Előzmények:
- 1437:
Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés összekovácsolta Erdély előkelőit
- kolozsmonostori
egyezmény: kiváltságokat biztosítottak jobbágyaiknak[1]
- 1437. kápolnai unió három rendi nemzet: magyar, székely, szász à előkelőinek összetartását deklarálta[2], mind külső, mind belső ellenséggel szemben
Etnikai viszonyok
- kápolnai
unió à
Dózsa György-féle parasztfelkelés à
1526: Mohács à
Erdély különálló kettős királyválasztása
Székelyek:
társadalmuk még mindig ősi és archaikus képet mutat
XVI. század vége:
feudális létformává vált (erőszak hatására)
-
|
hármasára tagolódott a társadalomban: -
falvakban éltek -
hadra kötelezettséggel szolgálták a népet (adózás helyett) ê 1499: II. Ulászló törvénybe foglalja székelyek
jogait és kötelezettségeiket |
-
lófők
-
gyalogosok
Szapolyai-adminisztráció:
- gyalogosok:
adózok sorában kényszerítette
- primorok
és lófők: „feudális típusú” kiváltságként adómentességet biztosított
- az
utóbbi miatt több ízben is fellázadtak
XVII. század:
- katonai
kötelezettség egyre nagyobb teher à
önként jobbágyok lettek
- hatalmas
katonai veszteség a fejedelmi hatalomnak, hisz haderejük felét a székelyek
tették ki
- lemorzsolódásukat
Bethlen Gábornak sem sikerült megállítani à
állami adó kivetése à
elvándorlás
- 1658:
II. Rákóczi György balsikerű hadjárata csak rontott a népességcsökkentés
helyzetén
Szászok:
zárt közösségük jelentette polgárosodó városok lakosságát
- céhekbe
tömörülve végeztek kézműves munkákat
- jövedelmezőképesség
korabeli városfejlődéhez nagy mértékben hozzájárult
- nagyobb
városaik, kb. 10.000 lakossal:
o
Brassó
o
Szeben
1224: II. András adománylevele (Andreanum)
- kiváltságaikat
határozta meg
1486: Mátyás király kiváltságokat valamennyi szászra
kiterjesztette à
szászok
közjogi -politikai egysége (Universitas Saxonum)
XVII. század:
társadalmuk differenciálódott:
- tagolódnak:
kereskedő patríciusokra, céhek védelme alatt álló iparosok (évente egyszer, egy
összegben adóztak)
század második fele:
megromlott helyzetük
- román
vajdaságok felvevőpiacának igénye csökken az ipari termékek iránt
Románok:
román fejedelemségekben (Havasalföld, Moldva)
- azok
kerültek pozícióba, akik a legtöbb adót ígérték a szultánnak
- kiszámíthatatlan
helyzet elől sok román telepedett le Erdély peremterületén, ott főként
pásztorkodásból földművelésből éltek
- román
falvak: ellensúlyozták a lassú asszimilációt à
gyarapítva ezzel román jobbágyok számát
XVIII. század
románok számaránya meghaladta az erdélyiek lakosság harmadát
a század hozta Erdély számára a Pax Habsburgicát (Habsburg birodalomba való betagolódás követő
békeévek időszaka) à
Erdély népességének a megduplázódását eredményezte
demográfiai mutatók:
rontotta a török alól felszabadult területek néptelen
részeire történő elvándorlás és az 1717-1720 pestisjárvány
Vallási viszonyok
Erdélyi reformáció
(1520-as évek eleje, 1540-es évek vége)
-
protestáns irányzatok megjelenése
1.
Luther
2.
helvét tanok (ország 3 részre szakadása után)
3.
1556 után: kálvini tanok terjedése
-
Honterus: térítőmunka megindítása à 1550-re kialakult a
szászok lutheri egyházszervezete, saját püspököt választott
-
Heltai Gábor: Kolozsvárott neves lelkész, Biblia
lefordítása magyarra és kiadása.
-
kálvini tanítás elterjedésé: Patrium jelentős
részén (Debrecennel az élen)a vallás hívői kerültek többségbe
-
Szervet Mihály-féle antitrinitárius[4]
(Erdélyben unitárius) tanok is terjednek
-
Dávid Ferenc: kolozsvári lelkész, hatására a
város előbb kálvini hitre tért, majd unitárius tanok szolgálójává lett
-
János Zsigmond is a lelkész hatására efelé az
irányzat felé fordult
Irányzatok elterjedése után
(1550-es évektől 1571-ig)
-
egyházak intézményesülését hozta magával
-
1551: Habsburg megszállás sem töri meg a
reformációt (első rekatolizáció)
-
1556-1562: lezajlott au ún. úrvacsora à 1564-ben elvált
egymástól a protestantizmus két ága
o
|
kialakult az Erdélyi
Református Egyház |
o
református
Szentháromság-vita (1566-1571)
nyilvános hitviták eredménye: unitárius egyház létrejötte
(1571)
- reformáció
végét Báthory István erdélyi fejedelem hozta à
országgyűlési határozattal vetett véget a hitvitáknak
A sokszínűség elismerését 1598-as tordai országgyűlés
hozta meg.
- törvényt
alkottak az evangéliumhirdetésének és magyarázatának teljes szabadságáról
- „négy
bevett vallás” (katolikus, református, evangélikus, unitárius)
vallásszabadság
- megtűrt
ortodox vallás hívei: gyakorolhatták, de nem terjeszthették
Páratlan volt a Tordán
megvalósult vallási tolerancia Európában!
Török kiűzése után
Erdély rendezése a Habsburg birodalmon belül szükségessé
vált
- 1691.
Diploma Leopoldium:
o
szavatolta sajátos sokszínűség fenntartását
Erdélyben és a vallásszabadságot
o
hivatalt bárki betölthetett, vallási
hovatartozás való tekintet nélkül
XVII-XVIII. század során alapvetően megtartották a Diploma
rendelkezéseit, DE! a Habsburg uralkodók igyekeztek megerősíteni a katolikus
egyházat (pl. III. Károly rekatolizációs törökvése)
Megjegyzés küldése