Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése.
Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű).
A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:.
glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:
interlineárisak – tehát két sor közé írták és
marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat.
A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár 1604-ből.
Az egynyelvű szótárak csoportjai:
1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)
2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)
3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)
4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)
5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)
6. szinonimaszótár
7. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)
8. helyesírási szótárak
1. Értelmező szótárak
Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, (szó, szófaj, nyelvi réteg, jelentések, szószerkezetek az illető szóval) idegen szóval megadják, szinonimákat közöl.
Története: 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.
- Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.
- Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.
- Országh László- Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára. 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését.
- az előző rövidített változata: Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor- Kovalovszky Miklós) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz.
A legújabb: Magyar értelmező kéziszótár Szerk. Juhász József et al. Budapest: Akadémiai. 2006. ISBN 963 05 8024 1 A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.
A szócikk felépítése: címszó, gyakorisági szám (a címszó előfordulási gyakoriságát jelzi 1-5 között, az 1=gyakori) szófaj, alapjelentés (1.), milyen nyelvi rétegbe tartozik – ez rövidítve; az alapjelentés értelmezése, példa, 2-3 vagy több mellékjelentés, értelmezés.
2. Tájszótárak
A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.
a, Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.
- Magyar tájszótár T.SZ. 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.
- Szinnyei József: Magyar tájszótár M.T.SZ. 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.
- Új magyar tájszótár U.M.T.SZ. 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.
b, Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:
1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti
2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.
- Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.
- Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.
- Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.
További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.
Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében 1950-.
3. Történeti szótárak
Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.
- Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.
- Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.
- Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.
A korai szövegek pótlására:
a, Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.
b, Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.
c, Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár
4. Etimológiai szótárak (fontos)
Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.
Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.
- Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.
- Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai
- A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.
Egyesíti a történeti és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó forrását, előfordulását (különböző alakjait, előfordulási helyét, idejét), német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre. A szócikk második részében pedig a származását fejti ki, ill. a jelentésebeli összefüggésekre is utal.(fontos)
5. Írói szótárak
Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.
pl. írói szótár
abrosz f. (3) + jelentés + verscímek
- 715/6 – sor – ez a kritikai kiadásban jelölt lapszám
- ritm. halm. szimb. – erőteljes ritmus, halmozás, szimbólum
- Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.
Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.
- Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.
6. Sajátos rendeltetésű szótárak
- Helyesírási tanácsadó szótár
- A magyar nyelv szóvégmutató szótára
- Régi magyar családnevek szótára
- Szólás, közmondás, szinonima szótárak
- Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.
- O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény
Mi fán terem?
- O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.
- Szinonimaszótár: a rokon értelmű szavakat adja meg, vagyis egyetlen fogalom rokon értelmű szavait, kifejezéseit szerepelteti a szócikkben. A szavak, kifejezések mellett zárójelben szerepel a stílusminősítés, vagyis közli azt is, hogy a kifejezés melyik stílusrétegbe tartozik, ill. milyen stílusárnyalatú.
12500 címszó és több mint 30000 rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz.
Értelmezési feladatot nem tölt be, csupán csúcsos zárójelben utal a címszó és a szinonima közötti értelmi illetve használatköri különbségre.
Szócikkei címszótól címszóig tartanak, vastag betűs szedés különbözteti meg őket.
8. Helyesírási szótár
Három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató
Akadémia Kiadó és Osiris Kiadó is adott ki, jelentős a különbség, folyamatban a helyesírás reformálása, új szótár kiadása.
Az egynyelvű szótárak ismerete
A magyar nyelv értelmező szótára:
1959 és 1962 között jelent meg,
7 kötetből áll
Magyar értelmező kéziszótár:
1972-ben jelent meg,
Az előbbinél gazdagabb szókinccsel rendelkezik (70000 címszó)
A 2003-ban átdolgozott kiadásban már 75000 címszót találunk
Magyar tájszótár:
A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze.
19 sz. végén és a 20. sz. elején jelent meg
80000 szóadatot tartalmaz
Új magyar tájszótár:
1950-ben jelent meg az előző folytatásaként
4 kötetet tartalmaz
1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára:
1967-ben jelent meg
A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja.
4 kötetből áll (3+1 kiegészítő)
Az egyes szócikkek élén szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó nyelvi életútját
Idegen szavak és kifejezések szótára:
A magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg
Magyar szinonímaszótár:
Segít fogalmazáskor
1998-ban jelent meg iskolai változata Szinonímaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár
Magyar szólások és közmondások:
A szólások és közmondások jelentését adja meg
Ó Nagy Gábor
Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvművelő kéziszótár:
Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel foglalkozik
A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár:
11. kiadás, helyesírásunkkal foglalkozik
Szaknyelvi szótárak:
Egy-egy szakma nyelvét foglalja össze
