Informatika tételek (középszint) [Informatika]

1 Kommunikációs alapismeretek

- Adat és információ fogalma, mérése, összehasonlítása

- Az informatika mint tudomány

- Az információs (kommunikációs) folyamat modellje

- A számítógép fogalma, kapcsolata az információs rendszerrel

- Modern informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények

- A számítógép alkalmazási területei

2 Információ és társadalom

- Informatika rövid története, a fejlődés fontosabb állomásai

- A Neumann elv és a Neumann ciklus

- A számítógép generációk

- Magyar tudósok az informatikai világában

3 Jelátalakítás és kódolás

Tétel: Ismertesse az analóg és digitális jelek fogalmát, átalakításának jelentőségét, az átalakítás hardvereszközeit! Határozza meg az információ fogalmát, tárolási lehetőségeit. Beszéljen az adatmennyiség méréséről, mértékegységeiről. Elemezze a különböző típusú adatok ábrázolását:

– Karakterek ábrázolása, kódrendszerek

– Számábrázolás (fixpontos, lebegőpontos)

– Logikai értékek ábrázolása, logikai műveletek

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
2.1.1. Analóg és digitális jelek	Mintavételezés, minta tárolása	1 pont
2.1.2 Az adat és az adatmennyiség	Kettes számrendszer, bit, byte	2 pont
2.1.3 Bináris számábrázolás 2.1.4 Bináris karakterábrázolás	Fixpontos, kettes komplemens kód, lebegőpontos Karakter kódok: ASCII, UNICODE, kódlapok	2 pont 2 pont

Mintakérdések és feladatok a kommunikációhoz:

– Adja meg RGB kóddal a tiszta piros szín kódját, adja meg ugyanennek a színnek világosabb változatát!

4 Számrendszerek, átváltások

- A bináris számrendszer szerepe a számítástechnikában

- A számrendszer alapszáma

- A hexadecimális számrendszer

- Átváltások (6 db)

- Gyak.: Átváltások!

5 Mikroszámítógépek felépítése

- CPU, regiszterek

- ALU

- Operatív tár (RAM, ROM)

- Buszrendszerek

- Prifériaillesztő

- Perifériák

6 Memóriák

- PC számítógépekben található memóriák fajtái (RAM, ROM, CACHE), feladatuk

- Memóriák jellemzői

- Dinamikus és statikus memóriák

- Virtuális memória, fogalma, szerepe, a lapozási technika ismertetése

7 A bemeneti (Input) és I/O perifériák bemutatása

- Periféria fogalma, típusai

- Billentyűzet felépítése, jellemzői

- Mutató eszközök (egér típusok, joystick, fényceruza, track-ball, touch-pad, stb.)

- Lapolvasók (kézi, síkágyás és dob scanner-ek)

- A modem és a hangkártya, mint be- és kimeneti perifériák

8 Output perifériák

- Periféria fogalma, típusai

- Monitorok típusai (CRT, LCD), működési elvek, jellemzők, kiválasztási szempontok

- CRT monitorok csoportosítása

- LCD monitorok csoportosítása

- Nyomtatók típusai (mátrix, tintasugaras, lézer), működési elvek, jellemzők, kiválasztási szempontok

- Rajzgépek

- PC-s hangrendszerek

9 Mágneses elven működő háttértárolók

- Mágnesszalag (streamer) és a DAT, jellemzői, előnyök, hátrányok

- Hajlékony lemezek fajtái, jellemzőik, alkalmazási terület, kezelésük

- Merevlemezek jellemzőik, kezelésük

- Töredezettség fogalma és kezelése

- Lemezek partíciónálása, formázása

10 Optikai és elektronikus elven működő háttértárak

- CD-ROM kialakulása, működési elv, jellemzői, szabványok

- Irható és újra irható CD lemezek

- DVD-ROM kialakulása, működési elv, jellemzői, szabványok

- Irható és újra irható DVD lemezek (DVD+R, DVD-R, DVD+RW, DVD-RW)

- A multimédia PC és a CD technológia kapcsolata.

11 Operációsrendszer

- Operációs rendszer fogalma

- Rövid történeti áttekintés

- Az operációs rendszerek alapfunkciói

- Az operáció rendszerek osztályozása

- Operációs rendszerek értékelési szempontjai

- Ismertebb operációs rendszerek

12 Könyvtár- és állománykezelés

- Könyvtár és állomány (bejegyzések) fogalma, azonosítása, jellemzőik

- Társítás fogalma, társítások kezelése

- Fájlkezelő programok (Sajátgép, Intéző, TotalCommander)

- Könyvtárak kezelése (létrehozás, másolás, mozgatás törlés, keresés)

- Állományok kezelése (létrehozás, másolás, mozgatás törlés, keresés)

- Gyak: Társítás módosítása, keresés, másolás, stb

13 Archiválás, tömörítés

- Archiválás szerepe, módozatai, eszközei, stratégiája

- Tömörítés és az archiválás kapcsolata

- Tömörítési eljárások (veszteséges, veszteségnélküli)

- Tömörítési típusok (veszteséges: JPEG, MPEG, MP3, veszteségnélküli (GIF, TIF, PNG, ZIP, RAR, APE)

- Egy veszteségnélküli tömörítőprogram (WinRAR) ismertetése.

- Gyak.: Tömörítési feladat.

14 A számítógép védelme (A komplex védelmi rendszerek elemi egy Internetre kapcsolt számítógép esetében)

- Vírus fogalma

- Vírusok típusai (fájl, boot, makró, stb.)

- Kártékony (Spy) programok (key-loggerek, Adware programok)

- SPAM-ek

- Tűzfal fogalma, szerepe

- A Windows XP SP2-es beépített védelmi rendszere

- A védekezés módszere, programcsomagok (F-Secure Antivirus, McAfee, Norton, stb.)

- Gyak: Vírusellenőrzés megadott könyvtárban

15 Hálózati alapismeretek

Ismertesse a számítógép hálózatok fogalmát, kialakításának célját, előnyeit, hátrányait! Beszéljen a hálózatok főbb egységeiről, ezek feladatairól! Csoportosítsa a hálózatokat különböző szempontok alapján: kiterjedtség, átviteli közeg, topológia! Ismertesse a protokoll fogalmát, elterjedt protokollokat.

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
2.2.5. Hálózatok:	Cél: erőforrás megosztás, kommunikáció a gépek között Egységek: munkaállomás, kiszolgáló hálózati perifériák, hálózati csatolók, átviteli közeg, kapcsoló elemek: repeater, bridge, switch, router LAN, MAN, WAN Sodrott érpár, koaxiális, üvegszálas kábel, mikrohullám Sín, csillag, gyűrű topológia	1 pont 3 pont 1 pont 1 pont 2 pont

16 Az iskolai LAN hálózat

- A LAN fogalma, jellemzői

- Az iskolai LAN hálózat bemutatása

- Felhasználók, jelszavak

- Be- és kijelentkezés

- Kontextus váltás

- Jogosultságok

- Fontosabb parancsok (map, salvage, purge)

- Gyak.: Törlés, végleges törlés, visszaállítás egy hálózati meghajtóról

17 Az Internet hálózat fontosabb jellemző, szolgáltatásai

- Internet fogalma, rövid kialakulása

- A TCP/IP protokoll

- Az Internet címzési rendszere (IP címek)

- A DNS és DHCP szolgáltatás

- Kapcsolódás az Internet hálózatra

- URL fogalma

- Az Internet hálózat legfontosabb szolgáltatásai

18 Internet - Garafikus oldalak (WWW) letöltése, keresés

- WWW kialakulása (Gropher)

- A HTTP protokoll

- URL fogalma

- A HTML nyelv fejlődése

- Egy böngészőprogram használatának ismertetése (Oldalak letöltése, link-rendszer használata, könyvjelzők, gyakori beállítások, karbantartás, biztonság)

- Keresés az Interneten (Keresők fajtái, működési elvük)

- Egy kulcsszavas (klasszikus) keresőprogram használata (pl.: Google részletes keresés)

- Gyak.: Keresési feladat

19 Internet - Elektronikus levelezés, állományok átvitele (FTP)

- Elektronikus levelezés kialakulása

- Előnyei, hátrányai a hagyományos levelezéssel szemben

- Levelezés kliens oldali levelezővel (elve, ISP, SMTP, POP3)

- Levelezés böngészőprogrammal (Neomail)

- Ingyenes levelezőrendszerek (Freemail)

- Levelek titkosítása, aláírása (Kétkulcsos azonosítási rendszer)

- Egy kliens oldali levelező program (Outlook Express) használata

- Gyak.: Levélküldési feladat (csatolás, prioritás, titkos másolat)

20 Könyvtárak és dokumentumok

Jellemezze a könyvtárakat a tárolt dokumentumok alapján! Csoportosítsa a könyvtárban található dokumentumokat információ hordózó típusa és a dokumentum tartalma alapján! Mutassa be, milyen hozzáférési lehetőségeket biztosít a könyvtár egyes dokumentumokhoz! A kapott könyv segítségével mutassa be a művek azonosítási rendszereit, a könyv részeit!

