A társadalom legkisebb önálló szociális egysége az egyén. Az ember társadalmi lény aki egy már kialakult élettérbe: az elődök alkotta szociális környezetbe születik bele. Ebben a közegben éli le életét, végzi mindennapi tevékenységét, valósítja meg életcéljait.
Az egyén szocializációja:
Az egyén a társadalomba való beilleszkedésének, társadalmivá válásának szociálisan meghatározó folyamatát szocializációnak nev.
A pszichológia: Olyan folyamat amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, amelynek során elsajátítja az együttélés normáit, szabályait.
A szociológia: Egy olyan folyamat, amelynek során az egyén szelektíven elsajátítja a szubtanulását.
Elsajátítom: a tapasztalatrendszert, a tevékenységrendszert, érték és normarendszert.
Szocializáció: interakciók sorozatában zajlik, szerepek elsajátításával.
A szociális tanulás folyamatában közvetítő szerepet betöltő személyeket ágenseknek nev.
A szocializáció szintjei: Ilyen közvetítők a családtagok, az óvodai, az iskolai, a munkahelyi kollektívák ahol
1, közvetítő rendszerek és
2, szocializációs mechanizmusok közvetítenek.
1, A közvetítő rendszerek tárgyi illetve személyi jellegűek lehetnek. A tárgyi jellegűek: nyelv, különböző technikai, szellemi produktumok. A személyi jellegűek: emberi ( az anya a meghatározó)
2, A szocializációs mechanizmusok: ( a szociális tanulási folyamat )
- szoktatás ( kondicionálás)
- tanítás – oktatás
- utánzás ( imitáció)
- empátia
- azonosulás ( identifikáció )
- belsővé tevés ( interorizáció )
- önnevelés
A szociális tanulás formái:
A szociális tanulás spontán formája az utánzás (imitáció) amely az észlelt viselkedésmódok, cselekvések megfigyelése majd mindezeknek többszöri megismétlése alapján végbemenő tanulási folyamat spontán mintakövetése. A szociális tanulás tudatos formái az azonosulás (identifikáció) és a szereptanulás. Azonosulás lényege ugyanaz, mint az utánzásé: a mintakövetés, a modell „lemásolása” azonban itt tudatos. A szereptanulás az ún. szociális szerepek elsajátításának a folyamata, itt az egyén arra törekszik, hogy a vele azonos társadalmi helyzetű személyhez igazodjon, hozzá hasonlóan viselkedjen. A szereptanulás is ágensek közvetítésével valósul meg, ennek ellenére mégsem egyszerűsíthető le az abban fellelhető hatásokra.
A szakmai szocializáció: Adott szakma gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, képességek, egyéb személyes tulajdonságok elsajátításának a folyamatát nev. Szakmai szocializációnak.
A szakmai szocializáció folyamatában 4 szakaszról beszélhetünk:
1, - pályaorientáció: az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás, kialakulásának a szakasza. A pályaorientációs szakasz a pályaválasztással zárul.
2, - az egyén a pályaválasztást követően megkezdi a szakmai tanulmányait: Előmenetelét és fejlődését egyfelől személyes adottságai és ambíciói, másfelől a szakiskola tartalmi munkájának színvonala határozza meg. A szakmai tanulmányok eredményes befejezésével az egyé eljut az ún. potenciális pályaérettség szintjére.
3, - A pályakezdés: Itt a szakmai tevékenységgel való közvetlen találkozás során derül ki, hogy a kiképző iskolának mennyire sikerült a jelöltet szakmailag és emberileg úgy felkészítenie, hogy az valóban életcéljának tekintse a szakmai munkát. Ha a pályára lépés sikeresen kialakul benne a szakmai tevékenységgel kapcsolatos pozitív érzelmi viszonyulás: a hivatásérzet amely meghatározó tényezője a pályán maradásának.
4, - A pályavitel szakasza akkor következik be, amikor a pályakezdő már képes önállóan dolgozni, a hivatásérzete nem gyengült, sőt a szakmai munka iránti vonzalma tovább mélyült. A szakember ezen fokon már nem csak érzi hanem tudja is, hogy pályaválasztása helyes volt.
Az egyén szocializációja:
Az egyén a társadalomba való beilleszkedésének, társadalmivá válásának szociálisan meghatározó folyamatát szocializációnak nev.
A pszichológia: Olyan folyamat amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, amelynek során elsajátítja az együttélés normáit, szabályait.
A szociológia: Egy olyan folyamat, amelynek során az egyén szelektíven elsajátítja a szubtanulását.
Elsajátítom: a tapasztalatrendszert, a tevékenységrendszert, érték és normarendszert.
Szocializáció: interakciók sorozatában zajlik, szerepek elsajátításával.
A szociális tanulás folyamatában közvetítő szerepet betöltő személyeket ágenseknek nev.
A szocializáció szintjei: Ilyen közvetítők a családtagok, az óvodai, az iskolai, a munkahelyi kollektívák ahol
1, közvetítő rendszerek és
2, szocializációs mechanizmusok közvetítenek.
1, A közvetítő rendszerek tárgyi illetve személyi jellegűek lehetnek. A tárgyi jellegűek: nyelv, különböző technikai, szellemi produktumok. A személyi jellegűek: emberi ( az anya a meghatározó)
2, A szocializációs mechanizmusok: ( a szociális tanulási folyamat )
- szoktatás ( kondicionálás)
- tanítás – oktatás
- utánzás ( imitáció)
- empátia
- azonosulás ( identifikáció )
- belsővé tevés ( interorizáció )
- önnevelés
A szociális tanulás formái:
A szociális tanulás spontán formája az utánzás (imitáció) amely az észlelt viselkedésmódok, cselekvések megfigyelése majd mindezeknek többszöri megismétlése alapján végbemenő tanulási folyamat spontán mintakövetése. A szociális tanulás tudatos formái az azonosulás (identifikáció) és a szereptanulás. Azonosulás lényege ugyanaz, mint az utánzásé: a mintakövetés, a modell „lemásolása” azonban itt tudatos. A szereptanulás az ún. szociális szerepek elsajátításának a folyamata, itt az egyén arra törekszik, hogy a vele azonos társadalmi helyzetű személyhez igazodjon, hozzá hasonlóan viselkedjen. A szereptanulás is ágensek közvetítésével valósul meg, ennek ellenére mégsem egyszerűsíthető le az abban fellelhető hatásokra.
A szakmai szocializáció: Adott szakma gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, képességek, egyéb személyes tulajdonságok elsajátításának a folyamatát nev. Szakmai szocializációnak.
A szakmai szocializáció folyamatában 4 szakaszról beszélhetünk:
1, - pályaorientáció: az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás, kialakulásának a szakasza. A pályaorientációs szakasz a pályaválasztással zárul.
2, - az egyén a pályaválasztást követően megkezdi a szakmai tanulmányait: Előmenetelét és fejlődését egyfelől személyes adottságai és ambíciói, másfelől a szakiskola tartalmi munkájának színvonala határozza meg. A szakmai tanulmányok eredményes befejezésével az egyé eljut az ún. potenciális pályaérettség szintjére.
3, - A pályakezdés: Itt a szakmai tevékenységgel való közvetlen találkozás során derül ki, hogy a kiképző iskolának mennyire sikerült a jelöltet szakmailag és emberileg úgy felkészítenie, hogy az valóban életcéljának tekintse a szakmai munkát. Ha a pályára lépés sikeresen kialakul benne a szakmai tevékenységgel kapcsolatos pozitív érzelmi viszonyulás: a hivatásérzet amely meghatározó tényezője a pályán maradásának.
4, - A pályavitel szakasza akkor következik be, amikor a pályakezdő már képes önállóan dolgozni, a hivatásérzete nem gyengült, sőt a szakmai munka iránti vonzalma tovább mélyült. A szakember ezen fokon már nem csak érzi hanem tudja is, hogy pályaválasztása helyes volt.
Megjegyzés küldése