A magyar gazdaság a XIV-XVI. században

 

Előzmények:

·         Trónviszályok+tatárjárás+1301. Árpád-ház kihalásaàMo. gazdasága hanyatlik

ANJOU-HÁZ

Károly Róbert (1308-1342)

·         Nápolyi Anjou-dinasztia tagja

·         A pápa támogatja

·         Többször is megkoronázzák (1301; 1308; 1309)

·         3 leszármazott küzd a trónért:

o    Anjou Károly

o    Premysl Vencel

o    Wittelsbach Ottó

·         1310-től már legálisan az ország királya

·         Célja: egy új, erős, központosított állam létrehozásaàtudatos gazdaságpolitika

o    Leszámol a kiskirályokkal (1312. rozgonyi csata)

o    1321. Csák Máté halála

·         Honor birtokrendszeràegy új bárói réteget emel fel (Szécsiek, Újlakiak, Kanizsaiak, Széchényiek), akik a királyi tulajdon kezelőivé válhattak és akár 10-20 vár birtoklása is járt vele

·         Regáléjövedelmekàkirályi felségjogon szerzett jövedelmek:

o    Bányamonopólium (a bányászat joga csak a királyt illeti)

o    Pénzverés monopóliuma (a kitermelt nemesfémeket kizárólag a királyi pénzverdébe lehet szállítani)

o    Harmincadvám (külkereskedelmi vám)

o    Urbura (bányabér): bányászati jogért fizetett adó à bányászat fellendülése

§  A kitermelt arany 1/10-ét és az ezüst 1/8-át fizették a földesurak, ennek az 1/3 része a földesúré maradt, 2/3-a pedig a királyé; a maradék nemesfémet (9/10 arany és 7/8 ezüst) kötelező beváltani vert pénzre

§  Az állami bevételeket a kamarák szedték be, élükön kamaraispánok, felettesük a tárnokmester (Nekcsei Demeter)

§  Leghíresebb bányavárosok: Körmöcbánya (arany), Selmecbánya (ezüst), Besztercebánya (réz)

o    Kamara haszna: pénzrontásból származó jövedelem

§  Pénzrontás: évente beszedik a pénzt, csökkentik a nemesfém tartalmát, így az értéke is lecsökken

·         1325-ben bevezeti a firenzei mintára veretett liliomos aranyforintot és ezüstdénárt

o    Elesik a kamara hasznától à ennek pótlására vezeti be 1336-ban a kapuadót

§  Kapuadó: első állami jobbágyi adó, miszerint jobbágytelkenként évente 18 dénárt kell beszolgáltatni

·         Károly Róbert támogatta a szabad királyi városokat, ennek fejében azoknak egy összegben kellett adózniuk

 

 

Külpolitika:

·         1335: visegrádi királytalálkozón Károly Róbert, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király megállapodnak egy Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában (mivel Bécsnek árumegállító joga volt)

o    Magyarországon ezután az árutermelés és pénzgazdálkodás fellendül

 

Nagy Lajos (1342-1382)

·         Uralkodásának idején az ország gazdasága tovább virágzik

·         Hódító háborúk -> Horvátországot és Dalmáciát is a fennhatósága alá helyezi

·         Kázmér halála után (1370) elfoglalja a lengyel trónt

·         Mo. és Lengyelo. között perszonáluniós viszony (közös király, de a két állam minden másban önálló)

·         1351-ben hozott törvényeivel az Aranybullát kívánta megújítani, amivel a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak az ország védelmére köteles hadra kelni)

o    A végrendelkezési szabadságot azonban megszüntette, illetve bevezette az ősiség törvényét: a birtok csak apáról fiúra szállhatott, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog révén a király kezére szálltak

o    A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy a bárók kezére jusson. Ez a törvény 1848-ig létezett Magyarországon

·         Bevezette a kilencedet: olyan terményadó, mely a jobbágyok terheinek egységesítésére szolgál a nemesek előnyére, miszerint a termény 9. tizedét kötelesek beszolgáltatni a földesúrnak.

o    A 10. tized az egyháznak jutott, ez volt az ún. dézsma a 19. századig

·         Cenzus: a jobbágyok két részletben való adózása, valamint évi háromszori ajándék a gazdáiknak

·         A földesúri birtokokon alakultak ki a mezővárosok, melyek egy összegben adóztak, illetve saját bírót választhattak

o    Magas volt a mezőgazdaságból élők számaàfejlett mezőgazdaság

·         Céhek megjelenéseàipar fejlődése

VEGYESHÁZ

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

·         I. Lajos veje

·         Kisebb trónviszályokból és a bárói ligák közül ő került ki győztesen

·         Támogatóinak a honor birtokokat örök birtokként adományozta, így emelte bárói rangra pl. a Rozgonyiakat, Perényieket vagy a Cilleieket, akikkel együtt kormányzott

·         Zsigmond támogatta a városok fejlődését:

o    Kiváltságokat adományozott

o    Támogatta az ottani képviselők/nemesek renddé szerveződését

o    Elősegítette az egységes súly-és mértékrendszer elterjedését

o    Vámkedvezményeket adott a hazai kereskedőknek

o    1402-ben a királyi városoknak, köztük Pozsonynak, Sopronnak, Nagyszombatnak és Bártfának árumegállító jogot adott

o    Legfontosabb városok az előzőeken kívül: Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat

·         Pénzügyi nehézségek miatt azonban egyes városok elzálogosítása, vagy pénzrontás

Hunyadi Mátyás (1458-1490)

·         Hunyadi János fia

·         Lecserélte a régi főméltóságokat és új bárókat emelt maga mellé, pl. Országh Mihály, Szapolyaiak, Báthoriak

·         Hogy a bárókat megfékezze, visszavette regáléjövedelmeit

·         A fontosabb méltóságokba saját embereit juttatta (alacsonyabb származású szakértőket is meghívott, ugyanis ők hűségesek maradtak hozzá)

·         1464-ben Székesfehérváron megkoronázták ezután a hatalom központosítására törekedett

·         A legfontosabb államügyeket a királyi tanács helyett a tanult köznemesekből és a jobbágyokból álló nagy kancelláriára bízta

·         Igazságszolgáltatás: a „király személyes jelenlétének bírósága”, élén: personalis/személynök

·         1467-től kapuadó helyett füstpénz à évi 20 dénár (olyan kincstári adó, melyet háztartásonként szedte be)

·         Rendkívüli hadiadó: évente akár kétszer is beszedett 1 aranyforint

·         Fontos jövedelmek még:

o    Regáléjövedelmek

o    Városok adói

o    Saját birtokainak adói

·         Harmincadvám à koronavám (királyi városok egy összegben való adózása)

·         A pénzügyi reformok által Mátyás bevétele megnőtt à bevétel: évi 500-700 ezer forint

·         Jövedelmeiből fizette a zsoldosokból álló „Fekete Sereget” és hivatali apparátusát

·         Kincstartóság: adók, sójövedelem, pénzverő- és bányakamarák haszna és vámok; élén Janus Pannonius, majd Ernuszt János

·         A külkereskedelem kevés hasznot hozott à inkább a központi fekvésű városok gazdasága lendült fel

·         Mezőgazdaság fontos à mezővárosok száma ugrásszerűen növekedik

·         Állattenyésztés és szőlőtermesztés is virágzásnak indult

·         Mátyás uralkodása alatt kiépül a rend, a jó pénz, a békés kereskedés, az állandó hadsereg, török ellen kiépített végvári láncolat, művelődés, művészet

·         A túladóztatott ország azonban kimerült

·         Az adóterhek főleg a jobbágyságot sújtották

·         Mátyás halála után a gazdaság hanyatlásnak indult, és a főurak kezébe került a hatalom

JAGELLÓ-KOR

II. Jagelló Ulászló (1490-1516)

·         Cseh király

·         Már uralkodása elején a pénzügyek és az adópolitika irányításának jogát

·         Bárók célja: Mátyás által kiépített államszervezet megsemmisítése (zsoldossereg megsemmisítése is cél)

·         1490-ben megsemmisül a „Fekete Sereg”

·         Rendkívüli hadiadó eltörlése (bárók célja ezzel, hogy a jobbágyok nekik többet adózzanak)

·         Bányák és vámok jövedelmének nagy részét is főleg a bárók szerezték meg

o    Az állami bevételek Mátyás időszakához képest 60-80%-kal csökkentek

·         Tényleges hatalom a bárók kezében (már saját birtokaikon szedhették be a királyi jövedelmeket)

·         1492: a kilencedet terményben kell fizetni

·         A keresztes háborúk miatt az ország keleti részén megjelent a munkaerőhiány, sőt, a fősereg kereszteseinek fosztogatása tovább növelte a problémát

·         1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés à megtiltják a jobbágyok szabad költözését: röghözkötés + egy napos robot a földesúr allódiumán

 

II. Lajos (1516-1526)

·         Gyenge királyi hatalom à kormányzás a királyi tanács (bárók, főpapok, köznemesek) kezében

·         Kincstári jövedelmek nagy része a bárókat illeti

·         Pénzhiány à elhanyagolják a végvárrendszert

·         II. Lajos visszavette a bányákat a bérlőktől, majd új ezüstpénzt vezetett be à még sincs kellő jövedelem

·         Polgárháborúk, várháborúk, törökkel való küzdelem

o    Felemészti az összes jövedelmet

·         Az ország 3 részre szakadása után a Hódoltság területén a jobbágyoknak kettős adózás (töröknek és a nemességnek is)

·         Kontinentális munkamegosztás à export felélénkül

·         Fő kereskedelmi partnerek: délnémet tartományok, Észak-Itália, Csehország, Szilézia

·         Import: iparcikkek, textíliák, fémáru àkézműipar hanyatlása (kivéve ötvösség)

·         A század végére az állatkivitel visszaesett

·         A Jagellók idején Magyarország gazdasága hanyatlott

 

Összegzés:

·         A magyar gazdaság virágzik Károly Róbert uralkodásának idején

·         Ez a virágzás folytatódik Nagy Lajosnál

·         Luxemburgi Zsigmond idején kissé visszaesik ez az állapot, mely főleg a jobbágyokra van kedvezőtlen hatással (telekaprózódás miatt lesüllyednek, ezért elindul a zselléresedés folyamata)

·         Hunyadi Mátyásnak volt a legtöbb bevétele, melyet a hatalmas adókból nyert (az adózás a társadalom minden rétegét érintette) à a gazdaság ismét virágzik, azonban a túladóztatott nép kimerül

·         Magyarország gazdasága a Jagellók idején kezd el látványosabban hanyatlani, és ez az állapot lesz jellemző utána is (a törökkel való harc pedig tovább mélyíti a problémákat)

A gazdaság fejlődése és a királyi jövedelmek alakulása Károly Róbert idején

Károly Róbert 1308-1342 között uralkodott. A XIV. század az érett feudalizmus korszaka Magyarországon. Fejlett pénzgazdálkodás és árutermelés volt jellemző. A rendi monarchia kialakulása is ebben az időszakban kezdődött meg.

1301-ben III. Andrással az Árpád-ház kihalt. Ezt követően a hatalom az oligarchák (tartományurak) kezébe került. Károly Róbert V. István dédunokájaként tartott igényt a trónra a cseh Premysl Vencel és a bajor Wittelsbach Ottóval szemben. Hosszas csatározások és tárgyalások után a pápa és a magyar főpapság támogatásával szerezte meg a trónt. Háromszor koronázták meg (1301, 1309, 1310), mire a legitim koronázás összes feltételét biztosítani tudta (Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által). 1321-ben, Csák Máté halálával került az egész ország a király kezébe.

A tartományurakkal kapcsolatban gazdasági problémák is felléptek. Mivel III. Bélától kezdve a mindenkori uralkodó rengeteg birtokot adományozott, emiatt az ezekből származó domaniális jövedelem rendkívül megcsappant.

Károly Róbert ezért legelőször a feudális monarchiát szervezte újjá:

• visszaszerezte a királyi birtokokat
• a tartományuraktól elvett uradalmakat saját híveinek osztotta ki, így új nagybirtokosi réteget hozott létre (Garai, Lackfi, Báthory)
• a birtokokat ezentúl honorként és nem magánbirtokként kapták a nemesek, vagyis hivatali időre. Ezáltal teljesen a király kegyétől függtek.
• A megadományozottaknak birtokaik arányában magánhadsereget kellet kiállítania. A király erre az ún. banderiális hadseregre támaszkodik. (Csak az ország védelmekor vehette ingyen igénybe.)

Károly Róbert ezekkel a lépésekkel alapozta meg hatalmát és ezek tették lehetővé, hogy további reformokat hajtson végre.

Gazdaságpolitikájának kulcsszava a regálé jövedelem. Ez olyan jövedelem, amely a királyi rangból kifolyólag jár az uralkodónak, ellentétben a domaniális jövedelemmel, amelyet a birtokok jogán kap, a legnagyobb földesúr lévén.

Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Főként aranyat, ezüstöt és sót bányásztak. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászatot kívánta támogatni. A bánya monopólium reformjával érdekeltté tette a földesurakat a bányák megnyitásában: a birtokos megkapta a bányabér (urbura) egyharmadát. A bányabér az aranykitermelés egytizedét ill. az ezüstkitermelés egynyolcadát jelentette. Magyarország európai viszonylatban is jelentős mennyiségű nemesfémet bányászott: évente 1 tonna aranyat és 10 tonna ezüstöt.

Jelentősebb jövedelem volt ennél a pénzverés monopóliumából származó bevétel. A kitermelt aranyat, ezüstöt a termelők kötelesek voltak beváltani. A beszolgáltatások során kb. 40-50%-os haszonra tett szert az uralkodó.

A király az alsó-magyarországi bányászat fellendítésére külföldi bányászokat hívott az országba. Itt új központok jöttek létre: Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya. A pénzveréshez firenzei pénzverő mestereket hozatott. Az jó minőségű új pénz, az aranyforint is firenzei mintára készült. Váltópénzként az ezüstdénár szolgált. Hogy az aranyforint megtarthassa értékét, a királynak le kellett mondania az évenkénti beváltásról (kamara haszna) és a pénzrontásról.

Ezen jövedelem pótlására vezette be az első állami adót: a kapuadót. Ez jobbágytelkenként évente 18 dénár fizetését jelentette.

A harmincadvám, mellyel a fellendülő kereskedelmet adóztatta meg tovább növelte az uralkodó bevételét.

Károly Róbert kiépítette a kamarákat, a pénzbegyűjtés szerveit. Ezek élén a kamaraispánok álltak. Az egész rendszert a tárnokmester, akkoriban Nekcsei Demeter fogta össze. A király –kihasználva a pápaság meggyengülését- a pápai jövedelem egyharmadát is lefoglalta. Emellett élt az invesztitúra jogával.

1335-ben a visegrádi királytalálkozón Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel királlyal tanácskozott. A cseh uralkodóval egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról állapodott meg. A gyermektelen Kázmér pedig Károly Róbert fiát, Lajost tette meg örökösévé.

Károly Róbert utódja, Nagy Lajos (1342-1382) aktív és nagyhatalmi külpolitikát folytatott. A rengeteg hadjárat leapasztotta az apja által felhalmozott kincstárat. A harcok fedezésére nőttek a földesúri terhek, a nagybirtokosok tovább gazdagottak, ezáltal a hatalmuk is növekedett. 1351-ben ezért gyűlést hívott össze, melynek keretein belül több új dolgot is törvénybe iktatott :

• Megújította az Aranybullát, biztosította a nemesi szabadságjogokat, kivéve a nemesi föld örökítését.
• Aviticitas: ősiség törvénye: a nemesi birtok sérthetetlen, elidegeníteni nem szabad. Ha nincs örökös, a nemzetség oldalági ága örököl. Ha a nemzetség kihalt, a föld a királyi kincstárra száll. (háramlási jog, fiscalitas)
• Bevezette a kilencedet (nona), amely a jobbágyi terhek egységesítését jelentette.
• Egyazon nemesség elve: a kisnemesektől a bárókig a nemességet ugyanazok a szabadságjogok illeti.
• Úriszék: a nemesek ítélkezhettek a jobbágyok ügyeiben. (Esetenként pallosjoggal is bírtak, amely halálbüntetés kiszabására is feljogosította őket.)
• A jobbágyokat megillette a szabad költözés joga.

A városok két típusa alakult ki: a mezővárosok (földesúri függésben vannak, terheiket egy összegben fizethetik, saját bírót választhattak) és a szabad királyi városok (csak a királynak adóztak, fallal vehették körül magukat, saját önkormányzatuk volt). Az ipar fejlődését mutatja a céhek megjelenése.

A szabad királyi városok Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király uralkodása alatt váltak önálló renddé. A feudális gazdaság Mátyás (1458-1490) idején teljesedett ki, ekkor élte fénykorát.

KÖLCSEY FERENC (1790 – 1838)

Sződemeteren született; apja –Kölcsey Péter– földbirtokos Álmosdon, anyja Bölöni Ágnes; 6 éves korában elveszíti apját és himlőben fél szemét; 12 éves korára teljes árvaságra jut; magányos, visszahúzódó természetű; 1796-1809-ig a debreceni kollégiumban tanul, a magány ellen az olvasásba menekül; érdekli az antik világ, görögül, franciául, később németül; ismerkedik a klasszicizmussal, nagy hatással van rá a felvilágosodás; példaképe Csokonai, az ő temetésén találkozik először Kazinczyval, vele 1808 és ’17 között levelez; Kazinczy hatására megsemmisíti fiatalkori verseit; jogi tanulmányokat folytat, melyeket 1809 őszén fejezett be, 1801-ben Pestre utazott joggyakorlatra; bekapcsolódik az irodalmi életbe, megismerkedik Horvát Istvánnal, Szemere Pállal, Vitkovics Mihállyal, Berzsenyivel, stb.; foglalkozik a német irodalommal, főleg Goethe iránt rajong; 1812-14 között hol Sződemeteren, hol Debrecenben, hol Álmosdon van; beteg; 1814 nyarán Pécelen van, ahol Szemerével megírja a Felelet a Mondolatrát; 1815-ben testvérével együtt Csekén él, úgy, mint Berzsenyi Niklán; 1826-29-ig szerkeszti Szemerével az első magyar esztétikai folyóiratot (Élet és Literatúra); 1829-től Szatmár megye aljegyzője, 1832-től főjegyzője, országgyűlési képviselő; Pozsonyban kezdi el írni az Országgyűlési naplót; 1835-ben lemond, megírja a Búcsú az Országos Rendektőlt (ebben hangzik el: Jelszavaink valának: haza és haladás); visszatér Csekére gazdálkodni, de azért még főjegyző; unokaöccsét, Kálmánt ő neveli; 1838-ban meghűl és meghal.

KORAI KÖLTÉSZETE

• ekkori írásai fájdalmat fejeznek ki (gyerekkora miatt)
• szerelmes nem volt igazán, egy általa elképzelt, tökéletes nő után sóvárgott, bár tudta, hogy az életben nem találja meg őt

ELFOJTÓDÁS (1814)
• a fájdalom kifejezése felkiáltásokkal, kérdésekkel, ismétlésekkel
• hosszúak a mondatok
• a boldogságot megsejti (1-6. sor), de utána rögtön el is veszti
• a fájdalmat, amit érez, nem tudja kifejezni, elfojtja (7-12. sor)
• ellentét van a vágy és a valóság között
• kulcsszó: sírni (ötször fordul elő)
• a főnévi igenév általánosít, személytelenít, időtlenít
• sok (7) tagadószó van  az ő fájdalma a legnagyobb
• szabálytalan a forma, a rímek, ezzel érzelmeket, vágyódást fejez ki  ettől romantikus
• az első hat sor személytelen, itt a jambikus verslábak az uralkodók
• a második hat sor viszont már személyes, itt a trocheus az uralkodó, itt van a legtöbb romantikus kép

VANITATUM VANITAS (1823)
• cím jelentése: hiúságok hiúsága (vagy hiábavalóságok hiábavalósága)
• I. versszak:
• felszólít a Biblia olvasására
• a Prédikátor könyve kezdődik így (Vanitatum vanitas...); ezt Salamon király írta: a földön minden hiábavaló
• az első versszak előrevetíti a tanulságot
• II. versszak:
• az emberi élet, világ jelentéktelen
• páratlan sorok: tények leírása
• páros sorok: az előbb leírtak reménytelensége
• III. versszak:
• történelmi tények, személyiségek leírása  őket is semmibe veszi
• IV. versszak:
• az emberi szív fellángolásait is csak pillanatnyi bohóságnak veszi
• V. versszak:
• Szókratész, Cato, Zrínyi küzdelmei hiábavalóak voltak
• a filozófia vívmányait is megtagadja
• ezek szerinte nem tartósak, könnyen összeomolhatnak
• VI. versszak:
• a művészetet, a művészeket lekicsinyli
• vívmányaikat nemcsak semmibe veszi, hanem nevetségessé is teszi
• VII. versszak:
• általánosít, keresi az élet értelmét
• az eddig nagynak vélt dolgok is változnak, elmúlnak, csakúgy, mint a boldogság
• VIII. versszak:
• az emberi életet is elfújhatja egy fuvallat, mint a gyertyát
• halála után az emberből nem marad meg semmi, még az emléke sem
• IX-X. versszak:
• egy lehetséges életforma: közömbösség a világ iránt, lelki nyugodtság
• vissza az első versszakhoz: minden hiábavaló
• jellemző a versre a metaforák, az oximoronok halmozása, az igék hiánya
• műfaja filozofikus óda
• szimultán verselés: versforma kis Himfy-strófa: 8 soros versszakok, 7 vagy 8 szótagos sorok
• rímképlete ababccdd

HYMNUS, A MAGYAR NÉP ZIVATAROS SZÁZADAIBÓL

A keletkezés háttere: 1823. jan. 22. (ill. 1829. Auróra)
A pesszimista hangvétel okai:
- a történelmi háttér (össze nem hívott ogy., aggódás a nemzet sorsán);
- személyes válság is erősíti (reménytelenség, vidéki birtokosi élet).
Műfaj: himnusz.
- antik eredetű műfaj, (fogalma?) a romantika feleleveníti,
- ebből következik a sajátos
versszerkezet: megszólít - kér - indokol,
megszólít - kér - fohász,
hangneme: ünnepélyes, emelkedett;
a romantikában a remény - kétségbeesés-csalódás-lelkesedés hullamzik.
Az alcímről: A magyar nép zivataros századaiból.
Jelzi a múltba tekintést:
- a cenzúra kijátszása;
- egyfajta költői magatartásmód is:
a költő egy XVI. sz.-i (a reformáció kora) énekmondó személyisége mögé rejtőzik,
belehelyezkedik szemléletmódjába  sorsazonosságot érez vele;
ez magyarázza a jeremiádos (panaszos), fájdalmas hangvételt:
- a bűnbánó hangot,
- a sajátos történelemszemléletet,
- az imajelleget,
-a biblikus ódonságot.
(Idézi a Szigeti veszedelem alapkoncepcióját is, másrészt a kuruc költészetet is.)
Szerkezeti értelmezés: Követi a jeremiádok szerkezetét:

I. Megszólít - kér (1.) II. Indokok (2-7.) III. Megszólít - kér (8.)
Megteremti a tragikus hangulatot: Szánalomért;
Istent kéri - más már nincs; inverziós ismétlés - erőteljesebb;
 van-e jövőkép? - esetleg lehet:
áldást, indokai: 
jókedvet, -ellenség, jobb, víg esztendő;
bőséget, -balsors,
védő kart - bűnhődés,
víg jövőt, (romant. túlzás)
Felsz. módú rövid igealakok:
- sürgetnek, zaklatottság;
2-7. vsz. belső szerkezete:

2-3. vsz. 4-6.vsz. 7.vsz.
Régmúlt, dicső múlt. Fordulat: a múlt egy másik oldala; összegzés:
-célja: a nemzeti öntudat táplálása, Isten csapásai - bűneinkért (csak egyet mindennek a következményei
-Isten áldásai - erényeinkért emel ki : belső széthúzás); 
(a reformáció gondolata) *a csapások történeli csapások: értékhiányos jelen:
a magyarság Isten kiválasztott - rabló mongos nyila, múlt-jelen képeinek ellen-
népe volt: - török rabiga, tét/párhuzamai.
- felhozád, általad, értünk... - belső széthúzás,
*természeti áldások sora: - üldöztetés, haontalanság ( legjobban ezt részletezi);
szép haza, *a szép hazából:
természeti bőség; - csonthalmok,
*történelmi áldások sora: - langoló, vérző ország,
virágzó Árpád-ház, - barlang;
hadi sikerek;
*értéktelített, gazdag világ: zaklatott:
ünnepélyes kifejezések, - felkiáltások,
emelkedett jelzők: - nyomatékos. ism.,
szent, vér, hős magzat, felvirá- - paradoxon (honját a hazában),
gozának, nektár, ért kalász, - romant. túlzás,
plántál, büszke - alliteráció.
Értékvesztések sora játszódott le.
Kölcsey többszörös ellentétpárra épít:
hajdan - most,
béke - pusztulás,
áldás - verés,
bűn - erény.
de ellentét/párhuzamok figyelhetők meg az 1-3. és az 5-6. vsz. képei között:
védő kar felé kard nyúl
szép haza szép hazám
hős magzat magzatod miatt magzatod hamvvedre
vad török sánca oszmán vad népe
Mátyás bús hada vert hadunk
Verforma:
Rímes időmértékes: trochaikus (ereszkedő  olykor lassító spondeusok)
Rímképlete: keresztrímes.
Utóélete:
1844-ben a Nemzeti Színház pályázatot írt ki megzenésítésére, melyet Erkel Ferenc nyert meg.
1848. aug. 20. volt az első hivatalos államünnep, ahol hivatalosan felhangzott a Himnusz, nemzeti énekünk.

ZRÍNYI DALA (1830)
• eredetileg Szobránci dal volt a címe, de átdolgozta
• pesszimista hangulat  reform-országgyűlés kudarca, ellenzék támadása, magánéleti magány
• a vers: egy vándor és Zrínyi párbeszéde (lehet Kölcsey párbeszéde saját magával)
• a vándor kérdései a dicső múltra vonatkoznak (a valósághoz képest csak ideák); a páratlan strófákban vannak
• a páros strófákban pedig Zrínyi válaszai
• I. versszak:
• a hősi haza keresése a jelenben, hova tűnt a hazaszerető magyar?
• II. versszak:
• kiábrándító válasz: a hősi haza letűnt, a magyarok elfásultak
• III. versszak:
• a harcok színtereit keresi, a magyarok régi hírnevét
• IV. versszak:
• a várakat lerombolták, a hősiesség helyett a gyávaság az úr
• V. versszak:
• a múltat tisztelő, arról példát vevő, küzdeni tudó népet keresi, azt, amelyik tudott előre tervezni
• VI. versszak:
• ez a legkiábrándítóbb: a hősi nép halott
• van ugyan egy olyan nép, amit magyarnak hívnak, ám azonban ez nem azonos a hajdani dicső magyarsággal
• „Vándor, állj meg!” – sírfelirat  nemzethalál

Kölcsey értekező prózája

A reformkor kiemelkedő írója, költője, politikusként is jelentős. Debreceni diákként Csokonai szellemében indult, majd a Kazinczyval való megismerkedés után szakított korábbi gyakorlatával -- Kaziczyt vallja mesterének. Az 1810-es évek végétől ismét mélyreható szemléleti változás következett be: ennek eredménye az elszakadás Kaziczytól és egy újfajta irodalmi eszmény, amely már a romantika felé mutat.
A 20-as 30-as években keletkeztek nagy versei (pl.).
A 20-as évek végén ogy. képviselő lesz. Ekkor születnek ogy. beszédei és az Ogyűlési napló c. műve. Miután az ellenzék erősödő intrikája miatt lemond, birtokaira vissazvonultan él haláláig.
Értekező prózájában 4 szakaszt különböztetünk meg:
I. Legkorábbi írásai a 10-es évekből származnak:
a) Költészetére előbb Csokonai hatott, majd megtagadva őt recenziót ír Csokonairól.
A Kaziczy-féle fentebb stíl szellemében elítéli "debrecenyieskedését".
Nem sokkal később megszületett Berzsenyi-tanulmánya is: nem érti metaforikusságát, "energiás képeit". Berzsenyit ezzel annyira megbántja, hogy ezt követően szinte alig ír, és csak 8 év múltán felel meg Kölcseynek  Antirecenzió.
b) A nyelvújításnak is híve lett.
Bár nem alkotott új szavakat, elsősorban a neológusok újszerű stílusa, nyelve, ízlése vonzotta.
1814-ben Pécelen írták Szemerével közösen az Antimondolatot, melyben megvédték Kaziczyt és a neológusokat.
Gúnyiratával sok ellenséget szerzett magának főleg Debrecenben.

II. Kaziczy és Kölcsey kapcsolata 1817 körül szakadt meg.
a) Erről tudósítanak az ún. "lasztóci levelek". Kölcsey gondolkodásában, irodalmi nézeteiben következett be a változás:
- elítéli a fentebb stil egyoldalúságát,
- a kibontakozó romantika hatására a nemzeti irodalom igényét sürgette,
- valamint az originalitást.
K. és K. elhidegülését mélyítette az ún. Iliász-pör (irodalmunk első plágium pere).
Kölcseyt felháborította, hogy a Kaziczy által megjelentetett Iliász-fordításban (melyet Vályi Nagy Ferenc végzett) olyan részletek is voltak - a fordító neve nélkül feltüntetve -, melyeket Kölcsey fordított.
Kölcsey ezt szóvá tette, de Kaziczy nem neki adott igazat.
b) Az ízlésbeli fordulatot jelzi, hogy a panaszos-fájdalmas líraiságból a dal egyszerűsége felé fordult költészetében (népdal, ballada, románc).

Ezt emeli majd rangra 1826-ban a Nemzeti hagyományokban.
Mohács c. emlékbeszédében megfogalmazza nemzetfogalmát  a romatika felé mutat:
a nemzet nem azonos a nemesi nemzettel, hanem olyan: ahol a szokások és az ősök egységgé fűzték paloták és kunyhók lakóit.
Nemzeti hagyományok: (Részletek a szöv.gyűjt.-ben!!)
Egyik legfőbb kérdése:
Mi a szerepe a hagyományoknak a nemzeti költészetben?
fontos szerepet tulajdonít neki  ahol ősi irodalmi hagyomány nincs, ott nemzeti poézis nem terem.
Vizsgálja a nemzeti költészetek fejlődését:
két típust különböztet meg:
- a görög típusú: belülről kifelé irányuló szerves fejlődés;
- ezzel áll szemben az a fajta fejlődés, melynek alapja az idegen példa követése.
Vizsgálja a magyar költészetet: pesszimista következtetésre jut:
a magyar kultúrában nem volt belső kezdeményezésből kiinduló fejlődés, ezért külső ösztönzéseknek van kiszolgáltatva;
azonban köznapi dalaink vannak (népköltészetünk), ebből megújulhat a nemzeti irodalom;
fájlalja, hogy a legősibb rétegei feledésbe merültek;
megemlíti eddigi nagyjainkat (Balassi, Zrínyi).

III. A 30-as évek:
a) 1829-ben meghívást kap megyéje politikai életébe - táblabíró lett, majd 1832-től követ Pozsonyban.
Az alsótáblán az ellenzék vezérszónoka volt. Mindmáig egyike legnagyobb szónokainknak.
Beszédei: pl. A magyar nyelv ügyében / A vallás ügyében / A papi dézsma tárgyában / Az örökös megváltás tárgyában stb.
Ez utóbbi beszédekor már folyt az intrika ellene (1834.), s ez oda vezetett, hogy lemondott megbizatásáról. Tettét nagy visszhang kísérte, az ogy. ifjúság gyászt öltött.
1835 februárjában mondta el búcsúbeszédét: Búcsú az országos rendektől:
a nemzethez intézett hitvallás, összefoglalása mindannak, amiért küzdött:
"Jelszavaink valának: Haza és haladás."
b) Amikor távozott Pozsonyból, magával vitte az Ogyűlési Napló megírásának terveit:
- feljegyzései dokumentumok, rögzíti az ellenfelek harcát, a vezető poltikusok tanácskozásait, az ellenzék intrikáját.

IV. Politikai végrendeletét a Parainesisben fogalmazta meg. (A szöv.gy. alapján beszélj róla !)
1837-ben jelent meg az Aurórában (folytatásokban).
Unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak ajánlja, de az egész magyar ifjúsághoz szól.
Alaptanítása: az ember nem önmagáé, hanem a közösségé;
csak akkor lehet boldog, ha önzetlenül másoknak szenteli életét.
Ennek megfelelően fejti ki parancsait:
- Szeresd az emberiséget!
- Szeresd a hazát!
- Törekedjél ismeretekre!
- Szeresd a nyelvet!
Kölcsey cselekvő hazaszeretetre nevel (lásd: Huszt, Eméklapra).
KÖLTÉSZETE A 30-AS ÉVEKBEN

• változás Kölcsey szemléletében: a filozófia és a politika optimistábbá teszi, ráébred arra, hogy csak a hazával kell foglalkoznia
• Széchenyi Hitel c. műve váltja ki belőle ezt a szemléletbeli fordulatot
• megjelenik nála az epigramma (Huszt, Emléklapra, Versenyemlékek)
• az évtized második felében ismét pesszimista lesz a hangulata

HUSZT (1831)
• Kölcsey valóban járt Huszt váránál 1825-ben
• első 4 sor: romantikus elbeszélés
• utolsó 4 sor: dráma
• disztichonokból áll
• kísérteties hatása van a versnek
• végén felszólítás: „Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!”

ZRÍNYI MÁSODIK ÉNEKE (1838)
• ismét pesszimista, az országgyűlés kudarca miatt
• lezárás lehet kétféle: optimista (megjavul a magyar nemzet) illetve pesszimista (eltűnik)
• dialógus: Zrínyi és a Sors beszélget  mindkettő Kölcsey énje
• a sors már előre meg van írva; Istenhez könyöröghet, befolyásolhatja, de a sors megváltoztathatatlan
• I. versszak:
• fohász a sorshoz: szánja meg a magyar népet
• kánya, kígyó: égi, földi veszélyek, a magyar nép külső ellenségei
• féreg: belső viszály
• senki sem segít a magyarokon, önmagukon kell segíteniük
• arra kéri a sorsot, vezesse ő a magyar népet, mert ha nem, akkor végveszélybe sodródik
• II. versszak:
• sors válasza: adott ő már a magyaroknak esélyt, nem siránkozniuk kellene egyfolytában, hanem tenniük kellene valamit
• bár a sors is aggódik a magyarságért, lemond róla, mert hiábavalónak érzi, hogy bármit tegyen értük
• III. versszak
• Zrínyi ismét szánalmat kér
• kimondja, hogy a belviszály a legnagyobb gond
• a haza anyaként jelenik meg a versben; a magyarok a hazájuk ellen vannak
• végül Zrínyi felháborodottságában kifakad: azt mondja a sorsnak, hogy pusztítsa el a magyar nemzetet, mert nem érdemesek arra, hogy éljenek, túl korcs
• bízik abban, hogy a jövőben talán lesz majd egy másik, jobb magyarság
• IV. versszak:
• a sors végzetszerű: az elkövetett bűnökért bűnhődni kell
• nincs semmiféle remény, teljes nemzethalál
• új jövő fog eljönni, ami vagy pozitív vagy negatív lesz; de mindenképpen MÁS

PRÓZAI MUNKÁI

• jobban ír prózában, mint lírában
• Kazinczy nagy hatással van rá: elsajátította a klasszicista esztétikát, lelkes híve lett a nyelvújításnak
• Szemerével megírja 1815-ben a Felelet a mondolatra című gúnyiratot, amivel sok ellenséget szerez
• 1817 után fordulat állt be nála: a romantika hatására elfordult a nyelvújítástól
• az 1826-os értekezésében, a Nemzeti hagyományokban már teljesen a romantika mellett áll
• az eredetiséget sokkal többre tartja, mint a fordításokat; szerinte a magyar irodalom rosszul, idegen mintára fejlődött
• ekkori tanulmányainak témája: a nemzet sorsa (Mohácsi emlékbeszéd)  szükség van olyan irodalomra, ami a nemzeti múlttal foglalkozik
• az 1832 – 35 között írt Országgyűlési napló hiteles történelmi beszámoló, prózai remekmű
• 1835 februárjában írja meg Búcsú az Országos Rendektől című beszédét  itt hangzik el a reformkor későbbi jelmondata: „Jelszavaink valának: haza és haladás!”

PARAINESIS KÖLCSEY KÁLMÁNHOZ (1834)
• jelentése intelem, buzdítás
• prózai remekmű
• legfőbb tanítása: az ember a közösségé, nem önmagáé, csak akkor lehet boldog, ha tud önzetlenül segíteni másoknak
• kora fiatalságát figyelmezteti, hogy felnőve sok csalódásban lesz részük, de az erényt ekkor se adják fel
• legfontosabb az emberiség és a haza szeretete
• a magyar ifjúságot a közösség szolgálatára kívánja felkészíteni; tanácsai:
• imádd az istenséget!
• törekedj ismeretekre!
• tudj jól szónokolni!
• ismerd tökéletesen anyanyelved!
• ismerj idegen nyelveket!
• olvasd a nagy írók műveit!
• ha írsz, minőségi munkát írj!
• vizsgálja, hogy az erények hogyan valósultak meg a történelemben; szerinte a történelem egy szakadatlan szál, az a bölcs, aki ezt követni tudja
• a fejlődés szükségszerű, az emberiség célja a haladás