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Kód
9.1.1 Könyvtár fogalma és típusai	a könyvtár funkcionális terei: szabadpolc, raktár és raktári rend	2 pont
9.1.2 Művek azonosítása	ETO, ISBN és ISSN szám	2 pont
9.2.1 Kiadványtípusok	periodikák, kézikönyvek; a könyv részei	2 pont
9.2.2 Nem nyomtatott dokumentumok	kazetta, diakép, videofilm, CD, DVD, mágneslemez	2 pont

1. Feladat: Tételcím megfogalmazása. Cél: Egy alapvető vázlat elrejtése a címben.

Használandó kifejezések: Ismertesse, mutassa be, sorolja fel, határozza meg, beszéljen, csoportosítsa, hasonlítsa össze, elemezze, stb.

2. Feladat: Tétel kidolgozása

A tételnél próbáljuk a lényegeges, több dokumentumban is megtalálható információt leírni. A kevésbé fontos anyagot a tétel végére háttér-információként tegyük.

3. Feladat: Értékelési rendszer kidolgozása: pl.:

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
9.1.1 Könyvtár fogalma és típusai	a könyvtár funkcionális terei: szabadpolc, raktár és raktári rend	2 pont
9.1.2 Művek azonosítása	ETO, ISBN és ISSN szám	2 pont
9.2.1 Kiadványtípusok	periodikák, kézikönyvek; a könyv részei	2 pont
9.2.2 Nem nyomtatott dokumentumok	kazetta, diakép, videofilm, CD, DVD, mágneslemez	2 pont

Minimum 4 maximum 8 soros táblázat (fejléc nélkül), összesen 8 pont.

4. Feladat: Tegyél fel 8 db kérdést a tételhez, ha lehetőség van a tételnél gyakorlati feladatra, akkor a 8-ból 2 legyen gyakorlati kérdés (számítógépen végrehajtandó)

Rákosi-korszak gazdasága [történelem]

Rákosi-korszak gazdasága

Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott

· Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza

· Élelmiszer-fejadag

· A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett

↓

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban.

1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították

USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése

1974: hároméves terv

1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

· ÁVH: Államvédelmi Hatóság

· Csak a párt vezetőinek volt alárendelve

· Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat

· Kényszervallatás

· Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok

· Vezetője: Péter Gábor

· Központja: Budapest, Andrássy út 60.

· Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták

· Kb. 40000 fogoly

· 100 db internálótábor

· Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy

· Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették

· Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)

↓

Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott

A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:

Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

· Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre

· Kulák = gazdag paraszt

-Vagyonfosztás

-Internálás

· Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni

Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették

· Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták

· Gyapottermesztés meghonosítása

· Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

· „vas és az acél országa” leszünk

· nehézipart erőltetett menetben fejlesztették

· Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet

· Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálingrád), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya

· Tervutasításos rendszer

· Munkaverseny-mozgalom

· A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

· elhanyagolták

Társadalmi következmény:

· Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent

· Ellátási gondok→1951-ben bevezették a jegyrendszert

· Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: Elfogadták az új alkotmány

· államforma: népköztársaság

· megszűnt a köztársasági elnök tisztsége→ Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)

· Elnöki Tanács:

· elnöke: Szakits Árpád

· törvényerejű rendeleteket hozott

· országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit

· megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége

· pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

· megszűnik az önkormányzatiság

· a párt utasításait hajtják végre

Anjouk [történelemAnjouk]

