniumkohászat pedig hazai nyersanyagbázison működik. A hazai vaskohászat Észak-Magyarországon alakult ki.
Salgótarján: lemezhengermű
Ózd: kohó, acélmű, hengermű
Borsodnádasd: acélhengermű
Miskolc: kohó, acélmű, hengermű
Dunaújváros: Dunai Vasmű
Budapesti, Csepeli hengermű
Mangán:
Acélötvöző fém, az acél kopásállományát javítja.
Úrkút, Eplény / Bakony
Bauxit: Másodlagos képződmény, magmatikus kőzetekből képződött külső hatás eredményeként-- timföld előáll.--elektronizálva fémérc.
Magyarország európai viszonylatban is jelentős készlettel rendelkezik, de kitermelése költséges. Olcsóbb a dél-amerikai (guineai, jamaikai) bauxit importálása. / a világpiaci ár nagyon alacsony /.
Bauxitbányák: Halimba, Csabpuszta, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy.
Alumíniumkohászat:
Ajka: az al. kohászatra épült
Várpalota: bauxitbányászat, al. kohászat
Székesfehérvár: al. hengermű
Csepel: hengermű
Tatabánya: al. kohászat (ma már nincs).
Gépipar: Termelési eszközöket, fogyasztási javakat állít elő (csúcsipar). Ebben az iparágban termelik pl. a hírközlés eszközeit, az információáramlás műszaki berendezéseit, tartós fogyasztási cikkeket (pl. gépkocsi). A világ gépipara erősen differenciálódott, nagyjából három csoportra tagolódott:
1. A rendkívül nagy szellemi, anyagi potenciállal és termelési hagyománnyal rendelkező országok, ezek képesek csúcstechnológiák előállítására (pl. űrtechnológia, nukleáris technológiák). E mellett folytatják a legmagasabb színvonalat képviselő hagyományos gépipari tevékenységeket is. (pl. USA, Japán, Németország).
2. A kisebb szellemi és anyagi potenciállal, de magas színvonalú műszaki kultúrával rendelkező országok, akik a világgazdaság átformálását hordozó technológiák előállítására nem képesek, de egy-egy gazdasági szakterületre adaptálva rendkívül rövid időn belül tudják követni a meghatározó változásokat. Ugyanakkor egyes részterületeken ( pl. elektronika, hírközlés) kiemelkedő teljesítményekre képesek. (pl. Olaszország, Hollandia, Svédország).
3. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok, most alapozzák meg a gépiparukat. A fejlettebb országok technológiáit átvéve a tömeggyártásban érnek el eredményeket. (pl. Kistigrisek, Magyarország).
Magyarország gépipara:
A múlt század végén kibontakozó gépipar húzóereje a vasút volt. Kohós acélművek közelébe épültek, főleg vasúttársaságok kezében voltak. Malomipar gépeinek gyártása (őrlő). A két világháború között, főleg a II. világháború után német technológia átvétele (hadiipar). Alapanyagbázis megteremtésével vette kezdetét a hazai gépipari fejlődés. A KGST megalakulása fölgyorsította ezt a folyamatot. Kooperáció jegyében a szovjet Zsigulihoz gyártottak alkatrészeket Veszprémben. A '70-es években a nyugattal való szorosabb kapcsolat megindította a fejlődést (technológia átvétele). Ez a '80-as években volt a csúcsponton, de a '90-es években visszaesett (KGST felbomlása, beruházások visszaestek). Olcsó munkaerő, tömeggyártó országokká válunk.
A gépipar földrajzi elhelyezkedése:
Gépipari decentralizáció. Budapest hatalmának csökkentése és vidéki városokban az ipar létrehozása. Ipari ellensúlyok megmaradtak.
Gépipari ágazatok:
Közlekedési gépgyártás: szórt ágazat.
Vasúti kocsik: Ganz-MÁVAG
Teherautó: RÁBA, Csepeli gépgyár
Busz: Mátyásföld. Székesfehérvár (IKARUSZ)
A hajógyártás csaknem teljesen megszűnt. Régen jelentős volt a folyami- és tengeri hajógyártás. Vácon volt jelentős a vízibuszok gyártása.
Sétahajógyártás: Balatonfüred
Repülőgépgyártás nincs.
Gépkocsigyártás: Jól reprezentálja egy ország gépipari fejlettségét. A KGST szereposztásban nem jutott nekünk ilyen szerep. Később több próbálkozás történt. A '90-es évektől a folyamat felgyorsult. A '80-as évek végén a japán Suzuki Esztergomban autógyárat épített, amely a Suzuki Swift személygépkocsikat állítja elő 1992 óta. 1994-től a német AUDI cég 400 ezer db motort állít elő a győri telephelyén. Székesfehérváron a FORD alkatrészgyártó részlege működik. Szentgotthárdon Opel Astra gépkocsi összeszerelés folyik, de elsősorban motorokat gyártanak.
Bányagépgyártás: Erősen visszaesett. A bányaközpontokban található.
Az irodagépgyártás és- számítógépgyártás, valamint a műszeripar hullámzó képet mutat. A műszeriparban volt a legnagyobb visszaesés a gépiparon belül a '90-es évek elején. A nagyvállalatok (MOM, MEDICOR) részekre bomlottak. Elsősorban Budapestre koncentrálódik. Leghíresebb területe az orvosi műszergyártás.
Szerszámgépgyártás: a megmunkálógépek gyártásában jeleskedünk. CNC- számítógépes technológiák, automatizált megmunkálás.
Elekrotechnika: a székesfehérvári Videoton alpozta meg az iparágat. Elsősorban szórakoztató technika Japán minta alapján. Rendszerváltás után lecsökkent. Külföldi: Philips, háztartási és más elektronikai eszközöket gyárt.
Háztartási gépgyártás:
Jászberényben hűtő (Lehel)
Debrecenben bojlergyártás
Pápán főzőlapok, fűtési berendezések.
Mezőgazdasági gépgyártás: jelentős volt, de leépült. Rába traktorgyártás amerikai technológia alapján. Mosonmagyaróvárra költözött az üzem. Az Alföldön Szolnok, Hódmezővásárhely.
Vegyipar: magas szinten jött létre, legmodernebb technológiák. Korábban szervetlen vegyipar (műtrágya, kénsavgyártás). Karbid.
Műtrágyagyártás: szénhidrogének láncmolekuláinak átalakítása. Fémanyagok pótlására is alkalmas.
Nitrogénműtrágyagyárak: Pét, Kazincbarcika, Tiszaújváros
Foszforműtrágya: Szolnok, Budapest, Peremarton.
Gyógyszeripar: EGIS, Chinoin, Richter, Alkaloida, BIOGAL
Műanyagfeldolgozás: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Balatonfűzfő illetve Pannonplaszt Rt. (Bp., Debrecen, Szombathely), Graboplaszt Rt. (Győr).
A vegyipar területi elhelyezkedése: erősen koncentrált.
1. Budapest körzete: a Duna mentén jelentős bázis alakult ki az ipari víz miatt.
Nyergesújfalu: műszálgyártás
Dorog: a budapesti gyógyszergyártáshoz alapanyag
Vác: celluloidgyártás
Budapest: gyógyszergyártás (EGIS)
Százhalombatta: kőolajvegyészet, kőolajlepárlás
Dunaújváros: szénlepárlás
2.Veszprém körzete:
Pét: nitrogénművek
Peremarton: kénsav, műtrágya
Balatonfűzfő: ipari robbanóanyag
3a. Tisza menti körzet
Szeged: műanyagipari cikkek, háztartási áruk
Szolnok: műtrágya, permetezőgyártás
Tiszaújváros: kőolaj
Tiszavasvári: mák gubójából kivonható gyógyszer alapanyaga
Debrecen: gyógyszergyár (Biogal)
Nyíregyháza: műanyag
Nyírbátor: műanyag
Salgótarján: műanyag feldolgozó üzem
3b. Borsodi körzet
Kazincbarcika: Borsodchem vegyipari alapanyagok
Sajóbábony: műanyag
Építőanyagipar: (nemfém ásványi termékek gyártása). Hagyományos építőanyagok (égetett tégla, cserép, cement, üveg, beton és vasbeton áruk, burkolóanyagok) illetve különböző ipari célra felhasznált kerámiák, üvegek, háztartási és egyéb használati tárgyak előállítása.
A zeloitokban, perolitekben (szigetelőanyagok) gazdagok vagyunk. / Zempléni hg., Mátra /
Üledékes fém és ásvány: gipsz és dolomit / Dunántúli khg. /
Kvarchomok az üveggyártáshoz / import /
Folyami kavics / Duna sóderbányái /.
Cementgyártás: alapanyaga a mészkő és a marga. Széntüzelésű bázisokra telepedtek.
Miskolc, Helyőcsaba, Vác, Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Tatabánya, Selyp
Mészipar: árutermelésének többsége a cementgyárakhoz kötődik, de a Pilis, a Gerecse, a Bükk és a Bakony hegységekben önálló mészégető üzemek is működnek.
Üveggyártás: Jelentős hagyományai vannak. Az erdőben gazdag területeken létesített üveghutákat (pl. Parád) már a múlt század végén kezdték felváltani a barnakőszénre telepített üveggyárak. Így jöttek létre az ajkai, a tokodi, a salgótarjáni, a sajószentpéteri és a miskolci üveggyárak. Az ország legnagyobb üveggyárát Orosházán már szénhidrogénbázisra telepítették.
Sík és hajlítottüveg: Orosháza, Salgótarján
Csomagoló vagy öblösüveg: Sajószentpéter, Tokod, Orosháza
Használati, illetve dísztárgyak: Parád, Ajka
Műszaki üveg: Miskolc
Laboratóriumi üvegtermékek: Karcag.
Kerámiaipar:
Hollóháza, Pécs, Herend, Pécs (Zsolnay),
Egészségügyi kerámiák: Hódmezővásárhely
Belső és külső burkolólapok: Budapest, Romhány
Ipari kerámiák: Hódmezővásárhely, Budapest, Pécs.
MEZŐGAZDASÁG:
Feladata: élelmiszertermelés, ellátás, export. Jelentős az önfogyasztás.
Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyt képvisel a termelés, a foglalkoztatás és az ipar tekintetében, mint más hasonló fejlettségű országokban. Ez a jövedelemben is fontos szerepet játszott. Kivitel: búza, gabona volt jelentős tétel; élőállat szállítása lábon (Olaszországba, Bajorországba); minőségi borkivitel (északra irányultak: Lengyelország, Skandinávia).
Típusát tekintve az un. porosz-utas fejlődést járta meg. Közép-Kelet-Európában + Kelet-Németországban megmaradt a tulajdonos kezében a földtulajdon, majd különválik a bérlő és a tulajdonos. Ez a rendszer fönnmaradt a II. vh-ig. A földosztás ezután történt, a parasztság földhöz jutott. A múlt század végén a gépesítés, a munkagépek már nem tartoztak az élvonalba. A Kolhoz kedvét szegte a parasztságnak. Néhány évig élvezte a birtokát. Bevezették a beszolgáltatási rendszert ( a mezőgazdaságból vontak ki a túlzott iparosítási politika érdekében). A Kádár-korszakban bevezették a háztáji gazdaságot. A saját föld művelésének érzését adja vissza a parasztságnak. Ettől kezdve ugrásszerűen megnő a mg.-i termelés. Az állami gazdaságot jelentős állami támogatással igyekeznek elérni a nyugati színvonalat, jelentős szerkezetváltás. A korábbi extenzív ágazatok helyét a munkaigényesebb, jobban eladható termékek vették át. A rendszerváltás politikai programja az, hogy a TSZ-esítés során a tulajdonostól elvett földet vissza kell adni (kárpótlás).
Magyarország adottságai:
Éghajlat: mérsékelt övi kontinentális kontinentális éghajlati terület, átmenet a mérs. övi óceáni és kontinentális között. A Golf áramlás +2oC pozitív anomáliát okoz.
Napsütötte órák száma (éves napfénytartam): az egy év alatt mért napos órák összessége. A napfény jelentős tényező a növekedési és érési ciklusban. 1700(1750)-2100(2140)óra. Legtöbb: Mezőföld, Duna-Tisza köze.
A tenyészidőszak hőösszege: a tenyésztési időszakban a napi középhőmérsékletek összege. Ez hazánkban április1-től szeptember 30-ig.
Napi középhőmérséklet: háromszor mérik a hőmérsékletet naponta, és ezt átlagolják. 2900-3300oC között ingadozik.
Csapadék: a nyugati rész csapadékosabb, kelet felé csökken. Nyugaton (Alpokalja) 600-800mm, keleten 400-450mm. Ez a csapadék befolyásolja a növénytermesztést. Száraz területeken szárazságtűrő növényeket kell termeszteni. Az intenzív gazdaság feltétele az öntözés kiterjesztése.
Talaj:
- Löszön kialakult mezőségi talaj (ez a legjobb minőségű Magyarországon).
- Barna erdőtalaj a Dunántúli-dombságon ill. a középhegységek előterében található.
- Öntéstalajok a Duna és a Tisza árterén alakult ki. A vízgazdálkodás teszi jobbá.
(Gyengék):
- Szikes talaj: ez a terület egyre nő hazánkban.
- tőzeg, táptalaj
- homok, ezt megkötötték szőlővel, akáccal. Bugacon, Mezőségi területeken fodrozódik.
A termőföld értéke:
A földértékelési rendszer alapja az aranykorona érték (1872-be vezették be). A föld értékét fejezi ki átlagos gazdálkodási viszonyok mellett, úgy, hogy az adott területegységre (hold, hektár) mennyi a nettó jövedelem. Ebben megjelenik a földterület elhelyezkedése, a piactól való távolsága, az utaktól való távolsága. Hazánkat is feltérképezték e szerint. A kárpótlás is e szerint történt. Nemzetközi összehasonlításban hazánk földminősége kiváló.
Mezőgazdasági értékelés:
A GDP termelésben kb.10%-kal részesedik. A foglalkoztatottak aránya 15% körül ( ez jelentősen csökkent). A kivitelünk 20%-át mezőgazdasági termékek teszik ki. A külker. mérleg pozitív mg.-i szempontból.
Szántóföldi növénytermesztés:
Gabonafélék:
Elsősorban búza. Alapvető igénye a mezőségi talaj, a téli/nyár eleji csapadék, a beérés időszakában a meleg. Magas a sikértartalma (a fehérje-keményítő arányt fejezi ki), az ilyen búzából készült liszt könnyebben feldolgozható. Búzából önellátó, sőt kivitel. Tudatosan csökkentik a búza vetési területét. A világ gabonapiacán túltelítettség van.
Az Alföld déli része, a Hajdúság déli területei, Közép-Tisza (Szolnok megye), Kisalföld (Győr-Sopron megye), Fejér megye.
A rozs másodrendű gabonanövény. Ott termesztik, ahol a búza nem érik meg. Hűvösebb éghajlat, kisebb igények.
Szabolcs megye, Borsod megye, Somogy megye, Zala megye.
Rizs: nagyrészt import
Körösi területeken foltokban.
Ipari növények: az élelmiszer-, textil- és gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyersanyagot.
Cukorrépa: legjelentősebb ipari növény. Talajigénye mezőségi talaj, barna erdőtalaj, több csapadékot igényel. A cukorfok magasabb, mint a környező országoké. A szállítási időt lerövidítik, mert gyorsan romlik.
Főbb cukorgyárak (a termőterületekkel egybeesnek): Ács, Petőháza, Ercsi, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Mezőhegyes, Sarkad, Kaba
Kukorica (takarmánynövény is): Egybeesik a búzatermelő helyekkel. A '70-es években megvásárolta az amerikai termelési módszert: sűrű vetésű kukorica, előírt időben permetezés, talajjavítás. A megmunkált gépeket is szabványosítják. Világhírű eredmények-- exportálás. Bábolna fejlesztette tovább ezt a módszert.
Napraforgó (olajos növény): Melegkedvelő növény, hasonló, mint a búza
Nagykunság, Bácskai löszhát, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld.
Textilipari növények:
Kender: melegigényes növény, az ország déli részén, kizárólag kiváló talajon termesztik:
Békés-Csanádi löszhát, Berettyó-Körösök vidéke, Észak-bácskai löszhát, Dráva mente
Len: csapadékos területeken, az ország délnyugati részén.
Zöldségnövények:
Paprika: A magas napfénytartam fokozza a C. vitamin tartalmat. A hagyományos technikát és a kutatásokat a nemesítésben alkalmazzák. Exporttermék. Paprikamalmokban őrlik, csomagolják.
Szeged, Kalocsa.
Hagyma: Európában a legjobb minőségű
Makó termelési körzetében vált világhírűvé.
Káposzta: a Duna mentén, Vecsés.
Zöldpaprika:
Szentes, Dél-Mezőföld (Bogyiszló, Cece), Kecskemét, Nagykőrös, Heves megye déli része.
Gyümölcsök:
Alma: termelését megtizedelték
Szilva: az elsődleges, igénytelen
Szamosháton, Dunakanyarban, Északi- khg. belső medencéiben.
Kajszibarack: Duna-Tisza közén
Kecskemét, Nagykörös, Cegléd, Budapest körzete, Balaton környéke, Abaúj-Hegyalja (Gönc, Boldogkőváralja).
Őszibarack:
Szeged, Szatymaz, Budai hegyvidék (Érd, Nagytétény), Balaton-felvidék, Mecsek, Duna-Tisza köze.
Cseresznye és meggy:
Duna-Tisza köze, Mátra, Bükk (Szomolya) déli lejtői, Balaton körzete, Budai hegyvidék.
Szőlő: a legrégebben termesztett növény. Kedvező éghajlati hatások (száraz, napfényes nyár, hosszú, meleg ősz)... Történelmi borvidékek a hegyvidékek déli lejtőin helyezkednek el. Jelentős exporttermék.
Zempléni-hegység: Tokaji hegyvidék, Egri borvidék.
Mátra: Gyöngyös-Visontai borvidék.
Dunántúl: Mecsek-Villányi /oportó/, Badacsony, Sopron /kékfrankos/.
Bakony, Vértes: Mór, Neszmély.

2010. máj. 14.

Vegyes érettségi feladatsor 2010 - emelt szintű

2012. jan. 3.

Mária Terézia reformjai

III. Károly -bár még életében minden jelentôsebb állammal elfogadtatta a Pragmatica Sanctiot, a leányági örökösödést- halála után leánya, Mária Terézia trónralépésével 1740-ben mégis azonnal kitör az osztrák örökösödési háború.

2010. jún. 3.

Egynyelvű szótárak - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás


Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése.
Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű).
A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. 
glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:
interlineárisak – tehát két sor közé írták és
marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat.

A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár 1604-ből.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:
1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)
2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)
3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)
4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)
5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)
6. szinonimaszótár
7. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)
8. helyesírási szótárak

1. Értelmező szótárak
Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, (szó, szófaj, nyelvi réteg, jelentések, szószerkezetek az illető szóval) idegen szóval megadják, szinonimákat közöl.

Története: 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.
- Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.
- Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.
- Országh László- Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára. 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését.
- az előző rövidített változata: Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor- Kovalovszky Miklós) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz.
A legújabb: Magyar értelmező kéziszótár Szerk. Juhász József et al. Budapest: Akadémiai. 2006. ISBN 963 05 8024 1
A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.
A szócikk felépítése: címszó, gyakorisági szám (a címszó előfordulási gyakoriságát jelzi 1-5 között, az 1=gyakori) szófaj, alapjelentés (1.), milyen nyelvi rétegbe tartozik – ez rövidítve; az alapjelentés értelmezése, példa, 2-3 vagy több mellékjelentés, értelmezés.

2. Tájszótárak
A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

a, Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.
- Magyar tájszótár T.SZ. 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.
- Szinnyei József: Magyar tájszótár M.T.SZ. 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.
- Új magyar tájszótár U.M.T.SZ. 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.

b, Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:
1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti
2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.
- Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.
- Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.
- Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.
További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.
Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében 1950-.

3. Történeti szótárak
Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.
- Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.
- Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.
- Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.
A korai szövegek pótlására:
a, Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.
b, Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.
c, Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár

4. Etimológiai szótárak (fontos)
Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.
Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.
- Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.
- Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai
- A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.
Egyesíti a történeti és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó forrását, előfordulását (különböző alakjait, előfordulási helyét, idejét), német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre. A szócikk második részében pedig a származását fejti ki, ill. a jelentésebeli összefüggésekre is utal.(fontos)

5. Írói szótárak
Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.
pl. írói szótár
abrosz f. (3) + jelentés + verscímek
- 715/6 – sor – ez a kritikai kiadásban jelölt lapszám
- ritm. halm. szimb. – erőteljes ritmus, halmozás, szimbólum

- Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.
Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.
- Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.

6. Sajátos rendeltetésű szótárak
- Helyesírási tanácsadó szótár
- A magyar nyelv szóvégmutató szótára
- Régi magyar családnevek szótára
- Szólás, közmondás, szinonima szótárak
- Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.
- O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény
Mi fán terem?
- O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.
- Szinonimaszótár: a rokon értelmű szavakat adja meg, vagyis egyetlen fogalom rokon értelmű szavait, kifejezéseit szerepelteti a szócikkben. A szavak, kifejezések mellett zárójelben szerepel a stílusminősítés, vagyis közli azt is, hogy a kifejezés melyik  stílusrétegbe tartozik, ill. milyen stílusárnyalatú.
12500 címszó és több mint 30000 rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz.
Értelmezési feladatot nem tölt be, csupán csúcsos zárójelben utal a címszó és a szinonima közötti értelmi illetve használatköri különbségre.
Szócikkei címszótól címszóig tartanak, vastag betűs szedés különbözteti meg őket.

8. Helyesírási szótár
Három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató
Akadémia Kiadó és Osiris Kiadó is adott ki, jelentős a különbség, folyamatban a helyesírás reformálása, új szótár kiadása.


Az egynyelvű szótárak ismerete

A magyar nyelv értelmező szótára:
1959 és 1962 között jelent meg,
7 kötetből áll

Magyar értelmező kéziszótár:
1972-ben jelent meg,
Az előbbinél gazdagabb szókinccsel rendelkezik (70000 címszó)
A 2003-ban átdolgozott kiadásban már 75000 címszót találunk

Magyar tájszótár:
A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze.
19 sz. végén és a 20. sz. elején jelent meg
80000 szóadatot tartalmaz

Új magyar tájszótár:
1950-ben jelent meg az előző folytatásaként
4 kötetet tartalmaz
1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára:
1967-ben jelent meg
A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja.
4 kötetből áll (3+1 kiegészítő)
Az egyes szócikkek élén szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó nyelvi életútját

Idegen szavak és kifejezések szótára:
A magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg

Magyar szinonímaszótár:
Segít fogalmazáskor
1998-ban jelent meg iskolai változata Szinonímaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár

Magyar szólások és közmondások:
A szólások és közmondások jelentését adja meg
Ó Nagy Gábor

Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvművelő kéziszótár:
Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel foglalkozik

A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár:
11. kiadás, helyesírásunkkal foglalkozik

Szaknyelvi szótárak:
Egy-egy szakma nyelvét foglalja össze

2010. máj. 3.

Érettségi időpontok 2010. május-június - érettségi 2010

Érettségi időpontok 2010. május-június - érettségi 2010A 2010-es érettségi vizsgák időpontjai középszinten:
  • magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv – május 3., 8.00
  • matematika – május 4., 8.00
  • történelem – május 5., 8.00
  • angol nyelv – május 6., 8.00
  • német nyelv – május 7., 8.00
  • nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv – május 10., 8.00
  • biológia – május 12., 8.00
  • fizika – május 18., 8.00
  • rajz és vizuális kultúra – május 18., 14.00
  • kémia – május 13., 8.00
  • földrajz – május 13., 14.00
  • latin nyelv, héber nyelv – május 11., 14.00
  • francia nyelv – május 19., 8.00
  • filozófia – május 19., 14.00
  • olasz nyelv – május 20., 8.00
  • mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma – május 20., 14.00
  • spanyol nyelv – május 21., 8.00
  • orosz nyelv, egyéb nyelvek – május 25., 8.00
  • egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak – május 25., 14.00
  • szakmai előkészítő tárgyak – május 14., 8.00
  • informatika – május 17., 8.00
  • művészeti tárgyak, ének-zene – május 17., 14.00

A 2010-es tavaszi érettségi számokban - érettségi 2010


Ma kezdődnek a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgákkal megkezdődik a 2009/2010. tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszaka. Ez a 12. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új, kétszintű vizsgarendszerben.

A 2010-es tavaszi érettségi számokban - érettségi 2010Május 3. és június 25. között 139 453-an érettségiznek a középiskolákban 1166 vizsgahelyszínen. A mintegy 140 ezer diákból 93 ezer diák a végzős középiskolás. A diákok együttesen, ténylegesen 485 099 vizsgát tesznek le, s ebből 27 038 vizsga emelt szintű, 458 061 pedig középszintű vizsga. A vizsgák mintegy 3 700 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd.
Az érettségi vizsgára jelentkezők száma tavalyhoz képest mintegy 2 ezer fővel nőtt. (A növekedés leginkább az előrehozott és az ismétlő vizsgát tevők számából adódik.)

A kétszintű érettségi vizsga 2005 óta - a művészet és a művészetközvetítés képzési terület kivételével - kiváltja az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákat is.
• A vizsgaidőszak kezdete május 3. (első vizsganap), a vége június 25. (középszintű szóbelik utolsó vizsganapja).
• Az írásbeli vizsgák május 3-tól május 25-ig tartanak.
• Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 3., vége június 9., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 14-25.

A 485 099 vizsgából 27 038 vizsga emelt szintű, 458 061 pedig középszintű vizsga.
Az emelt szintű vizsgák száma (27 038), a tavalyhoz képest 10 százalékkal nőtt (biológia 13 százalék, kémia 16 százalék, fizika 9 százalék, angol 14 százalék, német 9 százalék, történelem 12 százalék növekedés).

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika, biológia, földrajz, fizika stb. valamely idegen nyelven) külön számolva - 196 tárgyból lesz középszintű és 89 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.


Érettségi vizsgák száma vizsgatípusonként (2005-2010)

2005* 2006 2007 2008 2009 2010
rendes 436.725 434.172 434.039 406.469 442.413 425.462
előrehozott 26.047 25.448 35.330 33.632 36.048 39.138
szintemelő 8829 9610 5065 4213 4678 6102
kiegészítő 5385 3968 2989 3303 3724 4027
ismétlő 3346 4775 5374 5882 5395 7696
pótló 152 216 254 224 270 276
javító 1567 940 1527 1834 2062 2398
összesen 482.051 479.129 484.578 455.557 494.590 485.099


A 2010-es tavaszi érettségi számokban - érettségi 2010* A 2005. évi előrehozott vizsgák számát jelentősen növelte a nyelvvizsgák akkori elismertethetősége!
A 2010. május-júniusi a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 39 ezer ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők mintegy 12 ezer kiegészítő vagy ismétlő érettségit tesznek le, és több mint 6 ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is.

A korábban érettségizettek aktivitása nőtt: a kiegészítő és ismétlő vizsgák száma összességében csaknem 30 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. Szintén 30 százalékkal nőtt a szintemelők száma is.

Forrás: OKM

2009. ápr. 22.

AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS LÉTREHOZÁSÁBAN MO-ON

Szt. István → kereszténység szükséges az európai nemzetek közé tartozáshoz → egyházi iskolák létrehozása → klerikusképzés (egyházi + világi értelmiségiek)
Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent Márton hegyi kolostor (későbbi Pannonhalma)→ iskola is működött itt, leendő szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük sokan váltak Szt. István segítőivé. (Egyéb kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor → volt oktatás, de alacsonyabb szintű)
Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa (érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár (püspökségek)
Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter Magiszter. Tananyag: írás, olvasás, magasabb egyházi műveltség (grammatika, diktámen, kompútusz)
Lelkészképzés másik módja: falusi papok átadták tudásukat a köréjük gyűlt fiúknak, őket a püspök később pappá szentelhette
XI-XII. sz.: feudális birtokosok helyzete megerősödött → szolgasorúak tanulási lehetőségeit megváltoztatták → Könyves Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus, ha a földesúr arra engedélyt ad.
XI-XIV. sz.: Székesegyházi iskolák megerősödése
Tananyag: alapkészségek, latin grammatika, diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek
Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek az iskola számára; többiek pénzben vagy természetben fizettek
Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük nyugati mintára történt → udvari klerikusok nevelték a trónörököst. Tananyag: vallástörténet, grammatika, latin szövegek, testedzés, kardforgatás. Jelentős: világi-lovagi műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk
XIV. sz.: külföldön már egyetemek alapultak. Mo-on 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított, majd Óbudán is lett egy 1395-ben. Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává alakultak át hamarosan.
ÓKORI KELET NEVELÉSI FELFOGÁSA
Egyiptom
Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan, változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök normák megtanítása, az istentől származó igazság megismertetése. A gyereknek minél előbb felnőtté kell válnia, a felnőttek életszabályai szerint kell élnie.
Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran járkálnak.
A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt tanultak→ bensőséges kapcsolat az uralkodó és közeli alattvalói között.
Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás
1. Írnokképzés: nagyon megbecsült foglalkozás az írnoké. Feladatai: adminisztráció, bérkifizetés, levélírás, irodalmi művek másolása. Az írnokok tanítottak → írnokképző: utánzással, gyakoroltatással tanítottak. Tananyag: számolás, mérés, csillagászat, földrajz, vallás.
Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa → felemelkedés lehetősége a papság zárt kasztjába → hatalom birtoklása
Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át → motiváció a verés és a lábak megkötözése volt
olvasás: kántálva ismétlés, szövegek bemagoltatása
erkölcsi szabályok: értelem nélküli magolás
2. Segédként szakképzés (több éven át)
3. Papi szemináriumok (nagyobb városokban)
4. Orvosiskolák
5. Apródszolgálat a fáraó udvarában (legelőkelőbb gyerekek)
India
Kasztrendszer alakult ki (Dravidák + indoeurópai törzsek):
1. papok (brahmanák)
2. katonai előkelők (kszatriják)
3. árja közrendűek (vaiszák)
4. őslakók + szegények (páriák)
Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek)
1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok, szertarások szövegei
2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete
4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány ismerete
Az egyes kasztok más módon tanultak:
Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart, memorizálás módszerrel, tanítónál laktak 4-5 hónapig, büntetésként hideg fürdőt és éheztetést használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs, csillagászat, filozófia
Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok katonai gyakorlat volt, tanultak: hadászat, kormányzás, törvények, mezőgazdaság, kereskedelem
Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget tanultak a rokonoktól, írást, olvasást, számtant tanultak
Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert passzívan elutasítják, cél a tömegek művelése → buddhista papok terjesztették az írást! A buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-20 éves korig tanultak a diákok, világiak is tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának megteremtése volt
Kína
Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok kultusza jellemzi, a gyerekeket a régiek iránti alázat és feltétlen tekintélytisztelet szellemében, engedelmességre nevelték. Az egyes tisztségekhez, rangokhoz több vizsga kell → először alkalmazták a vizsgarendszert.
• Alapiskolák (falvakban vándortanítók, városokban a kormány iskolái): 5-10 éves korig, csak fiúk tanulhattak (lányok magántanárhoz jártak), vizsgát kellett tenni, vegyes életkorú osztályok, módszere a szövegek memorizálása.
• Középfok (járási, tartományi isk.): 10-14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon (szent könyv) → Konfucius gyűjtötte össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi beleélés képességének kialakítása
• Felsőfok (állami tisztségviselők – mandarinok – képzése): 4 klasszikus könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú vizsgarendszerre
Vizsgarendszer:
• Alapvizsga: 2-3 évenként rendezték a kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás → Virágzó tehetség cím → hivatalt nem kaphatott a vizsgázó
• Középfokú v.: tartományi hivatal rendezte 4-5 évente → Kitűnő tehetség cím + magas hivatali tisztség
• Felsőfokú v.: birodalmi hivatalok rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga → Legkitűnőbb tehetség cím + legmagasabb hivatali tisztség
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVELŐDÉSI VISZONYAI
Homéroszi kor
Heroikus emberideál→ Homérosz / Íliász : a kor elsőszámú tananyaga → példamutatás, szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára (felolvasták nekik, nem tudtak olvasni). Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés.
Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás, bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet maga az iskola, fontos az élő példák szerepe. Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya. Fiúk később harcoltak és népgyűlésre jártak.
Spárta (K.e. VIII-IV. sz.)
Hatalom a katonai arisztokrácia kezében →katonai rendőrállam
Nevelés célja: állandó harci készenlétre felkészítés, az uralkodó osztály megvédése az őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél: egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság létrehozása. A vezetők megszabták, kivel házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona volt → Tajgetosz!!!
Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták, erőpróbák voltak, csoportos nevelés (7 évesen a fiúk táborba kerültek), testi nevelés az elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem bűn, csak ne kapjanak rajta. Írás, olvasás, számolás nem fontos, csak a világos beszéd. A nevelés központja: hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség, idősek tisztelete.
A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor megházasodhattak, de 30 éves korig a kaszárnyában éltek. Ezután hazaköltöztek, de 60 éves korig hadkötelesek voltak.
Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás, fegyverhasználat (a gyerek erős testben foganjon + a férfiak távollétében a nők a védők)
Athén (K.e. VI-V. sz.)
Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó harckészültségre → cél a harmonikus ember létrehozása
A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész, Drakón, Szolón (államférfiak)
Mindenki tanulhatott, de volt tandíj → tehetősek tanultak leginkább.
Fontos: szakmai műveltség (mesterség) + általános műv. (erkölcsi tanítás csecsemőkortól kezdve)
Iskolarendszer: 7 éves kortól magántanítókhoz járnak.
Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai – irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés
• Grammatikai iskola: alapkészségek, nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése, magolása
• Kithara iskola: zenetanítás (utánzással), táncoktatás
• Palaisztra: torna, testgyakorlás, különféle sportágak (ép testben ép lélek – elve)
• Gümnaszion: magasabb szellemi tanulmányok, idősebbek sportoltak itt, később könyvtár és előadóterem is lett.
Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének formálása. A tanító odafigyelt a gyerek magatartására is, motivációként az esztétikumot használták, nem fizikai fenyítést.
Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336-30)
Új iskolatípusok, a régiek megújítása:
1. Elemi iskola: 7-14 éves korig, olvasás, írás, számolás. A tanító pénzért tanított, bármely írni és olvasni tudó ember lehetett tanító.
2. Grammatikai iskola: középfokú iskola, sokoldalú tanítási módszerek, klasszikusok tanulmányozása, házi feladat: fogalmazás. A szónoklat tudományát előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia), zeneelmélet
3. Gümnaszion: testi és szellemi tanítás is!, kulturális központ: könyvtár + előadások
4. Filozófiai iskola: felsőfokú oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött. Tananyag: általános filozófiatörténeti bevezető + a bölcs saját nézetei, vitakészség fejlesztése
5. Orvosi iskola: Hippokratész műveinek oktatása
6. Retorikai iskola: szónokképzés
Platón
Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott:
Célja nem az egyén, hanem az állam boldogsága
• Állam c. művében a társadalom osztályai: filozófusok, katonák, kétkezi munkások. Az állam akkor boldog, ha köztük összhang van.
• Az egyén helyét a társadalmi rendszerben lelki alkata határozza meg.
Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők alkalmasak az állam vezetésére. A törvények betartásán őrködnek.
Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok, a filozófusok segítői, védik az állam területét. Tagjai a család- és vagyonközösségben élő nők és férfiak.
Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk a társadalom működését biztosító anyagi javak előteremtése.
• Filozófusok nevelésének elvei: csak megfelelő meséket hallgathatnak, a drámák a jellemet változékonnyá teszik. A zene milyensége is fontos → a fuvola tilos. A testi nevelés fontos, de ne legyen egyoldalú és mértéktelen. Homérosz helyett himnuszokat és magasztaló énekeket hallgassanak.
20 évesen: matematika 10 éven át
30 évesen: dialektika 5 évig
35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év
50 évesen: állami vezetői tisztség vállalható
Arisztotelész
Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény → szoktatással, szellemi erény → tanítással)
Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan, irodalom, zene, rajz, sport. A zene fontos, levezeti az indulatokat, megtisztítja az erkölcsöt – de csak a líra megengedett. Fontos az állam szabadsága, a nevelést társadalmasítani kell. Szerinte minden szabad polgár számára biztosítani kell az oktatást. Az erkölcsi törvényeket nem csak ismerni, hanem gyakorolni is kell.
ÓKORI RÓMA NEVELÉSI RENDSZERE
Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése. Eszmény: Vir Bonus → gyakorlati és hazafi tevékenységek biztos tudója
1. Törzsi nevelés kora (i.e. VI. sz-ig)
Nincs intézményes nevelés, csak a család, katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya nevelte a gyereket hagyományokra, vallásra, fegyelemre. Ezután az apa tanította írni, olvasni, számolni, a XII táblás törvényre, a gyakorlati élet szabályaira. Cél a bátorság, virtus megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk apjukkal a Fórumon tanulták a politikát. A katonaság is szerepet kapott a tanulásban.
2. Hódítások kora – intézményes nevelés kialakulása (i.e. I. sz.-ig)
Találkozás más népek kultúrájával → asszimilálódás
Görög kultúra hatása: magániskolák megjelenése
Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás, számolás. Tandíj van. 2-4 év képzési idő, napi 6 óra tanulás. Játékos módszer, gyakori jutalmazás, de erős szigor. Minden városban volt ludus.
Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-12 éves fiúk járnak ide. Tananyag a görög nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-Itáliai görög magántanítók oktattak itt.
Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag közéleti ismeretek és szónoklattan. Rómába települt görög rétorok vezették az iskolát.
3. Császárság kora – iskolarendszer szétterülése (i.sz. 500-ig)
Az állam felismerte az oktatás jelentőségét és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt birodalom közigazgatásának irányításához kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult az egységes, provinciákat is magába foglaló oktatási rendszer.
Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika), tudományos (aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet).
Megváltozott a görög művészetekhez való viszony, divat lett a görög kultúra.
Érdekesség: a gimnasztika és a zene hiányzik a római nevelésből.
Quintilianus pedagógiája
Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári udvarban. A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége, 20 éven át tanított, majd megírta a „Szónoki képzés 12 könyve” című művét.
• A gyerek tanítását már egész kis korban el lehet kezdeni
• Nincs olyan, akit ne lenne érdemes tanítani
• A gyerekkel foglalkozó személy legyen művelt, szép beszédű
• ’Játék legyen a tanulás’→ olvasást és görög nyelvet már iskoláskor előtt el lehet kezdeni tanítani
• Előnyben részesíti az iskolai oktatást az otthonival szemben
• Elutasítja a testi fenyítést
Egyházi iskoláztatás Mo-on
X. sz. vége: Benedek-rendi szerzetesek eljutottak hozzánk is, kolostorokat alapítottak. Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is működtettek.
1. Kolostori iskolák
Tanulás mindenki számára lehetővé vált. Elindult az olvasástanulás első nagy hulláma. A nagy kolostorokban volt Belső iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső iskola (világi papok és nem papnak készülők számára)
Tananyag: olvasás és egyházi énekek
A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostori közösségből és püspökként vagy állami tisztségviselőként dolgozott. Ehhez magasabb szintű klerikus műveltségre volt szükség. A klerikusok egyházi rendbe tartozó, az államigazgatásban értelmiségi funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is.
VIII. sz. végére Nagy Károly frank uralkodó létrehozta az egész birodalomra kiterjedő iskolarendszert: Kolostori, káptalani, plébániai iskolák voltak. Plébániai iskola: plébániával rendelkező településen volt ilyen, alapvető klerikus ismereteket oktattak. A kolostori és székesegyházi iskolák a területi központokban voltak, magasabb szintű oktatást biztosítottak.
A IX. sz. során kialakult a mai oktatási rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak meghatározott tananyag, tanmenet alapján, tankönyvekből.
Új tananyagrendszer: klerikus tananyag = 7 szabad művészet, akik többre akarják vinni, azok tanulnak grammatikát, kompútuszt, diktáment is.
2. Plébániai iskolák
Nagy Károly alatt az uralkodó osztály széles körben akarta terjeszteni az egyház tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért alakultak a plébániai iskolák, melyekben a falvak tehetséges fiait tanították olvasni és egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi plébánosok. A legalacsonyabb néprétegek számára a XVI. sz.-ig nem voltak iskolák.
3. Székesegyházi iskolák
Egyházi központokban hozták létre, papi műveltséget adtak. Rendszeres volt az oktatás. A tanulók a scolarisok voltak, énekeltek a templomi kórusban is, később pap lett belőlük.
A XI-XII. századtól az egyház jogainak védelméért a káptalani iskolákban már magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak. Kialakult a klerikus műveltség hármas rendszere: alapfok, középfok, majd speciális tudományok.
• Alsó fokú ismeretek: olvasás, éneklés
• Komplex alaptudományok: kompútusz, diktámen, grammatika
• Önálló szaktudományok: orvostudomány, egyházjog, filozófia, teológia
VILÁGI NEVELÉS FORMÁI
A középkor a rendi tagozódás kora: papság (tudományok művelői), katonák / polgárok (szabadok), jobbágyok (nem szabadok)
1. Lovagok nevelése
Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies férfiak nevelése → testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum fontos. Jellemző a spártai értékek tisztelete.
Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a főnemesek gyerekei, miután otthon megtanulták az erkölcsi, vallási, fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak tovább a valós életből.
A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal, zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak.
7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás, vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés
Az egyház is támogatta a lovagok intézményét → az ifjakat 20-22 évesen avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr.
Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben megtanultak mindent a várúrnőtől: gazdálkodás, pénzügyek, betegápolás, harcászat. Maradék idejükben éneket, táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak kevesen tudtak.
2. Városi polgárság iskolái
A városi plébániai iskolák tananyaga átalakulta a kereskedő, iparos és hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve.
Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az összes csoportot), segédtanító (idősebb diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták), kántor (nagyobb városokban: énektanítás, templomi szolgálat szervezése)
A rektor a plébános felügyelete alatt állt, fizetését az egyháztól kapta, esetleg a városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás: jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés. Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg vállalkozott legtöbbször.
3. Céhes nevelés
Kézművesek képzése → bognár, varga, stb.
Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás után lehetett tenni, ezt követően önálló céhet alapíthatott az ember.
HUMANISTA PEDAGÓGIA FŐ VONÁSAI
A humanista mozgalom az antik szerzők műveinek újrafelfedezésével indult. Ennek oka, hogy szükség volt jó beszédkészségű emberekre, akik közszolgálati és egyéb magasabb funkciókat töltöttek be. A kifejező beszéd elsajátításában az antik művek segítettek. A humanisták is hittek az esztétikai élmény jellemfejlesztő hatásában.
Pedagógia: új felfogás → a reneszánsz embernek a korábban tiltott dolgokat is meg kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fr.o-ban 16 db), ez kihat a kulturális fejlődésre. (Villon: egyetemek kritikája)
Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az élet szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a pénzpiac → ez nekik jó), egyházi körök (kezdi érdekelni őket az evilági élet értelme)
Nevelés kérdései:
Mi a földi élet értelme és tartalma?
Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e túlvilágról szóló történetek?
Mi az erény és a bűn? → Új felfogás: élvezni kell az életet, nem böjtölni.
Humanista nevelés tételei:
A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a szépet, becsülje a művészeteket
Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot → kitekintés az égboltra!
Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos
Szabad gondolkodás → a hittudósok műveit ismerni kell, de nem kell egyetérteni, lehet őket értelmezni, magyarázni is.
Testkultúra fontos → tánc, sport tanulása
Szeretni kell a természet szépségeit.
A társasági élet is a kultúra része.
Új emberkép: felszabadult, nyitott ember → Új nevelési rendszer: tanár és diák kapcsolata megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége.
Iskolarendszer:
A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak a Bibliát olvassák, hanem antik filozófiai műveket is.
Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó, közép, felső fok)
Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)
Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3 szintűek, 3. szinten világi műveket tan.
Iskolai színjátszás → diákok + tanárok írják, játsszák a darabokat.
Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai Kódex)
Nagy humanista Gondolkoldók
Rotterdami Erasmus
Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen irányú műveit két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei tartoznak. A másik csoportba pedig a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezései sorolhatók.
"A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere” című tanulmánya 1512-ben jelent meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket.
"A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése" címmel 1529-ben írt értekezést. Ebben mintegy foglalatát adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb vonásainak.
A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. A gyermekkor ugyanis a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények elsajátíttatása útján. A gyermek utánzással sok mindent megtanul. A szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja azokat, akik gyerekeiket rosszul megválasztott házitanítóra bízzák.
Erasmus - akárcsak Quintilianus - az intézményes nevelés híve, de a durva iskolamestereket kritizálja.
A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között.
1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő magatartásáról" írott illemtankönyve, úri családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem a néptömegek számára írta műveit, hanem a szellem elitjének. Könyveinek nyelve a klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A nemesek közé számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét, szellemét.
A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A gyermeknek egyrészt el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait; ezzel párhuzamosan meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at.
A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a jövendő felnőtt élethez szükséges praktikus ismeretanyagot is birtokba kell vennie.
Már kora gyermekkorától kezdve meg kell ismerkednie az illendő magatartás elemi normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani a helyes, a "civilizált" viselkedés belső ösztönzőit, habitusát.
Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. A középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a durvaságtól, a neveletlenségtől. A "jól nevelt gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik a káros hatásoktól való megóvás, a rossz példa elhárítása. Mindez a megalázó testi fenyítést elutasító szeretetteljes nevelői magatartással párosul.
Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.
Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia familiara (1522-1524). Erasmus ebben a művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír.
Montaigne
Francia történész, jogász. Nézetei:
• Önálló gondolkodásra kell megtanítani az embert.
• Az értelmes tanulás a fontos, nem kell mindent egyből elfogadni.
• Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.
• Szélsőséges nevelési módszerek elutasítása
• A nevelés alapja a világ megismerése legyen (pl. földrajzot utazás közben tanulják)
Mórusz Tamás
Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés…
A munkában egyenlően vegyen részt mindenki
Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell
A szellemi javak mindenkit egyenlőképp illetnek meg
A népet anyanyelvén kell tanítani
A földi örömök a fontosak, a vallási előítéleteket elutasítja.
KÖZÉPKORI EGYETEMEK
XII. sz.-ban létrejött az Universitas (tanárok és diákok egyesülete), a mai egyetem őse. Az intézményt Studium Generale-nak nevezték. A legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban.
1. Párizsi tipusú egyetem (Sorbonne)
A középkori egyetem prototipusa volt, 4 karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog, orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette a külföldi diákok alapismereteit). A stúdium 6 évig tart, a 2. év végén baccalaureatus vizsga, a 6. év végén doctoratus. Magas szintű teológusképzés. Rektor az egyetem vezetője, a fakultások élén a dékán áll. A rektort a tanárok választják maguk közül, de az egyházi hatóság erősíti meg tisztségében.
A párizsi egyetem a filozófiai alapú teológia művelésével lett híres. Skolasztikus dialektika módszerével tanítottak (tétel rövid megfogalmazása, ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés és indoklása)
Francia, angol, német egyetemek ilyenek voltak.
2. Bolognai típusú egyetem
A rektort az egyetemisták választják maguk közül → Csak klerikus lehet, nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös, megbízható, igazságos. A rektor adományozott tanítási jogokat. Fegyelmi ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a doktorrá avatás szertartásosan történt.
A Bolognai egyetemen a jogi kar vált ismertté, a római jogra alapozott világi jogot dolgoztak ki a professzorai.
Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol egyetemek de a Krakkói is.
Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett híres, Hippokrátesz és Galénos művei alapján oktattak, arab orvosok kiegészítő tanításaival.
FELSŐOKTATÁS KEZDETE MO-ON
• Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király alapította Pécsett, 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött.
• Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben létesült egyetem, minden karon megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi egyetemmel → vendégprofesszorok. 1414 utánról már nincs adat az egyetemről.
Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolákból fejlődött ki, de nem tudtak megerősödni, így káptalani iskolaként működtek tovább.
• A következő egyetemet Mátyás alapította 1465-ben, Vitéz János nagyváradi püspök buzdítására, Pozsonyban. Vitéz J. lett az egyetem rektora is. A filozófiai és teológiai fakultást fejlesztették magas szintre, de a másik kettő is kiépült. 1470-ben V.J. összeesküvést szervezett Mátyás ellen, elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is vége lett.
• 1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati jezsuita egyetem: egyházi szellemiség, 2 fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi kar is volt.
• 1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre telepíti Mária Terézia → ELTE elődje
ROUSSEAU FELFOGÁSA A NEVELÉSRŐL
• Új alapokra helyezte a gyermekről alkotott felfogást:
A gyerek eredendően jó, a társadalmi együttélés rontja meg
• Pedagógiájának célja az evilági boldogulás, etikája a boldogságetika
• A nevelésnek igazodnia kell a gyerek természetes viszonyaihoz (kora, érdeklődése)
• A nevelés célja, hogy önálló ember váljék a gyerekből, aki megáll a saját lábán
• A szegényeknek nincs szüksége nevelésre
Módszerei:
• A tanító ismerje meg a gyerek természetét
• A városból a természetbe kell költöztetni a gyereket
• Biztosítani kell a gyerek spontán fejlődését
• A nevelőnek meg kell védenie a gyereket a külvilág káros hatásaitól → negatív nevelés: „nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedéstől”
Emil, avagy a nevelésről
1. könyv: 0-2 éves korig → testi nevelés
A gyerek helye az anyja mellett van, nem szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő asszony legyen, aki hagyja szabadon fejlődni a gyereket és természetközelben neveli azt. R. elutasítja a szélsőséges nevelési formákat.
2. könyv: 2-12 éves korig → érzékszervek nevelése
A beszéd kialakulásától magántanítót kell fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is egyben. Neki kell megismertetni a gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő értelem. Fontos a rendszeres testgyakorlás. Büntetni nem kell, az maga a tett természetes következménye. Tervszerű tanítás felesleges. Olvasni nem szabad, legfeljebb a Robinsont.
3. könyv: 12-15 éves korig → értelmi nevelés
Az értelem békés korszaka, még nem a pubertás kor, a gyerek a tanulásra fordíthatja energiáit. Felébred benne az elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még mindig nem szabad. Maga fedezze fel a természetet és tudományokat a nevelő segítségével. A fizikai munkának is fontos a szerepe (E.- kézművesség)
4. könyv: 15- házasságig → erkölcsi nevelés
Második születés korszaka: visszatérés a városba. Társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, együttérzés képességének kialakítása. Történelmi alakok életútjának megismerése, vallásos nevelés, szexuális nevelés
5. könyv: Sophie nevelése
Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi. Házias erények elsajátítása.
PESTALOZZI (1746-1827)
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt: a nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1.) "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
2.) "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
3.) Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
REFORMÁCIÓ HATÁSA AZ ISKOLARENDSZERRE
A ref. atyja Luther Márton → szembeszáll a humanizmus emberközpontúságával, elutasítja a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája a mélyen átélt, bensőséges vallásosságon alapszik.
Reformáció terjesztése → szükség van nagy műveltségű plébánosokra, prédikátorokra → városi plébániai iskola + egyetem
Néprétegek különböző iskoláztatása:
tudósok → jövendő teológusok, tanuljanak latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassák
plébánosok → latint tanuljanak, latinul kommunikáljanak egymással (+ grammatika, klasszikusok)
köznép → írás, olvasás anyanyelven (Bibliát lefordította németre)
Luther követői az evangélikusok, egyházba szerveződtek.
Kálvin János a ref. másik ága, őt a reformátusok képviselték.
A reformáció kihívást jelentett a katolikus egyház számára → ELLENREF. létrejön
Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-ben alakult a rend)
Jezsuita iskolaszervezet:
nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi; osztály-tanóra rendszer; központi tanterv + követelményrendszer; vizsgák; kollégium típusú iskola
A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON
A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság volt jellemző, ezért nem ütközött nagyobb katolikus ellenállásba a reformáció terjedése. Királyi városok gazdag polgárainak különösen tetszett az új vallás.
Protestáns iskolák:
a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó vallásosság (pietas) kialakulása. Művelt vezető réteg képzése. Tananyag: latin, görög, héber → Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség, teológia. Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium típusú iskolák, latin nyelv, önálló kisiskola nem volt (csak a 18.sz-tól). A kicsik oktatása anyanyelven folyt, majd áttértek latinra. Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar nyelvtankönyv (latinul megírva Sylvester János által), bibliafordítás (Károly, Sylvester)
Népoktatás:
alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a fönnálló társadalmi rend tökéletességét elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben dolgozóknak is tudni kellett írni-olvasni → Kisiskola létrehozása
Katolikus iskolák:
A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák felállításáról. Minden plébániának tanítót kellett alkalmaznia, ezek írni és egyházi énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél szélesebb körben elterjeszteni a tanulást.
A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták segítségével szervezték meg (1586-ban telepedtek le: 1. iskolájuk) → Erdélyben már létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsvárott, utóbbi helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns vezetők viszont megijedtek és kitiltották őket Erdélyből.
Comenius:
cseh származású teológus, protestáns tanító (1592-ben született). Meggyőződése, hogy az összes emberi ismeretet vissza kell vezetni a legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra és ki kell dolgozni ezek kapcsolódási rendszerét (pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős iskolarendszer, testi fenyítés kiskorban megengedett de később tilos, kifejlesztette az osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig tartson. Tévedései: 300 diákra 1 tanító elegendő, mindenkinek minden megtanítható.
Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna és Rákóczi György meghívására, ahol kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért Lesznóba.
A REFORMKOR ÉS SZABADSÁGHARC ELSŐ IDŐSZAKÁNAK TÖREKVÉSEI (EÖTVÖS 1. MIN.)
Mária Terézia reformjai nem oldottak meg minden kérdést:
• Nem volt helye a magyar nyelv oktatásának (pedig kellett volna az 1830-as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)
• Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos, Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál
• Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai Zeneiskola
• Nagyon kevés volt a tanító (8000 iskola/8900 fő tanár)
Fontos az oktatás reformja → 1848-ban megalakult a Magyar Nevelési Társaság Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az oktatási reformra vonatkozó javaslataikat és elküldik Eötvös József közoktatási miniszternek.
Eötvös József: író, jogász, politikus, pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve. Beterjesztette törvényjavaslatát, mely a népoktatást keretbe foglalta:
hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban
• tanszabadság → megválaszthatom, hol és mit akarok tanulni
• tanszabadság a népiskolákban → helyi önkormányzat működteti, nincs felekezeti megkülönböztetés, szabad iskolaválasztás joga, magánszemélyek és egyesületek is létesíthetnek iskolát
• tanszabadság a tudományban → nincsenek örökre eldöntött tételek, újra lehet őket vizsgálni
• minden helységben kell lennie népiskolának, a fiúk 6-12 a lányok 6-10 éves korig tankötelesek
• az oktatás nyelve a község lakosságának többségének anyanyelve, de magyart is tanulniuk kell!
• mindenütt kell lennie iskolaszéknek (érdekvédelmi szervezet)
• a két nyelven tanítók saját anyanyelvükön kapják a Néptanítók Lapja c. újságot.
A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta: oktatás nyelve mindenütt magyar, de anyanyelven is elmondják annak, aki nem érti. Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a felekezeti jelleg kizárásával, de a felekezetek is alapíthatnak saját sulit saját pénzen.
A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok egyházi főpap miatt.
1848 → szabadságharc leverése: Habsburgok minden eddigi reformot eltöröltek, Eötvös lemondott és emigrált.
EÖTVÖS MÁSODIK MINISZTERSÉGE, AZ 1868-AS NÉPISKOLAI TÖRVÉNY
1867: kiegyezés → Mo. önálló és Ausztriával egyenlő lett. Megalakult az új magyar kormány, az oktatási minisztérium vezetője ismét Eötvös József lett. Célja az egész magyar közoktatás gyökeres megváltoztatása, de a népoktatás elsőséget élvezett. Új törvényjavaslat 1868-ban lett előterjesztve:
• az egyházak is tarthatnak fenn iskolát, ahol nincs ilyen, ott az állam kötelessége iskolát állítani
• az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a felekezeti iskolákra is kitejedt
• állami tanítóképzőket kell létrehozni
1868. december 15.: új Népoktatási Törvény:
• általános iskolakötelezettség (pénzbüntetés terhe mellett)
• pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek nem kell fizetni)
• hatosztályos elemi népiskola
• minden osztálynak külön tanító jár (városi iskolában)
• mindenkit anyanyelvén tanítsanak
• tanítóképzőt kell létrehozni
• iskolaszékek felállítása (felügyeleti szerv)
• polgári iskolák létrehozása (városokban, a 6 osztályos elemire épült.)
Egyház 4 jogosítványa:
• szabad iskolaalapítás joga
• tananyag szabad meghatározásának joga
• saját tankönyv kiadásának joga
• pedagógusképzés joga (1948-ig a tanárképzők 68%-a egyházi volt)
Új középiskolai rendszert is terveztek, de Eötvös halála miatt nem jött már létre.
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS OKTATÁSPOLITIKÁJA
18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre törekedett a politika, gazdaság, ipar, egészségügy és az oktatás terén is. Magyarország szerepe: mezőgazdaság fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése
Oktatásügy:
A magyar közoktatást egységes irányítás alá akarták vonni. Az iskolai oktatás állami érdek, államhatalmi kérdés. Hasznos ismeretek tanítása → mezőgazdaság, út- és hídépítés, bányászat, kohászat, adószedés. Vallási türelem elve: a vallási különbségek nem fontosak, csak a hit.
1773. Mária Terézia az oktatásügy támogatására tanügyi alapot hozott létre a feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy részéből. Az oktatást királyi felségjoggá minősítette.
1777. RATIO EDUCATIONIS → királyi rendelet az oktatási rendszer stabilizálására (szövegét Ürményi József és társai fogalmazták meg 1775-77 között):
• az oktatás egységes, felekezetre való tekintet nélkül
• 9 tankerület jött létre élükön tankerületi főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig élt)
• iskolatípusokat megerősítette, szabályban rögzítette
• vannak kötelező, hasznos és választható tantárgyak
• a testnevelés is szerepet kapott
Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a Ratio alapján.
Negatívumok:
• a közép- és felsőfokú oktatás nyelve már a latin volt, nem az anyanyelv
• a német nyelvet kiemelten tanították minden szinten
• a nemesség érdekeit tartották szem előtt
• a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a 10-15 éves korosztálynak
A Ratio egységbe foglalta az oktatást, színvonalasabbá tette a kis iskolákat.
A protestánsok elutasították, mert az egyház belügyeibe való beavatkozásnak minősítették, így a Ratio csak a katolikus iskolákra volt hatással, de ott se sokkal.
Mária Teréziát II. József követte a trónon, aki a német nyelvet mindenki számára kötelezővé tette. Minden iskolában minden fokon tanítani kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve is. Az országgyűlés nyelvét is németre akarta változtatni. A gimnáziumtól fölfelé tandíjat vezetett be. A jobbágyszármazásúak csak kitűnő minősítéssel tanulhattak tovább. Mindez nagy nemzeti ellenállásba ütközött → halálos ágyán minden intézkedését visszavonta.
HERBARTISTA PEDAGÓGIA (KÁRMÁN MÓR FELFOGÁSA)
Johann F. Herbart (1776-1841) a német Königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora. Életét az erkölcsi értékek feltétlen tisztelete jellemezte.
A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által. A nevelés 3 szakasza:
1. Kormányzás: felkészítés a nevelésre. Meg kell törni a gyerek akaratosságát. Kényszeríteni kell az engedelmességre, mert belátásra még nem képes. (felügyelet, parancsok, tilalmak, testi fenyítés)
2. Oktatás: az erkölcsi fejlődésre irányuló szakasz. Cél a gyerek sokoldalú érdeklődésének kialakítása. Nevelés a felnőttek erkölcsi normái alapján (elmélyedés, eszmélkedés)
3. Vezetés: a gyerek elérte az erkölcsi autonómia szintjét. A rideg bánásmódot felváltja a jókedélyűség a tanár részéről.
A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a pszichológia szabja meg.
Kármán Mór pedagógiája:
A legnagyobb Magyarországon élő herbartista pedagógus. „Az emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása.”
• a pedagógia két segédtudománya az etika és a pszichológia
• a műveltség történeti elemzése nagyon fontos
• középpontba állítja az emberi fejlődés történeti vizsgálatát
Három szakaszú nevelési folyamat:
• testi: test ápolása, testgyakorlás
• erkölcsi: társas együttélés során alakul ki
• értelmi: művelődés
„Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék lelkét kiművelje, műveltté tegye.”
REFORMPEDAGÓGIA
Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási rendszert hevesen kritizálják: Miért kell olyat tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A jómódú amerikai társadalom meg akarja kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért azt akarja taníttatni, amit a gyerek is szeret és később használni is fog. Ez a felfogás Európába is átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra is eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt, „Gyermekünk” címmel folyóiratot is megjelentetett. Új oktatási rendszert akart kialakítani, létrehozta a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot.
Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek évszázada” c. műve megjelenése után sokan váltak követőjévé. Nézetei:
• hatásos nevelés a családban lehetséges
• új típusú nevelői magatartás → leereszkedés a gyerekhez
• nevelésének alapja Rousseau negatív nevelési elve, azaz úgy nevelünk, hogy nem nevelünk
• a hagyományos iskola megöli a gyerek tudásvágyát → új iskola létrehozása
• a testi fenyítés nem hoz eredményt
Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere elsősorban az óvodákra volt tervezve, de átterjedt az iskolára is. Olyan eszközöket használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet fejleszteni
Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította. Jellemzői: 12 évfolyamos, egységes iskola; egyesületi formában működik, irányítását a szülői-tanári testület végzi; bensőséges, családias légkör, nincs felelés, osztályzás, csak év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet oktatnak, jelentős a művészeti nevelés; jellemző a munkára nevelés; a záróévben gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga teendő.
A reformpedagógia filozófiája:
• Az iskola nem csak értékközvetítő, hanem értékválasztást segítő funkciójú intézmény.
• A tanár nem a beavatkozó, hanem a segítő szerep birtokosa, nem jelenthet stresszforrást.
• Az erőszakot mereven elutasítják.
• Fontos a motiváció, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse az iránt, hogy önként tegye azt, ami neki jó.
Elképzelések: Komplex tárgyakat kell létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az összefüggéseket; gyakorlati jellegű, életszerű oktatás: kenyérsütés → kémia, földrajz, mezőgazdaság…; munkára nevelés a gyakorlati oktatás által
Magyarország: változások elsősorban a természettudományok terén voltak. Arany Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti fizikakönyve, Jókai felvetette a magyar irodalom tanításának lehetőségét a görög mitológia helyett.
Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a reformpedagógia káoszt kelt, lemond a követelményekről, favorizálja a személyiséget.
OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MO-ON
Trianon következményei:
• kulturális veszteségek → Kolozsvári és Pozsonyi egyetemek elcsatolása
• népiskolák száma 16000-ről 6000-re csökkent
• középiskolák száma 187-ről 88-ra csökk.
• tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.
• könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül
• a színházkultúra területeit elveszítjük (Kolozsvár, Kassa)
• az ipartelepeket lecsatolják (Erdély, Felvidék)
A talpraálláshoz modernizációra volt szükség, melynek alapja a szellemi bázis. Az eddig hadseregre fordított pénzt most elkezdték a kultúrára fordítani.
Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban: Numerus Clausus (zárt szám) → zsidókat csak korlátozott számban vettek fel az egyetemekre.
1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter, aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és 1928-ban módosít is a szövegén → 20-as évek végén már nem volt diszkrimináció. K. felismerte a kultúra szerepét az ország újraélesztésében, ugyanis
1. sok volt az iskolázatlan ember
2. szakmai műveltség színvonala alacsony volt
3. középrétegek szakképzettsége nem volt megfelelő
K. ideológiája:
1. Neonacionalizmus → militáns felhangok nélkül, de fel kell kelteni a nemzeti tudatot, büszkeséget
2. Kultúrtörvény → művelt, jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális fölény után jöhet a területi revízió
3. Középosztály fölemelése → az értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért jól meg kell fizetni őket, gyerekeket oktatni, nevelni kell.
A kormány ezidőben az egyházi iskolákat támogatta segélyekkel, ahová azokat is felvették, akiket az állami sulik elutasítottak. A magán középiskolák száma csekély, mert voltak állami és egyházi elit iskolák, melyek vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium. Bp-en 2 magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett 500 Ft ellenében.
Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai
Népoktatás:
• az országot 5 km sugarú körökre osztották, mindenhol kellett építeni iskolát vagy a törvényhatóságnak, vagy a földbirtokosnak (ezt törvénybe is foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült hozzá tartozó tanítói lakással.
• a 8 osztályos népiskolához még nem látta elérkezettnek az időt, de tervezte a tankötelezettség meghosszabbítását 14 éves korig.
• a testnevelést is törvénybe foglalták
• önművelő egyesületek jöttek létre
Középiskolák:
K. az úri középosztályt karolta fel, mivel szaktudásuk és képzettségük már nem felelt meg a kor követelményeinek. A tananyag gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett tanulniuk. Új iskolatípus → Reálgimnázium (latin, német + 1 élő idegen nyelv, valamint természettudományok kiemelt szerepe)
Középiskola típusok:
• humán gimnázium / humán gimi görög nyelv nélkül, 1 élő nyelvvel
• reálgimnázium
• reáliskola (nem egyetemre készít, hanem szakmára) / reálsuli + rendkívüli latin
• leány líceum (1926-tól úrilányok számára)
• leánykollégium (bentlakásos, gyakorlati jellegű suli mérsékelt tananyaggal)
• leánygimnázium (vallásos, erkölcsös, nemzeti szellemű műveltséget ad, latin + modern nyelvi-irodalmi tanulmányok, érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít)
Felsőoktatás:
4 tudományegyetem volt Mo-on → Bp, Debrecen, Pécs (Pozsonyból települt át), Szeged (Kolozsvárról települt át)
Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért még két külföldre szakadt egyetem működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt az itthoni 4 is).
• Gyűjteményi egyetem → az összes intézményt egybe vonta
• az idegen nyelvet tanulók 2 félévet külföldön tanultak (Collegium Hungaricum-ban laktak)
• 1db műszaki egyetem volt Bp-en
• az egyetemi hallgatók 40%-a joghallgató volt
Műveltségi viszonyok: a zenekultúra, képzőművészet, nyelvészet felértékelődik, történész iskolák jönnek létre, az értelmiség jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés munkás- és parasztgyerek tanul a középiskolákban. Akik kritizálják Klébelsberget: Nagy László, Móricz, Szabó Dezső
1930-AS ÉVEK VÁLTOZÁSAI, A NEVELÉS SZELLEME
Klébelsberg terveinek nem volt ideje megvalósulni, mert a külpolitikai és a gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az oktatási reform az új politikai érdekeknek megfelelően más irányt vett. A háborús szellem erősödése miatt kevesebb pénz maradt a kultúrára, inkább a fegyverkezésen volt a hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman Bálint. Politikájának központja a „nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” volt. Előtérbe került a nemzetté nevelés gondolata, a vallási és erkölcsi nevelés háttérbe szorult.
Népoktatás:
Már mindenhol Európában 8 osztályos népiskolák voltak, nálunk már Klébelsberg megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére néhány helyen bevezették a 7/8. osztályokat, de tanterv nem volt és tanár is kevés. 1940-ben már törvényben szabályozták az ilyen sulikat, de a háború meghiúsította a tervet.
Középiskolai reform:
• Egységesített középiskolák → Gimnáziumok létrejötte
• Nemzeti nevelés előtérbe kerül → nemzeti tárgyak nagyobb, görög, latin, term. tudományok kisebb óraszámban tanítása
• Német nyelvet preferálják
• Honvédelmi ismeretek
• Az alsóbb néposztályok gyerekei csak 5,1%-ot tesznek ki a középiskolákban
Egyházak szerepe a 30-as években
Itt nem hajtották végre az állami reformokat, mert autonómiát élveztek. Saját tankönyveik nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző a nemzeti oktatás. A politikától távol tartják magukat és eleget tesznek humanista kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit felvettek, akiket vallásuk miatt az állami iskolák elutasítottak. Minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a népi műveltség átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő tanulóit felvették a sárospataki és debreceni református gimikbe tandíj nélkül. Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat beiskolázták.
Népfőiskolai mozgalom: a középfokú oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat telente főiskolai képzésben részesítették a középiskolák épületeiben.
PESTALOZZI
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt. A nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1. "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
3. "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
4. Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates