A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítás óta Magyarország államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A kormány felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja. Az országgyűlési képviselőket négy évre választják meg.
Az Országgyűlés Budapesten, a Duna-parton 1902-ben épült Országházban ülésezik. Az épületet méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. A falakon belül fontos törvényalkotói munka folyik. Érdemes az épület szépségén túl az itt folyó munkát is megismerni, hiszen az Országgyűlés döntései, az általa alkotott törvények meghatározzák a magyar társadalom mindennapi életét.
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK MEGVÁLASZTÁSA
A magyar választójogi rendszer (ún. vegyes rendszer) Európa egyik legbonyolultabb rendszere. A választópolgárok azonban - megértve lényegét - sikerrel alkalmazták azt az 1990 óta megtartott öt országgyűlési képviselő-választás során. Az Országgyűlésbe 386 képviselőt választanak, általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan a négyévenként sorra kerülő választásokon.
A szavazáskor minden választópolgár két szavazólapot kap. Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Az országos listák jelöltjeire a választók közvetlenül nem szavaznak. Itt a mandátumok elosztása egy bonyolult kompenzációs szabály alapján történik. Míg az egyéni választókerületben mindig 176 képviselőt választanak, a területi, illetve az országos listán megválasztott képviselők száma választásonként más és más, de együttes számuk mindig 210. A 2006-os választások eredményeként
176 képviselőt egyéni választókerületben kétfordulós rendszerben,
146 képviselőt területi (megyei és fővárosi) listán egyfordulós rendszerben,
64 képviselőt országos listán kompenzációs elv alapján választották meg.
A 2006. évi országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot:
Magyar Szocialista Párt (MSZP)
190 képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (közös listán)
164 képviselő
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
20 képviselő
Magyar Demokrata Fórum (MDF)
11 képviselő
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA
Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik. Az Országgyűlés alakuló ülését
- a választást követő egy hónapon belül - a köztársasági elnök hívja össze. Az áprilisi választásokat követően, az Országgyűlés 2006. május 16-án tartotta meg alakuló ülését.
Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre az alakuló ülést követően egy későbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és most 2006-ban.) Az Országgyűlés alakuló ülése ad lehetőséget a köztársasági elnöknek arra, hogy javaslatot tegyen a miniszterelnök személyére, mivel az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, ezt követően - az új kormány megalakításáig - ügyvezető kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI
Az Országgyűlés üléseit a képviselők közül választott tisztségviselők, az elnök és az alelnökök vezetik a jegyzők segítségével. A választott tisztségviselők közül az Országgyűlés elnökének van a legfontosabb szerepe. Ő gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.
Az Országgyűlés elnöke: Dr. Szili Katalin (MSZP)
Legfontosabb feladatai:
* képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban
* képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel való kapcsolatában
* összehívja az Országgyűlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket
* megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére
* összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit
* összehangolja a bizottságok munkáját
* irányítja az Országgyűlés Hivatalát, kinevezi vezetőit
Az Országgyűlés alelnökei
Az Országgyűlés az alakuló ülésén csak két alelnököt választott meg. A többi alelnök megválasztására egy későbbi ülésen kerül sor.
Mandur László (MSZP)
Dr. Áder János (Fidesz)
Lezsák Sándor (Fidesz)
Harrach Péter (KDNP)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Legfontosabb feladataik:
* egymást váltva vezetik az Országgyűlés ülését
* összehívják és vezetik a bizottsági elnökök értekezletét
* helyettesítik az Országgyűlés elnökét
Az Országgyűlés jegyzői:
Nyakó István (MSZP)
Podolák György (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Szűcs Lajos (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Pettkó András (MDF)
Legfontosabb feladataik:
* segítik az elnököt és az alelnököket az ülések vezetésében
* hitelesítik az ülések szó szerinti jegyzőkönyvét, valamint az Országgyűlés határozatait
* titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el
A plenáris üléseken egyidejűleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző látja el a feladatokat.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÁZBIZOTTSÁGA
(Más országokban Elnökség, Büro, Öregek Tanácsa vagy Főbizottság)
Tagjai:
* az Országgyűlés elnöke
* az Országgyűlés alelnökei
* a frakciók vezetői
Legfontosabb feladatai:
* biztosítja az Országgyűlés folyamatos, zavartalan működését
* javaslatot tesz az Országgyűlés üléseinek napirendjére
* állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti munkarendjéről
Működése
A Házbizottság hetente ülésezik. Döntéseit konszenzussal hozza. Szavazati joguk csak a frakcióvezetőknek van. Ha nincs konszenzus a döntés (javaslattétel) az Országgyűlés elnökét illeti meg.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI
Az Országgyűlés munkáját állandó és ideiglenes bizottságok segítik. Az új Országgyűlés a 2006. május 30-i ülésen hozta létre bizottságai rendszerét. A 18 állandó bizottság a következő:
Gazdasági és informatikai bizottság
Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság
Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság
Önkormányzati és területfejlesztési bizottság
Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság
Egészségügyi bizottság
Oktatási és tudományos bizottság
Mezőgazdasági bizottság
Európai ügyek bizottsága
Külügyi és határon túli magyarok bizottsága
Környezetvédelmi bizottság
Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság
Sport- és turisztikai bizottság
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság
Kulturális és sajtóbizottság
Honvédelmi és rendészeti bizottság
Nemzetbiztonsági bizottság
Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság
Az állandó bizottságok tárgyalják meg és véleményezik a benyújtott törvényjavaslatokat és ellenőrzik a miniszterek tevékenységét. A bizottságok hetente üléseznek. A bizottsági ülések a sajtó számára nyilvánosak, de a tárgyalandó téma jellegére tekintettel (pl. a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a külpolitikai kérdések tárgyalása során) a bizottság zárt ülést rendelhet el. A bizottsági ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely az Országgyűlés honlapján is elolvasható.
A speciális hatáskörrel rendelkező bizottságokban (pl. a mentelmi bizottságban vagy a vizsgálóbizottságokban) paritásos elv érvényesül, azaz a bizottságban ugyanannyi kormánypárti képviselő van, mint amennyi ellenzéki. Az állandó bizottságok többségében azonban az arányossági elv érvényesül, a bizottsági helyek elosztása a parlamenti frakciók mandátumarányában történik. Így a bizottságokban a kormánypárti képviselők vannak többségben.
Az állandó bizottságok rendszere alapvetően a kormány struktúrájához igazodik. A bizottságok munkájának összehangolását szolgálják a hetente megtartott bizottsági elnöki értekezletek.
Az állandó bizottságok mellett az Országgyűlés ideiglenes (eseti és vizsgáló-) bizottságokat is alakíthat. Ha a képviselők 1/5-e javasolja, az Országgyűlés köteles megalakítani a vizsgálóbizottságot.
Az eseti bizottságot időszerű ügyek intézésére, vizsgálóbizottságot pedig meghatározott kérdés megvizsgálására hoz létre az Országgyűlés. Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés munkaszervezete. Biztosítja az Országgyűlés folyamatos működését, segíti a plenáris ülések előkészítését, a tisztségviselők, a bizottságok és a képviselők munkáját. Az Országgyűlés Hivatalát az Országgyűlés elnöke irányítja.
Az Országgyűlés Hivatalát több szervezeti egység alkotja
Email címek (domain: @parlament.hu)
Országgyűlés Főtitkársága
főtitkár Dr. Soltész István fotitkar
Gazdasági Főigazgatóság
főigazgató Bakos Emil gazd-foig
Országgyűlési Könyvtár
főigazgató Ambrus János konyvtar
Külügyi Hivatal
hivatalvezető Dr. Sárdi Péter kul-h
Elnöki Kabinet
kabinetfőnök Simon József elnoki-kabinet
Az Országgyűlés Hivatalának 631 munkatársa van. E mellett a frakciók hivatalszervezetében közel 221 munkatárs segíti az öt párt képviselőcsoportjának munkáját.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
Az Országgyűlés két fő funkciója: a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése. Az ebből eredő feladatait alapvetően az Alkotmány határozza meg.
Az Országgyűlés legfontosabb feladatai:
* az Alkotmány elfogadása
* a törvények megalkotása
* az állami költségvetés elfogadása, valamint a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
* a kormány programjának elfogadása, a miniszterelnök megválasztása
* a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Alkotmánybíróság tagjainak, az ombudsmanok és más közjogi méltóságok megválasztása
* a legfontosabb nemzetközi szerződések jóváhagyása
* a hadüzenetről és békekötésről való döntés, valamint a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése
* az országos népszavazások kiírása
Az Országgyűlés feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. Ma már több mint négyszáz, különböző jogszabályokban meghatározott feladatot tartunk számon.
A törvényalkotás
Az Országgyűlésnek:
* a köztársasági elnök
* a kormány
* minden országgyűlési bizottság
* bármely országgyűlési képviselő
nyújthat be törvényjavaslatot
kodifikációs hibák kijavítása, az e célból benyújtott módosító javaslatok megvitatása,
majd szavazás a módosító javaslatokról és a törvényjavaslat egészéről
A törvényjavaslatok tárgyalása a bizottsági és a plenáris tárgyalás egymást váltó szakaszaiból áll. Ennek rendjét a Házszabály rögzíti.
Minden plenáris tárgyalási szakaszt bizottsági előkészítés előz meg. Az Országgyűlés elnöke által kijelölt állandó bizottságok először arról döntenek, hogy a törvényjavaslat alkalmas-e az általános vitára. Az általános vita után véleményezik a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat, majd a részletes vita után a kapcsolódó módosító javaslatokat. Ha szükségesnek tartják, a bizottságok maguk is benyújthatnak módosító javaslatokat.
A kormány, a bizottságok és a képviselők évente átlagosan 300 törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek. A törvényjavaslatok 55%-át a kormány, 40%-át a képviselők és 5%-át pedig a bizottságok nyújtották be. Az elfogadott törvényjavaslatok kb. 90%-át a kormány nyújtotta be. Az Országgyűlés évente átlagosan 130 törvényt alkot.
A kormány ellenőrzése
A törvényalkotás mellett az Országgyűlés másik fontos, s egyre jelentősebbé váló feladata a kormány és az általa irányított közigazgatás ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat.
A végrehajtó hatalom ellenőrzésének parlamenti funkciója a kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alkotmány kimondja, hogy a kormány működéséért az Országgyűlésnek felelős, és köteles munkájáról rendszeresen beszámolni. A kormány programját a miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg az Országgyűlés fogadja el.
A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének elve nem csak a kormány beszámolási kötelezettségét jelenti - az Országgyűlés meg is vonhatja bizalmát a kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselők abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévő kormány megbízatását, hogy egyben azonnal megválasztja az új kormány vezetőjét, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát.
A parlamenti ellenőrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselők is gyakorolhatják. Az ellenőrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami Számvevőszék vagy az országgyűlési biztosok (az ombudsmanok).
A plenáris ülésen
Az ellenőrzés fontos eszköze a kormány különböző beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a kormány, mind a képviselők 1/5-e kezdeményezhet.
A bizottságokban
A bizottságok révén megvalósuló ellenőrzés fontos területe a különböző beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. A bizottságok kinevezésük előtt meghallgatják a miniszterjelölteket, majd évente meghallgatják a minisztereket végzett munkájukról. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok 2/5-ének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetőit.
A képviselők által
A plenáris ülésen az egyes képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselő nem fogadta el) az Országgyűlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció - bizottsági jelentés formájában - ismét a plénum elé kerül.
A képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a kormány ellenőrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, s különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata, a napirend előtti felszólalás.
Az Országgyűlés ellenőrző szervei
Állami Számvevőszék
1990-től újból működik az Országgyűlés saját, a kormánytól független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenőrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és az államszervezet minden szintjén végezhet ellenőrzéseket. Az Állami Számvevőszék elnöke évente beszámol munkájáról az Országgyűlésnek. A különböző vizsgálatait összegző jelentéseit pedig a bizottságok tárgyalják meg.
Országgyűlési biztosok (ombudsmanok)
Az Országgyűlés 1993-ban törvényt alkotott az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, amely intézmény nemcsak az állampolgárok jogvédelmét, hanem a közigazgatás ellenőrzését is szolgálja. Törvény rendelkezik a nemzetiségek és kisebbségek országgyűlési biztosáról és az adatvédelmi biztosról is. Az országgyűlési biztosokat az Országgyűlés először 1995. június 30-án választotta meg. Első alkalommal 1997-ben, azóta pedig évente rendszeresen beszámoltak tevékenységükről az Országgyűlésnek. A vizsgálataikról készített jelentéseiket pedig esetenként a bizottságok tűzik napirendjükre.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE
Az Országgyűlést a választópolgárok négy évre választják meg. Megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
Az Országgyűlést az Alkotmányban meghatározott esetekben (a sikertelen kormányalakítás vagy a bizalom többszöri megvonása) a köztársasági elnök feloszlathatja. Az Országgyűlés is kimondhatja feloszlatását megbízatási idejének lejárta előtt. Ám 1990 óta minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.
A legtöbb európai parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés működését is a kormánypárti és az ellenzéki honatyák élénk, gyakran heves vitái jellemzik. Ez így is van rendjén: az Országgyűlésnek közjogi feladatai mellett olyan politikai funkciói is vannak, mint hogy jelenítse meg a társadalomban meglévő fontosabb politikai nézeteket és véleményeket. A parlamenti szópárbajok azonban meghatározott szabályok szerint, a szabad vitát biztosító eljárási rendben történnek. A vita és határozathozatal szabályait az Országgyűlés Házszabálya rögzíti.
Az Országgyűlés működésének alapvető, garanciális szabályairól az Alkotmány rendelkezik, a működési rend részletes szabályait pedig a Házszabály állapítja meg. Az Alkotmány elfogadásához és módosításához az összes képviselő, míg a Házszabály elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.
A működési szabályok közül különösen fontosak a törvények tárgyalására és elfogadására vonatkozó rendelkezések, mivel azok a parlament egyik alapfunkciójának kereteit jelölik ki.
Az Országgyűlés ülésszakai és ülései
Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:
* február 1-jétől június 15-ig és
* szeptember 1-jétől december15-éig
Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők 1/5-ének kérelmére.
Az Országgyűlés az ülésszakok alatt hetente ülésezik, hétfőn 13 órától és kedden (esetenként szerdán) 9 órától. Az Országgyűlés ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy - ha a frakciók között ebben nincs egyetértés - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
Az ülésen mód van arra, hogy fontos politikai kérdésekről napirend előtt essen szó, míg az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok és más parlamenti döntések vitái és szavazásai, az interpellációk és kérdések szerepelnek.
Az Országgyűlés döntéseit tagjai többségének jelenlétében hozza meg, rendszerint egyszerű többséggel, de az Alkotmány módosításáról, meghatározott tárgyú törvényekről, és a parlament működésével kapcsolatos egyes kérdésekről csak az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban előírt minősített többséggel dönthet. Ugyancsak különleges többséget igényelnek a legfontosabb személyi döntések (pl. a közméltóságok megválasztása) is.
Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz. Az ülésekről a közszolgálati televízió (az m2-es csatornán) hétfőn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élő közvetítést ad. A közszolgálati rádió az elejétől a végéig közvetíti az üléseket. Az Országgyűlés honlapján szintén az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható.
Megjegyzés küldése