Örkény István (1912-1979) Budapesten született, jómódú zsidó családban. Budapesten tanult, a ´30-as években kezd el írni, a Szép Szó köréhez tartozott. Élt Londonban és Párizsban is. ´42-ben behívják munkaszolgálatra, a szovjet frontra viszik, Voronyezsnél fogságba esik (a láger-élmény élete egyik meghatározó eseménye). A legtöbb, amit az egyik ember a másiknak adhat, a szolidaritás érzése - erre épül etikája is. A fasizmus és a háború is mély nyomokat hagy benne. Hamar bekerül az irodalom vezetõ figurái közé, újságoknál dolgozik (Újhold, Csillag), színházi dramaturgként is. 1951-ben megírja a Házastársak címû regényét, amit nagy elismeréssel fogadnak. Egy darabig (politikai okokból) nem jelenhetnek meg a mûvei, addig gyógyszerészként dolgozik, sok élményt gyûjt. A ´60-as évektõl kezd el újra írni, több mûve is megjelenik: A lágerek népe, Voronyezs (színdarab), Macskajáték... A Tóték címû kisregényében már egyértelmûen a groteszk felé fordul. Élesen látó, intellektuális ember szemével nézi a világot. Megmutatja az élet abszurd helyzeteit, keveri a racionálissal. Érdekli az ember erkölcsi, pszichikai torzulása. 1966-67-ben jelentek meg novelláskötetei: Jeruzsálem hercegnõje, Nászutasok a légypapíron. Már ezekben is vannak egyperces novellái, késõbb ezeket kiegészíti, és önálló kötetben jelenteti meg ´68-ban Egyperces novellák címmel.
Az egypercesekkel Örkény új mûfajt teremt. Rövid terjedelmûek, minden apró mozzanatnak fontos szerepe van bennük. A Használati utasítás címû egypercesében mutatja be a mûfajt. Már itt érzékelhetõ a rá jellemzõ ironizálás, öngúny, a stílus (használati utasítás), az önreklámozás paródiája. Jellemzõ rájuk a talányosság, az olvasónak kevés jelbõl sokmindent ki kell következtetnie. Az olvasót társszerzõnek tekinti. A hiánynak mindig képzeletmegindító-hatása van. Történetei változatosak, a népi folklórtól a viccig sokmindenrõl szólnak.
A történetek mindegyike csattanóval zárul, ez hozzátartozik a hatásához. Groteszk, abszurd ábrázolásmód (ellentétek - komikum). A groteszk a grotta (=barlang) szóból származik (barlangfestményeken láttak elõször groteszk alakokat). A válságkorszakokban mindig népszerû (már régóta használják). Az Arról, hogy mi a groteszk címû egypercesében maga Örkény írja le, hogy mi az abszurd. Szimbolikus jelentése van. A történetek abszurdak lesznek, mert más nézõpontból látja a hétköznapi világot, mint mi (- fejreállás). Ha más nézõpontból nézzük a világot, akkor a felszín mögött sokmindent észrevehetünk, amit addig nem. Igy lényegi dolgokra is rámutathat. Kifordítja a mindennapi eseményeket, keveri a valóságosat az irracionálissal. A temetést nevetséges eseménnyé ferdíti - groteszk. A burleszk eszközeivel él (komikum - szomorúság). Megmutatja, hogy a világot másképp is lehet nézni.
Mindenkinek van egy álarca, ami mögé elbújik, Örkény ezt akarja levenni. Ha az ember képmutató, akkor legalább lássa be ezt. Nem akarja sokkolni a közönségét, a humor mindig ott van a sorokban. Örkény csak azt akarja megmutatni, hogy milyenek vagyunk. A hétköznapi dolgok között csodák is lehetnek - csak meg kell találni.
A Hogylétemrõl címû egypercese vicc-technikáva készült. A beszédfordulatok párbeszédeink hamisságát leplezi le - a végletekig túlozva. A kommunikáció nem mûködik, a 2. kérdésnek logikailag nincs semmi értelme. A kérdezõ nem figyel a válaszra, õszintétlenség, elhidegülésfigyelhetõ meg az emberek között - mutat rá. Az abszurd dolog az egypercesben: jól érzi magát az illetõ, noha lógnak a belei.
A Legmerészebb álmaink is megvalósulhatnak címû egypercesének már a címe is ironikusnak tûnik a történetet elolvasva. Azt próbálja megidologizálni a fõhõs, hogy fél az álmai megvalósításától (valószínûleg nincsenek is). Mindemellett öntelt, gyávasága ellenére. Nem meri vállalni a kockázatot. (- A rendszer demagógiája, túlbiztosítás, teljesítményv.fogás.)
Az egypercesekkel Örkény új mûfajt teremt. Rövid terjedelmûek, minden apró mozzanatnak fontos szerepe van bennük. A Használati utasítás címû egypercesében mutatja be a mûfajt. Már itt érzékelhetõ a rá jellemzõ ironizálás, öngúny, a stílus (használati utasítás), az önreklámozás paródiája. Jellemzõ rájuk a talányosság, az olvasónak kevés jelbõl sokmindent ki kell következtetnie. Az olvasót társszerzõnek tekinti. A hiánynak mindig képzeletmegindító-hatása van. Történetei változatosak, a népi folklórtól a viccig sokmindenrõl szólnak.
A történetek mindegyike csattanóval zárul, ez hozzátartozik a hatásához. Groteszk, abszurd ábrázolásmód (ellentétek - komikum). A groteszk a grotta (=barlang) szóból származik (barlangfestményeken láttak elõször groteszk alakokat). A válságkorszakokban mindig népszerû (már régóta használják). Az Arról, hogy mi a groteszk címû egypercesében maga Örkény írja le, hogy mi az abszurd. Szimbolikus jelentése van. A történetek abszurdak lesznek, mert más nézõpontból látja a hétköznapi világot, mint mi (- fejreállás). Ha más nézõpontból nézzük a világot, akkor a felszín mögött sokmindent észrevehetünk, amit addig nem. Igy lényegi dolgokra is rámutathat. Kifordítja a mindennapi eseményeket, keveri a valóságosat az irracionálissal. A temetést nevetséges eseménnyé ferdíti - groteszk. A burleszk eszközeivel él (komikum - szomorúság). Megmutatja, hogy a világot másképp is lehet nézni.
Mindenkinek van egy álarca, ami mögé elbújik, Örkény ezt akarja levenni. Ha az ember képmutató, akkor legalább lássa be ezt. Nem akarja sokkolni a közönségét, a humor mindig ott van a sorokban. Örkény csak azt akarja megmutatni, hogy milyenek vagyunk. A hétköznapi dolgok között csodák is lehetnek - csak meg kell találni.
A Hogylétemrõl címû egypercese vicc-technikáva készült. A beszédfordulatok párbeszédeink hamisságát leplezi le - a végletekig túlozva. A kommunikáció nem mûködik, a 2. kérdésnek logikailag nincs semmi értelme. A kérdezõ nem figyel a válaszra, õszintétlenség, elhidegülésfigyelhetõ meg az emberek között - mutat rá. Az abszurd dolog az egypercesben: jól érzi magát az illetõ, noha lógnak a belei.
A Legmerészebb álmaink is megvalósulhatnak címû egypercesének már a címe is ironikusnak tûnik a történetet elolvasva. Azt próbálja megidologizálni a fõhõs, hogy fél az álmai megvalósításától (valószínûleg nincsenek is). Mindemellett öntelt, gyávasága ellenére. Nem meri vállalni a kockázatot. (- A rendszer demagógiája, túlbiztosítás, teljesítményv.fogás.)
Megjegyzés küldése