Társadalmi és egyéni érdek, hogy mindenki képességeinek, hajlamainak megfelelő munkakörben dolgozzon Egy munkahely „értékét” sok szempontból lehet meghatározni. A munkavállalók általában a következő szempontokat szokták szem előtt tartani: megfelelő munkabér, előmeneteli lehetőség, önmegvalósítás, jó munkahelyi légkör. A nem megfelelő munkahely (képességek, hajlamok, munkahelyi elvárások egybe nem esése esetén) személyes elégedetlenség, frusztráció, illetve társadalmi károk okozója. Az elhelyezkedéshez munkahelyet kell keresni. Az elhelyezkedéshez segítséget nyújtanak a munkaügyi központok. Választhatunk hirdetőújságok, közlönyök, vagy rokonok, barátok révén is. A jelentkezés személyesen, telefonon és írásban is történhet. Minden bejelentkezésre készülni kell. Úgy kell a munkaerőt eladni, hagy a legtöbbet fizessék érte. A bemutatkozó beszélgetésen döntő, hogy jó benyomást tegyünk. (pontos megjelenés, gondozott külső, határozott kézfogás, figyelmes, érdeklődő magatartás, természetes viselkedés, kevés, gesztikulálástól mentes, érthető beszéd, célirányos kérdések, a bérrel kapcsolatosak a beszélgetés végén).
Az írásos jelentkezéshez legtöbb esetben alkalmasságot bizonyító önéletrajzot kell adni. (az önéletrajz tömör, világos, rövid, általában ún. szakmai önéletrajz legyen,). A sikeres elhelyezkedés után a munkaviszonnyal kapcsolatos ismeretek válhatnak fontossá (Munka Törvénykönyve). Külön törvény szabályozza a közalkalmazottak és a közszolgálati alkalmazottak, pl. köztisztviselők munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket.
Az adott munkahelyeken kollektív szerződés és más munkahelyi szabályzatok rendezhetik az adott munkáltatóra, munkahelyre vonatkozó előírásokat. A törvény rögzíti a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait. A munkaviszonnyal kapcsolatban tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni (kor, nemzetiség, faj, vallás, stb.). A törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Biztosítja a szervezkedés szabadságát (érdekképviseleti szervezetek alakítását), a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában.
A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül szakszervezetek létrehozására. A munkahelyen kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk illetve teljesítésük módját.
Munkaviszony keletkezése
A munkaviszony a munkáltató és munkavállaló között munkaszerződéssel jön létre. Munkaviszony: munkavégzésre irányuló jogviszony. Kezdete a munkába lépés napja. Munkáltató: akinek munkavállalói vannak. Munkáltató csak jogképes személy lehet (természetes személy, ezek társasága és jogi személyek).
A munkaszerződés a munkaviszony jogalapja, amelyet írásba kell foglalni. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét. A határozott idejű munkaviszonyt naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik Próbaidő: a munkavállaló és a munkáltató egymás kölcsönös megismerésére és a munkakör kipróbálására kiszabott idő.
Ha a meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A munkavégzés szabályai szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a vonatkozó jogszabályok szerint foglalkoztatni, a munkavállaló számára az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét biztosítani, a munkát megszervezni, a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást, irányítást folyamatosan megadni, a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkával tölteni, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az előírtak és utasítások szerint végezni, a munkatársaival együttműködni, munkáját személyesen ellátni, munkája során a tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú értesüléseket megőrizni, munkabérének és költségeinek megtérítése mellett — a munkáltató által kijelölt — tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy az egészséget veszélyezteti.
Az írásos jelentkezéshez legtöbb esetben alkalmasságot bizonyító önéletrajzot kell adni. (az önéletrajz tömör, világos, rövid, általában ún. szakmai önéletrajz legyen,). A sikeres elhelyezkedés után a munkaviszonnyal kapcsolatos ismeretek válhatnak fontossá (Munka Törvénykönyve). Külön törvény szabályozza a közalkalmazottak és a közszolgálati alkalmazottak, pl. köztisztviselők munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket.
Az adott munkahelyeken kollektív szerződés és más munkahelyi szabályzatok rendezhetik az adott munkáltatóra, munkahelyre vonatkozó előírásokat. A törvény rögzíti a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait. A munkaviszonnyal kapcsolatban tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni (kor, nemzetiség, faj, vallás, stb.). A törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Biztosítja a szervezkedés szabadságát (érdekképviseleti szervezetek alakítását), a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában.
A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül szakszervezetek létrehozására. A munkahelyen kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk illetve teljesítésük módját.
Munkaviszony keletkezése
A munkaviszony a munkáltató és munkavállaló között munkaszerződéssel jön létre. Munkaviszony: munkavégzésre irányuló jogviszony. Kezdete a munkába lépés napja. Munkáltató: akinek munkavállalói vannak. Munkáltató csak jogképes személy lehet (természetes személy, ezek társasága és jogi személyek).
A munkaszerződés a munkaviszony jogalapja, amelyet írásba kell foglalni. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét. A határozott idejű munkaviszonyt naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik Próbaidő: a munkavállaló és a munkáltató egymás kölcsönös megismerésére és a munkakör kipróbálására kiszabott idő.
Ha a meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A munkavégzés szabályai szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a vonatkozó jogszabályok szerint foglalkoztatni, a munkavállaló számára az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét biztosítani, a munkát megszervezni, a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást, irányítást folyamatosan megadni, a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkával tölteni, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az előírtak és utasítások szerint végezni, a munkatársaival együttműködni, munkáját személyesen ellátni, munkája során a tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú értesüléseket megőrizni, munkabérének és költségeinek megtérítése mellett — a munkáltató által kijelölt — tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy az egészséget veszélyezteti.
Megjegyzés küldése