Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői
IRC (Internet Relay Chat), azaz chat
internettelefon – VoIP (pl. Skype)
email – internetes levél
telnet, ma: SSH – távoli számítógép elérés terminálon (consol, parancssor) keresztül (pl. PuTTY)
FTP (File Transfer Protocol, scp/ftp/sftp protokoll) – típusfüggetlen fájlátvitel
WWW (World Wide Web, http/https protokoll) – kliens-szerver alapú
WAP (Wireless Application Protocol) – a mobileszközökre kitalált protokoll, amely adatforgalom-csökkenést eredményez (többek között a css, és javascript mellőzésével).
Torrent – peer-to-peer, azaz felhasználótól felhasználóig; a fájlokat a felhasználók egymás között cserélik; mi-közben letöltik, a kész darabokat elkezdik visszatölteni, hogy más felhasználók is le tudják tölteni; NEM illegális! csak a torrentezést manapság összekapcsoljuk az illegális film-, zene-, és program letöltésekkel
Az Interneten lévő állományokat egységesen azonosítjuk. Az egységes forrásazonosító (URL, Uniform Resource Loca-tor) több részből áll. Első része ma már a webböngészésben nem szükséges (a használandó protokollt jelöli, www.). Ezt követi a szerver azonosítója, majd legvégül a fájl elérési útja és neve.
Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai
Az internetes szolgáltatások általában saját használatbavételi szabályzatot alkalmaznak. Ebben határozzák meg az el-várt használatot. Illetve segíthet a súgó is.
Például: a Google Általános Szerződési Feltételei
Példák az interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra
Online kereskedelem, online boltok (eBay, Amazon): otthonról lehet válogatni a termékek között, annak tu-lajdonságait, árát meg lehet nézni, és meg is lehet rendelni, házhozszállítással, akár külföldről is
Keresés: Google (google.com), Yahoo (yahoo.com), Bing (bing.com)
Menetrendek: volán (menetrendek.hu), vasút (elvira.hu), BKV (bkk.hu) VAGY Google Maps
Útvonaltervezés: Google Maps (maps.google.com)
Cloud (felhő) tárhely: Google Drive, Dropbox, OneDrive, Mega
Közösségi oldalak: Facebook (facebook.com), Google+ (plus.google.com), Twitter (twitter.com)
Videómegosztó: YouTube (youtube.com)
Levelezés: Gmail (mail.google.com), Outlook (outlook.com)
Irodai alkalmazások: Google Dokumentumok / Táblázatok (docs.google.com), Microsoft (office.live.com)
Telefonkönyv: telefonkonyv.hu, tudakozo.telekom.hu, telefonkonyv.telekom.hu
E-adóbevallás: nav.gov.hu
E-felvételi: felvi.hu
Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete
A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a legvonzóbb szolgáltatás az email, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, teljesen ingyenes, és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. A különbség olyan jelentős, hogy pszichés változást is okoz – számtalan ember, aki a "köznapi életben" lusta, „nemakarom” levelezőnek számít, Internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen levelezik távoli ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes kötelességnek érezné.
Az üzenet pillanatok alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval rövidebb, egy rövid, párszavas kérdést elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet váltása is a partnerek között (bár ilyen esetekre hasznosabb a chat). Az emailnek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az email-lehetőség az internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot.
A felhasználók azonosítása
A felhasználók azonosítása a kiszolgáló szerverén történik, általában SSL/TLS titkosítást használva. A szerver használatára való jogosultság lehet, hogy pusztán regisztrációhoz kötött, de lehet, hogy előfizetéshez kapcsolódik.
A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője
Egy levelezési rendszer használatának ismerete
A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, nyomtatás)
A beérkezett levelek kezelése
Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója
Az elektronikus levél két részből áll: fejléc és szövegtörzs. A szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára szükséges információt hordozza. A fejlécet az a levelezőprogram hozza létre, amelyikkel a levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír egy kicsit, amelyiknek a „kezén átmegy”.
A levél részei:
Címzett: Annak az e-mail-címe kerül ide, akinek a levelet küldjük – például: xy@yx.hu
Másolatot kap (CC – Carbon copy): Amennyiben több embernek is el szeretnénk küldeni ugyanazt az e-mailt, a címeiket itt adhatjuk meg. A címzettek látják egymás – és az első címzett – címét, így akár minden érintettnek írhatnak választ.
Titkos másolat (BCC – Blind Carbon Copy): Az itt megadott címzettek megkapják a levelet, de nevük nem fog szerepelni az emailen.
Csatolt fájlok (Attachment): A levélben elküldött fájlok (fénykép, hang, videó, lementett dokumentumok, stb.) kerülnek ide. Nagy fájloknál hasznos egy online tárhelyre feltölteni, és csak megosztani a linket a címzettel.
Tárgy (Subject): A levél tárgya, rövid összefoglalása. Ezt látja először a címzett, s ez alapján dönti el, hogy elolvassa-e a levelet, ezért érdemes – de nem kötelező (bár sok spamszűrő rögtön megszűri) – kitölteni.
A levél tartalma: Ide kerül maga a szöveges üzenet. A szöveg mérete nem igazán számít sokat, ellenben a csatolmányokkal.
Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése)
A csatolás/csatolmány hozzáadása, egyszerűen történik a kliensprogram ’Melléklet hozzáadása’ menüpontjával. Ma-napság gyakran használják nagy fájlok esetén, hogy online fájlmegosztó portálokra töltik fel az elküldendő objektumot, és csak a letöltési linket küldik el a címzettnek, ezzel is tehermentesítve a hálózatot.
Az e-mail cím szerkezete
felhasznalo@szerver.orszagkod
A felhasználó minden szerveren egyedi. Nem lehet két megegyező felhasználó a szerveren, mert ez az azonosítás elsődleges alapja. A kukac utáni rész a szerver IP-címét jelöli, általában egy domain névvel (pl. gmail), amelyet a DNS szerver irányít majd át. A pont utáni kettő vagy három karakter az országot jelöli meg (például: .com, .net, .edu, .hu).
A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése
Nem létezik a címzett postafiókja (User is unknow vagy User is not my local receipients list)
Tele van a címzett postafiókja (User is over quota vagy Sorry, mailbox is full)
Nem tudta a levelet kézbesíteni, de tovább próbálkozik
Állományátvitel lehetőségei az interneten
ÁTVITELI TECHNOLÓGIÁK
üvegszál: a mai leggyorsabb átviteli csatorna; működési elve a fénysugár teljes visszaverődésén alapul, és mi-után fényről van szó, a sebessége megegyezik a fénysebességgel
műhold: a Föld körül keringő alacsonypályás mesterséges holdak segítségével történő adatátvitel; bárhol elérhető, viszont elég költséges, körülményes
WLAN: manapság a helyi hálózatokat szokás a Wireless LAN segítségével megoldani; főleg a mobileszközök elterjedése miatt terjedt el úgy
mobilhálózat: a szolgáltatók által kiépített 3G (esetleg 4G vagy 5G) mobilhálózat használja
TÍPUSOK
modemes kapcsolat: a telefonvonalon keresztüli adatforgalmazás megoldása egy ún. modem segítségével
bérelt vonal: külön internet-vezeték kiépítése miatt főleg csak üzleti ügyfeleknek érhető el
ADSL (Asymmetric Digital Subcriber Line, aszimetrikus digitális előfizetői vonal): szélessávú kapcsolat; a le-, és feltöltési sebesség eltérő
kábel TV: a kábeltelevíziós társaságok infrastruktúráján keresztüli szélessávú szolgáltatás
A fájlátvitel lehetőségei és korlátai e-mail segítségével
Lehetőségek:
csatolmány (kép, hangüzenet, fájl)
Korlátok:
egyes e-mail fiókok korlátozzák MB- okban az átküldhető fájlok méretét
Felhő alapú adatátvitel
Vannak telefongyártó cégek, illetve adott weblapok, amelyek lehetővé teszik, hogy adott (felhőkben) tároljuk az adatainkat. Pl.: Huawei, Apple
A felhő alapú adatátvitelnél, általában szoktak kérni egy felhasználói fiókot, amelyet készítsünk el ennek a hozzáféréséhez, itt is van egy adott mennyiség, ameddig ingyenes, a további tárhelyek után pedig fizetni kell.
Amikor megvan a felhasználói fiókunk, utána feltölthetjük a pl.: telefonjainkon lévő adatokat és bármikor más eszközökről is azonosítás után el tudjuk érni őket, így letölteni is letudjuk személyazonosítás után.
Az URL fogalma, felépítése, részei
Az URL vagy másnéven webcím, amely a (Uniform Resource Locator) rövidítése.
Az interneten megtalálható URL-ek 3 részből állnak:
Az első rész a protokoll, amellyel az internetre csatlakozik az adott weboldal. Ez lehet http vagy https.
A második rész a Tartomány név, más néven domain név.
A harmadik rész az elérési út magához a tartalomhoz. Ez a tartalom neve.
Egy böngészőprogram használatának ismerete
Böngészők: Google Chrome, Microsoft Internet Explorer (Edge), Mozilla Firefox, Opera, Apple Safari
Fogalmak: URL, HTML, CSS, PHP (server side), http / https, honlap, portál, link, frissítés, kezdőlap, előzmények, tiltások, betűméret, kódlap, könyvjelző
Funkciók: mentés, letöltés, másolás, nyomtatás, küldés e-mailben
A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie)
TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol): Vint Cerf alkotta meg 1974-ben, és az internetet felépítő protokollstruktúrát takarja
IP-cím (Internet Protocol-cím): egyedi hálózati azonosító; két szabvány: IPv4 (32 bit, azaz 4 darab egy bájtos – 0 és 255 közé eső – decimális szám ponttal elválasztva), és IPv6 (128 bit, ugyanaz, mint a 32 bit, csak hexadecimális számokkal)
DNS (Domain Name System): tartománynévrendszer, amely DNS-szerverek segítségével megjegyezhető domain neveket rendel az IP-címekhez
kezdőoldal: a böngésző megnyitásakor megjelenő / betöltődő weboldal
cache: a böngésző által használt memória, mely gyorsítótárként funkcionál (a gyakran látogatott weboldalak nem változó részeit – pl. css, vagy logó – a merevlemezen tárolja a gyors, vagy offline elérés érdekében)
cookie: a böngésző, s azon belül az egyes weblapok ideiglenes tárhelye, amely általában felhasználóazonosításra használatos (pl. Emlékezz rám… funkció)
Webcím szerkezete
protokoll://aldomain.szerver.orszagkod/fajl-utvonala/fajl.kiterjesztes
Nagyon hasonló a már említett email cím szerkezetéhez. A protokoll szabja meg a csomagok felépítését, útját a cél-pontig (http, https, ftp). Az aldomain a szerveren belüli csoport neve (mint egy alszerver; pl. www, m). A szerver neve (domain) az IP-címét jelöli, amelyet a DNS szerver irányít majd át. A pont utáni kettő vagy három karakter az országot jelöli meg (például: .com, .net, .edu, .hu). A fájl elérési útvonala pedig a szerveren belüli eligazodást szolgálja. A kiterjesztés a szervernek, és a böngészőnek mondja meg, hogy hogy kell lefuttatni a fájlt.
Navigálás a különböző weboldalakon. a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése
A navigálás általában grafikus felületen történik, ehhez (egy oldalon belül) az egeret, és a billentyűzetet (érintőképernyőt) használhatjuk. Amennyiben tovább akarunk lépni az oldal egy más részére, linkekkel (hivatkozás) tehetjük meg.
Ha nem akarjuk mindig begépelni az adott oldal címét, vagy rákeresni egy keresőben, akkor elmenthetjük a könyvjelzők közé. Ezt szinte mindegyik böngésző támogatja.
A képek mentését legegyszerűbben a menüjüket megnyitva (jobb klikk/hosszú érintés), és utána a Mentés másként… opciót használva tehetjük meg.
A weboldal mentését a böngésző saját technikája alapján végzi el, általában egy html oldalként mentve, és az oldalhoz tartozó egyéb tartalmakat egy mappába gyűjtve teszi meg.
A weboldal nyomtatása
A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei
200 OK – minden rendben – semmi
304 Not Modified – nincs változás, gyorsítótárból betöltve – semmi
400 Bad Request – hibás kérés – visszatérés, és próbálkozás másképp
401 Unauthorized – a felhasználó még nem azonosította magát – azonosítás
403 Forbidden – a kért anyaghoz nincs hozzáférési joga – azonosítás hozzáféréssel rendelkező felhasználóként
404 Not Found – a kért anyag nem található – újratöltés
500 Internal Server Error – váratlan szerverhiba történt – újratöltés
501 Not Implemented – a keresett funkció nem elérhető – újratöltés
502 Bad Gateway – a gateway/proxy hibás adatokat kapott – újratöltés
503 Service Unavailable – a szerver túlterhelt, vagy karbantartás miatt nem elérhető – újratöltés később
Információk keresése az interneten
Az internet az egymáshoz csatlakoztatott több milliárd gépen tárolt információk egyvelege. Ez borzasztó sok adat, több mint 300 ExaByte (az emberi agy mérete 1 és 10 TB között van)! Ekkora adathalmazban nem elég csak linkről linkre ugorva böngészni, kell egy kereső, amivel vagy kulcsszavakkal, vagy szűkítgetéssel lehet megtalálni a nekünk szükséges információkat.
Keresőszerverek: Google, Yahoo, Bing
A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése
tematikus: A dokumentumok adatai tartalmuk alapján vannak csoportosítva. A főcsoportokban (kategóriákban) min-den téma további altémákat tartalmaz mindaddig, amíg el nem érünk a dokumentumok szintjére (témakeresés). A rendszerezés nem egységes, ahány katalógus, annyi rendszer. Az alcsoportok általában betűrendben jelennek meg.
Az osztályzás alapja:
főcsoportok (közismert szakterületek), alcsoportok (részterületek)
tudományos területek szerinti csoportosítás
földrajzi rendszer
dokumentumtípusok szerinti rendszer
könyvtári ETO-rendszer
kulcsszavas: a keresett adatra, információra jellemző szó, illetve szöveg alapján való keresés. A keresőszerver osztályozza az adatokat, és ez alapján jeleníti meg a találati listában. Minél pontosabb a kifejezés, annál nagyobb az esély, hogy megtaláljuk a keresett objektumot.
A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása
tematikus: főleg kis, és jól rendszerezett adathalmazban tesz lehetővé keresést, ilyen például egy könyvtári adatbázis.
kulcsszavas: nagy, ill. óriási adathalmazokban is nagy pontossággal tud keresni (mai keresők!).
Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre
tematikus: startlap.hu, lap.hu, yahoo.com, wikipedia.org
kulcsszavas: google.com, bing.com, yahoo.com
Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett)
egyszerű keresés (tetszőleges számú szót írhatunk be; minél pontosabb a kifejezés, annál szűkebb eredmény)
idézőjeleket használhatunk a pontos kifejezések keresésekor
+ jel a szó előtt: mindenképpen szerepelnie kell a talált dokumentumokban
- jel a szó előtt: nem szerepelhet a talált dokumentumokban
* karakter itt is tetszőleges számú karaktert helyettesíthet
összetett keresés (logikai operátorokat alkalmazunk a keresésben)
AND (és): a keresési feltételként megadott szavakat együtt keresi
OR (vagy): a keresési feltételként megadott szavak legalább egyike szerepel
NOT (nem): a keresési feltételként megadott szavakat nem tartalmazhatja a találati oldal
NEAR (közeli) azokat az oldalakat adja meg, amelyekben a megadott két szó vagy kifejezés mindegyike előfordul, de nem feltétlenül egymás mellett, hanem csak viszonylag közel (max. 10 szó) vannak egymáshoz
Bonyolultabb keresési feltételek zárójeleket is tartalmazhatnak.
A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők
(Google) PageRank: A PageRank az informatikában egy olyan algoritmus, amely hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel azoknak a hiperlinkhálózatban betöltött szerepe alapján. A PageRank a Google internetes keresőmotor legfontosabb eleme. Larry Page és Sergey Brin (a Google alapítói) fejlesztették ki 1998-ban a Stanford Egyetemen.
ahol 𝑖 az oldal, 𝑗 azon oldal, amelyről a link az 𝑖 oldalra mutat. 𝑀(𝑖) azoknak az oldalaknak a halmaza, amik tartalmaznak linket az 𝑖 oldalra, 𝐿(𝑗) pedig a 𝑗 oldalról kimenő linkek száma.
Minden modern keresőszervernek van egy nagy adatbázisa, ahová indexeli az oldalakat fontosságuk alapján. Ez alapján fognak majd a találatok megjelenni (keresőoptimalizálás). A speciális keresők is ilyen adatbázisokat használnak.
A keresés eredményének kiértékelése
A keresési feladatok megoldása
A találatok értékelése hitelesség és megbízhatóság szempontjából
A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei
Keresés az adatbázis adatai között
