Az első és legfontosabb dolog egy szöveg megírásánál: a téma. A téma lehet adott vagy választott, de az bizonyos, hogy már az elején magában hordozza a téma egészére jellemzőket, ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. (pl.: a téma hangulatából, műfajából adódó sajátosságok)
Téma kiválasztásnak néhány gyakori hibája:
- jól körülhatárolható témát válasszunk (pl.: ne írjunk a privatizációról, mert befejezetlen téma, könnyű benne hibát találni)
- időben legyen egyértelmű a téma határa (pl.: a házasság témát ne a babiloniaktól kezdjük)
- fontos a téma érdekessége, aktualitása
- a témában megfogalmazott kérdés legyen valóságos (pl.: valamely megoldatlan probléma)
- a témaválasztást teszteljük másokon, kérjük ki mások véleményét (esetleg újabb ötleteket kaphatunk)
- mielőtt elköteleznénk magunkat egy téma mellett térképezzük fel a forrás lehetőségeket, ennek függvényében akár változtathatunk is a témánkon
A téma kiválasztásánál az egyik legfontosabb tényező a források feltárása és kezelése. A forráskeresés szokásos terepe a könyvtár, esetleg az Internet. De nem csak írásos források léteznek, forrás lehet egy magnókazetta, egy CD-ROM vagy más audiovizuális dokumentáció is.
Egy rosszul választott forrás rányomhatja a bélyegét az egész munkára. néhány szabály, tanács:
- minél előbb és minél szabatosabban határozzuk meg a kutatásunk tárgyát, mert csak így lehet felmérni a források felelhetőségének problémáját. Csak akkor vágjunk bele egy témába, ha már pontosan tudjuk, hogy honnan jutunk forrásokhoz. (előfordulhat, hogy a témához nélkülözhetetlen anyag nem hozzáférhető, nem kölcsönözhető, stb.)
- nem elég a forrás puszta megléte, az is fontos, hogy azokat kezelni tudjuk.
- gyakori hiba a forrás keresésnél: túl szűk körben keressük az anyagokat. A témával összefüggő, de ahhoz szorosan nem kapcsolódó anyagokat is érdemes áttanulmányozni. Vagy előfordulhat, hogy túlságosan széles körben, nem célirányosan keressük a forrásokat.
- a forrás kiválasztásnál szempont a hitelesség és az eredetiség. Eredeti forrás egy könyv, vagy egy arról írt kritikai kiadás, de nem számítható eredetinek egy újságban megírt cikk, vagy recenzió. A nyomtatásban megjelenő szöveg nem feltétlenül hiteles és hibátlan. ilyen eseteknél a szöveget vessük össze más olvasott anyagokkal, más forrásokkal, konzultáljunk a téma szakértőivel.
A közvéleményből soha nem szabad átvenni készpénzként az olyan anyagokat, melyeknek helyességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. Igyekezni kell mindig az elsődleges források feldolgozásához.
- mindezek mellett nagyon fontos, hogy a forrásokat ne egészben, készként vegyük át, hanem igyekezzünk a saját gondolatainkkal megfogalmazni, átgondolni az adott témát.
- léteznek úgynevezett: szürke irodalmak, amelyek a még nyilvánosságra sem került forrásokat takarják. De ezekkel óvatosan kell bánni, mert ezek még nem mentek át egy objektív szűrön, nem reagált rájuk a közvélemény.
Amikor egy tanulmányt írunk a legtöbb forrás nincs kéznél, ezért és a téma behatóbb tanulmányozása érdekében kell jegyzeteket, cédulákat készíteni.
Hagyományosan általában lapokra szoktunk cédulázni, de ma már közvetlenül számítógépre is felvihető. A cédulázást mindenképp meg kell előznie egy áttekintésnek Az adott témában. a cédulázást akkor érdemes elkezdeni, ha legalább már két menetben szűkítettük azt, nem érdemes cédulákat gyártani az olyan tényekről, témákról, amelyek biztosan nem fogunk megjelentetni a dolgozatban.
Mi szerepeljen a cédulán:
- bibliográfiai adatok:
- a forrás feltüntetése (rövidített változatban), szerző neve, lapszám
- fontosnak tartott tények, megállapítások, tények, gondolatok kiírása
- szerző gondolatainak pontos idézete, vagy annak saját gondolatok általi visszaadása
Léteznek ötlet-cédulák, melyek a kosza ötleteket hivatottak rögzíteni, vagy a probléma-cédulák, melyek az irodalom feldolgozás közben felmerülő problémák megközelítési módjait taglalják.
A kutatás szempontjából óriási a jelentősége a jegyzetelésnek, amely lehet aktív vagy passzív.
Aktív jegyzetelés: a kiemelt gondolatot a saját szavakkal, illetve a témával kapcsolatban megfogalmazódó gondolatokkal írják le. (kritikai észrevételek, kiegészítések, szerzőtől független gondolatok)
Passzív jegyzetelés: szószerinti, vagy megközelítőleg azonos kiírás, az olvasmány gondolatainak mechanikus kivonatolása. A passzív jegyzetelésnek csak akkor van értelme, ha a kimásolt részt kívánjuk bírálni a dolgozatban.
Jó vázlatot csak akkor tudunk írni, ha már a cédulázással előrejutottunk, a vázlat a cédulákra épül, illetve az elkészült vázlat is visszahat a cédulákra. A vázlat segít abban, hogy írás közben ne tévedjünk el, a meghatározott mondanivaló ne kanyarogjon.
A vázlatnak két fő típus van:
- pontokra szedett, tartalomra, témakörökre utaló vázlat
- állításokat, kérdéseket megfogalmazó, állásfoglalásunkat is sejtető vázlat (ez sokkal informatívabb)
Vázlatkészítés főbb szempontjai:
- a terjedelme álljon egyenes arányban a munka terjedelmével
- egységes stílusúak legyen a vázlat pontok
- a vázlat pontok ne legyenek hanyagul megfogalmazva, fedjék le pontosan a tartalmat
23. Szerkesztés, nyelvi megformálás, adatok kiegészítő tények, forma, hivatkozások, jegyzet, bibliográfia
A dolgozat szerkesztésénél elemi feltétel a világosság. A használt fogalmakat már az első előfordulásukkor definiálni kell, emellett figyelni kell arra is, hogy a téma ne legyen tele definíciókkal. Csak olyan állítást fogalmazzunk meg amit bizonyítani is tudunk.
Világos szerkezetet kell adni a tanulmányunknak, legyen benne logikai rend. Ne legyen hézagos a kifejtés, a megállapítás, magyarázat legyen érthető. A bizonytalanság nem baj, azt is bele lehet fogalmazni a témába, de pontosan határoljuk el, hogy mi az állásfoglalás és mi a kétkedés. Kérdező-kétkedő fogalmazási mód.
A szöveg makroszerkezete:
- probléma felismerése és definiálása
- problémamegoldás módszerének kiválasztása, leírása
- adatok gyűjtése, csoportosítás, bemutatása
- probléma megválaszolása, a tanulmányban adott válaszok korlátainak leírása
-
Szöveg tagolásának feltételei:
- időrend (rendezettség, ne legyen időrendi ugrálás)
- térbeli elrendezés (ez lehet geográfiai Ny->K)
- bonyolultság rendje (ismerttől a nehezen emészthetőig)
- fontossági sorrend (általában a lényeges faktoroktól halad a lényegtelenebb felé, de létezik még fokozás is, ami a fordítottja, illetve az amikor a lényeg középen áll)
- értéksorrend (pénzbeli értékeknél a nagyobb kerül előre)
- dedukció-indukció (tények és egyedi esetek levezetése)
Mondatszerkesztés:
- hosszú és rövid mondatok váltogatása, egyszerű és komplex szerkezetűek váltogatása
- nyelvi helyesség, könnyen olvasható
- érthetőség, homályosság kiküszöbölése
- határozott, egyértelmű alany
- ne legyen szóismétlés
Nyelvi megformálás:
- az összetett – három, négy tagmondatos – mondatok száma ne legyen több a szöveg 50%-nál
- a szöveg nyelvezete ahhoz igazodjon akinek szánjuk az írást
- nyelvtani szabályok, szórend betartása
- töltelékszavak (nos, szóval) kerülése
- törekedjünk a magyar kifejezések használatára
Forma:
- címoldal és belső címoldal
- ajánlás, mottó
- előszó, bekezdés, köszönetnyilvánítás
- tartalomjegyzék
- rezümé (utal a munka tartalmára, egy, másfél oldal, kedvet csinál az olvasáshoz)
- főszöveg
- tartozékok: táblázatok, ábrák, diagramok, illusztrációk
- befejezés, összefoglalás
- mellékletek, függelékek
- szakkifejezések magyarázata
- hivatkozások, jegyzetek, idézetek (névmutató, tárgymutató)
- rövidítések jegyzéke
- hibajegyzék
Hivatkozások: egy téma kidolgozásánál mindig hivatkozni, utalni kell az adott tartalommal már megjelent művekre, azok tényeire. Ezeket vagy alátámasztjuk vagy szembehelyezkedünk velük. Az állításokat bizonyítékokkal kell alátámasztani, ezért ezekre hivatkozni kell. A hivatkozási források információinak ellenőrzésével kiszűrhetők a hibák. Az erkölcsi kötelesség miatt is hivatkozni kell az „elődök” munkáira, mintegy megemlékezve azokra akik előttünk jártak a tudományos megismerés útján.
Hivatkozás csak akkor fogatható el, ha pontosan megadjuk a bibliográfiai adatokat, ezekre a visszakeresés, ellenőrzés céljából van szükség.
Tanulmány végén szereplő hivatkozások rendje
- szerző, cím, alcím, kiadási év, kiadás, kötet, kiadási hely, oldalszám, megjegyzés
Bibliográfia: valamely kérdés tanulmányozásához adott v. felhasznált forrásmunkák ill. könyvek jegyzéke
19. A közélet műfajai I. – előadás, vita, hozzászólás, felszólalás, tájékoztatás, magyarázat, tárgyalás
Közélet: emberek társadalmi érintkezésének helye. Szóbeli műfajai: lásd cím. Szerepük általában a tájékoztatás, a felhívás, cselekvő értékűek. Nyilvános, szóbeli szereplések.
Kötöttségei: egyértelműség, pontosság, arányosság, valósághűség, követhető, tagolt.
Beszédben: előre és visszautalások, ismétlések, nyelv zenei eszközeinek alk., megértést segítő tempó, szünetek, tiszta artikuláció, eleven előadásmód, fokozás, túlzás, kérdő és felkiáltó mondatok.
Előadás:
- rögtönzött előadás
- memorizált előadás
- felolvasás
- vázlat alapján megtartott előadás
Ma már nem divat a memorizált előadás, felolvasást is csak ünnepélyes, protokolláris eseményekkor alkalmaznak. (a felolvasás rossz benyomást tesz a hallgatóságra)
A szóbeli fellépés első feltétele a felkészülés. Nem elég szakmai tapasztalatokkal és előadói készséggel rendelkezni, minden egyes előadásra is fel kell készülni.
Előadás tervezésének menete:
- előadás céljának, fókuszának meghatározása
- fel kell térképezni a leendő hallgatóságot, igényeikhez igazodni, felkészültségüket figyelembe venni
- előadónak szembe kell néznie saját lehetőségeivel, korlátaival
- fizikai eszközök biztosítása
- megfelelő grafikai eszközök megválasztása
Jó előadó feltételei:
- megfelelő szakmai háttér
- gazdag szókincs
- stílusérzék
- folyamatos külső kontrollt kell alkalmazni
- állandó gyakorlás
Az előadás felépítése:
- bemutatkozás
- nyitómondatok, bevezetés. A nyitás a hallgatók megragadását jelenti, a hallgatók érdeklődésének felkeltése. Ez lehet egy határozott megállapítás, egy újdonság, vagy egy érdekes anekdota, vagy idézet
- téma lehatárolása, tájékoztatjuk a hallgatóságot arról, hogy miről is akarunk beszélni, mik saját ismereteink határai
- kifejtés, „meghatározás, állítás, bizonyítás” hármasa, tiszta szerkezet, mondatok logikus összekapcsolása
- fontos a képszerűség, szemléletes előadásmód, ez lehet szóbeli vagy fizikai
- hitelesség, szemléletes alátámasztás, diagramok, ábrák, grafikonok
- időrend betartása, az esetleges időrendi felbontás magyarázata
- befejezés, lezárás, összegzés, paradox lezárás – kérdés nyitva hagyása
Vita célja lehet valamely tudományos probléma megoldása, probléma kidolgozására adódó alternatívák kidolgozása, stb.… lényeg, hogy a vitának egyértelmű célja legyen.
A vita résztvevői általában meghívóból értesülnek a vitáról. A meghívó tartalmazza a vita helyét, idejét, a vita tárgyát, vitavezető személyét, a vita napirendjét.
Vita menete:
- tájékoztatás, esetleg vitapartnerek bemutatása
- vélemények ismertetése, azok egymásnak feszülése
- vélemények közeledése, problémák tisztázása
- vita eredményeinek leszűrése
Gyakran az előadásból is lehet vita, az előadó a fórumán kaphat kérdéseket, melyek kifejtése során vita bontakozhat ki. Ha meg vagyunk győződve álláspontunk helyességéről, akkor meg kell találnunk az eszközöket, hogy azokat a vita folyamán érvényesítsük. A viták lényege, hogy a vitapartnerek közös álláspontra jussanak, vagy világossá tegyék azt, hogy miért nem jutnak közös álláspontra.
21. Szakmai műfajok: referátum, korreferátum, szakdolgozat, tanulmány
Referátum: jelentéstétel, beszámoló
valamely kérdés lényegi kifejtése
valamely téma önálló kidolgozása
Korreferátum: kiegészítő előadás
20. A közélet műfajai: levelek, értesítés, igazolás, engedély, határozat, jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, jelentés
Közélet: emberek társadalmi érintkezésének helye. Szóbeli műfajai: lásd cím. Szerepük általában a tájékoztatás, a felhívás, cselekvő értékűek. Nyilvános, szóbeli szereplések.
Kötöttségei: egyértelműség, pontosság, arányosság, valósághűség, követhető, tagolt.
Hivatalos stílus: állami szervek, intézmények, hatóságok érintkezési formája. Tájékoztatás, felhívás a szerepe, érzelmi többlete nincs.
Műfajai: lásd cím, jogszabály, rendelet, stb.
Kötöttségek: pontos, tiszta, logikus felépítés, bekezdések, utaló és kötőszavak, betűjeles, számos tagozódás
Jegyzőkönyv, feljegyzés, jelentés: tények rögzítése, pontos adatok, valós események hű visszaadása, meglétük a jövő számára fontos
Munkahely, szervezet, intézmény fontos dokumentuma, amely tárgyalásokat, döntéseket, határozatokat rögzít, fontos teendőket határoz meg.
Állandó részek: hely, időpont, tárgy, jelenlévők nevei, érdemi rész, vizsgálat leírása, döntések, záradék: hitelesség igazolása.
Jegyzőkönyv: esemény leírása, megállapodás
Feljegyzés: tájékoztatás, emlékezetbe idézés, figyelmeztetés, javaslat
Levél: megszólítás, címzetthez való viszony tükrözése
logikusan felépített téma
elköszönés
Hivatalos levél: bal felső sarok: küldő címe, neve, cége
jobb felső sarok: dátum
címzett rangja, neve
tárgy
megszólítás
érdemi rész
elköszönés
A formát meghatározza a küldő személyisége, igényessége, esztétikai érzéke, belső világa.
18. Szóbeli és írásbeli szövegek műfajai
Beszéd Írott
hangok egymásutánja írásjelek egymásutánja
mulandó, időben és helyben kötött időben, térben kevésbé korlátozott
akusztikus, időbeli benyomás vizuális, térbeli benyomás
azonnali szövegezés szerkesztettebb, átgondolt
hallgótok visszajelezhetnek korlátozott, késleltetett visszajelzések
gyors gondolkodás
kifejezőeszközök gazdagsága korlátozottabb, nincsenek zenei hatások
ösztönösebb nyelvi viselkedés igényesebb kifejezés
kisebb normaeltérések lehetnek normakövetés
lazább szerkesztés megformáltság
Élőbeszéd gazdagságát az adja, hogy szerepet kaphat benne a teljes kommunikációs környezet. Vita, riport, előadás, felszólalás, előadás, tájékoztatás.
Az írott szöveg: csiszoltabb, szerkesztettebb, bonyolultabb a mondatszerkesztése.
Kölcsönhatásban vannak. a beszéd hat az írásra, az írott szöveg visszahat a beszédre.
Magán v. nyilvános, irott v. élőszóbeli
Elbeszélő közlésfajta: események időbeliségét érzékeltető elmondás, jelentésszerű v. tudósító
Leírás: tárgyilagos, részletező
Meggyőző: ha a cél a jelenség, fogalom bemutatásánál, hogy elgondolkodtasson. pl.: tanulmány, esszé, szónoklat, fölszólalás
Nyelvi eszközei: következtetés, magyarázat, bizonyítás, cáfolat, párhuzam, hasonlat, ellentét
16. A szövegszerkesztés, a szövegstilisztika
A retorikai szövegvizsgálatból fejlődött ki.
- a téma kijelölése már megadja a szöveg műfaját, fajtáját
- anyaggyűjtés: 1. tapasztalás: lehet önkéntelen megfigyelés, kísérlet, vagy mások általi, könyv, folyóirat
2. okoskodás: indukció (egy esetből ált. köv.) vagy dedukció (ált.-ból az egyedire)
(szillogizmus)
- anyag elrendezése, diszpozíció
- szerkezeti kompozíció: bev, tárgy, bef
főbb szabályok: kapcsolatos, összefüggő, tagolt, haladó, zárt egész
Mondatok -> bekezdések -> szerkezeti egységek -> fejezetek
Vizuális vezérlés: kiemelés, dőlt betű, tagolás, aláhúzás
Akusztikus: nyelvi hangzásbeli változásai
Szövegkohézió: szöveg összetartó ereje a téma
kulcsszavak, utalások, ismétlések, jelentésbeli kapcsolások, időrend, logikai felépítés
Stilisztika: nyelvhasználat egyéni módja
17. A nyelvi rétegek, a stílus és az ember. Stílusnorma
10. A stílus fogalma, a stílus hírértéke. Személyiség és kommunikáció kapcsolata 13.
Stílus: - értékelő: kritikai értelem, jellegzetes vonások kiemelése
- leíró: megkülönböztető jegyek, melyek alapján az egyes személyek, korszakok, helyszínek felismerhetőek
A stílus lehet ösztönös vagy tudatos választás is
- formai tulajdonságok (szófajok megoszlása, szavak, mondatok hosszúsága)
- jelentésbeli tulajdonságok (szókincs)
- szavak, szócsoportok vizsgálata
A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. A valóságot a beszélő szándéka, hangulata szerint ábrázolja, hitelesen fejezi ki a szándékolt közleményt.
Befolyásolja: beszélő egyénisége, lelkiállapota, beszédhelyzet, téma, hallgatósághoz való viszony.
Gondolataink, érzelmeink árnyékolt kifejezéséhez válogatnunk kell a nyelvi eszköztárból. A nyelvhasználat tükrözi a kultúráltságot és műveltséget is.
A stílust a nyelvi elemek kiválasztása, elrendezési módja adja, nyelvi elemek kombinációja. Minél újszerűbb a kifejezésmód, minél inkább eltér a szokásostól annál inkább gazdagodik a nyelvi jelek jelentéstartalma, annál inkább megnő a szöveg hírértéke, kifejező ereje. A nyelvben adott, állandósult stílusérték a szó jelentésének része, egyéni és alkalmi felhasználása révén a szövegben jelentéstöbbletet nyer, ez az alkalmi stílusérték. Az állandósult stílusértékek a közlésben, állandóan használt elemek.
Egy-egy csoport kifejezésmódja, nyelvi eszköztára stílusváltozatokat alakít ki, ezek a stílusrétegek. Egyes nyelvváltozatokra épülő, tipikus kifejezésmód, eszközök és stiláris szabályok eltérése. Szóhasználat, kifejezéskészlet, szövegalkotás, kommunikációs csatornabeli eltérések.
Írott nyelvi stílusok: tudományos, publicisztikai, hivatalos
Beszélt ny.s.: szépirodalmi, társalgási, szónoki
15. Az írásbeli szövegalkotás szabályozó rendszere a helyesírás, a helyesírás, mint norma
A magyar helyesírás betűíró, latin betűs, hangjelölő, értelemtükröző írásrendszer.
Betűíró: legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk
Hangjelölő: betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangok
Értelemtükröző: helyesírásunk sokat tükröz nyelvtani rendszerünkből
Négy alapelv:
kiejtés: kiejtett szó hangalakját a nekik megfelelő betűkkel jelöljük
- msh időtartamának jelölése l/ll, zöldellik, kéklik
- mgh minőségi, mennyiségi jelölése ból, ből,
- kétalakú elemek föl – fel
- szóelemek elhomályosulása éjszaka, aggat, lagzi
szóelemzés: toldalékos szavaknál a toldalék, összetett szavaknál az összetétel felismerése szénpor
hagyomány: régies családnevek írásképeinek megőrzése
egyszerűsítés: hangtorlódás megoldása
- menynyi – mennyi
- kéttagú msg-ra végző szavak toldalékolása vicc – viccé
Téma kiválasztásnak néhány gyakori hibája:
- jól körülhatárolható témát válasszunk (pl.: ne írjunk a privatizációról, mert befejezetlen téma, könnyű benne hibát találni)
- időben legyen egyértelmű a téma határa (pl.: a házasság témát ne a babiloniaktól kezdjük)
- fontos a téma érdekessége, aktualitása
- a témában megfogalmazott kérdés legyen valóságos (pl.: valamely megoldatlan probléma)
- a témaválasztást teszteljük másokon, kérjük ki mások véleményét (esetleg újabb ötleteket kaphatunk)
- mielőtt elköteleznénk magunkat egy téma mellett térképezzük fel a forrás lehetőségeket, ennek függvényében akár változtathatunk is a témánkon
A téma kiválasztásánál az egyik legfontosabb tényező a források feltárása és kezelése. A forráskeresés szokásos terepe a könyvtár, esetleg az Internet. De nem csak írásos források léteznek, forrás lehet egy magnókazetta, egy CD-ROM vagy más audiovizuális dokumentáció is.
Egy rosszul választott forrás rányomhatja a bélyegét az egész munkára. néhány szabály, tanács:
- minél előbb és minél szabatosabban határozzuk meg a kutatásunk tárgyát, mert csak így lehet felmérni a források felelhetőségének problémáját. Csak akkor vágjunk bele egy témába, ha már pontosan tudjuk, hogy honnan jutunk forrásokhoz. (előfordulhat, hogy a témához nélkülözhetetlen anyag nem hozzáférhető, nem kölcsönözhető, stb.)
- nem elég a forrás puszta megléte, az is fontos, hogy azokat kezelni tudjuk.
- gyakori hiba a forrás keresésnél: túl szűk körben keressük az anyagokat. A témával összefüggő, de ahhoz szorosan nem kapcsolódó anyagokat is érdemes áttanulmányozni. Vagy előfordulhat, hogy túlságosan széles körben, nem célirányosan keressük a forrásokat.
- a forrás kiválasztásnál szempont a hitelesség és az eredetiség. Eredeti forrás egy könyv, vagy egy arról írt kritikai kiadás, de nem számítható eredetinek egy újságban megírt cikk, vagy recenzió. A nyomtatásban megjelenő szöveg nem feltétlenül hiteles és hibátlan. ilyen eseteknél a szöveget vessük össze más olvasott anyagokkal, más forrásokkal, konzultáljunk a téma szakértőivel.
A közvéleményből soha nem szabad átvenni készpénzként az olyan anyagokat, melyeknek helyességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. Igyekezni kell mindig az elsődleges források feldolgozásához.
- mindezek mellett nagyon fontos, hogy a forrásokat ne egészben, készként vegyük át, hanem igyekezzünk a saját gondolatainkkal megfogalmazni, átgondolni az adott témát.
- léteznek úgynevezett: szürke irodalmak, amelyek a még nyilvánosságra sem került forrásokat takarják. De ezekkel óvatosan kell bánni, mert ezek még nem mentek át egy objektív szűrön, nem reagált rájuk a közvélemény.
Amikor egy tanulmányt írunk a legtöbb forrás nincs kéznél, ezért és a téma behatóbb tanulmányozása érdekében kell jegyzeteket, cédulákat készíteni.
Hagyományosan általában lapokra szoktunk cédulázni, de ma már közvetlenül számítógépre is felvihető. A cédulázást mindenképp meg kell előznie egy áttekintésnek Az adott témában. a cédulázást akkor érdemes elkezdeni, ha legalább már két menetben szűkítettük azt, nem érdemes cédulákat gyártani az olyan tényekről, témákról, amelyek biztosan nem fogunk megjelentetni a dolgozatban.
Mi szerepeljen a cédulán:
- bibliográfiai adatok:
- a forrás feltüntetése (rövidített változatban), szerző neve, lapszám
- fontosnak tartott tények, megállapítások, tények, gondolatok kiírása
- szerző gondolatainak pontos idézete, vagy annak saját gondolatok általi visszaadása
Léteznek ötlet-cédulák, melyek a kosza ötleteket hivatottak rögzíteni, vagy a probléma-cédulák, melyek az irodalom feldolgozás közben felmerülő problémák megközelítési módjait taglalják.
A kutatás szempontjából óriási a jelentősége a jegyzetelésnek, amely lehet aktív vagy passzív.
Aktív jegyzetelés: a kiemelt gondolatot a saját szavakkal, illetve a témával kapcsolatban megfogalmazódó gondolatokkal írják le. (kritikai észrevételek, kiegészítések, szerzőtől független gondolatok)
Passzív jegyzetelés: szószerinti, vagy megközelítőleg azonos kiírás, az olvasmány gondolatainak mechanikus kivonatolása. A passzív jegyzetelésnek csak akkor van értelme, ha a kimásolt részt kívánjuk bírálni a dolgozatban.
Jó vázlatot csak akkor tudunk írni, ha már a cédulázással előrejutottunk, a vázlat a cédulákra épül, illetve az elkészült vázlat is visszahat a cédulákra. A vázlat segít abban, hogy írás közben ne tévedjünk el, a meghatározott mondanivaló ne kanyarogjon.
A vázlatnak két fő típus van:
- pontokra szedett, tartalomra, témakörökre utaló vázlat
- állításokat, kérdéseket megfogalmazó, állásfoglalásunkat is sejtető vázlat (ez sokkal informatívabb)
Vázlatkészítés főbb szempontjai:
- a terjedelme álljon egyenes arányban a munka terjedelmével
- egységes stílusúak legyen a vázlat pontok
- a vázlat pontok ne legyenek hanyagul megfogalmazva, fedjék le pontosan a tartalmat
23. Szerkesztés, nyelvi megformálás, adatok kiegészítő tények, forma, hivatkozások, jegyzet, bibliográfia
A dolgozat szerkesztésénél elemi feltétel a világosság. A használt fogalmakat már az első előfordulásukkor definiálni kell, emellett figyelni kell arra is, hogy a téma ne legyen tele definíciókkal. Csak olyan állítást fogalmazzunk meg amit bizonyítani is tudunk.
Világos szerkezetet kell adni a tanulmányunknak, legyen benne logikai rend. Ne legyen hézagos a kifejtés, a megállapítás, magyarázat legyen érthető. A bizonytalanság nem baj, azt is bele lehet fogalmazni a témába, de pontosan határoljuk el, hogy mi az állásfoglalás és mi a kétkedés. Kérdező-kétkedő fogalmazási mód.
A szöveg makroszerkezete:
- probléma felismerése és definiálása
- problémamegoldás módszerének kiválasztása, leírása
- adatok gyűjtése, csoportosítás, bemutatása
- probléma megválaszolása, a tanulmányban adott válaszok korlátainak leírása
-
Szöveg tagolásának feltételei:
- időrend (rendezettség, ne legyen időrendi ugrálás)
- térbeli elrendezés (ez lehet geográfiai Ny->K)
- bonyolultság rendje (ismerttől a nehezen emészthetőig)
- fontossági sorrend (általában a lényeges faktoroktól halad a lényegtelenebb felé, de létezik még fokozás is, ami a fordítottja, illetve az amikor a lényeg középen áll)
- értéksorrend (pénzbeli értékeknél a nagyobb kerül előre)
- dedukció-indukció (tények és egyedi esetek levezetése)
Mondatszerkesztés:
- hosszú és rövid mondatok váltogatása, egyszerű és komplex szerkezetűek váltogatása
- nyelvi helyesség, könnyen olvasható
- érthetőség, homályosság kiküszöbölése
- határozott, egyértelmű alany
- ne legyen szóismétlés
Nyelvi megformálás:
- az összetett – három, négy tagmondatos – mondatok száma ne legyen több a szöveg 50%-nál
- a szöveg nyelvezete ahhoz igazodjon akinek szánjuk az írást
- nyelvtani szabályok, szórend betartása
- töltelékszavak (nos, szóval) kerülése
- törekedjünk a magyar kifejezések használatára
Forma:
- címoldal és belső címoldal
- ajánlás, mottó
- előszó, bekezdés, köszönetnyilvánítás
- tartalomjegyzék
- rezümé (utal a munka tartalmára, egy, másfél oldal, kedvet csinál az olvasáshoz)
- főszöveg
- tartozékok: táblázatok, ábrák, diagramok, illusztrációk
- befejezés, összefoglalás
- mellékletek, függelékek
- szakkifejezések magyarázata
- hivatkozások, jegyzetek, idézetek (névmutató, tárgymutató)
- rövidítések jegyzéke
- hibajegyzék
Hivatkozások: egy téma kidolgozásánál mindig hivatkozni, utalni kell az adott tartalommal már megjelent művekre, azok tényeire. Ezeket vagy alátámasztjuk vagy szembehelyezkedünk velük. Az állításokat bizonyítékokkal kell alátámasztani, ezért ezekre hivatkozni kell. A hivatkozási források információinak ellenőrzésével kiszűrhetők a hibák. Az erkölcsi kötelesség miatt is hivatkozni kell az „elődök” munkáira, mintegy megemlékezve azokra akik előttünk jártak a tudományos megismerés útján.
Hivatkozás csak akkor fogatható el, ha pontosan megadjuk a bibliográfiai adatokat, ezekre a visszakeresés, ellenőrzés céljából van szükség.
Tanulmány végén szereplő hivatkozások rendje
- szerző, cím, alcím, kiadási év, kiadás, kötet, kiadási hely, oldalszám, megjegyzés
Bibliográfia: valamely kérdés tanulmányozásához adott v. felhasznált forrásmunkák ill. könyvek jegyzéke
19. A közélet műfajai I. – előadás, vita, hozzászólás, felszólalás, tájékoztatás, magyarázat, tárgyalás
Közélet: emberek társadalmi érintkezésének helye. Szóbeli műfajai: lásd cím. Szerepük általában a tájékoztatás, a felhívás, cselekvő értékűek. Nyilvános, szóbeli szereplések.
Kötöttségei: egyértelműség, pontosság, arányosság, valósághűség, követhető, tagolt.
Beszédben: előre és visszautalások, ismétlések, nyelv zenei eszközeinek alk., megértést segítő tempó, szünetek, tiszta artikuláció, eleven előadásmód, fokozás, túlzás, kérdő és felkiáltó mondatok.
Előadás:
- rögtönzött előadás
- memorizált előadás
- felolvasás
- vázlat alapján megtartott előadás
Ma már nem divat a memorizált előadás, felolvasást is csak ünnepélyes, protokolláris eseményekkor alkalmaznak. (a felolvasás rossz benyomást tesz a hallgatóságra)
A szóbeli fellépés első feltétele a felkészülés. Nem elég szakmai tapasztalatokkal és előadói készséggel rendelkezni, minden egyes előadásra is fel kell készülni.
Előadás tervezésének menete:
- előadás céljának, fókuszának meghatározása
- fel kell térképezni a leendő hallgatóságot, igényeikhez igazodni, felkészültségüket figyelembe venni
- előadónak szembe kell néznie saját lehetőségeivel, korlátaival
- fizikai eszközök biztosítása
- megfelelő grafikai eszközök megválasztása
Jó előadó feltételei:
- megfelelő szakmai háttér
- gazdag szókincs
- stílusérzék
- folyamatos külső kontrollt kell alkalmazni
- állandó gyakorlás
Az előadás felépítése:
- bemutatkozás
- nyitómondatok, bevezetés. A nyitás a hallgatók megragadását jelenti, a hallgatók érdeklődésének felkeltése. Ez lehet egy határozott megállapítás, egy újdonság, vagy egy érdekes anekdota, vagy idézet
- téma lehatárolása, tájékoztatjuk a hallgatóságot arról, hogy miről is akarunk beszélni, mik saját ismereteink határai
- kifejtés, „meghatározás, állítás, bizonyítás” hármasa, tiszta szerkezet, mondatok logikus összekapcsolása
- fontos a képszerűség, szemléletes előadásmód, ez lehet szóbeli vagy fizikai
- hitelesség, szemléletes alátámasztás, diagramok, ábrák, grafikonok
- időrend betartása, az esetleges időrendi felbontás magyarázata
- befejezés, lezárás, összegzés, paradox lezárás – kérdés nyitva hagyása
Vita célja lehet valamely tudományos probléma megoldása, probléma kidolgozására adódó alternatívák kidolgozása, stb.… lényeg, hogy a vitának egyértelmű célja legyen.
A vita résztvevői általában meghívóból értesülnek a vitáról. A meghívó tartalmazza a vita helyét, idejét, a vita tárgyát, vitavezető személyét, a vita napirendjét.
Vita menete:
- tájékoztatás, esetleg vitapartnerek bemutatása
- vélemények ismertetése, azok egymásnak feszülése
- vélemények közeledése, problémák tisztázása
- vita eredményeinek leszűrése
Gyakran az előadásból is lehet vita, az előadó a fórumán kaphat kérdéseket, melyek kifejtése során vita bontakozhat ki. Ha meg vagyunk győződve álláspontunk helyességéről, akkor meg kell találnunk az eszközöket, hogy azokat a vita folyamán érvényesítsük. A viták lényege, hogy a vitapartnerek közös álláspontra jussanak, vagy világossá tegyék azt, hogy miért nem jutnak közös álláspontra.
21. Szakmai műfajok: referátum, korreferátum, szakdolgozat, tanulmány
Referátum: jelentéstétel, beszámoló
valamely kérdés lényegi kifejtése
valamely téma önálló kidolgozása
Korreferátum: kiegészítő előadás
20. A közélet műfajai: levelek, értesítés, igazolás, engedély, határozat, jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, jelentés
Közélet: emberek társadalmi érintkezésének helye. Szóbeli műfajai: lásd cím. Szerepük általában a tájékoztatás, a felhívás, cselekvő értékűek. Nyilvános, szóbeli szereplések.
Kötöttségei: egyértelműség, pontosság, arányosság, valósághűség, követhető, tagolt.
Hivatalos stílus: állami szervek, intézmények, hatóságok érintkezési formája. Tájékoztatás, felhívás a szerepe, érzelmi többlete nincs.
Műfajai: lásd cím, jogszabály, rendelet, stb.
Kötöttségek: pontos, tiszta, logikus felépítés, bekezdések, utaló és kötőszavak, betűjeles, számos tagozódás
Jegyzőkönyv, feljegyzés, jelentés: tények rögzítése, pontos adatok, valós események hű visszaadása, meglétük a jövő számára fontos
Munkahely, szervezet, intézmény fontos dokumentuma, amely tárgyalásokat, döntéseket, határozatokat rögzít, fontos teendőket határoz meg.
Állandó részek: hely, időpont, tárgy, jelenlévők nevei, érdemi rész, vizsgálat leírása, döntések, záradék: hitelesség igazolása.
Jegyzőkönyv: esemény leírása, megállapodás
Feljegyzés: tájékoztatás, emlékezetbe idézés, figyelmeztetés, javaslat
Levél: megszólítás, címzetthez való viszony tükrözése
logikusan felépített téma
elköszönés
Hivatalos levél: bal felső sarok: küldő címe, neve, cége
jobb felső sarok: dátum
címzett rangja, neve
tárgy
megszólítás
érdemi rész
elköszönés
A formát meghatározza a küldő személyisége, igényessége, esztétikai érzéke, belső világa.
18. Szóbeli és írásbeli szövegek műfajai
Beszéd Írott
hangok egymásutánja írásjelek egymásutánja
mulandó, időben és helyben kötött időben, térben kevésbé korlátozott
akusztikus, időbeli benyomás vizuális, térbeli benyomás
azonnali szövegezés szerkesztettebb, átgondolt
hallgótok visszajelezhetnek korlátozott, késleltetett visszajelzések
gyors gondolkodás
kifejezőeszközök gazdagsága korlátozottabb, nincsenek zenei hatások
ösztönösebb nyelvi viselkedés igényesebb kifejezés
kisebb normaeltérések lehetnek normakövetés
lazább szerkesztés megformáltság
Élőbeszéd gazdagságát az adja, hogy szerepet kaphat benne a teljes kommunikációs környezet. Vita, riport, előadás, felszólalás, előadás, tájékoztatás.
Az írott szöveg: csiszoltabb, szerkesztettebb, bonyolultabb a mondatszerkesztése.
Kölcsönhatásban vannak. a beszéd hat az írásra, az írott szöveg visszahat a beszédre.
Magán v. nyilvános, irott v. élőszóbeli
Elbeszélő közlésfajta: események időbeliségét érzékeltető elmondás, jelentésszerű v. tudósító
Leírás: tárgyilagos, részletező
Meggyőző: ha a cél a jelenség, fogalom bemutatásánál, hogy elgondolkodtasson. pl.: tanulmány, esszé, szónoklat, fölszólalás
Nyelvi eszközei: következtetés, magyarázat, bizonyítás, cáfolat, párhuzam, hasonlat, ellentét
16. A szövegszerkesztés, a szövegstilisztika
A retorikai szövegvizsgálatból fejlődött ki.
- a téma kijelölése már megadja a szöveg műfaját, fajtáját
- anyaggyűjtés: 1. tapasztalás: lehet önkéntelen megfigyelés, kísérlet, vagy mások általi, könyv, folyóirat
2. okoskodás: indukció (egy esetből ált. köv.) vagy dedukció (ált.-ból az egyedire)
(szillogizmus)
- anyag elrendezése, diszpozíció
- szerkezeti kompozíció: bev, tárgy, bef
főbb szabályok: kapcsolatos, összefüggő, tagolt, haladó, zárt egész
Mondatok -> bekezdések -> szerkezeti egységek -> fejezetek
Vizuális vezérlés: kiemelés, dőlt betű, tagolás, aláhúzás
Akusztikus: nyelvi hangzásbeli változásai
Szövegkohézió: szöveg összetartó ereje a téma
kulcsszavak, utalások, ismétlések, jelentésbeli kapcsolások, időrend, logikai felépítés
Stilisztika: nyelvhasználat egyéni módja
17. A nyelvi rétegek, a stílus és az ember. Stílusnorma
10. A stílus fogalma, a stílus hírértéke. Személyiség és kommunikáció kapcsolata 13.
Stílus: - értékelő: kritikai értelem, jellegzetes vonások kiemelése
- leíró: megkülönböztető jegyek, melyek alapján az egyes személyek, korszakok, helyszínek felismerhetőek
A stílus lehet ösztönös vagy tudatos választás is
- formai tulajdonságok (szófajok megoszlása, szavak, mondatok hosszúsága)
- jelentésbeli tulajdonságok (szókincs)
- szavak, szócsoportok vizsgálata
A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. A valóságot a beszélő szándéka, hangulata szerint ábrázolja, hitelesen fejezi ki a szándékolt közleményt.
Befolyásolja: beszélő egyénisége, lelkiállapota, beszédhelyzet, téma, hallgatósághoz való viszony.
Gondolataink, érzelmeink árnyékolt kifejezéséhez válogatnunk kell a nyelvi eszköztárból. A nyelvhasználat tükrözi a kultúráltságot és műveltséget is.
A stílust a nyelvi elemek kiválasztása, elrendezési módja adja, nyelvi elemek kombinációja. Minél újszerűbb a kifejezésmód, minél inkább eltér a szokásostól annál inkább gazdagodik a nyelvi jelek jelentéstartalma, annál inkább megnő a szöveg hírértéke, kifejező ereje. A nyelvben adott, állandósult stílusérték a szó jelentésének része, egyéni és alkalmi felhasználása révén a szövegben jelentéstöbbletet nyer, ez az alkalmi stílusérték. Az állandósult stílusértékek a közlésben, állandóan használt elemek.
Egy-egy csoport kifejezésmódja, nyelvi eszköztára stílusváltozatokat alakít ki, ezek a stílusrétegek. Egyes nyelvváltozatokra épülő, tipikus kifejezésmód, eszközök és stiláris szabályok eltérése. Szóhasználat, kifejezéskészlet, szövegalkotás, kommunikációs csatornabeli eltérések.
Írott nyelvi stílusok: tudományos, publicisztikai, hivatalos
Beszélt ny.s.: szépirodalmi, társalgási, szónoki
15. Az írásbeli szövegalkotás szabályozó rendszere a helyesírás, a helyesírás, mint norma
A magyar helyesírás betűíró, latin betűs, hangjelölő, értelemtükröző írásrendszer.
Betűíró: legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk
Hangjelölő: betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangok
Értelemtükröző: helyesírásunk sokat tükröz nyelvtani rendszerünkből
Négy alapelv:
kiejtés: kiejtett szó hangalakját a nekik megfelelő betűkkel jelöljük
- msh időtartamának jelölése l/ll, zöldellik, kéklik
- mgh minőségi, mennyiségi jelölése ból, ből,
- kétalakú elemek föl – fel
- szóelemek elhomályosulása éjszaka, aggat, lagzi
szóelemzés: toldalékos szavaknál a toldalék, összetett szavaknál az összetétel felismerése szénpor
hagyomány: régies családnevek írásképeinek megőrzése
egyszerűsítés: hangtorlódás megoldása
- menynyi – mennyi
- kéttagú msg-ra végző szavak toldalékolása vicc – viccé
Megjegyzés küldése