Budapest világvárossá fejlődése a dualizmus korára tehetjük, mely 1867-1918 között volt.
·
1867-től,
a kiegyezéstől Budapest elindult a fejlődés útján.
·
1867
- a kiegyezés. Állami szuverenitás, politikai stabilizáció
·
tényleg
megindul a kapitalista fejlődés
·
elmaradásunk
nagy /kb. 200 éves/
·
nincsen
hazai pénztőke
·
kevés
bank, hitelintézet van Magyarországon
·
iparvállalataink
külföldi kézen
·
kevés
vasútvonal
·
kiegyezés
után lendületes fejlődés/ német gazdasághoz hasonló a fejlődés
üteme/befektetések: vasutak, bankok, élelmiszeripar
Budapest
fejlődése:
·
Politikai
stabilizálódás jellemző erre az időszakra=> város fejlődése
·
Budapest
20 milliós ország fővárosa, közigazgatási központja volt.
·
Budapestet
Bécshez hasonló szintre próbálták emelni, felfejleszteni
·
Bp.
lakossága ebben az időszakban 3x-osára duzzadt /Kispesttel, és Újpesttel együtt
átlépte az 1 milliót/.
·
A
népesedés növekedésével Bp. az európai nagyvárosok között a hatodik helyre
került.
·
(Több
vidéki város is lendületes fejlődésbe kezdett, közigazgatási és közlekedési,
ipari központtá is váltak pl.: Miskolc, Nagyvárad, Győr, Kolozsvár, Pécs,
Kassa)
1873-ban Pest, Buda, Óbuda egyesítése, és
létrejött Budapest
A polgári
élet alakítója és terjesztője Budapest lett.
1914-ben
nem Budapest részei az elővárosok: Kispest, Újpest, Rákospalota,
Pestszentlőrinc… - csak 1950-ben kerülnek Budapesthez
A
városrendezési folyamat legfontosabb lépései:
·
Duna
szabályozása, a két part „rendbetétele”
·
hidak
építése,
o
Lánchíd
lett (még a reformkor legvégén, átadása a szab.harc. miatt húzódott el)
o
Margit
híd (1876)
o
Ferencz
József híd /ami a Szabadság híd lett/
o
Erzsébet
híd (1903)(Erzsébet híd a világ legnagyobb lánchídja volt negyed évszázadig.)
·
közművek
kiépítése
·
Nagy
építkezési hullám indult
o
kis-
és nagy kőrút kiépítése
o
többemeletes
házak építése
o
üzletek,
szállodák, éttermek nyílnak
·
A
századfordulóra készen állt Bp. belső, ma is jellegadó szerkezete (Pest).
·
A
budai oldal kisvárosias maradt (budai hegyvidék – villák)
·
A
városmagból kifelé haladva többnyire komor gyáróriásokkal találkozhattunk.
·
A
külső kerületekben általában a munkásság lakott.
·
A
gyáripar fejlődésével Bp. az ország legnagyobb ipari centrumává vált.
·
A
fejlődéssel együtt jelentkezett a túlnépesedés=> zsúfoltság lett Bp.-en
·
A
tömegközlekedés kiépítésével az ingázók száma 15-20 ezerre nőtt
·
csatornahálózat
kiépítése – ivóvíz biztosított
·
Sugárutak
kiépítése pl.: Andrássy út, mely Bp. legszebb útja, a nagypolgárság, urak
palotái voltak itt.
·
Millenium
(honfoglalás 1000 éves évfordulója – 1896
o
1
évig tartó ünnepségsorozat , melyet Ferencz József nyitott meg
o
Világkiállítást
akartak, de csak egy kisebb kiállítást csináltak a Városligetben (240 pavilon,
eredeti Magyar termékek, kb. 6 millió látogató)
·
elkezdődik
a Parlament építése (Steindl Imre tervei alapján) – 1896-ban csak a
kupolacsarnok van kész
Lakosság:
·
az
„úri” középosztály és a vagyonos polgárság általában 3-5 szobás lakásokban lakott, amelyben a nagycsalád kényelmesen
elfért
·
A
nagypolgárság az Andrássy út végén, a Bajza és a Benczúr utcában építették fel
palotáikat, állandó cselédjeik voltak, akik egy házban laktak az urakkal
·
A
kispolgárok életének tárgyai az „úri holmik” olcsóbb, szegényesebb kiadásai
voltak. Lakásaikat típusbútorok, szent képek, horgolt vagy hímzett kézimunkák,
gyerekek és gyakran albérlők népesítették be.
·
A
munkások egy vékony rétege, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeztek és
már gyökeret vertek, a kispolgárokhoz képest egy szinttel lejjebbi életet
éltek. A munkások hétköznap munkaruhában jártak, de vasárnap kiöltöztek.
·
A
nagybirtokos osztályt nem tekinthetjük falusi lakosoknak, de jövedelmük a
földből származik. A faluk életében nagy szerepet tölt be.
Ipar és
közlekedés(?)
·
Budapesten
futnak össze a vasúti főutak -> Budapest-központúság
·
főútvonalak
is átvonulnak Budapesten, ez a bankok és a nyomdaipar központja
·
élén:
főpolgármester, aki a kormány érdekeit képviseli, őt a 400 tagú közgyűlés választotta
meg
Nagyvárosi kultúra
·
megjelenik
és hatalommá válik a sajtó -> 24 napilap, rikkancs az utcákon
·
megjelent
a mozi: néma- majd hangosfilmek, rendszeres filmvetítések, moziújságok, a
mozijegyek olcsók
·
a
világon 3. helyen nálunk jelent meg a telefonközpont (Boston és Párizs után;
Puskás Tivadar)
·
kávéházak
városa – 322 kávéház, ide bárki beülhet, írhat, meleg ételeket is ehet,
alkothatnak az írók, költők
Művészetek
·
köztéri
szobrok: realista típusúak – Mátyás király szoborcsoport (Kolozsvár)
·
történelmi
festészet: Madarász Viktor, Székely Bertalan, Lotz Károly, Munkácsy Mihály
·
századvégi
impresszionizmus: Paál László, Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar
·
zene:
Kodály Zoltán, Bartók Béla (népdalok gyűjtése)
Megjegyzés küldése