„A” 7. tétel: Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az európai kontinens egységére /integrációjára, uniójára/ vonatkozó elképzelések már a második világháború előtt megfogalmazódtak, de csak a második világháború után kezdődtek el a tárgyalások az integráció /unió, egység/ létrehozásáról, politikai megfontolásokból.

„A” 4. tétel: A bírósági eljárás szereplői és az eljárás szakaszai

A felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságát. Ha a hatalmi ágak összefonódnak önkényuralom jön létre.
Három hatalmi ág létezik:
- törvényhozói hatalom (országgyűlés),
- végrehajtói hatalom (kormány),
- igazságszolgáltatás (bíróság).

„A” 3. tétel: Az emberi, gyermeki és diákjogok és kötelességek

 Az emberi jogokról a felvilágosodás korától, a XVIII. századtól kezdtek elmélkedni.
John Locke írásaiban fogalmazta meg az ember természet adta jogait, ezek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogok. E jogok biztosítását az emberek társadalmi szerződés keretében az államra ruházták. A társadalmi szerződés felbontható, ha az állam megsérti a jogokat, önkényesen irányítja az országot.

„A” 2. tétel: Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony

Az ember társas lény, közösségben él. A közösségek életét társadalmi szabályok irányítják. A társadalmi szabályok lehetnek íratlan és írott szabályok. Íratlan társadalmi szabályok: szokás, hagyomány, erkölcs, illem. Írott társadalmi szabály: jog.