Friss tételek
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pedagógia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pedagógia. Összes bejegyzés megjelenítése

AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS LÉTREHOZÁSÁBAN MO-ON

Szt. István → kereszténység szükséges az európai nemzetek közé tartozáshoz → egyházi iskolák létrehozása → klerikusképzés (egyházi + világi értelmiségiek)
Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent Márton hegyi kolostor (későbbi Pannonhalma)→ iskola is működött itt, leendő szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük sokan váltak Szt. István segítőivé. (Egyéb kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor → volt oktatás, de alacsonyabb szintű)
Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa (érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár (püspökségek)
Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter Magiszter. Tananyag: írás, olvasás, magasabb egyházi műveltség (grammatika, diktámen, kompútusz)
Lelkészképzés másik módja: falusi papok átadták tudásukat a köréjük gyűlt fiúknak, őket a püspök később pappá szentelhette
XI-XII. sz.: feudális birtokosok helyzete megerősödött → szolgasorúak tanulási lehetőségeit megváltoztatták → Könyves Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus, ha a földesúr arra engedélyt ad.
XI-XIV. sz.: Székesegyházi iskolák megerősödése
Tananyag: alapkészségek, latin grammatika, diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek
Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek az iskola számára; többiek pénzben vagy természetben fizettek
Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük nyugati mintára történt → udvari klerikusok nevelték a trónörököst. Tananyag: vallástörténet, grammatika, latin szövegek, testedzés, kardforgatás. Jelentős: világi-lovagi műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk
XIV. sz.: külföldön már egyetemek alapultak. Mo-on 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított, majd Óbudán is lett egy 1395-ben. Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává alakultak át hamarosan.
ÓKORI KELET NEVELÉSI FELFOGÁSA
Egyiptom
Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan, változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök normák megtanítása, az istentől származó igazság megismertetése. A gyereknek minél előbb felnőtté kell válnia, a felnőttek életszabályai szerint kell élnie.
Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran járkálnak.
A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt tanultak→ bensőséges kapcsolat az uralkodó és közeli alattvalói között.
Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás
1. Írnokképzés: nagyon megbecsült foglalkozás az írnoké. Feladatai: adminisztráció, bérkifizetés, levélírás, irodalmi művek másolása. Az írnokok tanítottak → írnokképző: utánzással, gyakoroltatással tanítottak. Tananyag: számolás, mérés, csillagászat, földrajz, vallás.
Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa → felemelkedés lehetősége a papság zárt kasztjába → hatalom birtoklása
Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át → motiváció a verés és a lábak megkötözése volt
olvasás: kántálva ismétlés, szövegek bemagoltatása
erkölcsi szabályok: értelem nélküli magolás
2. Segédként szakképzés (több éven át)
3. Papi szemináriumok (nagyobb városokban)
4. Orvosiskolák
5. Apródszolgálat a fáraó udvarában (legelőkelőbb gyerekek)
India
Kasztrendszer alakult ki (Dravidák + indoeurópai törzsek):
1. papok (brahmanák)
2. katonai előkelők (kszatriják)
3. árja közrendűek (vaiszák)
4. őslakók + szegények (páriák)
Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek)
1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok, szertarások szövegei
2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete
4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány ismerete
Az egyes kasztok más módon tanultak:
Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart, memorizálás módszerrel, tanítónál laktak 4-5 hónapig, büntetésként hideg fürdőt és éheztetést használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs, csillagászat, filozófia
Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok katonai gyakorlat volt, tanultak: hadászat, kormányzás, törvények, mezőgazdaság, kereskedelem
Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget tanultak a rokonoktól, írást, olvasást, számtant tanultak
Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert passzívan elutasítják, cél a tömegek művelése → buddhista papok terjesztették az írást! A buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-20 éves korig tanultak a diákok, világiak is tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának megteremtése volt
Kína
Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok kultusza jellemzi, a gyerekeket a régiek iránti alázat és feltétlen tekintélytisztelet szellemében, engedelmességre nevelték. Az egyes tisztségekhez, rangokhoz több vizsga kell → először alkalmazták a vizsgarendszert.
• Alapiskolák (falvakban vándortanítók, városokban a kormány iskolái): 5-10 éves korig, csak fiúk tanulhattak (lányok magántanárhoz jártak), vizsgát kellett tenni, vegyes életkorú osztályok, módszere a szövegek memorizálása.
• Középfok (járási, tartományi isk.): 10-14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon (szent könyv) → Konfucius gyűjtötte össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi beleélés képességének kialakítása
• Felsőfok (állami tisztségviselők – mandarinok – képzése): 4 klasszikus könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú vizsgarendszerre
Vizsgarendszer:
• Alapvizsga: 2-3 évenként rendezték a kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás → Virágzó tehetség cím → hivatalt nem kaphatott a vizsgázó
• Középfokú v.: tartományi hivatal rendezte 4-5 évente → Kitűnő tehetség cím + magas hivatali tisztség
• Felsőfokú v.: birodalmi hivatalok rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga → Legkitűnőbb tehetség cím + legmagasabb hivatali tisztség
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVELŐDÉSI VISZONYAI
Homéroszi kor
Heroikus emberideál→ Homérosz / Íliász : a kor elsőszámú tananyaga → példamutatás, szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára (felolvasták nekik, nem tudtak olvasni). Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés.
Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás, bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet maga az iskola, fontos az élő példák szerepe. Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya. Fiúk később harcoltak és népgyűlésre jártak.
Spárta (K.e. VIII-IV. sz.)
Hatalom a katonai arisztokrácia kezében →katonai rendőrállam
Nevelés célja: állandó harci készenlétre felkészítés, az uralkodó osztály megvédése az őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél: egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság létrehozása. A vezetők megszabták, kivel házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona volt → Tajgetosz!!!
Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták, erőpróbák voltak, csoportos nevelés (7 évesen a fiúk táborba kerültek), testi nevelés az elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem bűn, csak ne kapjanak rajta. Írás, olvasás, számolás nem fontos, csak a világos beszéd. A nevelés központja: hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség, idősek tisztelete.
A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor megházasodhattak, de 30 éves korig a kaszárnyában éltek. Ezután hazaköltöztek, de 60 éves korig hadkötelesek voltak.
Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás, fegyverhasználat (a gyerek erős testben foganjon + a férfiak távollétében a nők a védők)
Athén (K.e. VI-V. sz.)
Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó harckészültségre → cél a harmonikus ember létrehozása
A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész, Drakón, Szolón (államférfiak)
Mindenki tanulhatott, de volt tandíj → tehetősek tanultak leginkább.
Fontos: szakmai műveltség (mesterség) + általános műv. (erkölcsi tanítás csecsemőkortól kezdve)
Iskolarendszer: 7 éves kortól magántanítókhoz járnak.
Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai – irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés
• Grammatikai iskola: alapkészségek, nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése, magolása
• Kithara iskola: zenetanítás (utánzással), táncoktatás
• Palaisztra: torna, testgyakorlás, különféle sportágak (ép testben ép lélek – elve)
• Gümnaszion: magasabb szellemi tanulmányok, idősebbek sportoltak itt, később könyvtár és előadóterem is lett.
Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének formálása. A tanító odafigyelt a gyerek magatartására is, motivációként az esztétikumot használták, nem fizikai fenyítést.
Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336-30)
Új iskolatípusok, a régiek megújítása:
1. Elemi iskola: 7-14 éves korig, olvasás, írás, számolás. A tanító pénzért tanított, bármely írni és olvasni tudó ember lehetett tanító.
2. Grammatikai iskola: középfokú iskola, sokoldalú tanítási módszerek, klasszikusok tanulmányozása, házi feladat: fogalmazás. A szónoklat tudományát előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia), zeneelmélet
3. Gümnaszion: testi és szellemi tanítás is!, kulturális központ: könyvtár + előadások
4. Filozófiai iskola: felsőfokú oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött. Tananyag: általános filozófiatörténeti bevezető + a bölcs saját nézetei, vitakészség fejlesztése
5. Orvosi iskola: Hippokratész műveinek oktatása
6. Retorikai iskola: szónokképzés
Platón
Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott:
Célja nem az egyén, hanem az állam boldogsága
• Állam c. művében a társadalom osztályai: filozófusok, katonák, kétkezi munkások. Az állam akkor boldog, ha köztük összhang van.
• Az egyén helyét a társadalmi rendszerben lelki alkata határozza meg.
Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők alkalmasak az állam vezetésére. A törvények betartásán őrködnek.
Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok, a filozófusok segítői, védik az állam területét. Tagjai a család- és vagyonközösségben élő nők és férfiak.
Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk a társadalom működését biztosító anyagi javak előteremtése.
• Filozófusok nevelésének elvei: csak megfelelő meséket hallgathatnak, a drámák a jellemet változékonnyá teszik. A zene milyensége is fontos → a fuvola tilos. A testi nevelés fontos, de ne legyen egyoldalú és mértéktelen. Homérosz helyett himnuszokat és magasztaló énekeket hallgassanak.
20 évesen: matematika 10 éven át
30 évesen: dialektika 5 évig
35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év
50 évesen: állami vezetői tisztség vállalható
Arisztotelész
Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény → szoktatással, szellemi erény → tanítással)
Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan, irodalom, zene, rajz, sport. A zene fontos, levezeti az indulatokat, megtisztítja az erkölcsöt – de csak a líra megengedett. Fontos az állam szabadsága, a nevelést társadalmasítani kell. Szerinte minden szabad polgár számára biztosítani kell az oktatást. Az erkölcsi törvényeket nem csak ismerni, hanem gyakorolni is kell.
ÓKORI RÓMA NEVELÉSI RENDSZERE
Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése. Eszmény: Vir Bonus → gyakorlati és hazafi tevékenységek biztos tudója
1. Törzsi nevelés kora (i.e. VI. sz-ig)
Nincs intézményes nevelés, csak a család, katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya nevelte a gyereket hagyományokra, vallásra, fegyelemre. Ezután az apa tanította írni, olvasni, számolni, a XII táblás törvényre, a gyakorlati élet szabályaira. Cél a bátorság, virtus megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk apjukkal a Fórumon tanulták a politikát. A katonaság is szerepet kapott a tanulásban.
2. Hódítások kora – intézményes nevelés kialakulása (i.e. I. sz.-ig)
Találkozás más népek kultúrájával → asszimilálódás
Görög kultúra hatása: magániskolák megjelenése
Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás, számolás. Tandíj van. 2-4 év képzési idő, napi 6 óra tanulás. Játékos módszer, gyakori jutalmazás, de erős szigor. Minden városban volt ludus.
Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-12 éves fiúk járnak ide. Tananyag a görög nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-Itáliai görög magántanítók oktattak itt.
Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag közéleti ismeretek és szónoklattan. Rómába települt görög rétorok vezették az iskolát.
3. Császárság kora – iskolarendszer szétterülése (i.sz. 500-ig)
Az állam felismerte az oktatás jelentőségét és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt birodalom közigazgatásának irányításához kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult az egységes, provinciákat is magába foglaló oktatási rendszer.
Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika), tudományos (aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet).
Megváltozott a görög művészetekhez való viszony, divat lett a görög kultúra.
Érdekesség: a gimnasztika és a zene hiányzik a római nevelésből.
Quintilianus pedagógiája
Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári udvarban. A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége, 20 éven át tanított, majd megírta a „Szónoki képzés 12 könyve” című művét.
• A gyerek tanítását már egész kis korban el lehet kezdeni
• Nincs olyan, akit ne lenne érdemes tanítani
• A gyerekkel foglalkozó személy legyen művelt, szép beszédű
• ’Játék legyen a tanulás’→ olvasást és görög nyelvet már iskoláskor előtt el lehet kezdeni tanítani
• Előnyben részesíti az iskolai oktatást az otthonival szemben
• Elutasítja a testi fenyítést
Egyházi iskoláztatás Mo-on
X. sz. vége: Benedek-rendi szerzetesek eljutottak hozzánk is, kolostorokat alapítottak. Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is működtettek.
1. Kolostori iskolák
Tanulás mindenki számára lehetővé vált. Elindult az olvasástanulás első nagy hulláma. A nagy kolostorokban volt Belső iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső iskola (világi papok és nem papnak készülők számára)
Tananyag: olvasás és egyházi énekek
A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostori közösségből és püspökként vagy állami tisztségviselőként dolgozott. Ehhez magasabb szintű klerikus műveltségre volt szükség. A klerikusok egyházi rendbe tartozó, az államigazgatásban értelmiségi funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is.
VIII. sz. végére Nagy Károly frank uralkodó létrehozta az egész birodalomra kiterjedő iskolarendszert: Kolostori, káptalani, plébániai iskolák voltak. Plébániai iskola: plébániával rendelkező településen volt ilyen, alapvető klerikus ismereteket oktattak. A kolostori és székesegyházi iskolák a területi központokban voltak, magasabb szintű oktatást biztosítottak.
A IX. sz. során kialakult a mai oktatási rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak meghatározott tananyag, tanmenet alapján, tankönyvekből.
Új tananyagrendszer: klerikus tananyag = 7 szabad művészet, akik többre akarják vinni, azok tanulnak grammatikát, kompútuszt, diktáment is.
2. Plébániai iskolák
Nagy Károly alatt az uralkodó osztály széles körben akarta terjeszteni az egyház tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért alakultak a plébániai iskolák, melyekben a falvak tehetséges fiait tanították olvasni és egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi plébánosok. A legalacsonyabb néprétegek számára a XVI. sz.-ig nem voltak iskolák.
3. Székesegyházi iskolák
Egyházi központokban hozták létre, papi műveltséget adtak. Rendszeres volt az oktatás. A tanulók a scolarisok voltak, énekeltek a templomi kórusban is, később pap lett belőlük.
A XI-XII. századtól az egyház jogainak védelméért a káptalani iskolákban már magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak. Kialakult a klerikus műveltség hármas rendszere: alapfok, középfok, majd speciális tudományok.
• Alsó fokú ismeretek: olvasás, éneklés
• Komplex alaptudományok: kompútusz, diktámen, grammatika
• Önálló szaktudományok: orvostudomány, egyházjog, filozófia, teológia
VILÁGI NEVELÉS FORMÁI
A középkor a rendi tagozódás kora: papság (tudományok művelői), katonák / polgárok (szabadok), jobbágyok (nem szabadok)
1. Lovagok nevelése
Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies férfiak nevelése → testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum fontos. Jellemző a spártai értékek tisztelete.
Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a főnemesek gyerekei, miután otthon megtanulták az erkölcsi, vallási, fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak tovább a valós életből.
A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal, zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak.
7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás, vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés
Az egyház is támogatta a lovagok intézményét → az ifjakat 20-22 évesen avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr.
Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben megtanultak mindent a várúrnőtől: gazdálkodás, pénzügyek, betegápolás, harcászat. Maradék idejükben éneket, táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak kevesen tudtak.
2. Városi polgárság iskolái
A városi plébániai iskolák tananyaga átalakulta a kereskedő, iparos és hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve.
Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az összes csoportot), segédtanító (idősebb diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták), kántor (nagyobb városokban: énektanítás, templomi szolgálat szervezése)
A rektor a plébános felügyelete alatt állt, fizetését az egyháztól kapta, esetleg a városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás: jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés. Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg vállalkozott legtöbbször.
3. Céhes nevelés
Kézművesek képzése → bognár, varga, stb.
Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás után lehetett tenni, ezt követően önálló céhet alapíthatott az ember.
HUMANISTA PEDAGÓGIA FŐ VONÁSAI
A humanista mozgalom az antik szerzők műveinek újrafelfedezésével indult. Ennek oka, hogy szükség volt jó beszédkészségű emberekre, akik közszolgálati és egyéb magasabb funkciókat töltöttek be. A kifejező beszéd elsajátításában az antik művek segítettek. A humanisták is hittek az esztétikai élmény jellemfejlesztő hatásában.
Pedagógia: új felfogás → a reneszánsz embernek a korábban tiltott dolgokat is meg kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fr.o-ban 16 db), ez kihat a kulturális fejlődésre. (Villon: egyetemek kritikája)
Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az élet szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a pénzpiac → ez nekik jó), egyházi körök (kezdi érdekelni őket az evilági élet értelme)
Nevelés kérdései:
Mi a földi élet értelme és tartalma?
Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e túlvilágról szóló történetek?
Mi az erény és a bűn? → Új felfogás: élvezni kell az életet, nem böjtölni.
Humanista nevelés tételei:
A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a szépet, becsülje a művészeteket
Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot → kitekintés az égboltra!
Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos
Szabad gondolkodás → a hittudósok műveit ismerni kell, de nem kell egyetérteni, lehet őket értelmezni, magyarázni is.
Testkultúra fontos → tánc, sport tanulása
Szeretni kell a természet szépségeit.
A társasági élet is a kultúra része.
Új emberkép: felszabadult, nyitott ember → Új nevelési rendszer: tanár és diák kapcsolata megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége.
Iskolarendszer:
A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak a Bibliát olvassák, hanem antik filozófiai műveket is.
Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó, közép, felső fok)
Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)
Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3 szintűek, 3. szinten világi műveket tan.
Iskolai színjátszás → diákok + tanárok írják, játsszák a darabokat.
Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai Kódex)
Nagy humanista Gondolkoldók
Rotterdami Erasmus
Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen irányú műveit két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei tartoznak. A másik csoportba pedig a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezései sorolhatók.
"A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere” című tanulmánya 1512-ben jelent meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket.
"A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése" címmel 1529-ben írt értekezést. Ebben mintegy foglalatát adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb vonásainak.
A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. A gyermekkor ugyanis a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények elsajátíttatása útján. A gyermek utánzással sok mindent megtanul. A szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja azokat, akik gyerekeiket rosszul megválasztott házitanítóra bízzák.
Erasmus - akárcsak Quintilianus - az intézményes nevelés híve, de a durva iskolamestereket kritizálja.
A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között.
1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő magatartásáról" írott illemtankönyve, úri családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem a néptömegek számára írta műveit, hanem a szellem elitjének. Könyveinek nyelve a klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A nemesek közé számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét, szellemét.
A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A gyermeknek egyrészt el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait; ezzel párhuzamosan meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at.
A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a jövendő felnőtt élethez szükséges praktikus ismeretanyagot is birtokba kell vennie.
Már kora gyermekkorától kezdve meg kell ismerkednie az illendő magatartás elemi normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani a helyes, a "civilizált" viselkedés belső ösztönzőit, habitusát.
Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. A középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a durvaságtól, a neveletlenségtől. A "jól nevelt gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik a káros hatásoktól való megóvás, a rossz példa elhárítása. Mindez a megalázó testi fenyítést elutasító szeretetteljes nevelői magatartással párosul.
Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.
Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia familiara (1522-1524). Erasmus ebben a művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír.
Montaigne
Francia történész, jogász. Nézetei:
• Önálló gondolkodásra kell megtanítani az embert.
• Az értelmes tanulás a fontos, nem kell mindent egyből elfogadni.
• Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.
• Szélsőséges nevelési módszerek elutasítása
• A nevelés alapja a világ megismerése legyen (pl. földrajzot utazás közben tanulják)
Mórusz Tamás
Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés…
A munkában egyenlően vegyen részt mindenki
Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell
A szellemi javak mindenkit egyenlőképp illetnek meg
A népet anyanyelvén kell tanítani
A földi örömök a fontosak, a vallási előítéleteket elutasítja.
KÖZÉPKORI EGYETEMEK
XII. sz.-ban létrejött az Universitas (tanárok és diákok egyesülete), a mai egyetem őse. Az intézményt Studium Generale-nak nevezték. A legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban.
1. Párizsi tipusú egyetem (Sorbonne)
A középkori egyetem prototipusa volt, 4 karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog, orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette a külföldi diákok alapismereteit). A stúdium 6 évig tart, a 2. év végén baccalaureatus vizsga, a 6. év végén doctoratus. Magas szintű teológusképzés. Rektor az egyetem vezetője, a fakultások élén a dékán áll. A rektort a tanárok választják maguk közül, de az egyházi hatóság erősíti meg tisztségében.
A párizsi egyetem a filozófiai alapú teológia művelésével lett híres. Skolasztikus dialektika módszerével tanítottak (tétel rövid megfogalmazása, ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés és indoklása)
Francia, angol, német egyetemek ilyenek voltak.
2. Bolognai típusú egyetem
A rektort az egyetemisták választják maguk közül → Csak klerikus lehet, nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös, megbízható, igazságos. A rektor adományozott tanítási jogokat. Fegyelmi ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a doktorrá avatás szertartásosan történt.
A Bolognai egyetemen a jogi kar vált ismertté, a római jogra alapozott világi jogot dolgoztak ki a professzorai.
Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol egyetemek de a Krakkói is.
Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett híres, Hippokrátesz és Galénos művei alapján oktattak, arab orvosok kiegészítő tanításaival.
FELSŐOKTATÁS KEZDETE MO-ON
• Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király alapította Pécsett, 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött.
• Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben létesült egyetem, minden karon megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi egyetemmel → vendégprofesszorok. 1414 utánról már nincs adat az egyetemről.
Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolákból fejlődött ki, de nem tudtak megerősödni, így káptalani iskolaként működtek tovább.
• A következő egyetemet Mátyás alapította 1465-ben, Vitéz János nagyváradi püspök buzdítására, Pozsonyban. Vitéz J. lett az egyetem rektora is. A filozófiai és teológiai fakultást fejlesztették magas szintre, de a másik kettő is kiépült. 1470-ben V.J. összeesküvést szervezett Mátyás ellen, elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is vége lett.
• 1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati jezsuita egyetem: egyházi szellemiség, 2 fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi kar is volt.
• 1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre telepíti Mária Terézia → ELTE elődje
ROUSSEAU FELFOGÁSA A NEVELÉSRŐL
• Új alapokra helyezte a gyermekről alkotott felfogást:
A gyerek eredendően jó, a társadalmi együttélés rontja meg
• Pedagógiájának célja az evilági boldogulás, etikája a boldogságetika
• A nevelésnek igazodnia kell a gyerek természetes viszonyaihoz (kora, érdeklődése)
• A nevelés célja, hogy önálló ember váljék a gyerekből, aki megáll a saját lábán
• A szegényeknek nincs szüksége nevelésre
Módszerei:
• A tanító ismerje meg a gyerek természetét
• A városból a természetbe kell költöztetni a gyereket
• Biztosítani kell a gyerek spontán fejlődését
• A nevelőnek meg kell védenie a gyereket a külvilág káros hatásaitól → negatív nevelés: „nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedéstől”
Emil, avagy a nevelésről
1. könyv: 0-2 éves korig → testi nevelés
A gyerek helye az anyja mellett van, nem szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő asszony legyen, aki hagyja szabadon fejlődni a gyereket és természetközelben neveli azt. R. elutasítja a szélsőséges nevelési formákat.
2. könyv: 2-12 éves korig → érzékszervek nevelése
A beszéd kialakulásától magántanítót kell fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is egyben. Neki kell megismertetni a gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő értelem. Fontos a rendszeres testgyakorlás. Büntetni nem kell, az maga a tett természetes következménye. Tervszerű tanítás felesleges. Olvasni nem szabad, legfeljebb a Robinsont.
3. könyv: 12-15 éves korig → értelmi nevelés
Az értelem békés korszaka, még nem a pubertás kor, a gyerek a tanulásra fordíthatja energiáit. Felébred benne az elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még mindig nem szabad. Maga fedezze fel a természetet és tudományokat a nevelő segítségével. A fizikai munkának is fontos a szerepe (E.- kézművesség)
4. könyv: 15- házasságig → erkölcsi nevelés
Második születés korszaka: visszatérés a városba. Társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, együttérzés képességének kialakítása. Történelmi alakok életútjának megismerése, vallásos nevelés, szexuális nevelés
5. könyv: Sophie nevelése
Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi. Házias erények elsajátítása.
PESTALOZZI (1746-1827)
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt: a nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1.) "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
2.) "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
3.) Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
REFORMÁCIÓ HATÁSA AZ ISKOLARENDSZERRE
A ref. atyja Luther Márton → szembeszáll a humanizmus emberközpontúságával, elutasítja a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája a mélyen átélt, bensőséges vallásosságon alapszik.
Reformáció terjesztése → szükség van nagy műveltségű plébánosokra, prédikátorokra → városi plébániai iskola + egyetem
Néprétegek különböző iskoláztatása:
tudósok → jövendő teológusok, tanuljanak latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassák
plébánosok → latint tanuljanak, latinul kommunikáljanak egymással (+ grammatika, klasszikusok)
köznép → írás, olvasás anyanyelven (Bibliát lefordította németre)
Luther követői az evangélikusok, egyházba szerveződtek.
Kálvin János a ref. másik ága, őt a reformátusok képviselték.
A reformáció kihívást jelentett a katolikus egyház számára → ELLENREF. létrejön
Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-ben alakult a rend)
Jezsuita iskolaszervezet:
nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi; osztály-tanóra rendszer; központi tanterv + követelményrendszer; vizsgák; kollégium típusú iskola
A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON
A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság volt jellemző, ezért nem ütközött nagyobb katolikus ellenállásba a reformáció terjedése. Királyi városok gazdag polgárainak különösen tetszett az új vallás.
Protestáns iskolák:
a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó vallásosság (pietas) kialakulása. Művelt vezető réteg képzése. Tananyag: latin, görög, héber → Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség, teológia. Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium típusú iskolák, latin nyelv, önálló kisiskola nem volt (csak a 18.sz-tól). A kicsik oktatása anyanyelven folyt, majd áttértek latinra. Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar nyelvtankönyv (latinul megírva Sylvester János által), bibliafordítás (Károly, Sylvester)
Népoktatás:
alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a fönnálló társadalmi rend tökéletességét elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben dolgozóknak is tudni kellett írni-olvasni → Kisiskola létrehozása
Katolikus iskolák:
A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák felállításáról. Minden plébániának tanítót kellett alkalmaznia, ezek írni és egyházi énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél szélesebb körben elterjeszteni a tanulást.
A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták segítségével szervezték meg (1586-ban telepedtek le: 1. iskolájuk) → Erdélyben már létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsvárott, utóbbi helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns vezetők viszont megijedtek és kitiltották őket Erdélyből.
Comenius:
cseh származású teológus, protestáns tanító (1592-ben született). Meggyőződése, hogy az összes emberi ismeretet vissza kell vezetni a legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra és ki kell dolgozni ezek kapcsolódási rendszerét (pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős iskolarendszer, testi fenyítés kiskorban megengedett de később tilos, kifejlesztette az osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig tartson. Tévedései: 300 diákra 1 tanító elegendő, mindenkinek minden megtanítható.
Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna és Rákóczi György meghívására, ahol kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért Lesznóba.
A REFORMKOR ÉS SZABADSÁGHARC ELSŐ IDŐSZAKÁNAK TÖREKVÉSEI (EÖTVÖS 1. MIN.)
Mária Terézia reformjai nem oldottak meg minden kérdést:
• Nem volt helye a magyar nyelv oktatásának (pedig kellett volna az 1830-as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)
• Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos, Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál
• Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai Zeneiskola
• Nagyon kevés volt a tanító (8000 iskola/8900 fő tanár)
Fontos az oktatás reformja → 1848-ban megalakult a Magyar Nevelési Társaság Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az oktatási reformra vonatkozó javaslataikat és elküldik Eötvös József közoktatási miniszternek.
Eötvös József: író, jogász, politikus, pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve. Beterjesztette törvényjavaslatát, mely a népoktatást keretbe foglalta:
hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban
• tanszabadság → megválaszthatom, hol és mit akarok tanulni
• tanszabadság a népiskolákban → helyi önkormányzat működteti, nincs felekezeti megkülönböztetés, szabad iskolaválasztás joga, magánszemélyek és egyesületek is létesíthetnek iskolát
• tanszabadság a tudományban → nincsenek örökre eldöntött tételek, újra lehet őket vizsgálni
• minden helységben kell lennie népiskolának, a fiúk 6-12 a lányok 6-10 éves korig tankötelesek
• az oktatás nyelve a község lakosságának többségének anyanyelve, de magyart is tanulniuk kell!
• mindenütt kell lennie iskolaszéknek (érdekvédelmi szervezet)
• a két nyelven tanítók saját anyanyelvükön kapják a Néptanítók Lapja c. újságot.
A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta: oktatás nyelve mindenütt magyar, de anyanyelven is elmondják annak, aki nem érti. Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a felekezeti jelleg kizárásával, de a felekezetek is alapíthatnak saját sulit saját pénzen.
A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok egyházi főpap miatt.
1848 → szabadságharc leverése: Habsburgok minden eddigi reformot eltöröltek, Eötvös lemondott és emigrált.
EÖTVÖS MÁSODIK MINISZTERSÉGE, AZ 1868-AS NÉPISKOLAI TÖRVÉNY
1867: kiegyezés → Mo. önálló és Ausztriával egyenlő lett. Megalakult az új magyar kormány, az oktatási minisztérium vezetője ismét Eötvös József lett. Célja az egész magyar közoktatás gyökeres megváltoztatása, de a népoktatás elsőséget élvezett. Új törvényjavaslat 1868-ban lett előterjesztve:
• az egyházak is tarthatnak fenn iskolát, ahol nincs ilyen, ott az állam kötelessége iskolát állítani
• az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a felekezeti iskolákra is kitejedt
• állami tanítóképzőket kell létrehozni
1868. december 15.: új Népoktatási Törvény:
• általános iskolakötelezettség (pénzbüntetés terhe mellett)
• pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek nem kell fizetni)
• hatosztályos elemi népiskola
• minden osztálynak külön tanító jár (városi iskolában)
• mindenkit anyanyelvén tanítsanak
• tanítóképzőt kell létrehozni
• iskolaszékek felállítása (felügyeleti szerv)
• polgári iskolák létrehozása (városokban, a 6 osztályos elemire épült.)
Egyház 4 jogosítványa:
• szabad iskolaalapítás joga
• tananyag szabad meghatározásának joga
• saját tankönyv kiadásának joga
• pedagógusképzés joga (1948-ig a tanárképzők 68%-a egyházi volt)
Új középiskolai rendszert is terveztek, de Eötvös halála miatt nem jött már létre.
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS OKTATÁSPOLITIKÁJA
18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre törekedett a politika, gazdaság, ipar, egészségügy és az oktatás terén is. Magyarország szerepe: mezőgazdaság fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése
Oktatásügy:
A magyar közoktatást egységes irányítás alá akarták vonni. Az iskolai oktatás állami érdek, államhatalmi kérdés. Hasznos ismeretek tanítása → mezőgazdaság, út- és hídépítés, bányászat, kohászat, adószedés. Vallási türelem elve: a vallási különbségek nem fontosak, csak a hit.
1773. Mária Terézia az oktatásügy támogatására tanügyi alapot hozott létre a feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy részéből. Az oktatást királyi felségjoggá minősítette.
1777. RATIO EDUCATIONIS → királyi rendelet az oktatási rendszer stabilizálására (szövegét Ürményi József és társai fogalmazták meg 1775-77 között):
• az oktatás egységes, felekezetre való tekintet nélkül
• 9 tankerület jött létre élükön tankerületi főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig élt)
• iskolatípusokat megerősítette, szabályban rögzítette
• vannak kötelező, hasznos és választható tantárgyak
• a testnevelés is szerepet kapott
Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a Ratio alapján.
Negatívumok:
• a közép- és felsőfokú oktatás nyelve már a latin volt, nem az anyanyelv
• a német nyelvet kiemelten tanították minden szinten
• a nemesség érdekeit tartották szem előtt
• a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a 10-15 éves korosztálynak
A Ratio egységbe foglalta az oktatást, színvonalasabbá tette a kis iskolákat.
A protestánsok elutasították, mert az egyház belügyeibe való beavatkozásnak minősítették, így a Ratio csak a katolikus iskolákra volt hatással, de ott se sokkal.
Mária Teréziát II. József követte a trónon, aki a német nyelvet mindenki számára kötelezővé tette. Minden iskolában minden fokon tanítani kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve is. Az országgyűlés nyelvét is németre akarta változtatni. A gimnáziumtól fölfelé tandíjat vezetett be. A jobbágyszármazásúak csak kitűnő minősítéssel tanulhattak tovább. Mindez nagy nemzeti ellenállásba ütközött → halálos ágyán minden intézkedését visszavonta.
HERBARTISTA PEDAGÓGIA (KÁRMÁN MÓR FELFOGÁSA)
Johann F. Herbart (1776-1841) a német Königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora. Életét az erkölcsi értékek feltétlen tisztelete jellemezte.
A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által. A nevelés 3 szakasza:
1. Kormányzás: felkészítés a nevelésre. Meg kell törni a gyerek akaratosságát. Kényszeríteni kell az engedelmességre, mert belátásra még nem képes. (felügyelet, parancsok, tilalmak, testi fenyítés)
2. Oktatás: az erkölcsi fejlődésre irányuló szakasz. Cél a gyerek sokoldalú érdeklődésének kialakítása. Nevelés a felnőttek erkölcsi normái alapján (elmélyedés, eszmélkedés)
3. Vezetés: a gyerek elérte az erkölcsi autonómia szintjét. A rideg bánásmódot felváltja a jókedélyűség a tanár részéről.
A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a pszichológia szabja meg.
Kármán Mór pedagógiája:
A legnagyobb Magyarországon élő herbartista pedagógus. „Az emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása.”
• a pedagógia két segédtudománya az etika és a pszichológia
• a műveltség történeti elemzése nagyon fontos
• középpontba állítja az emberi fejlődés történeti vizsgálatát
Három szakaszú nevelési folyamat:
• testi: test ápolása, testgyakorlás
• erkölcsi: társas együttélés során alakul ki
• értelmi: művelődés
„Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék lelkét kiművelje, műveltté tegye.”
REFORMPEDAGÓGIA
Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási rendszert hevesen kritizálják: Miért kell olyat tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A jómódú amerikai társadalom meg akarja kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért azt akarja taníttatni, amit a gyerek is szeret és később használni is fog. Ez a felfogás Európába is átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra is eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt, „Gyermekünk” címmel folyóiratot is megjelentetett. Új oktatási rendszert akart kialakítani, létrehozta a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot.
Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek évszázada” c. műve megjelenése után sokan váltak követőjévé. Nézetei:
• hatásos nevelés a családban lehetséges
• új típusú nevelői magatartás → leereszkedés a gyerekhez
• nevelésének alapja Rousseau negatív nevelési elve, azaz úgy nevelünk, hogy nem nevelünk
• a hagyományos iskola megöli a gyerek tudásvágyát → új iskola létrehozása
• a testi fenyítés nem hoz eredményt
Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere elsősorban az óvodákra volt tervezve, de átterjedt az iskolára is. Olyan eszközöket használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet fejleszteni
Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította. Jellemzői: 12 évfolyamos, egységes iskola; egyesületi formában működik, irányítását a szülői-tanári testület végzi; bensőséges, családias légkör, nincs felelés, osztályzás, csak év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet oktatnak, jelentős a művészeti nevelés; jellemző a munkára nevelés; a záróévben gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga teendő.
A reformpedagógia filozófiája:
• Az iskola nem csak értékközvetítő, hanem értékválasztást segítő funkciójú intézmény.
• A tanár nem a beavatkozó, hanem a segítő szerep birtokosa, nem jelenthet stresszforrást.
• Az erőszakot mereven elutasítják.
• Fontos a motiváció, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse az iránt, hogy önként tegye azt, ami neki jó.
Elképzelések: Komplex tárgyakat kell létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az összefüggéseket; gyakorlati jellegű, életszerű oktatás: kenyérsütés → kémia, földrajz, mezőgazdaság…; munkára nevelés a gyakorlati oktatás által
Magyarország: változások elsősorban a természettudományok terén voltak. Arany Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti fizikakönyve, Jókai felvetette a magyar irodalom tanításának lehetőségét a görög mitológia helyett.
Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a reformpedagógia káoszt kelt, lemond a követelményekről, favorizálja a személyiséget.
OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MO-ON
Trianon következményei:
• kulturális veszteségek → Kolozsvári és Pozsonyi egyetemek elcsatolása
• népiskolák száma 16000-ről 6000-re csökkent
• középiskolák száma 187-ről 88-ra csökk.
• tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.
• könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül
• a színházkultúra területeit elveszítjük (Kolozsvár, Kassa)
• az ipartelepeket lecsatolják (Erdély, Felvidék)
A talpraálláshoz modernizációra volt szükség, melynek alapja a szellemi bázis. Az eddig hadseregre fordított pénzt most elkezdték a kultúrára fordítani.
Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban: Numerus Clausus (zárt szám) → zsidókat csak korlátozott számban vettek fel az egyetemekre.
1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter, aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és 1928-ban módosít is a szövegén → 20-as évek végén már nem volt diszkrimináció. K. felismerte a kultúra szerepét az ország újraélesztésében, ugyanis
1. sok volt az iskolázatlan ember
2. szakmai műveltség színvonala alacsony volt
3. középrétegek szakképzettsége nem volt megfelelő
K. ideológiája:
1. Neonacionalizmus → militáns felhangok nélkül, de fel kell kelteni a nemzeti tudatot, büszkeséget
2. Kultúrtörvény → művelt, jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális fölény után jöhet a területi revízió
3. Középosztály fölemelése → az értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért jól meg kell fizetni őket, gyerekeket oktatni, nevelni kell.
A kormány ezidőben az egyházi iskolákat támogatta segélyekkel, ahová azokat is felvették, akiket az állami sulik elutasítottak. A magán középiskolák száma csekély, mert voltak állami és egyházi elit iskolák, melyek vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium. Bp-en 2 magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett 500 Ft ellenében.
Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai
Népoktatás:
• az országot 5 km sugarú körökre osztották, mindenhol kellett építeni iskolát vagy a törvényhatóságnak, vagy a földbirtokosnak (ezt törvénybe is foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült hozzá tartozó tanítói lakással.
• a 8 osztályos népiskolához még nem látta elérkezettnek az időt, de tervezte a tankötelezettség meghosszabbítását 14 éves korig.
• a testnevelést is törvénybe foglalták
• önművelő egyesületek jöttek létre
Középiskolák:
K. az úri középosztályt karolta fel, mivel szaktudásuk és képzettségük már nem felelt meg a kor követelményeinek. A tananyag gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett tanulniuk. Új iskolatípus → Reálgimnázium (latin, német + 1 élő idegen nyelv, valamint természettudományok kiemelt szerepe)
Középiskola típusok:
• humán gimnázium / humán gimi görög nyelv nélkül, 1 élő nyelvvel
• reálgimnázium
• reáliskola (nem egyetemre készít, hanem szakmára) / reálsuli + rendkívüli latin
• leány líceum (1926-tól úrilányok számára)
• leánykollégium (bentlakásos, gyakorlati jellegű suli mérsékelt tananyaggal)
• leánygimnázium (vallásos, erkölcsös, nemzeti szellemű műveltséget ad, latin + modern nyelvi-irodalmi tanulmányok, érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít)
Felsőoktatás:
4 tudományegyetem volt Mo-on → Bp, Debrecen, Pécs (Pozsonyból települt át), Szeged (Kolozsvárról települt át)
Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért még két külföldre szakadt egyetem működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt az itthoni 4 is).
• Gyűjteményi egyetem → az összes intézményt egybe vonta
• az idegen nyelvet tanulók 2 félévet külföldön tanultak (Collegium Hungaricum-ban laktak)
• 1db műszaki egyetem volt Bp-en
• az egyetemi hallgatók 40%-a joghallgató volt
Műveltségi viszonyok: a zenekultúra, képzőművészet, nyelvészet felértékelődik, történész iskolák jönnek létre, az értelmiség jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés munkás- és parasztgyerek tanul a középiskolákban. Akik kritizálják Klébelsberget: Nagy László, Móricz, Szabó Dezső
1930-AS ÉVEK VÁLTOZÁSAI, A NEVELÉS SZELLEME
Klébelsberg terveinek nem volt ideje megvalósulni, mert a külpolitikai és a gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az oktatási reform az új politikai érdekeknek megfelelően más irányt vett. A háborús szellem erősödése miatt kevesebb pénz maradt a kultúrára, inkább a fegyverkezésen volt a hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman Bálint. Politikájának központja a „nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” volt. Előtérbe került a nemzetté nevelés gondolata, a vallási és erkölcsi nevelés háttérbe szorult.
Népoktatás:
Már mindenhol Európában 8 osztályos népiskolák voltak, nálunk már Klébelsberg megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére néhány helyen bevezették a 7/8. osztályokat, de tanterv nem volt és tanár is kevés. 1940-ben már törvényben szabályozták az ilyen sulikat, de a háború meghiúsította a tervet.
Középiskolai reform:
• Egységesített középiskolák → Gimnáziumok létrejötte
• Nemzeti nevelés előtérbe kerül → nemzeti tárgyak nagyobb, görög, latin, term. tudományok kisebb óraszámban tanítása
• Német nyelvet preferálják
• Honvédelmi ismeretek
• Az alsóbb néposztályok gyerekei csak 5,1%-ot tesznek ki a középiskolákban
Egyházak szerepe a 30-as években
Itt nem hajtották végre az állami reformokat, mert autonómiát élveztek. Saját tankönyveik nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző a nemzeti oktatás. A politikától távol tartják magukat és eleget tesznek humanista kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit felvettek, akiket vallásuk miatt az állami iskolák elutasítottak. Minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a népi műveltség átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő tanulóit felvették a sárospataki és debreceni református gimikbe tandíj nélkül. Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat beiskolázták.
Népfőiskolai mozgalom: a középfokú oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat telente főiskolai képzésben részesítették a középiskolák épületeiben.
PESTALOZZI
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt. A nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1. "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
3. "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
4. Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.

Pedagógia - taneszközök

A taneszköz fogalma:
A taneszköz, információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz, szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, tanulási forrás: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy.

A taneszk. értelmezhetjük hardver és szoftveroldalról , ezek együttetesen jelennek meg a fogalomban. A hardveroldhoz tartoznak azok a tárgyak, eszközök, szerkezetek, gépek – oktatástechnikai eszközök – amelyek segítségével rögziteni, közvetíteni , ellenőrizni tudjuk az információkat.
A szoftver oldalhoz tartoznak az információhordozók, amelyek az oktatástech-i gépek segítségével jelenítünk meg, közvetítünk a tanulóknak, az átadandó ismereteket.
A taneszk. az iskola infrastrukturájának részei, amelybe beletartoznak a tanítás tartalmát, tárgyát megjelenítő info hordozók.

A taneszk. története

A taneszk. története egyidős az oktatás történetével. Kezdetben az igények szerint a valóság tárgyai, eszközei, esetenként ezek célirányosan kicsinyített változatai segítették a gyermekeket a valóság megismerésében, a szükséges – elsősorban gyakorlati – tevékenységek elsajátításásban.
Mindmáig az egyik legelterjedtebb taneszk. a könyv. Az első hazánkban Szt. I. uralkodása idejéből , az általa alapított pécsi püspökség káptalan iskolájában. A könyveket ekkor kézzel írták, másolták a kolostorok mellett működő könyvmásoló műhelyek. A tanári mintapéldakönyvekből a diákok lemásolták maguknak az egyes részeket. Így készültek és terjedtek abban az időben a tankönyvek.
A tech. Fejlődésének egyik állomása, a könyvnyomtatás feltalálása 15. Sz. Gyors és olcsó rögzítési és sokszorozási lehetőséget adott az emberiségnek.
16-17. sz –ra a természettudományos oktatás fellendülése jellemző. Igen jól felszereltek voltak az iskolák fizikai, kémiai, stb. szertárai, számos szemléltető és kísérleti eszközzel ellátva. A szemléltetés taneszk-i ekkor születtek és azóta gyarapodtak, fejlődtek mind a mai napig.
A máig is szinte nélkülözhetetlen oktatási eszk.a fekete írótábla 1835-ben jelent meg először.
A vetítőgép ősét a laterna magicát 1600 körül találták fel és a 18.sz. óta alkalmazták az iskolákban.
A mozgófilmet – 19.sz végén – nagyon hamar felhasználták az oktatásban. 1926-tól kötelezően előírták az oktatófilmek vetítését az iskolákban.
Az írásvetítő őse 1930-ban jelent meg, amellyel cellofánra írt szöveget, ábrát próbáltak kivetíteni.
A 20.sz. szerepet kaptak az iskolákban az auditív eszközök, elsősorban a fonográf. 1930-ban hozták létre az első nyelvi laboratoriumot.
Az első oktatógépek a 20.sz. elején jelentek meg. De a programozott oktatás tetőpontja a 70-es évekre tehető.
A számítógépek iskolai felhasználásaval 1990-es évek egyre több oktatóprogram segíti az iskolai és az önálló tanulást.
A programozott oktatás hatására, a taneszközök funkciója megváltozott, eddig a szemléltetés, ezután a tanulás irányítása valósítható meg segítségükkel.



A taneszk. lehetséges csoportosítása

A taneszk. különféle rendszerbe foglalása, csoportosítása ismert. A legismertebb a technikatörténeti alapon történő felosztás:

1.) nemzedék: azok a tárgyak tartoznak ide, amelyek bemutatása nem igényel semmi segédeszk., gépet, berendezést: képek, térképek, tárgyak, makettek… Ezek a legkorábbi idő óta vannak jelen az iskolákban.

2.)nemzedék: az idetartozó taneszk. előállítása, sokszorosítrása már gépekkel történt, de a rajtuk megjelenő infok közvetítéséhez egyéb eszközre nincs szükség, önmaguk közvetítik azt: könyvek, tankönyvek, nyomdai termékek.

3.)nemzedék: a vetítés a hang és a híradástechn fejlődésének eredményei, az audivizuális eszk.és infohordozók tartoznak ide, az infohordozók előállításához leggyakrabban, közvetítéséhez mindig gépi berendezésre van szükség.

4.)nemzedék: azokat a taneszk. soroljuk ide, amelyek már a tanulás irányítását is képesek ellátni, itt ember és gép között jön létre kapcsolat, a tanuló önállóan tud tanulni segítségükkel: oktatógépek, programozott tankönyvek, nyelvi laboratoriumok.

5.)nemzedék: napjaink legmodernebb eszközei tartoznak ide.

További csoportosítások.

Információközvetítés érzékszervi csatornája szerint lehet:

-auditív ( hangfelvétel)
-vizuális (dia)
-audiovizuális (film)
-taktilis (tapintásos)
-komlex (szimulátor)

Taneszközök felhasználója szerint:

…megkülönböztetünk tanárok, tanulók, illetve mindkettőjük számára készült taneszk-ket.

Taneszk. a tanítási-tanulási folyamatban

A taneszközök optimális kiválasztását a kutatók, a gyakorló ped. különböző szempontcsoportokkal próbálják segíteni. A taneszk. kiválasztásakor a döntéshozatal általános szempontjai:
- taneszközök, taneszközcsoportok immanens, bennük rejlő lehetőségei. Pl. egy természetfilm bemutatása
- didaktikai feladat és a tartalom: a két tényező együtt befolyásolja a taneszközök kiválasztását, hiszen megszabja, hogy milyen tartalomhoz, melyik tanítási-tanulási feladat megvalósításához milyen taneszk. a legmegfelelőbb.
- Szervezeti formák és a módszerek
- A tanulók különböző csoportjainak jellemzői.
- A ped. személyi lehetőségei

A taneszk. a tanítási-tanulási folyamatban változatos funkciókat láthatnak el: motíválás, ismeretnyújtás, szemléltetés…
A taneszk. a tanulót aktivizálják, motiválják, tevékenységét segítik.

Taneszközök a tanítási órán

A tanítási- tanulási folyamatban többnyire a tanítási órákon jelennek meg. Napjainkig a legelterjedtebb taneszk. a könyv. A hagyományos taneszk. tartalmát át lehet tenni modern közvetítőkre. De a gyerekek még jó ideig tankönyvekből fognak tanulni, hagyományos térképet fognak használni.
Ma már a harmadik nemzedékbe tartozó audiovizuális eszközök megtalálhatók a legtöbb iskolában.
-auditív eszk.: rádió, magnó. A rajtuk rögzített vagy a hozzájuk készült infohordozók, nagyon jól használhatók mind a tanórán, mind azon kívül.
-vizuális eszk.: diavetítők, filmvetítők. Elsősorban a szemléltetéshez használt eszk. , amelyek alkalmasak megjeleníteni, felnagyítani a szövegeket, ábrákat.
-audiovizuális: televízió… felhasználása a két taneszk.csoport lehetőségeit egyesíti.

A számgéppel segített oktatás a szám.gép oktatástechnikai eszköz, többféle tanítási- tanulási feladat megoldásában ad segítséget.























13. tétel

A frontális munka jellemzése

A frontális munka olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.

A frontális munka legtöbbször osztálykeretben zajlik, de frontális munka folyik akkor is, ha több osztály számára szervezünk együttes oktatást. A frontális munkát leggyakrabban a tanítási órán alkalmazzák, de gyakorlatilag az oktatás bármely, a tanítási órát kiváltó, vagy tanítási órán kívüli szervezeti formájában helye lehet.
A frontális munka a maga eredményeivel, eredménytelenségeivel mégis az oktatás leggyakrabban alkalmazott szervezési módja. Ez a következő, különböző okok miatt alakult így:
-ez a szervezési mód teszi lehetővé a leggyorsabb tanítást
-a tömegoktatás a frontális munkával a legolcsóbb
-nagy osztálylétszám esetében nem is lehet mást csinálni

A ped. számára a frontális munka hatalmas erőfeszítés, hiszen egyszerre kíván figyelemkoncentrációt és nagyfokú figyelemmegosztást különféle tevékenységterületen, s ráadásul nemegyszer harcba, kisebb-nagyobb fegyelmezésbe keveredik az együtt haladni nem akaró gyerekekkel.

Az egyéni munka

Az egyéni munka során az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Az egyéni munka célja lehet új ismeret megszerzése, a korábban tanultak alkalmazása…

Az egyéni munka az elsajátítást, a tanulást szolgálja. Természetes, hogy vannak elakadások, éppen ezért rendkívül fontos a menet közbeni segítségnyújtás. A ped. számára az egyéni munka szintén fontos tanulási alkalom, a dominánsan közvetett irányítás fontos gyakorlási lehetősége. Tanulják a tanulók különböző sajátosságait, tapasztalatokat szerezhetnek a feladatmeghat. tekintetében.

A párban folyó tanulás

A párban folyó tanulás lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében.

A párban folyó tanulásnak két alapváltozata van. Az egyik változat az, amelyben hasonló szinten levő tanulók közösen, gondolatcserében oldanak meg valamely kapott feladatot. Ezt a megoldást páros munkának hívják.
A másik változat az, amelyben különböző szinten levő tanulók közötti tanulmányi kapcsolat jön létre azzal a kifejezett szándékkal, hogy a jobb szinten lévő gyerek segítsen társának. Ezt a megoldást tanulópárnak nevezik.

A páros munka folyhat a zárt oktatás körülményei között is, amikor mind a párok összetételének mérlegelése, mind a feladat meghatározása a tanár hatásköre.

A tanulópárok összetételében a spontán választások mellett élhetünk olykor tanári javaslattal is. Ha a közös tanulás lassan egymás elfogadásához vezet.

A páros munka fontos lépcsőfok a gyerekek számára ahhoz, hogy az együttműködésben tapasztalatokat szerezzenek. A ped. a páros munkában új oldalukról ismerheti meg tanítványait.

A tanulópárok jelentősége a mindkét tanuló által szerezhető szociális és tanulási tapasztalatok miatt alig becsülhető túl, bár ezek a tapasztalatok különböző jellegűek.

A csoportmunka

A csoportmunkában 3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatot. A csoportmunka során a tagok között kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre.

A csoportmunka alkalmazható új anyag feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés, a rendszerezés és ritkábban az értékelés érdekében. Alkalmazása azoknak a gyerekeknek a körében eredményes, akik tudnak és akarnak az együttműködés normáihoz igazodni.

A csoportok kialakítása az egyik alapkérdés. Csoportokat létrehozhat a tanár, alakíthat a gyerek. A csoportmunka megtervezésekor alapdöntés, hogy alkalmazásának milyen funkciót szánnak.
A csoportmunka alkalmazásának fő lépései:
-a csoportmunka tartalmi és hangulati elpkészítése frontálisan
-a csoportfeladatok kiosztása vagy a választás lehetővé tétele vagy a csoport által önállóan meghatározott feladat rögzítése
-az együttes munkára rendelkezésre álló idő meghatározása
-a csoportmunka befejezése
-a csoportok frontális munkaformában történő beszámolói

A jól szervezett csoportmunka mind az egyes tanulókra, mind az az osztályra pozitív hatással van. A gyereke megtanulnak figyelni, hallgatni egymásra. Gyakorlatot szereznek a munkamegosztásban.

A szervezési módok alkalmazása

A szervezési módok melletti döntést az alkalmanként elérenő nevelési-oktatási ismereteink, a rendelkezésre álló idő, az oktatás körülményei, stb.állapota befolyásolja.
Az iskolai gyakorlatban nem célszerű úgy gondolkodni, hogy egy-egy alkalommal csak az egyik vagy csak a másik szervezési módot érdemes alkalmazni. Sok esetben a szervezési módok párhuzamos alkalmazása lehet a leginkább célravezető.









14.tétel

Az értékelés fogalmának alakulása

Hagyományosan a pedagógiában az értékelés a tanítási tevékenységhez kapcsolódott. Döntően a tanulóra irányuló tanári tevékenységként jelent meg, és következményei alapvetően a tanulókat érintette

Funkciói közül a minősítés kapott hangsúlyos szerepet a tanárok, a szülők, a tanuló és az oktatásirányítók gondolkodásában.
Az értékelés járulékos funkciójaként a pályaválasztási orientálást is számon tartjuk.
A nevelés szempontjából az értékelés a nevelési módszerek közé tartozik és külső szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben.
Az oktatás során részben oktatási módszerként, részben elvégzendő didaktikai feladatként értelmezték.

A legnagyobb hatást Tyler értékelési modellje gyakorolta. Tyler a tantervek fejlesztésével, az oktatás tervezésével foglalkozva úgy vélte, hogy a nevelés-oktatásban 3 alapvető elemmel kell számolni:
a) a célokkal, amelyeket a tanulóknak a nevelési-oktatási programon keresztül kell elérniük
b) a tanulóknak tanulási tapasztalataival, amelyek egyéni vagy csoportos tanulási tevékenységből származhatnak.
c) Az értékeléssel, amelynek során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célt.







Az értékelés infot ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni. Az infók birtokában a programkészítő el tudja dönteni, hogy a célok reálisak voltak-e, szükség van-e módosításra, esetleg egyes célok elvetésére.
A tyleri modell szerint az értékelésben azt vizsgáljuk, hogy teljesültek-e a célok, ugyanakkor arról is infókat nyerünk, vajon a célok a folyamat hatására valósultak-e meg.

Az értékelés funkciói

A visszacsatolás vagy visszajelentés pedagógiai alkalmazásásval a minden ped. kategóriára és jelenségre kiterjedő, metodikailag változatos értékelést nevezzük újabb szóösszetétellel pedagógiai értékelésnek.
Az értékelés tárgya a fenti értelmezés alapján nemcsak a tnauló lehet, hanem a tanulókon túl az iskolai személyzet, maga az iskola…
Az intézményes nevelés rendszerébe épített visszejelentő mechanizmusok segítségével a nevelés minden szintjén lehetőség nyílik a tények, illetve az eredményesség alapján történő oktatásirányításra. A nevelés-oktatás központi rendszabályozó eleme országos, helyi, iskolai szinten, valamint az osztály, tanulócsopoer és az egyének szintjén is.



A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés


A diagnosztikus értékelés célja: a különböző paedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók részletes infokat szereznek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés- oktatás adott szakaszát, megfelelnek e az elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol lemaradtak a tanulók-.

A formatív értékelés alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősitést, ítélkezést jelent ez az értékelés, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulásil hibák és nehézségek feltárását.

A szummatív értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa, célja az összegzés, a záró minősítése. Ebben az értékelési formában a tanulót teljesítménye alapján kategóriádba soroljuk .A szummatív értékelés gyakori formája a a vizsga, amely többféle funkciót tölthet be: igazolja a végzettséget, a megfelelő képzettséget…

Az értékelés folyamata


Bármely típusú , szintű értékelésről van szó, az értékelés a következő fázisokból áll:

1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése:
a) a célok megfogalmazása
b) az info illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges, akkor kifejlesztése
2. Információgyűjtés
3. Az infok elemzése, értelmezése
4. A megfelelő minősítések, illetve döntések megfogalmazása

Megítélés, becslés, mérés


A minőségi és a mennyiségi értékelés közötti átmenetet képviseli a megítélés. Ebben az esetben a személyiségjegyeket, a viselkedéseket, teljesítményeket két csoportba soroljuk: elfogadhatónak, vagy elfogadhatatlannak.


Ha az értékelendő személyiségjegyet, viselkedést, teljesítrményt egy skálán próbáljuk elhelyezni, a skála fokaival fejezzük ki a meglévő személyiségjegyek, a viselkedés, a teljesítmény színvonalát, akkor közeledünk a mennyiségi értelmezéshez, vagyis becslést végzünk.

Mérés esetén sokkal pontosabb az értékelés. A mértést úgy végezzük, hogy a mérőeszközökön rögzített skálát hozzámérjük egy megvizsgálandó tulajdonsághoz.

Mérésmetodológiai követelmények

A pedagógiai mérésekkel szemben alapvetően 3 mérémetodológiai követelmény támasztható:
Objektivitás, érvényesség, és megbízhatóság.
Az objektivitás lényege:
Tárgyilagos, szubjektívitástól mentes értékelés.

Az érvényesség rendkívül összetett, bonyolult problémaja a mérésnek. Alapvetően azt jelenti, hogy azt mérjük- e az értékelés során, amit mérni akartunk.

A mérésnek fontos alapfeltétele a megbízhatóság., vagyis az a tény, hogy egy tulajdonságnak az ismételt mérése ugyanazt az eredményt adja.

Külső és belső értékelés

Az értékelés céljai szerint akkor beszélünk belső értékelésről, ha a rendszer saját céljai szerint végezzük el az értékelést. Például a tanulók tudását a tanár által megfogalmazott célokhoz és a tényleges tanítási- tanulási folyamathoz viszonyítva értékeljük.

Külső értékelés esetén az adott pedagógiai rendszernél magasabb, felsőbb rendszer elvárásai szerint oldják meg az értékelést. Például egy iskola hatékonyságát külső célok, elvárások teljesülése alapján ítélik meg.
































10.tétel

Az oktatás stratégiái

A.) Célközpontú stratégiák

1. Információ tanítása bemutatás segítségével
2. Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségvel
3. Készségtanítás direkt oktatás segítségével
4. Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével
5. Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével


Információ tanítása bemutatás segítségével

Ez az egyszerűbb és összetettebb infok megszerzésére és tárolására, felidézésére irányuló tanítási strat. rendelkezik a legnagyobb hagyománnyal, ez a legelterjedtebb is.

Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségvel

A fogalmak a dolgokat lényeges ismertetőjegyek segítségével írják le. A fogalomtanulás során a dolgokat ezen ismertetőjegyek alapján osztályokba soroljuk, majd megvizsgáljuk, hogy az egyes jelenségek rendelkeznek-e a fogalom megkülönböztető jegyeivel, azaz az adott fogalomhoz tartoznak vagy sem.

Készségtanítás direkt oktatás segítségével

Ezt a tanítási stratégiát főként az alapvető készségek és az elemi ismeretek elsajátítására alkalmazzák.


B.) Szabályozáselméleti stratégiák

1. Nyílt oktatás
2. Programozott oktatás
3. Adaptív oktatás
4. Optimális elsajátiítási stratégiák

Az oktatási módszer fogalma

Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásba.








Módszerek csoportosítása, osztályozása

1. Az infok forrása szerint:

a.) verbális
b.) szemléletes
c.) gyakorlati módszereket különböztetnek meg egymástól



2. A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint beszélhetünk:

a.) receptív
b.) reproduktív
c.) részben felfedező
d.) kutató jellegű módszerek

3. Az oktatás logikai iránya szerint:

a.) induktív
b.) deduktív

4. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:

a.) tanári dominancia
b.) közös tanári-tanulói
c.) tanulói dominanciájú

5. Az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint

a.) az új ismeretek tanításának-tanulásának
b.) a képességek tanításának- tanulásáanak
c.) az alkalmazásnak
d.) a rendszerezésnek és rögzítésnek a módszerei szerint

6. A szóbeli közlő módszereken belül meg szokták különböztetni:

a.) a monologikus
b.) a dialógikus módszereket

A módszerek kiválasztása

Az eredményes tanításnak előfeltétele a módszerek széles skálájának ismerete, gyakorlati alkalmazásuk elsajátítása, de legalább ennyire fontos az, hogy az adott helyzetben a legmegfelelőbbet válasszuk:
A módszerek optimális kiválasztásához szükséges:

- az egyes módszerek lehetőségeinek alapos ismerete
- a módszerek kiválasztását meghatározó szempontok ismerete
- a szempontok és a módszerek közötti összefüggések megfogalmazásához elméleti ismeretek megléte
- jártasság a pedagógiai döntések meghozatalában

Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata

Nevelés fogalma:
Célirányos akciók összessége, amelyek a gyermek fizikai, erkölcsi, értelmi erői-nek fejlesztésére irányulnak; értékközvetítő folyamat.

Érték:
Olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Egyrészt hozzájárul a szűkebb és a tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közös-ségfejlesztő funkcióval; másrészt elősegíti az egyén fejlődését, azaz individuális fej-lesztő funkciót is betölt.

Értékkategóriák: - erkölcsi,
- kulturális,
- esztétikai,
- tudományos,
- konstruktív életvezetés stb.

A nevelés célja: konstruktív életvezetés (pl.: munkaszeretet, tanulás szeretete, segítőkészség, fegyelmezettség stb.) kialakítása.

Konstruktív életvezetés: olyan életvitel, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. Az ilyen életvezetés megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak:  közösségfejlesztő jellegű,  az egyén fejlődését is elősegíti, vagyis, önfejlesztő és nem önromboló jellegű.

A pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfon-tosabb emberi érték.

Az értékközvetítés a nevelési gyakorlatban úgy történik, hogy valamilyen konst-ruktív tevékenységformát megerősítünk (jutalmazással, bátorítással, dicsérettel stb.). Ebből következik, hogy a nemkívánatos, destruktív magatartásformákat pedig meg-próbáljuk visszaszorítani különböző szankciókkal (büntetésekkel, szidással stb.).

Nyilvánvaló, hogy a destruktív életvezetés tragédia az egyén, a család számára, de tragédia a társadalom, vagyis mindannyiunk számára is.

Konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár megszilárdulása = a konstruktív életvezetés tárgyiasult megjelenési formája. A magatartás- és tevékenységrepertoár formálása által befolyásolni tudjuk a másik tényező, az életvezetés minőségét is.

A konstruktív életvezetést a gyakorlatban úgy alapozzuk meg, hogy kifejlesztjük tevékenység- és magatartás repertoárt. A legfontosabb végcél a nevelési folyamat-ban a konstruktív magatartás- és tevékenységformák, amiket a társadalom is elvár az egyéntől. (A gyerek mire felnő ne pusztán külső ösztönzésre, vagy külső motivá-cióra tegye; és ne pusztán azért ne tegye, vagy szegje meg a törvényeket, mert azt az adott esetben szankciót vonna maga után, hanem belső meggyőződésből visel-kedjen úgy, és éljen úgy, ahogyan a társadalom elvárja tőle). Ezt hívja a pszichológia identifikációnak, amikor megtörténik a belső azonosulás. Ha ez megtörténik, akkor mondhatjuk, hogy kialakult az autonóm (belső) erkölcsiség, moralitás.

A magatartás, a tevékenységet, az életvezetés egészét a személyiség ösztönző-reguláló sajátosságcsoportja vezérli és stabilizálja. Ez az ösztönző-reguláló sajátos-ságcsoport a személyiség magasrendű, szociális szükségletrendszerével azonos.

Neveléstörténeti kitérő:
Az autonóm moralitás, erkölcsiség fogalmát Kant alkotta meg, a maga erkölcsi fi-lozófiájában, ez a neveléstudományra olyan mély hatást gyakorolt, hogy a mai napig sem ment ki a „divatból”, máig érvényes.

A XX. század megelőzően, két olyan konkrét személyhez köthető egységes pe-dagógiai koncepció született, amelyek nagy hatással voltak az iskolai nevelés gya-korlatára, ezek nyomán alakult ki az az iskolai gyakorlat, ami a XIX. század végéig szinte egyeduralkodó volt Európa szerte.

COMENIUS:
- az első egységes didaktikai rendszer megalkotója,
- a szemléltetés, szemléletesség elvét elsőként hangoztatta.

HERBART:
- didaktikai rendszert dolgozott ki „Pedagógiai előadások vázlata”,
- etikai és lélektani rendszert akart alkotni,
- neki tulajdonítják a „porosz utas” (szigorú) iskolatípust.

Mindketten az oktatásra fektették a hangsúlyt szemben a neveléssel. A nevelési feladatokat kizárólag az oktatás keretében akarták megoldani.

Herbart vitatkozott a reformpedagógia azon tételével, hogy a „gyermeki egyéniség mindenek felett”. Ő azt mondta, hogy a gyermek „nyers” hajlamokkal jön a világra. Ha nem „nyesegetjük le ezeket a vad hajtásokat”, akkor nagyon érdekes egyéniség ala-kul ki anélkül, hogy jelleme lenne. A puszta hajlamok és a puszta egyéniségből ön-magából rossz „színmű” születik. Tehát szükség van a külső b beavatkozásra, illetve a megformálásra, tehát a kívülről jövő jellemformálásra. Nem tartotta jónak a megen-gedő, szabad nevelést, amikkel a reformpedagógiák felálltak.

Mindkettőről elmondható, hogy a nevelési feladatokat szinte kizárólag az oktatás keretében akarták megoldani, ami nyilvánvalóan túl szűk térnek bizonyult ehhez. Hi-szen a nevelés nemcsak az iskolában zajlik, hanem otthon is, tehát számos szint-éren. Az oktatás keretében az iskolában tanítani szoktak, és ott nem nagyon jut idő, mód és alkalom a nevelésre.

XIX. századi változások:
Ipari forradalom  kapitalizmus  virágzó gyáripar kialakulása  gazdasági fej-lődés  új társadalmi rétegek jelennek meg  más elvárások az iskolákkal szem-ben.


A Comenius-i és a Herbart-i iskolamodell hátrányai:
- a tanítást nem kellően motiválták,
- nem vették figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődését,
- kényszer jelleg, demotiváló hatások (testi fenyítések),
- a gyerekek aktivitása hátérbe szorult (passzív befogadás),
- meghatározóak voltak a direkt kényszerítő eljárások (a pedagógustól is eltávolí-tották a növendéket),
- az ismeretanyag, közvetített tananyag életidegen volt, (elvont, elméleti jelleg, ez már önmagában is demotiváló hatású),
- verbális (szóbeli) módszerekkel közvetítették a tananyagot,
- problémamegoldó készség hiánya.

A pedagógus szerep jellemzői voltak:
- tekintélyelvűség,
- távolságtartás,
- kategorizáló, felülről minősítő hozzáállás.

Ezek a reformpedagógiai mozgalom eljövetelét szorgalmazta. A kritikák Herbartot érték leginkább. Európa nyugati felében már Herbart „csillaga” leáldozóban volt. Ha-zánkban azonban nem, a rendszerváltásig megmaradt a „poroszos” iskolatípus. A pedagógiai reformerek visszanyúltak Rousseau-hoz (szabadság hangsúlyozása, természetesség elve) és Pestalozzi-hoz (munkára nevelés intézményes formája).

A reformiskolák jellemzői a XX. században:
- Nem normatív jellegűek (nem fogalmaznak meg jól körülírható értékeket),
- Széles tevékenységi repertoár kialakítása az iskolában, felkínálása a gyerekek-nek, aminek következtében megszűnik az iskola tankönyv jellege  megszűnik az iskolai élet monoton jellege is. (Ez már önmagában is motiváló hatású!)
- Központi helyet foglal el a tanulói aktivitás és az ún. frontális osztálymunka mel-lett megjelenik az egyéni (individuális) munka és az együttműködést (kooperáci-ót) igénylő csoportmunka.
- A tananyag gyakorlatiassá, élet közelivé válik, megszüntetik az elvont, elméleti jellegét, ami fokozza a motiváló hatását.
- A nevelési folyamatba belép a tapasztalat és tevékenység, mint új elem és megváltozik a pedagógus helyzete is, megszűnik a távolságtartás, az elkülönü-lés (szeparáció) a gyerekek és nevelők között. Ehelyett az együttműködés (ta-nár-diák) kap szerepet, illetve a pedagógus részéről a tanulók tevékenységének szervezése, a feltételek biztosítása és a permanens segítségadás  a nevelői irányítás közvetettebbé válik és ez nyitottabbá teszi a gyerekeket.

A konkrét gyakorlatban is létező irányzatokat, iskolakoncepciókat, modelleket há-rom szempont szerint lehet kategorizálni:
 értékközvetítés szempontja szerint: - normatív,
- értékrelativista,
 irányítás szempontja szerint: - irányított nevelési koncepció,
- szabad nevelési koncepció
 nevelés hatásszervezése szempontja szerint: - intellektualista,
- naturalisztikus

 Értékközvetítés szempontja szerint:

NORMATÍV:
 hívei fontosnak tartják a hosszabb távon fennmaradó emberi, etikai értékek, magatartási normák közvetítését és interiorizálását a nevelés által;
 a normákat hosszútávon fennmaradónak tekintik, amelyeknek szerepet kell kapniuk az egyén életében, magatartásában és életvezetése irányításában;
 pontosan meghatározzák célkitűzéseiket, s alapvető teendőjüknek tekintik cél- és értékelméletük részletes kidolgozását, bemutatását és indoklását.
Lényegi konzekvencia oly módon fogalmazható meg, hogy valamely nevelési koncepció normatív jellege nem jelez automatikusan konzervativizmust, ellenkezőleg – a nevelés hatékonyságának, az értékközvetítésnek jelentős szakmai feltétele lehet, mivel a nevelési folyamat célirányosságát erősíti.

ÉRTÉKRELATIVISTA:
 képviselőik szerint a magatartási normák, a szociális, etikai értékek múltbeli emberi tapasztalatok alapján fogalmazódtak meg. Mivel az élet és a világ foly-ton változik, ezek veszítenek alkalmazhatóságukból és jelentőségükből. A múltbeli tapasztalatokon nyugvó értékek nem orientálnak a jelenben, még ke-vésbé a jövőben, alkalmazhatóságuk relatív;
 az értékrelativista koncepciók nem dolgoznak ki részletes érték-, és norma-rendszert, sőt figyelmeztetik a pedagógust arra, hogy ne avatkozzék be az ér-tékképződés folyamatába;
 e szerint a felfogás szerint a magatartási normák vagy erkölcsi értékek közvetí-tése helyett a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni, ilyen módon tapasztalatokhoz juttatni.
Bár a normatív változathoz képest újabb képződmény, jelen jelent automatikusan korszerűbb vagy jobb megoldást.

 Irányítás szempontja szerint:

IRÁNYÍTOTT nevelési koncepció:
 a nevelési folyamat külső, a pedagógus által történő irányításának fontosságát, s a gyerek tevékenységének felnőtt akciói útján történő orientálását. A nevelő az, aki előírja, hogy milyen tananyagot, milyen munkaformában és milyen sor-rendben kell feldolgozni, a különböző tevékenységformák, programok milyen rendszerben követik egymást;
 igen kevés teret ad a gyerek ötleteinek, kezdeményezésének, kívánságának, érdeklődésének;
 pozitív értelmű kényszerpályán tartja a gyerekek aktivitását, csak a nevelési céllal adekvát magatartás- és tevékenységformák produkálását teszi lehetővé, az ettől való eltérést vagy a destruktív megnyilatkozásokat nem;
 a nevelők megerősítő hatásokkal ösztönzik a nevelési céllal egybeeső meg-nyilvánulásokat, s leépítő hatásokkal gátolják az ettől eltérőeket.
Ebben az esetben a hatékonyság számottevő lehet, amelyből ez a modell má-ig sem szorult ki.
Túlzott szabályozás és az erős kötöttségek kifejezetten demotiváló hatást gyako-rolnak a gyerekre, ami különösen a serdülés időszakát követően csökkenti a nevelési hatékonyságot. Ez a nevelési folyamatkoncepció ma is szilárdabban tartja nemzetkö-zi pozícióit, mint a szabad nevelési folyamatértelmezésre alapozott modellek.
SZABAD nevelési koncepció:
 Ez a felfogás kizárja a nevelési folyamat külső, pedagógusok általi irányítást.
 A nevelést önkibontakozási folyamatként értelmezi, amelyet ennek megfelelő-en a gyermek spontán érdeklődéséhez, szükségleteihez, életkori sajátossága-ihoz kell igazítani.
 A nevelő feladata a feltételek megteremtése a gyerek tevékenységéhez, érdeklődésének kielégítéséhez.
 A pedagógus ebben a modellben a nevelési folyamat szolgáltató és nem sza-bályozó tényezője. A direkt irányítás helyébe az indirekt irányítás lép, amelyek természetesen konstruktív, fejlesztő jellegűek. Az orientáló szerepet a meg-erősítő hatások, és a tevékenységrendszer tölti be döntően.
 Elvben lehetséges, hogy a felkínált tevékenységformák közül az egyes gyere-kek az érdeklődésüknek megfelelőket magas motiváltsági szinten hajtják vég-re, s ez jó fejlesztő hatást garantál. Ugyanakkor gátló tényező is lehet, hiszen a gyerek csak az érdeklődésével adekvát tevékenységi körben mozog, ami a fejlesztő hatások körét is leszűkíti egyúttal. Ez azt eredményezheti, hogy a gyerekek saját kiinduló fejlettségi szintjükön megállnak.
 Probléma, hogy a nevelő orientáló hatásainak hiánya következtében a gyere-kek nem kapnak megfelelő támpontot a követendő, illetve leépítendő magatar-tásformák tekintetében.
A szabad nevelési folyamatfelfogást érvényesítő teóriák nem váltak általánosan elterjedtté a gyakorlatban.

 Nevelés hatásszervezés szempontjából:

INTELLEKTUALISTA nevelési koncepció:
 Az intellektualisztikus hatásszervezési változatban az intellektuális-logikai-verbális hatások töltik be az alapvető személyiség- és magatartásformáló sze-repet.
 Nagy jelentőséget tulajdonít a humán tantárgyak ismeretanyagának, az azok-ban foglalt, élményszerű formában kifejtett erkölcsi-szociális mintáknak.
 Feltételezi, hogy a kultúra és a tudomány eredményeinek megismertetése döntő értékben járul hozzá a neveltek magasrendű életvezetési elképzelései-nek, valamint konstruktív meggyőződéseinek kifejlesztéséhez. Ennek a két személyiségbeli képződménynek a formálására koncentrálja az intellektualisztikus modell a nevelési erőfeszítéseket.
Ez a modell egyoldalú, s ebből következik nem kielégítő hatékonysága is. Ebben az esetben elsősorban a gyerekek tudatossági szintje, normaismerete, ítélőképessé-ge, összefüggéslátása, anticipációs képessége kerül fejlesztésre.

NATURALISZTIKUS nevelési koncepció:
 Ez a modell mellőzhetőnek tartja a nevelési folyamatban az intellektuális és a verbális hatásokat, de legalábbis erősen leértékeli szerepüket, jelentőségüket;
 Döntő fontosságot tulajdonít ugyanakkor a tapasztalati és beidegző-begyakorló hatásoknak, s mindezen hatások forrásának a gyerekek sokoldalú tevékeny-ségét tekinti;
 Nem becsüli le a meggyőződések formálását sem, de ebben a vonatkozásban különbséget tesz intellektuális-logikai úton kialakított meggyőződések, valamint gyakorlati-tapasztalati úton létrejött meggyőződések között, s ez utóbbiak ma-gatartást és életvezetést befolyásoló szerepét értékeli magasabbra.
 A magatartási, döntési és életvezetési modellek kialakításában fő forrásnak te-kinti a gyerekek tevékenységi folyamatban szerzett szubjektív tapasztalatait.
Ez az elképzelés a tevékenység főként a kooperatív tevékenység keretében ki-bontakozó kortársi interakciókat is nagyra értékeli és bekapcsolja a nevelés folyama-tába

Gyakorlatban is létező nevelési irányzatok:

NEOTOMIZMUS:
– normatív – irányított – intellektuális –
 a híres középkori teológusról, Aquinói Szt. Tamásról kapta a nevét, az ő mo-dernkori követői a neotomisták.
 Fő képviselője a francia Jeak Moritoin, aki filozófus és francia vatikáni nagykö-vet is volt. Ő mondta, hogy újra elő kell venni Aquinói Szt. Tamás tanait, mert az ő szeretete az ami hiányzik az iskolákból.
 Keresztény pedagógiai irányzat.
 Jól tudott alkalmazkodni ez az irányzat a XX. századi elvárásokhoz.
 Deklarált célja ennek az irányzatnak, hogy a vallási életvitelt elfogadtassa a növendékekkel, illetve a keresztény életmód követelményeire való felkészítés.
 A test és a lélek közül azt mondja, hogy a lélek formálása a nevelés fő felada-ta.
 A lélek erkölcsi gazdagítását a humán tárgyak, a művészetek és a vallás kere-tében képzeli el és tartja megvalósíthatónak.
 Azt vallja, hogy a hatékony nevelés feltétele az iskola tantárgyi rendszerének, úgymond humanizálása, mert ez biztosítja a hatékony erkölcsi, vallási modell-közvetítést, értékközvetítést.

INSTRUMENTALISTA:
– értékrelativista – irányított – naturalisztikus
 Reformpedagógiai irányzat.
 Ennek kidolgozója az amerikai John Dewey volt, aki elsőként kezdte nagyon markánsan hangsúlyozni azt, hogy a gyerekekre nem szabad ráerőltetni a je-lenkor értékrendjét, mert a világ, az élet olyan gyorsan változik, hogy nem tud-hatjuk, mi lesz 10-20-30 év múlva, következésképpen az a tudás, amit ma a gyerek megszerez, lehet, hogy később teljesen elavul.
 Dewey a pragmatizmus híve volt (az amerikai ágának) és ez szolgáltatta a filo-zófiai alapot. Ő az alkalmazkodás képességét tekintette értéknek  „a jég há-tán is megél”. Nézete szerint az iskolában ugyanolyan viszonyok kell, hogy uralkodjanak, mint az életben, a társadalomban  „az iskola maga egyen az élet” (cselekvőiskola).
 Ez az irányzat a szocialista SZU-ban, a bolsevik hatalom átvétele után terjedt el, és rendszeresítették (Makarenko). Ez az ideológia mentes iskola jól jött ah-hoz, hogy az egyház befolyását kiszoríthassák az iskolából. 1936-ban Sztálin egy párthatározattal szüntette meg.
 Gyermeki tevékenységen keresztül gyakorlati tapasztalathoz kell juttatni a gye-reket. Ennek hatásmechanizmusát Dewey vázolta fel:
- különböző élethelyzeteket kell teremteni a gyerek számára;
- ezek az élethelyzetek erkölcsi, társadalmi problémahelyzetek is, amelyek döntést kívánnak meg a gyerektől (tudjon önállóan, felelősen dönteni);
- a gyerek saját döntéseinek, tetteinek konkrét következményeit megtapasz-talja, majd a tapasztalatokat értelmezi, elemzi és következtetéseket von le;
 Így kifejlődik a gyerek „felelős társadalmi lény” képessége, vagyis szociális szempontok alapján tudja irányítani magatartását.
 Dewey nem önálló tantárgyakat tanított, hanem egy vezértéma köré építkezett koncentrikusan.

FUNKCIONALIZMUS:
– értékrelativista – szabad – naturalisztikus –
 Kiemelkedő vezéregyénisége a francia Eduard Claparède.
 Nézete, hogy a gyermekkor funkciója felnőtt élet funkcióira való felkészülés.
 Így a nevelés a játék és az utánzás keretében történhet.
 Claparède felismerte az érdeklődés és a motiváció fontosságát.

ÖNKIBONTAKOZTATÁS:
– értékrelativista – szabad – naturalisztikus –
 Jeles képviselői: E. Kelly, C. Rogers, A. Maslow.
 Az ún. szubjektív meggyőződések és ideálok fontosságát hangsúlyozza a ma-gatartás szabályozásában.
 A gyereket támogatni kell abban, hogy önmaga bontakoztathassa ki az ideálo-kat, és szubjektív meggyőződéseket, valamint a személyiségének minden rej-tett adottságát.
 A gyerek maga választhasson az iskola által felkínált tevékenységek közül, vagyis, hogy megszerkeszthesse a maga egyéni programját, és így mintegy önmagát fejleszthesse.
 Erre csak az alacsony tanulói létszámú, magániskolákban tudnak vállalkozni.

TÁRSALMI PARTNERVISZONYRA NEVELÉS koncepciója:
– normatív – irányított – naturalisztikus -
 Jeles képviselője: Theodor Wilhelm.
 Modern értékrendű, az ipari társadalom értékrendjén alapul.
 A társadalmi viszonyok és az erkölcsiség új formája ún. partneri viszonyokon alapul.
 Jóindulatot és kompromisszum-készséget kell kialakítani a gyerekben, mert ezeknek a tulajdonságoknak birtokában tekinthető az egyén teljes értékű ál-lampolgárnak, ily módon az egyén az életben előálló konfliktus-helyzetekre konstruktívan, kompromisszum-készen és a partneri magatartás szellemében fog reagálni.
 A nevelési folyamatot úgy kell megszervezni, hogy abban a beidegző illetve a szokásformáló hatások játsszák a főszerepet.
 A szokásformálás kereteit, színtereit az iskolának kell kialakítania, oly módon, hogy minden gyereknek biztosítani kell az aktivitás, kezdeményező képesség lehetőségét (pl.: iskolaújság, diák önkormányzat), valamint az ún. kampány-szerű munkaakciókban való részvétel (pl.: iskolai környezet rendezése stb.).
 Az optimális magatartásformákra való rávezetés, illetve az ösztönzés a peda-gógus feladata. (ezért irányított koncepció)
WALDORF pedagógia
– normatív – szabad – naturalisztikus –
 12 évfolyamos egységes iskola, amelyben nem történik értelmi képességek alapján való elkülönítés, mert a gyermeki személyiség optimális fejlődése csak így valósul meg. A gyermekek egyedi tulajdonságainak kibontakoztatása az is-kola feladata.
 Általában óvoda és néha gyógypedagógiai intézet is kapcsolódik a Waldorf-iskolához.
 Az iskolai nevelés legfontosabb személyisége az osztálytanító, aki a fő tárgya-kat tanítja, így 8 éven át, naponta hosszú időt tölt együtt a diákjaival. Osztálya összetételének meghatározásakor figyelembe veszi a fiúk-lányok arányszáma mellett az egyes temperamentum-típusok egészséges arányát is.
 A gyermekek tanrendje nem naponta és óránként változik, hanem a főoktatás tantárgyainak tananyaga tömbösítve, egy-másfél hónapos szakaszokban kerül feldolgozásra.
 A Waldorf-iskolában ismeretlen a bukás, a hagyományos értelemben vett felel-tetés és osztályozás. Az egyes tantárgyi szakaszok befejezése után nyilvános osztálybemutatót tartanak, év végén pedig a tanító részletes szöveges értéke-lést ad minden növendékéről.
 A Waldorf-iskolák kerettanterve nagy szabadságot adott a pedagógusnak.
- az első iskolaévből kezdődően két idegen nyelv oktatás (egy keleti és egy nyugati nyelv),
- kiemelkedő szerepe van a művészeti nevelésnek (zene, ének, hangszer tanulás, táncos mozdulatművészet stb.),
- kiemelt szerep jut a munkára nevelésnek (pl.: kötés, varrás, fafaragás, pa-pírgyártás, kertművelés, állattenyésztés, térképrajzolás, elsősegélynyújtás, betegápolás stb.),
- a 9. osztálytól több hetes mezőgazdasági-ipari-szociális gyakorlatokon vesznek részt a diákok,
- az utolsó évet szabadon választott gyakorlati munkával vagy elméleti záró dolgozattal fejezik be. Az elkészült műveket bemutatják, és tanáraik, társa-ik, szüleik jelenlétében védik meg őket.

MONTESSORI pedagógia
– értékrelativista – szabad – naturalisztikus –
 Kisdednevelési módszer,
 Névadója dr. Maria Montessori, római orvos-pedagógus.
 A gyermekben magában minden meg van a természetes továbbfejlődésre, a nevelőnek csak az a kötelessége, hogy a gyereket védőleg segítse, fejlődésé-hez megadja a lehetőségeket, a gyermek egyéniségének, mozgási és akarati szabadságának spontaneitásának teljes tiszteletben tartásával.
 Különös gondot fordít az érzékszervek mesterséges kifinomítására (gyakorla-tok: szövetek, tárgyak, alakjának, nagyságának, súlyának felismerése); tapin-tás és izomérzékelés útján behunyt szemmel [finom!] hangok, színárnyalatok, illatok, ízek megismerése, a szemmérték és egyensúlyérzék erősítése, ritmus-érzék fejlesztése, zene-ének segítségével, tánccal.
 A biológiai nevelés része: a gyerekek sokat vannak a szabad természetben (pihenés, játék, kerti elfoglaltságok, állatok gondozása).
 Szociális nevelés: lényege a másokon való segítés; munkára szoktatás; az emberi érintkezésben a finom mozdulatok, szavak elsajátítása (verbális és me-takommunikáció).
 Írás, olvasás tanítása: 4-5 éves korban (fejlődés-lélektanilag kevésbé indokolt, de játékos, természetes módszerekkel történik).
 Ezzel párhuzamosan, de tőle függetlenül Magyarországon ún. ösztönszerű foglalkozás alakult ki.
 A Montessori-pedagógia alapmű, 1912-ben jelent meg, különösen Angliában és Észak-Amerikában terjedt el. Magyarországon is működött néhány.

Reformpedagógiai irányzatok mai dilemmái:
Értékközvetítés kérdése:
Mára bebizonyosodott és világossá vált, hogy a nevelés értékközvetítő tevé-kenység, mert ha minden értékről lemondunk, akkor az nagymértékben lerontja a nevelési tevékenység célirányosságát és hatásfokát.
Mára az ún. pluralista értékközvetítés látszik járható útnak. A közösség és az önfejlesztő értékek nem zárják ki egymást, sőt kiegészítik egymást. A nevelés során szükség van az individuális és kollektív értékekre egyaránt.

A személyiség-komponensek fejlesztésének kérdése:
Az ösztönző-motiváló személyiség komponenseknél (szokások, életvezetési modellek, meggyőződések) több reformpedagógiai irányzat is az egyoldalúság hibájába esett. Mára kiderült, hogy ezek közül nem lehet kiemelni egyiket sem, mind a hármat egyaránt harmonikusan kell fejleszteni a nevelés során.

A nevelés irányításának szempontja.
Mára az a szintézis körvonalazódott ki, hogy rájöttek arra, hogy a teljesen sza-badjára engedő és magára hagyó szabad nevelés, azért nem járható út mert, ha a gyereket teljesen magára hagyják, akkor külső ösztönzés és motiválás nélkül nem képes fejlődni, és a nevelődésre, fejlődésre leáll, és nem képes meghaladni saját, korábbi kiinduló szintjét.
az a nézet alakult ki a neveléstudományi felfogásban, hogy a közvetlen, direkt irányítási forma az alkalmazható 10 éves korig, mert odáig a gyerek erre elfo-gadó módon reagál. A kamaszkor fokozatos közeledtével ún. személyi ellenál-lás alakul ki a gyermekben a közvetlen, direkt irányítási formával szemben. In-nentől kezdve célszerű áttérni egy közvetettebb, indirekt, de áttételes orientá-lásra. Ez a tevékenység-szervezésen keresztül, másrészt pedig a feladat rend-szereken keresztül valósulhat meg.


Konstruktív életvezetés, mint pedagógiai érték:


ösztönző sajátosság-csoport formai rétegződése













konstruktív 
magatartás 
és tevé- 
kenység- 
formák 

nevelési 
feladat 


 szellemi, fizikai, közéleti munka  szociálisan 
 értékes, 
 közösség- 
 fejlesztő  elsődleges
 magatartás  nevelési cél
 és tevékeny-  tartomány
 ségformák 
értékóvó magatartás (értékőrzés, környezetvédelem)
karitativitás, segítőkészség (Máltai Szeretet Szolgálat, Menhely Alapítvány)
fegyelmezettség, viselkedés normák, alapvető emberi társadalmi együttélési normák

intellektuális, ismeretszerző magatartás és tevékeny-ségformák (tanulási tevékenység¬formák)
értelmi nevelés keretében fejlesztjük.  
 önfejlesztő 
 magatartás  másodlagos
 és tevékeny-  nevelési cél
 ségformák  tartomány
 
 
 
 
esztétikai és magatartás tevékenységformák (mű¬vészi élmény, mozi, színház)
esztétikai nevelés keretében fejlesztjük.
egészséges életmóddal kapcsolatos magatartás és tevékenységformák (sport, higiéniai rendsza¬bályok)
egészséges életre nevelés keretében fejlesztjük.

cselekvés



felfelés és
lefelé is
szabályoz  SZOKÁSOK  ÉLETVEZETÉSI MODELLEK  MEGGYŐZŐDÉSEK
(példaképek)
fejlesztése nevelési feladat  ösztönző, motiváló szemé-
 lyiség komponensek,
 fejlesztése nevelési cél

felfelé
szabályoz - ismeretek (oktatási feladat)  szervező, végrehajtó sajá-
 tosság csoport fejlesztése:
 oktatási-képzési cél
- jártasságok 
- készségek  (képzési feladat)
- képességek 

belső motiválás



 SZOKÁSOK
Begyakorlás illetve beidegzés útján szükségletté vált tevékenységi forma (pl.: dohányzás  ha nem hajthatja végre frusztrált lesz. stresszállapotba kerül  nem konstruktív magatartásforma), Konstruktív szokások: olvasás, munka, fegyelme-zettség  stabilizálják az életvezetést.
Megállapították, hogy kriminális személyiségű embereknél hiányzik a munka- és fegyelmezettségi szokás, magatartási forma. a javító-nevelésben ezt próbálják pó-tolni.
Veszélyforrás: aki túlságosan a szokások rabja lesz, az habituális személyiség lesz  nem tud az illető „váltani” (pl.: 1945 után, falusi munkanélküliség és a város felszívó hatására az emberek nem tudtak váltani, magas lett az öngyilkosságok száma).

A szakrendszer fejlesztésének formái:
Nevelési intézmények széles tevékenységi kínálata:
pl.: - tanulási tevékenység,
- önkormányzati tevékenység (diákönkormányzatok),
- önkiszolgáló tevékenység (kollégiumokban),
- termelőtevékenység (mg-i iskolák mintagazdaságai),
- klubjellegű tevékenység (társas élet szokásait sajátíthatják el),
- esztétikai alkotó tevékenység (festés, hímzés, versírás stb.),
A nevelési hatások ezek hatására javult. a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai hatásfoka egyenesen arányos a tevékenység kínálatának gazdagságával, széles-ségével. Felelős feladatok nélkül nincs szociális érés, főleg a szokásrendszer te-kintetében. Minden gyereknek olyanfeladatot kell adni, aminek a végrehajtásáért ő egyszemélyben felel, illetve rajta személy szerint számon-kérhető.

A szokásrendszer fejlesztésének feladati közé tartozik, az hogy nem elég a tevé-kenységrendszert megszervezni, azt motiválni is szükséges.
Motiváció = a gyerek már meglévő szükségleteinek bekapcsolása a nevelési fo-lyamatba.

A motiváció már meglévő nevelési szükségletei:
- játékszükséglet (amennyire lehet játékossá kell tenni az adott tevékenységet, mert így lesz vonzó és így válik gyorsan szokásszerűvé)
- mozgásszükséglet (a gyerekek mozgásigényére épülő megoldások a fontosak)
- változatosság igénye iránti szükséglet (ide tartozik a módszerek változatossá-ga pl. nemcsak frontális osztálymunka, helyszínek váltakoztatása, tevékenységi formák váltakozása)
- eredményesség iránti szükséglet (minden emberben megvan nemcsak a gyermekekben, tehát nem életkor függő, ezt úgy lehet kihasználni motivációs céllal, hogy ún. sikervisszajelzéseket adunk és ezzel párhuzamosan csökkentjük a kudarcvisszajelzések gyakoriságát)
Törvényszerűség: a motiváció nem egyszerű kelléke a nevelési folyamatnak, ha-nem annak lényegi eleme.





 ÉLETVEZETÉSI MODELLEK (példaképek)
Valamely magatartási vagy életvezetési minta törekvésének szükségletei. Ezek a szükségletek kényszerítik az egyént valamely minta utánzására (utánzási szükségletnek is nevezik).

 
(fejlettebb)
Valamely konkrét személyhez kötött minta szükséglete (példakép). Ennek is lehet döntés-meghatározó szerepe és ily módon befolyásolhatja a gyermeket. (fejletlenebb)
Olyan életterv, amely egy racionálisan átgondolt és hosszú távú elképzelés. (életideál, -cél, -terv, -eszmény)
Az egyén döntéseinek sokaságát hatá-rozza meg hosszútávon. Fontos, hogy konstruktív minőségben fejlesszük ki.


A konstruktív életvezetési modellek kifejlesztésének lehetőségei:

1.) A konstruktív életvezetési modell kifejlesztéséhez konstruktív és hatékony mo-dellközvetítő személyekre van szükség a nevelési folyamatban. Ezt hivatalból a pedagógusnak kell betöltenie az iskolában; otthon pedig a szülőnek. Ez azt jelenti, hogy neki is konstruktív nevelési és tevékenységi formákat kell bemu-tatnia a gyerek felé.
Ennek feltétele, hogy a pedagógus szuggesztív hatású személyiség legyen, mert ez biztosítja számára az élményforrás jelleget, vagyis, hogy a gyerekek számára ő egyfajta élményforrás legyen. Ugyanis csak ekkor figyelnek rá, és csak ekkor vesznek át tőle mintákat. Ebből következik, hogy a pedagógusnak kötelező magát, ilyen szuggesztív személyiséggé alakítania. a szuggesztivitás nem velünk születő tulajdonság, ez kialakuló, megszerezhető tulajdonság. Ennek feltétele, hogy az egyén fölényhelyzetben legyen a környezethez vi-szonyítva. Ehhez a fölényhelyzethez személyes többletekkel kell rendelkezni. Pl.: jogi többlet (ezzel rendelkezik minden vezető, bizonyos mértékben a pe-dagógus is rendelkezik ilyennel); ismeretbeli többlet (minél magasabb kép-zettségi szintű osztállyal dolgozunk, annál fontosabb a pedagógus számára ez a többlet); esztétikai többlet (leginkább a manökeneknek, fotómodellek szá-mára fontos); fizikai erőnlétbeli többlet (pl.: a biztonsági örök számára fon-tos).

Lényeg, hogy a pedagógus minél több többletre tegyen szert, és ezt az idők fo-lyamán korban kell tartania, mert ekkor lesz az ő modellközvetítő hatása optimális.

2.) Együttes tevékenység a tanulókkal
Pedagógiai hibának számít a tanár szeparatív (gyerekektől elkülönülő) maga-tartása.
A reform-pedagógia az együttműködést, a tanár-diák együttműködést szorgal-mazták, a hatékony együttműködés érdekében.





 MEGGYŐZŐDÉSEK
Valamilyen szükségletté vált magatartási norma, nézet vagy eszme. Ennek kialakí-tásához már logikai-intellektuális hatások is szükségesek, ezért a felső tagozattal kezdődően lehet ezeket jó hatásfokkal kialakítani. Ennek a kialakítása igen időigé-nyes. Ha viszont kialakul, akkor nagyon időtálló és többnyire életre szóló. Ezért az életvezetés egészét, valamint a döntéseket hosszútávon és elemi erővel határoz-za meg.
Az egyik legveszélyesebb személyiségbeli képződménynek is tartják, (pl.: a val-lásháborúk  egymással ellentétes vallási meggyőződésű emberek egymás kiirtá-sára törekedtek).
Fontos, hogy a meggyőződés konstruktív minőségben alakuljon ki a gyerekben.
Az iskolának egyfajta alapszintű meggyőződés-formáló feladata mégis van. Arról kell meggyőznie az egyént, hogy hosszú távon egyetlen alternatíva áll előtte, és ez pedig a konstruktív életvezetés. (Ugyanis a destruktívitás tragédiákhoz illetve tör-vényszankciókhoz vezet.)

Mi a feltétele annak, hogy ez az alapmeggyőződés kialakuljon? Ennek fontos felté-tele van:

1.) bizonyítás – érvelés (argumentáció = érvek felsorakoztatás, ennek ellentéte a deklaráció = kijelentés, kinyilatkoztatás). Pedagógiai hibának számít, ha ezt használja, pl.: egy gyermek kérdésére azt válaszolja, hogy „mert én vagyok a felnőtt” vagy „csak”.

Bizonyítékok a nevelési folyamatban:
a) tények – események
a tények lehetnek tapasztalatiak, amit a gyerek átél, pl.: egy normasér-tés és a következménye; és lehetnek tapasztalaton túli események, amelyek pl.: a sajtó napi eseménytárában konzerválódnak, Amerikában ezt fel is szokták használni, ha olyan pozitív példát találnak, ami a gyere-kek számára követésre méltó, ha valaki pl.: fantasztikus karriert fut be a munkája és szorgalma következtében.
b) tárgyi bizonyíték
a bíróságok használják leginkább, a pedagógiában leggyakrabban hasz-nált tárgyi bizonyítékok a múzeumok, tárlatok anyaga, tárgyi produktu-mai.
c) képi bizonyítékok
d) dokumentum- vagy videofilmek
e) memoárok vagy memoár részletek
memoár = emlékirat, történelmi eseményeket az azokban résztvevő szerző személyes hangvételű feljegyzéseinek formájában elbeszélő mű. Ennek tényszerűsége hasonló a sajtóéhoz (a magyar memoár irodalom rendkívül gazdag).
Tanulság, hogy csak arról próbáljuk meggyőzni a gyereket, amit bizonyítani is tudunk.

2.) A meggyőzés folyamatában kerüljük az ún. harmóniamodell alkalmazását = megszépített valóságábrázolást, a negatívumok elhallgatását jelenti, mert ez hitelvesztetté teszi a meggyőző (pl.: pedagógus) személyét, és közömbös-séget ébrest a gyermekben (pl.: hogy nem kell semmin változtatni, mert min-den úgy jó ahogy van). Ha társadalmi mértékben alkalmazzák a harmónia-modellt, előbb vagy utóbb bizalmi válságot szokott eredményezni. (Ferenc József  „Mire ősszel lehullnak a falevelek, addigra csapataink győztesen fognak haza masírozni a harctérről”  csak a falevelek hullottak le ősszel!). A pedagógiai gyakorlatban ez a pályaorientáció alkalmával a legveszélyesebb, mivel pályatévesztéshez vezethet.

A meggyőzés folyamatában követendő út a konfliktus modell, ami a harmó-niamodellel szemben, egyfajta reális valóságábrázolást, a negatívumok be-mutatását is jelenti. (Churchill  „Nem ígérhetek mást, mint tengernyi vért, szenvedést és könnyeket”  ez az őszinteség bizalmat eredményezett, és az akkori angol társadalomban nemzeti konszenzus jött létre Anglia háborús szerepével kapcsolatban).
További pozitív következménye a konfliktus modell alkalmazásának, hogy konstruktív türelmetlenséget ébreszt a gyerekben, ami a hibák kijavítására irányul, hogy minél jobban, tökéletesebben kívánja megoldani a dolgokat.


A nevelési folyamat szerkezete

A gyermeki tevékenységen keresztül valósul meg, ezért ennek szakaszai is a gyermeki tevékenység szakaszaival fonódnak össze.

Fejlődési szakaszok:

1. Impulzív aktivitás szakasza:
0-3 éves kor (csecsemőkor), még nem célirányos tevékenység, külső szabályozás van itt, a gyermeki aktivitást a tárgyi környezet ún. felszólító ingerei szabályozzák.

2. Heteronóm szabályozású tevékenység szakasza:
Külső szabályozás van, a személyi környezet szabályoz, pedagógiai szempontból fontos.
Két fázisra oszlik:
a) tekintélyi szabályozási fázis:
Felnőtt tekintélyi személyek szabályoznak (szülő, tanár, tanító), ők a nevelő ha-tások forrásai, ők a nevelési tényezők.
A felnőttől kiindulva a gyerekre irányul pl.: személyre szóló büntetés, tiltás, ju-talmazás.
Szorosan összefügg az irányított neveléssel, közvetlen, direkt módszerekkel operál a nevelő, 10 éves korig jó hatásfokú, mert addig még a gyerek viszony-lag elfogadó módon reagál, utána a kamaszkor közeledtével fokozatosan szembefordul ezekkel a közvetlen, direkt módszerekkel és egyfajta személyi el-lenállás alakul ki benne, ekkor célszerű végrehajtani hatásrendszerbeli válto-zást és ekkor érdemes a szociális szabályozási fázisba átváltani.

b) szociális szabályozási fázis:
Közvetett, áttételes, indirekt orientálást jelent. Feladatok rendszerén valósulhat meg. A tevékenységszervezésen keresztül (pl.: a reformpedagógia sajátossá-ga) illetve új tényezőként jelenik meg a kortársi interakciók rendszere.
Ezek az új nevelési tényezők, amik a 10 éves kort követően belépnek, ezek az indirekt, közvetett nevelő hatások, amelyek csak áttételesen érvényesülnek.

A feladatrendszerek elhelyezkedése:
- tanulmányi tevékenység,
- önkormányzati tevékenység,
- önkiszolgáló tevékenység,
- esztétikai tevékenység,
- termelő tevékenység,
- alkotó tevékenység,
- játék tevékenység.

Interakcióknak számítanak:
- kölcsönös értékelés,  Ezek sokszor negatív
- kölcsönös követelés,  minőségűek lehetnek
- kölcsönös ellenőrzés,  például a galerik
- kölcsönös segítségadás.  esetén

Az interakciók minőségét szabályozza a feladat minősége, oly módon, hogy konsruktív feladat formáló kölcsönhatásokat indít el, míg az ún. Destruktív feladat ezzel szemben deformáló kölcsönhatásokat indít el. Erre példa a galerik, amelyek mindig negatív feladatra szerveződnek (lopások, betörések, rablások), íly módon an-tiszociálissá deformálja tagjait.
Heteronóm szabályozású tevékenység keretében fejlődik ki az ösztönző sajátosság-csoport. Ennek eredménye lesz a tevékenység legmagasabb rendű formája, az au-tonóm szabályozású konstruktív tevékenység. Ez a nevelési folyamat végeredmé-nye.

Ösztönző sajátosságcsoport tartalmi rétegződése
(nevelés általános célkitűzése):


Elsődleges 
nevelési cél 
tartomány 


  Fejlesztése erkölcsi neve-
 lés keretében történik.
 Az életvezetés szociális mi-
 nőségét döntően ezek a
 szükségletek határozzák
 meg, így az erkölcsi neve-
 lést tekintjük elsődleges
 célnak
Közösségfejlesztő
Aktivitás szükségleti rétege
= JELLEM

Önfejlesztő 
aktivitás 
szükségletei 

  intellektuális szükségle-tek ré¬te¬ge 

 Másodlagos
 nevelési cél
 tartománya

 esztétikai szükségletek rend¬sze¬re
 egészséges életmóddal kap¬cso¬latos szükségletek

 Intellektuális szükségletek:
- intellektuális aktivitás szükséglete (pl.: rejtvényfejtés),
- új információk és ismeretek iránti szükségletek (érdeklődés, kíváncsiság), (ez volt az amit a hagyományos comeniusi, herbarti iskolatípus elfojtott a gyerekekben, mivel nem engedte őket az órán megszólalni módon kérdezni sem lehetett, nem mertek. A reformpedagógiáknál, pl.: a probléma-centrikus oktatás keretében na-gyon jól fejleszthető, kiaknázható a gyermeki kíváncsiság),
- teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete (pl.: szakdolgozat, diplomamunka, doktori disszertáció, publikációk írása),
Az intellektuális szükségletek csoportját az értelmi nevelés keretében fejlesztjük.

 Esztétikai szükségletek:
Ide tartozik az: - esztétikai szemlélődés,
- élménybefogadás, esztétikai alkotás igénye,
- esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye,
- az ember saját megnyilvánulásaival kapcs. esztétikai igényessége,
Az esztétikai szükségletek csoportját az esztétikai nevelés keretében fejlesztjük.

 Egészséges életmód iránti szükségletek:
- rendszeres testmozgás, testedzés szükséglete,
- egészséges életritmus, higiéniai szabályok betartásának szükséglete.
Ezek fejlesztése az egészséges életmódra nevelés keretében történik.
Az önfejlesztő aktivitás szükségleti rétegének három csoportja (intellektuális, esz-tétikai, egészséges életmód) csak másodlagos szerepet játszik az életvezetés szoci-ális minőségében, így ezek fejlesztését másodlagos nevelési célkitűzésnek tekintjük.

A nevelési célrendszer tagozódása:
erkölcsi nevelés célkitűzése  elsődleges nevelési cél
értelmi 
esztétikai   másodlagos nevelési cél
egészséges életmódra 


JELLEM fejlődése és fejlesztése a nevelés folyamatában

A JELLEM funkcionális értelemben ösztönző-motivációs természetű képződ-mény, ennek megfelelően a személyiség ösztönző sajátosságcsoportjában helyez-kedik el.

A JELLEM tartalmi értelemben morális, erkölcsi természetű képződmény, ebből következően az ösztönző sajátosságcsoport felső rétegében helyezkedik el. A kö-zösségfejlesztő aktivitás szükségleteiből, amorális szükségletekből épül fel. A jellem morális természetéből az következik, hogy fejlesztése az erkölcsi nevelés feladata. Ezt bizonyítja, hogy a jellemvonás legtöbbször azonos valamiféle erkölcsi tulajdon-sággal (pl.: segítőkészség, munkaszeretet. A jellem természetéhez tartozik, hogy nem velünk született, 10-12 éves kortól kezdve beszélhetünk jellemről. A jellem fejlődése nem függvénye a biológiai életkornak, kifejlődése a nevelési folyamat eredménye.

A JELLEM kialakulásának szakaszai:
1. Kialakulatlan jellem szintje:
Magatartásvezérlésük labilis (a magyar lakosságnak több mint az 50 %-a), mert hiányzik az azt stabilizáló belső tényező, a jellem.
Az emberi szükségletrendszerre jellemző, hogy rendszertelen, diffúz jellegű - ezen a szinten - (funkcionális diffuzitás), ez azt jelenti, hogy egyik szükséglet sem erő-sebb a másiknál, nincsenek köztük ún. alá- fölérendeltségi viszonyok, elvileg bár-melyik szükséglet beindíthatja a neki megfelelő cselekvést, az adott szükséglet ki-elégítésére irányulva.

Mitől függ az, hogy melyik szükséglet lép életbe, és melyik szükséglet készteti az egyént cselekvésre?

Ez a meghatározó tényező ezen a fejlettségi szinten az adott mindenkori helyzet, a szituáció. Vagyis, hogy az adott helyzet melyik szükséglet számára kínálja fel a működés feltételeit. (Pl.: a nemi erőszakért elítélt bűnözők esetében, a nemi szük-séglet motiválta őket. A szituáció, a környezet mindig elhagyatott hely.)
Mivel a szituációé a meghatározó szerep, így ezen a fejlettségi szinten mind az egyént, mind pedig a magatartását nagyfokú szituáció-függés jellemzi. ("Az illető úszik az árral.") A szituáció uralja az egyént, nem pedig az egyén a szituációt. ("Alkalom szüli a tolvajt.")


Jellemző magatartásjegyei:
- következetlen, szeszélyes és kiszámíthatatlan,
- a magatartása a helyzet változásával együtt változik (elvtelen),
- megbízhatatlan, cselekvése nem prognosztizálható, kiszámíthatatlan.
Ez nem életkor függő, felnőttnél ugyanúgy előfordul, mint gyereknél

Ha az egyén döntési szituációba kerül (döntési szituáció  több, de különböző etikai értékű cselekvés közötti választás) döntészavarba kerül, amelynek három magatartászavara lehet:

1/a) erős pótcselekvési hajlam: az egyén az alternatív cselekvési alternatívák közül egyiket sem választja, mert az értékesebbhez nem elég erős a szükséglete, az értéktelent pedig nem meri választani, ezért a kettő közé eső pótcselekvést produkál.

1/b) állhatatlanság: az egyén döntési helyzetben egyik cselekvési alternatívára sem tud ráállni, ezért folyton cserélgeti a választható alternatívákat. Mindenbe be-lekap, de nem fejez be semmit.

1/c) az egyén teljes mértékben döntésképtelen, ezért a döntés elől egyfajta passzvitásba menekül.

2. Kialakult jellem szintje:
Az emberi szükségletrendszer hierarchizálódik egy határozott struktúrát vesz fel. Itt már a szükségletek között alá- fölérendeltségi viszonyok alakulnak ki. Kialakul egyfajta sorrend, lesznek funkcióképes, erős, domináns szükségletek illetve ke-vésbé funkcióképes, ún. alárendelt szükségletek.
A magatartásképre is komoly kihatása lesz, mert az egyén nagy gyakorisággal fog végrehajtani olyan cselekvéseket, amelyek megfelelnek az ő domináns szükségle-teinek.
Ezeket akkor is végrehajtja, ha nem kedvez nekik a szituáció. Ilyen esetben az egyén megpróbálja átalakítani, cselekvésre alkalmassá tenni a szituációt. Ez azt is eredményezi, hogy itt már megszűnik mind a személyiség, mind pedig a magatar-tás szituáció függő szerepe, vagyis, már nem a szituáció uralkodik az egyénen, hanem az egyén próbálja meg uralni a szituációt. Ez azt jelenti, hogy a helyzet vál-tozásai ellenére, az egyén konzekvensen, következetesen végrehajtja a domináns szükségleteinek megfelelő cselekvéseket. Ennek következtében a cselekvése kö-vetkezetes, tendenciaszerű, és kiszámítható, prognosztizálható lesz.
Pl.: a rendmániás, aki mások asztalán is rendet tesz.
Az ilyen, nagy gyakorisággal végrehajtott homogén cselekvéssor úgy jelenik meg, mint az egyénre jellemző szilárd magatartási tendencia. Ebből lehet visszakövet-keztetni a mögötte álló domináns szükségletre (pl.: a rend és a tisztaság igényé-re).
Ez a szilárd magatartási tendencia nagyfokú ellenállást mutat az ún. eltérítő hatá-sokkal szemben. Ez az ellenállás abban mutatkozik meg, hogy az egyén az eltérí-tő hatások ellenére is mindent megtesz a meghatározó, domináns szükséglet ér-vényesítéséért. A gyakorlatban a következőképpen jelenik meg: az eltérítő hatá-sok első fázisában az egyén ún. megkerülő technikákat alkalmaz, (pl.: valaki "szívvel, lélekkel csinál valamit", de megpróbálják ettől eltéríteni) először megpró-bálja kivonni magát a zavaró hatások alól, vagy pedig érvel a feladat fontossága mellett. Ha az eltérítő hatások folytatódnak, akkor - a második fázisban - az egyén már frusztrált állapotba kerül, és ún. dühreakcióval próbálja elhárítani a zavaró ha-tásokat (pl.: idegesen förmed rá arra, aki félbe akarja szakítani őt munkájában). Mindez jól mutatja ennek a szilárd magatartási tendenciának az ellenálló képes-ségeit és stabilitását, valamint a kialakult jellemű ember viselkedését is. Ugyanis eligazít bennünket a vele való helyes bánásmód tekintetében, mert gyorsan és jól kiszámítható az illető.


Domináns, meghatározó szükséglet és a hozzá tartozó
magatartási tendencia valamint a jellem közötti kapcsolat:

JELLEMVONÁS = szociálisan értékes, morális jellegű domináns szükséglet a hozzá tartozó magatartási tendenciával együtt.

JELLEM = morális természetű, domináns szükségletek rendszere a hozzá tartozó magatartási tendenciákkal együtt.

Mi a jelentősége a jellem kialakításának az életvezetés minősége szempontjából?

Kettős szerepe van:
 mivel a jellem morális természetű, domináns szükségletekből áll, így ez az egyén morális magatartás és tevékenységformáit stimulálja, gerjeszti,

 mivel a domináns szükségletekhez szilárd magatartási tendenciák tartoznak (ame-lyek ellenállnak az eltérítő hatásoknak) így ezek stabilizálják az életvezetést és nem engedik destruktív irányba fordulni.

Hogyan történik a jellem formálása?

Mivel a jellem morális szükségletekből épül fel, ezek a szükségletek pedig formai-lag lehetnek szokások, életvezetési modellek vagy meggyőződések, így erre a jel-lemformálás a morális szokások megerősítésén a morális életvezetési modellek ki-alakításán, valamint a morális meggyőződések formálásán keresztül valósul meg.



Ismeretek, jártasságok, készségek, képességek

A személyiségstruktúra második sajátosságcsoportja, szervező, végrehajtó cso-port. Fejlesztése oktatási, képzési cél. Fontos a sikeres életvezetés szempontjából.

ISMERET  hozzásegíti az egyént a folyton változó élethelyzetek sikeres megoldá-sához. Sokszor a különféle reklámokban is megfogalmazódik, szlogenek hangzanak el "több tudás, több siker", "a tudás a legjobb befektetés".
Ismeret = tények és a belőlük következő általánosítások együttese. Ha ebből bárme-lyik komponens hiányzik, akkor az már nem teljes értékű ismeret, pl.: ilyen a lexikális tudás, ami csak a tények ismeretét jelenti, amivel az illető nem tud mit kezdeni, nem tud következtetéseket levonni. Az ismeretrendszer fejlesztése oktatási feladat.

JÁRTASSÁG  az ismeret alkalmazását jelenti, ezért teljesítményképes tudásnak is szokták nevezni.
Két csoportja van:
 intellektuális jártasságok (pl.: idegen nyelvi jártasság - egy-egy mondat összeál-lításához szüksége van mind a grammatikai ismeretek, mind pedig a szavak fel-idézésére. Ebben a fázisban az idegen nyelv használata még hosszú és akadozó. Tehát, akkor beszélünk idegen nyelvi jártasságról, amikor még nem beszéljük a nyelvet gördülékenyen.
 motoros jártasságok (pl. A kezdő biciklis kerékpározása, amikor még "kacsáz-va", bizonytalanul megy.

KÉSZSÉG  a jártasságoknál egy fokkal fejlettebb, ez már automatizáltabb művele-tet jelent.
Két csoportja van:
 intellektuális készségek (pl.: idegen nyelvi készségről akkor beszélünk, amikor már gördülékenyen beszéljük a nyelvet).
 motoros készségek (pl.: amikor a kerékpáros már biztonságosan, jól tud menni a kerékpáros az úton, vagy az íráskészség, amikor folyékonyan, automatikusan ír valaki, nem kell odafigyelni a betűkre, így tud koncentrálni az írás tartalmára - jegyzetelés)
A készség előnye, hogy tehermentesíti a személyiséget bonyolultabb feladatok ellá-tására.

KÉPESSÉG  a szervező, végrehajtó sajátosságcsoport legfeljebb eleme. Valamely tevékenység végrehajtásának pszichés feltétele.
Két fő csoportja van:
a) általános képességek csoportja (minden tevékenység végrehajtásához nélkü-lözhetetlen)
 értelmi, intellektuális képességek alcsoportja:
- érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.
 kommunikációs képességek alcsoportja:
- beszéd,
- olvasás (hiánya dyslexia),
- írás (hiánya dysgráfia).
 cselekvés képességeinek alcsoportja:
- erőfeszítés, mozgás,
- helyes önértékelés képessége.
Ezt a képességet blokkolja, gátolja az alkohol és a kábítószer (disco-bale¬se¬tek).
 szociális képességek alcsoportja:
- kapcsolatfelvétel és -tartás képessége,
- együttműködés,
- normakövetés.

b) speciális képességek csoportja:
Ide olyan képességek tartoznak, amelyek csak meghatározott tevékenységformák végrehajtásához szükségesek:
- zenei hallás, ritmusérzék,
- finom mozgáskoordináció képessége (képzőművészeti, műszerészi, ötvösi tevé-kenységekhez kell).
A jártasságokat, képességeket és készségeket a képzés keretében beillesztjük, va-gyis ezek kifejlesztése pedagógiailag tervszerűen megkonstruált feladatszériák elvé-geztetése útján történhet, valósulhat meg. Passzív tevékenység keretében a jártas-ságok, képességek és készségek nem fejlődnek. (Pl.: hiába nézi valaki naponta több órán keresztül a zongorát, ettől még nem fog megtanulni zongorázni, de akkor sem, ha azt nézi, hogy más hogyan zongorázik.)
Ennek a felismerésnek a következtében azok a tankönyvek, amelyek a fejlesztést tűzik célul, feladatszériákból állnak, pl.: idegen nyelvi tankönyvek, különböző feladat-gyűjtemények.

A XX. századi pedagógia a személyiség hatékony fejlesztését sokféle tevékenység keretében tartja elképzelhetőnek, megvalósíthatónak. Tehát egyféle tevékenység, konkrétan a tanulási tevékenység, önmagában kevés.


Az oktatás és képzés tartalma,a nevelés-oktatás-képzés viszony

A szervező végrehajtó sajátosságcsoport elemeit két nagy pedagógiai feladat ke-retében fejlesztjük.

ismeretek  oktatási feladat
jártasság 
készség   képzési feladat
képesség 

A pedagógiai feladatrendszeren belül további feladat még a nevelési feladat. Ez a nevelési feladat foglalja magában a konstruktív magatartás és tevékenységformák formálását, valamint az ösztönző sajátosságcsoport kifejlesztését.
Mind az ösztönző, motiváló sajátosságcsoport, mind pedig a szervező, végrehajtó sajátosságcsoport igen fontos szerepet tölt be az életvezetés szabályozásában. De ennek a két sajátosságcsoportnak a befolyása nem egyenlő súlyú az életvezetésre. A meghatározó szerep az ösztönző sajátosságcsoporté, és ez a sajátosságcsoport közvetlenül, és minden áttétel nélkül határozza meg az életvezetés minőségét, vala-mint a magatartást.

Az ösztönző sajátosságcsoport minőségétől függ az, hogy az egyén a maga szer-vező végrehajtó lehetőségeit hogyan fogja felhasználni. Ugyanis a szervező, végre-hajtó sajátosságcsoport kétféleképpen használható fel: konstruktívan és destruktí-van.
A destruktív felhasználási módot igazolják az intellektuális bűnözés tényei, amikor a legokosabb, legképzettebb emberek követik el a legnagyobb szabású bűntényeket, a legnagyobb horderejű sikkasztásokat. Ezeknek a bűncselekményeknek a végrehaj-tásához fejlett szervező, végrehajtó sajátosságok szükségesek több területen is. Va-gyis, mindez azt bizonyítja, hogy ez önmagában nem garantálja az életvezetés, illet-ve a tevékenység konstruktivitását. Ennek az az oka, hogy az ilyen esetekben az ösztönző sajátosságcsoport minősége nem megfelelő. Tehát hiába van egy jól fejlett szervező végrehajtó sajátosságcsoport, ha nem megfelelő az ösztönző, motiváló sa-játosságcsoport. Ha baj van a meggyőződéssel és nincsenek elvek, akkor ezt nega-tív célra használják fel a megszerzett nagy tudást, jártasságot stb. Az ösztönző sajá-tosságcsoport ily módon lefelé is szabályoz, hisz ettől függ a szervező végrehajtó sajátosságok módja.


A szervező, végrehajtó sajátosságcsoport szerepe:

Áttételes, megalapozó funkciója van a szervező, végrehajtó sajátosságcsoportnak. Lényege, hogy a szervező, végrehajtó sajátosságcsoport optimális fejlettsége szük-séges ahhoz, hogy az ösztönző sajátosságcsoport is működőképessé fejlődjön.
Ha ez a feltétel nem teljesül, vagyis a szervező, végrehajtó sajátosságcsoport fogya-tékos, deficites, akkor az ösztönző sajátosságcsoport nem lesz funkcióképes. (Pl.: az értelmi fogyatékosok esetében ez a helyzet áll elő. Ennek következtében az értelmi fogyatékos képtelen az önálló életvezetésre. Erre jellemző, hogy életvitele labilis, befolyásolható, enged a pozitív befolyásolásnak, de sajnos kritikátlanul hajlik a nega-tívumok felé is, emiatt felhasználható bűnsegédi szerepre.
Lényeg, hogy külső segítség nélkül életképtelen + intoleráns.
Tekintve, hogy a nevelés keretében fejlesztjük ki az életvezetést döntően megha-tározó sajátosságcsoportot, így a nevelést tartjuk a pedagógiai feladatrendszeren belül az elsődleges pedagógiai feladatnak.
Az oktatás és képzés pedig mivel másodlagos jelentőségű sajátosságcsoportot fejleszt, így ezek másodlagos pedagógiai feladatnak tekinthetőek.


P.f.r. = pedagógiai feladatrendszer

I. N = nevelés

II. O-K = oktatás, fejlesztés

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates