Az emberi
jogokról a felvilágosodás korától, a XVIII. századtól kezdtek elmélkedni.
John Locke írásaiban fogalmazta meg az ember természet adta jogait, ezek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogok. E jogok biztosítását az emberek társadalmi szerződés keretében az államra ruházták. A társadalmi szerződés felbontható, ha az állam megsérti a jogokat, önkényesen irányítja az országot.
John Locke írásaiban fogalmazta meg az ember természet adta jogait, ezek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogok. E jogok biztosítását az emberek társadalmi szerződés keretében az államra ruházták. A társadalmi szerződés felbontható, ha az állam megsérti a jogokat, önkényesen irányítja az országot.
Angliában a polgári forradalom következtében fogalmazták meg 1689-ben a Jognyilatkozatot, mely máig érvényben van.
Az Egyesült Államokban 1776-ban lett elfogadva a Függetlenségi Nyilatkozat, mely az alapvető szabadságjogokat rögzítette. (Thomas Jefferson szerkesztette)
Franciaországban a francia forradalom idején 1789 augusztusában kiadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata rögzítette először az emberi jogok sérthetetlenségét.
Magyarországon a Kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Az ENSZ közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Néhány emberi jog: gyülekezési jog, egyesülési jog, gondolatszabadsághoz való jog, vallásszabadsághoz való jog, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, személyes biztonsághoz való jog, tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, jó hírnévhez való jog, magánlakás sérthetetlenségéhez való jog, magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog, tulajdonhoz és örökléshez való jog, munkához való jog, pihenéshez való jog, szabadsághoz való jog, művelődéshez való jog, szociális biztonsághoz való jog, választójog…
Napjainkra az emberi jogok száma nőtt, pl. egészséges környezethez való jog,
A gyermekek jogairól is a felvilágosodás korától kezdtek gondolkodni.
Elsőként Rousseau írt könyvet a gyermekekről, azok neveléséről.
Az ENSZ 1989-ben alkotta meg a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozatot, melyet a tagállamok átvettek, törvényekkel léptették hatályba.
Magyarországon az 1991. évi 64-es törvénnyel vezették be.
A törvény a gyermekkort jogi értelemben18 éves korig határozta meg.
A gyermekkor jogi szempontból két részre osztható:
1. 0-14 éves korig: cselekvőképtelen a gyermek, azaz saját cselekedeteivel nem szerezhet
jogokat és kötelezettségeket,
2. 14-18 éves korig: korlátozottan cselekvőképes a gyermek, azaz csak törvényes képviselő
(általában szülő) beleegyezésével szerezhet jogokat, kötelezettségeket. (pl. munkavállalás)
A törvény hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek különös védelemre, gondozásra van szüksége.
Kiemeli a család fontosságát a gyermek fejlődésében.
A gyermeknek joga van: az élethez, családhoz, névviseléshez, állampolgársághoz, szociális biztonsághoz, ingyenes és alapfokú egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, vallás és lelkiismereti szabadsághoz, tájékoztatáshoz.
Diákjogok és kötelességek
Magyarországon az 1993-ban kiadott közoktatási törvény szabályozza a tanulók jogait és kötelességeit. A törvény összhangban van az ENSZ-egyezménnyel.
A tanulók jogai:
- képességének megfelelő oktatásban, nevelésben részesüljön,
- szakkörökön, fakultációkon vegyen részt,
- használja az iskola létesítményeit, pl. könyvtár,
- nem sérthetik meg emberi méltóságában,
- információt kapjon tanulmányi előmeneteléről….
A tanulók kötelességei:
- szorgalmasan tanuljon,
- fegyelmezetten, aktívan vegyen részt az órákon,
- házirendet tartsa be.
Az ENSZ 1989-ben alkotta meg a Gyermek Jogairól Szóló Nyilatkozatot, melyet a tagállamok átvettek, törvényekkel léptették hatályba.
Magyarországon az 1991. évi 64-es törvénnyel vezették be.
A törvény a gyermekkort jogi értelemben18 éves korig határozta meg.
A gyermekkor jogi szempontból két részre osztható:
1. 0-14 éves korig: cselekvőképtelen a gyermek, azaz saját cselekedeteivel nem szerezhet
jogokat és kötelezettségeket,
2. 14-18 éves korig: korlátozottan cselekvőképes a gyermek, azaz csak törvényes képviselő
(általában szülő) beleegyezésével szerezhet jogokat, kötelezettségeket. (pl. munkavállalás)
A törvény hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek különös védelemre, gondozásra van szüksége.
Kiemeli a család fontosságát a gyermek fejlődésében.
A gyermeknek joga van: az élethez, családhoz, névviseléshez, állampolgársághoz, szociális biztonsághoz, ingyenes és alapfokú egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, vallás és lelkiismereti szabadsághoz, tájékoztatáshoz.
Diákjogok és kötelességek
Magyarországon az 1993-ban kiadott közoktatási törvény szabályozza a tanulók jogait és kötelességeit. A törvény összhangban van az ENSZ-egyezménnyel.
A tanulók jogai:
- képességének megfelelő oktatásban, nevelésben részesüljön,
- szakkörökön, fakultációkon vegyen részt,
- használja az iskola létesítményeit, pl. könyvtár,
- nem sérthetik meg emberi méltóságában,
- információt kapjon tanulmányi előmeneteléről….
A tanulók kötelességei:
- szorgalmasan tanuljon,
- fegyelmezetten, aktívan vegyen részt az órákon,
- házirendet tartsa be.
Az Oktatási Törvény értelmében az iskolákban diákönkormányzatok működnek.
Az osztályokban jön létre az ODB=osztály diákbizottság, s ezekből alakul meg az IDB=iskolai diákbizottság.
A diákönkormányzat jogokkal rendelkezik:
1. döntési jog, pl. tanítás nélküli munkanap programjáról, iskolaújságról,..
2. egyetértési jog, pl. SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) elfogadása, házirend elfogadása
3. javaslattevő jog, pl. az iskola működési rendjével, tanulók ügyeivel kapcsolatban.
Megjegyzés küldése