A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió).
A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja.

A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják:
1. Névelők
2. Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van:
a) Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora
- Jele: ←
- Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját.
b) Beszédhelyzetre való utalás: delixis
- Jele:↑
- Pl: Így kell élni.
c) Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora
- Jele: →
- Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
3. Határozószók
Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk
4. Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy….
Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.
5. Igei személyragok, birtokos személyjelek
Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára
6. Hiányosság: hiányos mondatok.
PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is.
7. Szórend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész.
Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.
8. Egyeztetés
Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott.

Jelentésbeli kapcsolóelemek
- Cím: meghatározza az egész jelentését
- A szöveg kulcsszavai
- Témája
- Ismétlés, rokon értelmű szavak használata
- Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom
Megy a juhász szamáron, földig ér a lába.
Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.”
A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik.

Alárendelő összetett mondatok

Az összetett mondat kommunikációs szempontból egyetlen mondategész, de tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre, azaz tagmondatokra. A tagmondatok közötti kapcsolat alapján megkülönböztetünk alá- és mellérendelő összetett mondatokat.

Alárendelő összetett mondat: tagmondatok nem egyenrangúak, a mellékmondat a főmondat valamely mondatrészét fejti ki. A főmondatban az utalószó, a mellékmondatban a kötőszó utal a mellékmondat típusára.

Megkülönböztetünk:
• Alanyi: Ki korán kell, aranyat lel
• Tárgyi: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra
• Állítmányi: Amilyen a mosdó, olyan a törölköző.
• Határozói: Bámul, mint borjú az újkapura.
• Jelzős: „Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott.”

Vannak sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok is: hasonlító, feltételes, következményes, megengedő.

Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet

Szószerkezetnek vagy szintagmák a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A szószerkezet mindig két alapszófajú szó kapcsolata.
A szószerkezet tagjai között mindig valamilyen nyelvtani kapcsolat van.
A nyelvtani viszony alapján 3 szószerkezet típust különböztetünk meg:
- Predikatív: hozzárendelő: alany-állítmány kapcsolata
- Alárendelő
- Mellérendelő

Alárendelő
- Alaptagból és bővítményből áll, tehát a tagok nem egyenrangúak
- Felosztásuk az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszony alapján:
 Alanyos szószerkezet: anyám sütötte kenyér
 Tárgyas: zenét hallgat, levelet ír
 Határozós
 Időhatározós: estig vár, holnap jön
 Helyhatározós: széken ül, buszon olvas
 Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta
 Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut
 Állapothatározós: boldogan énekel, fekve olvas
 Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik
 Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral
 Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd
 Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig beszél
 Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes
 Eredethatározós: szóból épít, fából készít
 Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos
 Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál
 Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír
 Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének
 Jelzős:
 Minőségjelzős: piros alma
 Birtokos jelzős: Éva almája
 Mennyiség jelzős: sok alma

Mellérendelő
- Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van
- Kapcsolatos: szép és okos
 Ellentétes: nem kér, de követel
 Választó: vagy okos vagy szép
 Következtető: szorgalmas, ezért eredményes
 Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas

Beszéd és nyelv

A nyelv a társadalomban élő emberek beszédtevékenységére szolgáló eszközrendszer, mely alkalmas a valóság tükrözésére.
A társadalmi fejlődés során jött létre, így a társadalmi létezés elengedhetetlen feltétele.
Megkülönböztetünk élő és holt nyelveket. Egy nyelv addig élő, amíg létezik olyan közösség, melynek tagjai használják.
A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer, nyelvi jelek sokaságából és azokat összekötő nyelvtani szabályokból áll.
A nyelv az egyes embertől függetlenül létezik és alapja a beszédtevékenységünknek, ezzel szemben a beszéd a nyelv egyéni és aktuális alkalmazása, a nyelv működése és fizikailag érzékelhető megnyilvánulás.

Nyelv beszéd
Jel- és szabályrendszer tevékenység
Hagyományozott aktuális
Társadalmi jelenség egyéni
Független az egyéntől függ az egyéntől
Egyfajta rendszer (ennek) alkalmazása
Kollektív tudatban létezik kollektív szabályrendszer egyéni módon való alkalmazása


Egyfajta eszközkészlet eszközhasználat

A beszéd és a nyelv egymással elválaszthatatlan kölcsönhatásban van, mert a nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása.

A közlésfolyamat funkciói és tényezői

Közlésfolyamat=kommunikáció: latin eredetű szó, jelentése: összeköttetés. Az emberek közötti érintkezésnek azt a fajtáját nevezzük kommunikációnak, amely jelek segítségével történik.

Jadobson-féle modell
1. az információ elindítója vagy feladója: aki vagy ami beszél vagy közöl valamit
2. címzett vagy vevő, akinek az üzenetet szánták
3. közvetítő közeg vagy csatorna: az információ továbbításának eszköze
4. közlemény, továbbított információ tárgya, tartalma
5. kódnak nevezzük a közleményt kifejező nyelv vagy jelrendszer elemeit, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek
6. a kontextus a kommunikációs közeg amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését

Közlésfolyamat funkciói
1. emotív = érzelmi funkció: az üzenetekkel kapcsolatos érzelmeket, indulatokat, hangulatokat fejez ki. Nyelvi kifejezőeszközei az indulatszavak.
2. felhívó: a címzett befolyásolására szolgál. Nyelvi formái: megszólítás, felszólítás, meghívás
3. fatikus = kapcsolattartó: a közlésfolyamat létrehozását, fenntartását, meghosszabbítását célozza. Kifejezőeszközök: köszönés, megszólítás, bemutatás
4. metanyelvi funkció: a nyelv segítségével a nyelvről való beszéld valósul meg.
5. poétikai = esztétikai funkció: hordozója az üzenet, melynek nyelvi megformálásával esztétikai hatást is elérhetünk, szépirodalmi szövegekre jellemző.