Anjouk

Tartományúri hatalom

Az Árpád-ház kihalása után az ország a tartományurak kezébe került. A kiskirályok megszerezték maguknak a főméltóságokat (nádor, vajda, bán), sajátjukként kezelték a királyi várakat, úgy gondolták, az ő joguk az új király megválasztása. A trónért az Árpád-házzal nőágon rokon dinasztiák versengtek: Anjouk, Premyslek, Wittelsbachok. Anjou Károly Róbertet támogatta a pápa, az itáliai bankárok és a magyar főpapság. András halálakor Károly nem tétlenkedett, egy kis csapattal Esztergomba sietett, ahol az érsek egy alkalmi koronával megkoronázta (1301). A tartományurak nem fogadták el a nélkülük hozott döntést, arra hivatkozva, hogy a koronázás nem a Szent Koronával történt. Károly megnyerte néhány tartományúr támogatását (Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin) és a 1307-es rákosi gyűlésen a főpapok és a nemesek támogatásával elfogadták magyar királynak. A gyűlésen Károly megerősítette a nemesek szabadságát, mely szerint nem lehet őket familiárisi szolgálatra kötelezni. 1308-ban Pesten királlyá választották, sokan innen számítják uralkodását (1308-1342). A király ügyes taktikával hol tárgyalva, hol harcolva, egymás ellen kijátszva a tartományurakat erősítette hatalmát. Kán Lászlótól tárgyalás útján szerezte vissza a Szent Koronát, melyért cserébe a vajdai méltóság megtartását ígérte. 1310-ben Székesfehérváron az esztergomi érsek megkoronázta a Szent Koronával, így teljes jogú magyar királlyá vált. Az 1312-es rozgonyi csatában legyőzte az Abákat. Ebben a harcban a papság, a nemesség és a polgárság is a király mögé állt a tartományúri hatalommal szemben. Csák Ugrin halálával a Délvidék harc nélkül került a király kezébe. Csák Máté 1321-es halálával az egész ország királyi fennhatóság alá került.

Királyi hatalom

Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, melyeket a továbbiakban az új bárók irányítottak. A bárók csak tisztségük révén irányítottak, tehát jövedelmeik nagy része a király kegyétől függött. Az új bárók részben régi családok oldalági leszármazottai voltak, részben felemelt nemesek voltak. A király korlátozta az egyházi hatalmat, a pápai jövedelmek harmadát lefoglalta az állam számára. A magyar haderőt a király hadserege, a bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkották. Támadó hadjáratok alkalmával a királynak fizetnie kellett a nemeseknek, ezért Károlynak növelnie kellett bevételeit.

Gazdasági reformok

Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Károly elsősorban a nemesfémbányászat fejlődését támogatta. A földek tulajdonosainak átengedte a bányabér (urbura) egyharmadát, így érdekeltté tette a birtokosokat a bányák megnyitásában. Jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A kitermelt nemesfémet a termelők kötelesek voltak nyers állapotban beszolgáltatni a felállított tíz pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte. A vert pénz 45-50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál. Károly jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett. Az új pénz értékállóságát csak úgy őrizhette meg, hogy szakított az évenkénti beváltással és a pénzrontással. E jövedelem pótlására bevezette a kapuadót (1336), melyet jobbágyportánként kellett fizetni, évente 18 dénár. Bevezette a harmincadvámot a kereskedelem megvámolására. Az országba behozott iparcikkekért (szövet, fegyver) főleg aranypénzzel fizettek, a század közepétől nőtt az élőmarha és a bor kivitele.

Külpolitika

Hatalmának megszilárdulása után aktív külpolitikát folytatott. Két fő célja: családja dinasztikus kapcsolatainak és Magyarország déli befolyási övezetének visszaszerzése. Jó viszonyra törekedett a cseh Luxemburgi és a lengyel Lokietek családdal. Feleségül vette Lokietek Ulászló lányát, Erzsébetet. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón megállapodott a két uralkodóval egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal kijelöléséről, ugyanis sértette érdekeiket Bécs árumegállító joga. Lokietek Kázmér megtette utódjának Károly idősebbik fiát, Lajost; kisebbik fiát, Andrást eljegyezték a Nápolyi trón örökösével, Johannával.

Nagy Lajos, a lovagkirály

I. Nagy Lajos 1342-ben hű bárókra és tele kincstárra támaszkodva kezdhette meg uralkodását. 1343-ban a Károly által kötött szerződés értelmében a nápolyi trónt Lajos öccse, András örökölte volna. Azonban a pápa, félve az Anjouk túlzott megerősödésétől megakadályozta András trónra kerülését. Lajos hatalmas összeget adományozott a pápa és a nápolyi királyi udvar elnyerésére. András elnyerte a királyi címet, azonban Johanna nem kívánt vele élni és megfojtatta. Lajos fegyverrel kívánt elégtételt venni, s családja számára akarta megtartani a nápolyi trónt. Két hadjáratban (1347-48, 1350-52) legyőzte ellenfeleit, de a pápa és a helyi erők ellenében nem tudta megtartani a távoli területet. Lajos Velencétől visszaszerezte Horvátországot és Dalmáciát, Károly politikáját folytatva délen kiépítette a bánságok rendszerét. Keleten a tatárok elleni védelem érdekében hűbéressé tette Moldvát, ahol 1345-ben legyőzte a tatárokat. Lajos keleti és nyugati politikájában is folytatta Károly elképzeléseit. Seregekkel támogatta Lokietek Kázmért. Kázmér halála után (1370) elfoglalta a lengyel trónt. Magyarország és Lengyelország között perszonálunió jött létre.

Törvényhozó

Az eredménytelen itáliai hadjáratok és a behurcolt pestis nyomán feszült belpolitikai helyzet alakult ki. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze. A törvények az Aranybulla megújításával a nemesség szabadságjogait biztosították (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak a haza védelmében köteles hadba lépni). Az ősiség törvénye értelmében a birtok nemzetségen belül apáról fiúra szállt, az elidegeníteni nem lehetett. Ez a rendelkezés egyrészt védte a nemesi birtokokat a nagybirtokkal szemben, másrészt a háramlási jog révén a fiúágon kihalt nemzetségek földjei a királyra szálltak. Ezáltal a király a magas halálozási arányoknak köszönhetően megújuló birtokrendszerhez jutott, amellyel újabb bárói réteget tudott felemelni. A jobbágyi terheket egységesen szabályozta (kilenced), ami meggátolta a jobbágyok vándorlását a kedvezményeket ígérő földesurakhoz.

Társadalom

A 40-50 ezer főt számláló magyar nemesség korántsem volt egységes. Vezető csoportját a 35-40 családból álló bárók képezték, akik vezető tisztségeket töltöttek be. A nemesség és a jobbágyság kialakulása a 14. századra befejeződött. A nemesség nagy része közép- vagy kisbirtokos volt. A jobbágyok apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásuk alapja a telek volt, mely belső (ház, kert) és külső (szántó, rét, erdőrész) telekből állt. A szántót minden évben máshol jelölték ki (nyomáskényszer). A földesúri birtokon alakultak ki a mezővárosok, melyek lakói a földesúri terheket egy összegben fizethették ki, és saját bírót választhattak. A lakosság továbbra is döntő mértékben mezőgazdasággal foglalkozott de már éltek itt kézművesek, s jelentős volt a kereskedelmi forgalom. Emelkedett a városok száma, Buda árumegállító jogot kapott. A szabad királyi városok csak a király alá tartoztak, hasonló kiváltságokat élveztek, mint a nyugat-európai társaik. A városok létszáma elmaradt a nyugati városokétól, megjelentek a céhek.

Az utódlás gondjai

Károlynak több gyermeke is született, azonban a 70-es évekre meghaltak és Lajosnak csak lányai voltak. Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz, Hedviget egy Habsburg-herceghez adta feleségül.

A KÖZÉPKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA, GAZDASÁGA, TÁRSADALMA[történelem]

A KÖZÉPKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA, GAZDASÁGA, TÁRSADALMA

Kialakulásának háttere:

A második nagy társadalmi munkamegosztás, azaz a kézműipar és a mezőgazdaság különválása társadalmilag és lokálisan.

Városalapító tényezők:

- földrajzi tényezők: fontos kereskedelmi utak találkozásánál; folyami átkelőknél; sík- és hegyvidék találkozásánál; egyházi és királyi székhelyek közelében; forgalmas helyen.

- gazdasági tényezők: az ipar és a kereskedelem központja.

Céhes ipar:

feudális iparszervezeti forma. Az azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezete.

- feladata: - a külső és a belső verseny kizárása.

- részt vállaltak a város védelmében

A versenyt nagyon szigorú céhszabályokkal zárták ki:

- megszabják a felhasználható nyersanyag mennyiségét és minőségét.

- megszabják az alsó árat.

- megszabják a felső munkahatárokat.

- megszabják az inasok és a legények számát

- megtiltották a reklámot és a másik portékájának ócsárlását.

- megnehezítették a mesterré válást.

A céhek jellemzői:

- a céh irányítója a céhmester, az ő irányítása alatt dolgoztak a legények és az inasok.

- nincs munkamegosztás, a mester is dolgozik.

- jó minőség, magas ár.

Fő céhesipari központok:

Flandria: posztóipar

Dél-Németország városai: bányászat, fémfeldolgozás

Észak-Olaszország: posztóipar, selyemszövés

A városok társadalma

A városok lakói a polgárok (a két alapvető osztály - a nemesség és a jobbágyság – között elhelyezkedő társadalmi réteg).

A polgárság nem egységes, hanem tagolt. Csoportjai:

1, patríciusok: gazdag kereskedők, a városok vezetői.

2, a céhes kézművesek: részt vesznek a város vezetésében.

3, plebejusok: polgárjoggal nem rendelkező szegény, nincstelen elemek. Cselédek, napszámosok, inasok.

A városok harca az önállóságért

Háttere: a városok eredetileg a földesúri birtokokon alakultak ki.

Célja: megszabadulni a feudális függéstől, kizsákmányolástól.

A szabadság kivívására sok város önálló szervezetet, ún. kommunát hozott létre.

(kommuna: a városlakókat tömörítő szervezet)

A harc első eredményei:

- elérték, hogy csak évi egy összegben adóztak.

- saját bírát választhattak.

A harc eredményei:

- csak a királynak adóztak, a földesúrnak nem.

- saját önkormányzatuk lesz.

- pallosjoguk lesz.

- számos gazdasági jellegű kiváltságot kapnak, így pl. árumegállító jog, vámmentesség, vásártartás joga.

A siker záloga: a királyi támogatás: a király segít a polgároknak a földesurakkal szemben, akik ezért cserébe segítik a királyt, mivel a nagybirtokosok a királyi hatalom meggyengítését szeretnék elérni. Így a polgárság a király támasza lesz.

Ez a városfejlődés csak Nyugat-Európára jellemző, Kelet-Közép-Európában mezővárosok jönnek létre.

A igazi város és a mezőváros összehasonlítása

IGAZI VÁROS		MEZŐVÁROS
önállóak, saját önkormányzattal bír	jogállás	földesúri tulajdonban van
pallosjoga van		földesúri igazságszolgáltatás alatt áll
ipar, kereskedelem; polgárok	lakói	mezőgazdasági jell.; parasztpolgár
csak a királynak adózik	kiváltságai	évi egy összegben adózik
pallosjoga van
árumegállító jog vámmentesség kőfallal veheti körül magát vásártartási joga van

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei[történelem]

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei.

- Az első világháború első éveiben a Monarchia megítélése kedvező. Az antant az európai erőegyensúly tartópillérének gondolta, mely stabilizálja a hatalmi viszonyokat Európa közepén és a Balkánon, valamint megakadályozza Oroszország előretörését és a Német Császárság hegemóniáját.

o 1917 február 23. Oroszországban megdől a cárizmus, Leninék hatalma még igen ingatag, a nyugat már nem tart tőle, így a Monarchiára már nem volt szükség Oroszország ellen.

o IV. Károly 1918 májusában megállapodást köt II. Vilmossal, melyben az osztrák-magyar hadsereget alárendeli a német vezetésnek.

- Így a Monarchia kompenzációs szerepe mind a két kulcsfontosságú helyen megszűnik, ezért megítélése az antant által jelentősen romlik. 1918 tavaszától egyre inkább a Monarchia felbontását támogatták több kisebb, jobban irányítható államra.

- Ezt a tervet jelentősen segítette az a tény, hogy a Monarchia etnikailag rendkívül megosztott, és egyre erősödnek a nemzetiségeken belül a szeparatista nézetek. A Birodalom egész területén megszületik az igény nemzetállamok létrehozására. (Amennyiben ez megvalósul, a Monarchia már nem képes működni).

o 1918. ápr 18-án a nemzetiségek kongresszust tartanak Rómában, ahol kimondják, hogy nem szándékoznak a Monarchia keretei közt élni. Kidolgozásra kerülnek az elszakadási programjaik, és mivel az antant már támogatta törekvéseiket, közeledés indul meg..

o A magyar belpolitikában a kiegyezés(1867) óta meglévő függetlenségi törekvések sem erősítették a dualista államot.

- A háborús kimerültség miatt sem anyagi sem emberi erőforrás nem állt rendelkezésre a szétbomlás megállításához. Az országban egyre nagyobb a háborúellenes hangulat. A városokban sztrájkok, éhségtüntetések törnek ki. Az egyre gyakoribb rekvirálások miatt a parasztság is szembefordul az államhatalommal. A Monarchia közel 4 millió katonával vett részt. Ebből 1 millió halott, másfél millió hadifogoly lett. A legnagyobb áldozatok az orosz (Galícia) és az olasz (Isonzó) frontokon voltak. Katonalázadások indulnak meg, egyre felgyorsul a hadsereg felbomlása.

- IV. Károly egy utolsó kétségbeesett kísérletet tesz a Monarchia megmentésére. 1918. okt 17-én nyilvánosságra hoz egy császári manifesztumot, melyben a Monarchiát szövetségi állammá nyilvánítja:. „minden néptörzs” nemzeti tanácsainak vezetésével létrehozza saját nemzeti államát, amelyek államszövetségben működnek. A nemzetiségek már nem érik be ennyivel. Teljes önállóságot akarnak, nem fogadják el a manifesztumot.

- Az utódállamok gyorsan szerveződtek, melyeknek létrejöttéhez az antant minden támogatást megadott.
Az új utódállamok:

- Lengyelország (okt.7),

- Csehszlovákia (okt.28),

- Horvátország, Szlavónia, Dalmácia (okt.29) -> Szerb-horvát-szlovén királysággá alakult

- Bosznia (okt.31)

Közben a Monarchián belül is forradalmi válság alakult ki.

1918.okt.17-én Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elveszítették a háborút.

1918.okt.24-én három jelentős elenzéki pártból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács.

Tagjai:

- A Függetlenségi és a 48-as Párt (Károlyi párt 1916 júl)

- Az Országos Polgári és Radikális Párt (Jászi Oszkár)

- A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Vázsonyi V)

A Magyar Nemzeti Tanács programja:

- a háború azonnali beszüntetését, és- általános és titkos választójogot követeletek - annexió nélkül- földreformot és szociálpolitikai reformot hírdettek nemzetiségi önrendelkezést akartak, hogy biztosítható legyen a demokratikus Magyarország területi épsége.

A MNT megalakulásakor Wekerle Sándor miniszterelnök lemondott. A király (IV. Károly) azonban nem volt hajlandó Károlyi Mihályt kinevezni miniszterelnökké, ezért 1918.okt.28-án hatalmas tömeg indult a budai várba, hogy a király megbizottjától, József főhercegtől kierőszakolják Károlyi miniszterelnökségét, és a MNT elismerését. A Lánchídnál azonban a rendőrség feltartóztatta a tömeget. Október 30.-án újabb tüntetések zajlottak, a Keleti-pályaudvaron bevagonírozott katonák is csatlakoztak a résztvevőkhöz. Az éjszaka folyamán győzött a forradalom. Október 31.-én Károlyi Mihályt kinevezték miniszterelnökké. A kormány november 1-én felmentést kapott a királynak tett esküje elól, és a Nemzeti Tanács előt tett esküt. Ezzel kinyílvánították az Ausztriától való elszakadást.

Ezután IV. Károly november 11.-én az ECKARTSAU-i nyilatkozatában lemondott Német-Ausztria államügyeinek intézéséről => nov. 12.-én kikiáltották Ausztriában a köztársaságot. Nov. 13.-án hasonló nyilatkozatot adott a magyar parlamentnek => nov. 16.-án kikiáltották Magyarországon is a köztársaságot.

Évszámok:

1917.febr.23 ----------- cárizmus összeomlása Oroszországban

1918.ápr.8 -------------- nemzetiségi kongresszus Rómában

1918.okt.17 ------------ IV. Károly manifesztuma

1918.okt.24 ------------ Magyar Nemzeti Tanács

1918.okt.28 ------------ lánchidi csata

1918.okt.30/31 ------- őszirózsás forradalom

1918.nov.1 ------------- Károlyi miniszterelnök lett - elszakadás Ausztriától

1918.nov.11 és 13 -- IV. Károly eckartsaui nyilatkozatai

1918.nov.12 ----------- Ausztria köztársaság

1918.nov.16 ----------- Mo. köztársaság

Manifesztum = nyilatkozat

Föderáció = szövetség

Annexió = a katonai megszállás után egy terület közigazgatási beépítése egy másik államba