A mellérendelő összetett mondat

Az összetett mondat kommunikációs szempontból egyetlen mondategész, de tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre, azaz tagmondatokra. A tagmondatok közötti kapcsolat alapján megkülönböztetünk alá- és mellérendelő összetett mondatokat.

A mellérendelő összetett mondatban egyik tagmondat sem tekinthető a másik szerkezeti részének, a tagmondatok egyenragúak, tartalmi logikai kapcsolatukat gyakran jellegzetes kötőszavak fejezik ki.

Megkülönböztetünk:
 Kapcsolatos: tagmodatok között egyszerű, természetes összefüggés, kapcsolat van.
- Kötőszavai: és, s, meg, is, sem, se, is-is, sem-sem, se-se, nemcsak hanem is
- Öreg volt a halász, és térdig ért a szakálla.
 Ellentétes: tagmondatainak tartalma között ellentét van.
- Kötőszavai: de, azonban, ellenben, mégis, mégsem, hanem
- Én dolgoztam, te ellenben henyéltél.
 Választó: tagmondatok két vagy több lehetőséget tartalmaznak, amelyek közül választani lehet.
- Kötőszavai: vagy, vagy-vagy, akár-akár
- Vagy igaz világ lesz, vagy nem lesz semmi. (Ady)
 Következtető: a második tagmondat az első tagmondatból levont következtetést fejezi ki.
- Kötőszavai: ezért, tehát, ennélfogva
- Zsebem üres, ennélfogva üres az én hasam is. (Petőfi)
 Magyarázó: a második tagmondat az első tagmondat magyarázatát adja meg
- Kötőszavai: ugyanis, hiszen, tudniillik
- Haragszik rám az én rózsám, mert nem szól.

Share this: