1. Hajszál híján
- Ruskin: „Nagy nemzetek 3 könyvben írják önéletrajzukat: tetteik könyvében, szavaik könyvében és művészetük könyvében. E könyvek egyike sem érthető meg a másik kettő ismerete nélkül, de közülük csak a harmadik a megbízható.”
- Barbár társadalom is létrehozhat értékes műalkotást:
- Pl. IX. századi viking hajó orrdísze
- Pl. afrikai maszk kontra a Belvederei Apolló
- Afrikai maszk:
- Roger Fry egykori tulajdona
- Megvan benn a nagy műalkotások minden sajátsága
- A néger képzeletvilág sötét és félelmetes
- Belvederei Apolló:
- Ez volt Napóleon legnagyobb becsben tartott zsákmánya a Vatikánból
- Mára teljesen elfeledték
- Fejlettebb civilizációt testesít meg, mint a maszk, a hellén szellem fényesnek, bizalomgerjesztőnek látja a világot
- A 2 kép ellentétnek jelentősége: az ember bizonyos korszakokban tudott magáról valamit, ami fölébe emelte a létért való mindennapos küzdelemnek
- Nyugat-Európa azt az eszményt örökölte, hogy addig fejlessze a gondolatokat és az érzéseket, amíg a lehető legjobban meg nem közelítik a tökéletességet: az értelem, az igazságosság és a fizikai szépség egyensúlyát = kifejezési igény
- Ez a görögöknél születik meg i.e. 5. században évszázadokon keresztül sztereotip és konvencionális minden művészet
- Római birodalom hanyatlása és bukása
- A civilizáció bármilyen szilárdnak és teljesnek tűnik, valójában romlékony
- Ellenségei:
- Félelem a negatívumoktól
- Félelem a természetfelettitől
- A kései antik világ tele van:
- Értelmetlen rítusokkal
- Titokzatos vallásokkal
- Kimerültség, reménytelenség érzetével
- Nincs a társadalomba vetett bizalom
- Káoszt teremtenek és ebbe beleroppannak
- Az iszlám megjelenése
- 7. században új hit, erő megjelenése
- az iszlám ereje egyszerűségében rejlik
- a korai keresztény egyház erejét elapasztották a teológiai viták
- Mohamed próféta a legegyszerűbb doktrínával nyerte meg híveit
- Keresztény vándorlások
- Nyugatra menekülnek a keresztények a barbárság újabb hulláma elől
- Eredetileg a Földközi-tenger keleti partvidékéről, a kolostori élet őshazájából jöttek
- 1. Csoport: Marseille és Tours vidéke
- 2. Csoprt: Cornwall, a Hebridák partjai, Cork
- Nincs könyvük, maradandó épületük, de volt aranyuk
- Sok közöttük a kézműves
- A mediterrán művészet tárgya ekkor az ember, a vándorlóké az állatok
- Iona: biztonságos hely a vándorok számára
- Szt. Kolumba alapította 543-ban
- A kelta kereszténység központja 400 évig
- Könyvmásolás elterjesztése
- Bonyolult díszítésű betűk
- Evangéliumok közvetítése, mégis alig van keresztény
- Az embert szegényesen ábrázolják
- A vikingek megjelenése: pompázatos mitológiájuk van, kegyetlenek és vadak, az utolsó európaiak, akik ellenállnak a kereszténységnek
- A civilizáció emberi intelligencia
- Korai szakaszában minden nagy civilizáció a sikeres hadviselésen alapult: a 7-8. század egy vége nincs western-történet
- Nagy Károly:
- A tettek első nagy embere
- Általa találkozott ismét az atlanti világ és a mediterrán világ antik kultúrájával
- Könyveket gyűjtött és másoltatott
- Keleti császár 300 éven át egy sem járt Rómában, de amikor Nagy Károly 800-ban Rómába érkezett, a pápa megkoronázta, és kinevezte az új Szent Római Birodalom fejéül, semmibe véve, hogy Nagy Károly Konstantinápolyban székelt utóbb Nagy Károly szerint ez hiba volt
- Megépítteti a ravennai San Vitale templom másolatát Aachenben
- Birodalma Dániától az Adriai-tengerig terjedt
- Birodalmának felbomlása után kialakult a maihoz sokban hasonlító Európa
- A történészek a 10. századot olyan sötét és barbár kornak festik, mint a 7-et, de:
- Rendeget műalkotása van ennek a kornak
- Az uralkodók kéziratokat rendelnek, ékszerdíszes kötéssel
- A kor gondolata: az anyagi szubsztancia egyedül a művészet által is szellemivé lényegíthető át
- A keresztény művészet ekkor alakítja ki középkori arculatát: keresztrefeszítés
- Új hatalom lép fel Európában: az egyház
- Ekkorra befejeződik a vándorló barbárok hosszú uralma
2. A nagy olvadás
- Az ember történelme folyamán 3 vagy 4 alkalommal ugrásszerűen lépett előrébb:
1. I.e. 3000 táján teljesen váratlanul megjelent a civilizáció Egyiptomban, Mezopotámiában és az Indus völgyében
2. I.e. VI. században Ióniában és Görögországban a filozófia, a természettudomány, a művészet, a költészet fellendülése és India lelki megvilágosodása
3. I.sz. 1100 táján megújul Nyugat-Európa, ez kihat az egész világra
- Az élet minden területén rendkívüli energiák lendültek mozgásba, erőteljesebb lett a létezés
- Ennek a hősies energiának anyagi megnyilvánulásai ma is láthatóak, pl. a durhami székesegyház, a Canterbury székesegyház, Tournus temploma
- A nyugati civilizáció alapjában az egyház alkotása
- Az egyház hatalmának negatív okai:
- Nem szenvedte meg a feudalizmus hátrányait
- Nem bajlódott a megosztandó örökségek kérdésével
- megőrizhette, gyarapíthatta birtokait
- Az egyház hatalmának pozitív okai:
- A tehetségesek a papi pályát választották
- Az egyház demokratikus intézmény volt, ahol a képességek szabad utat kaptak
- Az egyház nemzetközi volta
- Ha a XII. századi emberek intellektuális és érzelmi élete fölébe tudott emelkedni az elemi szükségleteknek, inspirációjukat és az irányítást az egyháztól kapták
- Az emberi szellem kitárulkozására először a clunyi apátság adott módot:
- A X. században alapították, Semuri Hugo alatt
- Európa legnagyobb egyházi intézménye lett
- Az épületcsoport a XIX. században pusztult el, csak a déli kereszthajó egy része és néhány szobortöredék maradt fenn
- 415 láb hosszú, 118 láb széles
- ünnepnapokon szőnyegekkel borították a falait
- a padló mozaikképekkel volt burkolva
- az egyházi pompa első túláradása, azt Európa-szerte mutatják az innen irányított kolostorok
- Franciaországban 1200 kolostor működött
- A délfrancia Moissac azért volt fontosabb, mert arra vezetett a compostellai zarándokútvonal.
- Faragványaiban sok a clunyi stílusra jellemző mozzanat: élesen metszett formák, örvénylő drapériák, csavart vonalak
- Fő szobrásza afféle román kori El Greco volt
- A kapu szemöldökgerendáját tartó pillér mesebeli szörnyekkel van telizsúfolva
- Souillaci templom:
- Tartópillérén gonosz csőrű, gigantikus madarak és az egymásra zsúfolódó halandók plasztikus elevenséggel és tökéllyel ragadják meg a néző képzeletét
- Tömény erdei rettenet, afféle totemoszlopa a vándorlásai végére jutott nyugati embernek
- Nem tudni, mi köze ennek a keresztény értékekhez
- A kor leghatalmasabb egyházi tekintélye, Clairvaux-i Szt. Bernát a clunyi stílus esküdt ellensége
- Bernát tisztában volt a művészet erejével: az ő befolyása alatt emelt épületek (ún. ciszteri stílus) közelebb állnak a mai építészeti fogalmainkhoz, mint a kor többi alkotása
- A XII. századi dinamizmus fizikai vonatkozását a zarándoklatok és a keresztes háborúk jelentették
- A zarándoklatokat a túlvilági jutalom fejében vállalták az emberek
- A zarándoklat veleje az ereklyék megtekintése volt
- A legfőbb zarándokhely Jeruzsálem
- Élénk szellem aktivitás jellemezte ezt a kort:
- Pierre Abélard:
- Legyűrhetetlen vitatkozó, delejes tanító, talányos alak
- Lenéz mindenkit
- „Értenem kell, hogy hihessek” (az anzelmi „Hinnem kell, hogy érthessek” megfordítása)
- „A kétkedés útja vezet a kérdésekhez, a kérdések útja pedig az igazsághoz”
- egy Cluny hálózatához tartozó rendházban halt meg
- halála után Petrus Venerabilis, Cluny apátja azt írta Heloise-nak, hogy a mennyországban majd egyesülhet vele
- Vézelay:
- Clunyhoz tartozó apátság
- Kapuin, oszlopfőin rengeteg a faragvány
- Építőjének nevét kevéssé ismerjük
- „Gislebertus hoc fecit”-felirat az autuni székesegyház kapuján: Krisztus lába alatt
- Gislebertus egyedül készítette a székesegyház valamennyi díszítményét
- Extrovertált típus
- Fő erőssége a drámai sodrás
- Gazdag, pompás díszítettség
- A lényeg az emberben, az elbeszélésben rejlik
- Gislebertus Éva-figurája az első női akt az antikvitás óta, amely örvendezni látszik az emberi test szépségének
- Gislebertus dolgozot Clunyban, Vézelayban
- Szt. Denis király apátsága Suger apátnak köszönheti, hogy szerepet kapott az európai civilizáció történetében
- Suger:
- Származását homály fedi
- 7 évig Franciaország régense
- „Az erkölcsi és a természeti törvények szerint az angolok vannak alárendelve a franciáknak”
- a középkor egyik legérdekesebb dokumentuma az a beszámoló, amelyet ő írt Szt. Denis maga vezette építkezéséről: az aranyoltárról, a feszületekről, az értékes kristályokról (a francia forradalom elpusztította ezeket a kincseket)
- filozófiája egy jellegzetes középkori fogalomzavaron alapult: Szent Dénest az apátság védőszentjét összetévesztették egy athéni Dionüsziosszal, akit Szent Pál térített meg
- „Tompa elménk csak az anyagiakon át emelkedhet föl az igazsághoz”
- bevezette a gótikus építészeti stílust: csúcsív, magas ablakok könnyedsége, rózsaablak
- Chartres:
- 1164-ben készült el
- a harmonikus arányok remekműve
- a platón nyomdokaiban járó filozófiai iskola központja volt
- főkapuján a világ legnépszerűbb szoboregyüttese látható
- arányai bonyolult matematikát tükröznek, egyetlen arány nincs kiszámítva: a nyugati omlokzat viszonya a tornyokhoz: alapja ingatag volt, ezért le kellett bontani
- itt őrizték a Szent Szűz leghíresebb ereklyéjét: azt a köpenyt, amelyet az angyali Üdvözlet idején hordott (ennek nagy szerepe van a Mária-kultusz népszerűsítésében)
- 1194-ben tűzvész pusztította el, majd újat építenek, abban a stílusban, amelyre Suger apát nyomta rá tekintélye bélyegét a Szt. Denisben:
- Ez a stílus a gótika:
- Harmonikus enteriőr
- Súlytalanná teszi a köveket (mint a lélek súlytalan kifejezésének eszközét)
- Színes üvegablakok levegő vibrálásának érzete
- A Chartres az európai civilizáció első nagy ébredésének kvintesszenciája, egyszersmind az a híd, amely a román művészetből a gótikusba, Abélard világából Aquinói Szt. Tamás világába, a nyughatatlan érdeklődés világából a rend és a rendszer világába vezet át
3. Románc és realitás
- Az érett gótika fantasztikusnak, fényûzõnek tetszik:
- ez az, amit a marxisták hivalkodó fogyasztásnak neveznek.
- A gótikus képzeletvilág fantáziaképei mögött megmaradt az éles valóságérzék.
- A középkori ember igen tisztán tudta látni a dolgokat, de úgy hitte, hogy a jelenségek jelképei csak egy ideális rendnek, s ez utóbbi az egyedüli valóság.
- A görög és a római civilizáció óta mindössze két vagy három új vonással gyarapodott az európai lélek,
- ezek közül a legfurcsább és legnehezebben érthetõ az eszményi vagy udvari szerelem érzése.
- Ez ugyanis hiányzott az ókorban.
- A témának hatalmas irodalma támadt, és egészen 1945-ig élt tovább a lovagias, sokszor eltúlzott gesztusok egynémelyike.
- A Kezdet:
- A zarándokok és a keresztes vitézek ráleltek a mozlim világban a perzsa irodalom hagyományaira, amelyekben az asszonyokat, extravagáns tiszteletet és odaadás övezte.
- A szerelmi házasság csak a késõ 18. század találmánya.
- A középkori házasságok kizárólag vagyoni megfontolásból köttettek.
- Valószínûleg a Mária-kultusznak is köze volt ehhez
- A középkori szerelmi lírában sokszor nem tudni, hogy a költemény a költõ kedveséhez, vagy a Szent Szûzhöz szól-e.
- Az ideális szerelem kultusza összefüggésben van a 13. századi Madonna-képek elragadó szépségével és kifinomultságával.
- Ezekhez képest durvák a többi asszonyimádó korok szépségei, pl.: a 16. századi velenceiek alkotásai.
- A gyöngéd fizikai szépséggel új ritmus, az édes új stílus ritmusa párosult.
- Az kétségtelen, hogy a nõket a csodálóik, még a férjeik is ilyennek akarták látni, de ezekkel a pompás teremtményekkel elég kíméletlenül bántak.
- Ránk maradt egy kézikönyv, amely a nõkkel való bánásmódról szól, pontosabban arról, hogy hogyan kell felnevelni egy leánygyermeket (verni, éheztetni, hajánál fogva vonszolni… stb.).
- A lovagi szerelem nemcsak a lírának volt tárgya: régóta foglalkozott vele a verses és a prózai epika is.
- A gótika évszázadai még valamivel hozzájárultak az európai tudat gazdagodásához:
- azzal az eszme- és érzelemvilággal, amelyet a „romantikus” és a „románc” szavak fejeznek ki.
- A romantika még csak nem is a gótikus kor találmánya: valószínûleg a román kor szülötte.
- A gótikus kor mûvészetének és fejlõdésének négy fivér volt a négy legnagyobb patrónusa: V. Károly francia király, Burgundia hercege, Anjou Lajos és Berry hercege.
- A 13. század érzékeny kifinomultsága több mint egy évszázadig éreztette még hatását.
- A korai 14. század feszessége és feszültsége 1380 után elveszett: kárpótlásul jócskán kifinomultabb lett a mûvészet.
- A gótikus szobrászok már a 13. század derekán nagy kedvvel faragtak leveleket, virágokat, a madaraknak pedig egyszerûen megszállottja volt a középkor.
- A madár vidám, reményteli szemtelen és mozgékony – s ráadásul lényeges eleme a középkori heraldikának.
- A virágok és a fák egymás mellé, sík területre vannak kiteregetve.
- Az európai civilizáció legnagyobb erénye az, hogy mindig képes volt változtatni, mindig meg tudott újulni.
- Nem a statikus tökély a vezérelve, hanem a gondolat és az inspiráció: még a lovagiasság vagy az udvariasság eszménye is váratlan formákban képek megújulni.
- Város, polgár, civil, polgári életforma.
- Közvetlen hatásuk van arra a jelenségre, amit mi civilizációnak nevezünk.
- A 19. századi történészek szilárdan hitték, hogy a civilizáció a 14. századi itáliai köztársaságokkal kezdõdött.
- Ám ugyanúgy létrejöhetett egy kolostorban, vagy akár egy udvarban, mint ahogy egy városban is.
- A 13. századi Firenzében a rendszer, szemben a lovagi rendszerrel, realisztikus volt, s erre a legjobb bizonyíték az, hogy fenn tudott maradni.
- A kizsákmányoló hatalom egy-két család kezében összpontosult: a hatalmat a céhrendszer eszközével gyakorolták, amibe a munkásnak semmi beleszólása nem volt.
- Ugyanakkor az új kereskedõosztály, kora mûvészetének pártfogójaként, legalább olyan értelmes volt, mint az arisztokrácia.
- Ez a mûvészet képes volt a növekedésre, a fejlõdésre, mivel három dimenzióban mozgott.
- A kétdimenziós mûvészet – falikárpit – varázslatos, de egy idõ után nem tudott tovább fejlõdni.
- Amint az ember bevezeti a harmadik dimenziót – teret, tömörséget – korlátlanná válnak a terjeszkedés és a fejlõdés lehetõségei.
4. Minden dolgok mértéke: az ember
- A 15. századi Firenzében a lovagi eszményt kiszorította a hírnév eszménye.
- Bruni és barátai az antik görög és római szerzõktõl kölcsönözték az új eszményt.
- A reneszánsz legnagyobbrészt az antik irodalom tanulmányozásán alapul.
- De a középkoriak forrásai szûkösek voltak, a rendelkezésükre álló szövegek kétes értékûek, s értelmezéseik gyakran önkényesek.
- Sok reneszánsz festmény ábrázolja a munkájába merülõ tudós filológust valamely egyházatya, leginkább Szt. Jeromos vagy Szt. Ágoston képében.
- Noha a görög és latin tanulmányok erõsen hatottak a firenzeiek gondolkodásmódjára, stílusára és erkölcsi ítélõképességére, mûvészetüket nemigen befolyásolták.
- Az egykorú építészet pedig egyáltalán nem volt antik.
- A stílus Brunelleschi újítása volt.
- Stílusa azoknak a világos fejû, ragyogó elméjû embereknek az igényeit elégítette ki, akik abban a pillanatban jelentek meg Firenze színpadán, amikor a kereskedelem és a bankszakma szigorúbb figyelme lazulni kezdett, és az élet fontosabb lett a pénzkeresésnél.
- A reneszánsz épületek a román és a gótikus épületekhez képest valóban kicsinyek.
- Nem akarják méreteikkel, tömegükkel mellbe vágni, lesújtani a nézõt, miként az Isten-központú építészet.
- Az új stílusban minden az emberi szükségletek ésszerû léptékéhez igazodik.
- Arra vannak szánva ezek az épületek, hogy tudatosítsák az emberben a tulajdon erejét, éreztessék teljes erkölcsi és intellektuális lény voltát.
- Az emberi méltóság mellett tesznek hitet.
- A gravitas, az erkölcsi tisztaság súlyos lépte unalmassá válik, ha nem szegődik kísérőjeléül a könnyű léptű elem.
- A korai reneszánsz építészet alapja a matematikai, s kiváltképpen a geometriai szenvedély.
- A reneszánsz építészek sokkal egyszerűbb geometriai formákkal éltek – a négyzettel és a körrel – s azt az elgondolást dédelgették, hogy ezek felelnek meg a leginkább az emberi testnek: az emberi test és a mértani formák úgymond, szavatolják egymás tökéletességét. A gondolat egy antik építész-teoretikustól, Vitruviustól származik, ismerték tehát a középkori építészek is.
- Hasonló érzülettel közeledtek a festészethez is;
- a perspektíva néven ismert rendszerben gondolkodva úgy képzelték, hogy matematikai számításokkal sík felületen is pontosan kijelölhető az alakok térbeli helye.
- Valószínűleg ez is Brunelleschi találmánya, de legteljesebben nem ő, hanem két barátja, Ghiberthi és Donatello valósította meg: e két művész lapos domborművei egyfajta festészetként értelmezhetők.
- A perspektíva és a civilizáció kapcsolata:
- A kezdeti időkben mindenképpen volt kapcsolat.
- Az a hit, hogy a valós környezetben ábrázolható az ember, és bizonyíthatóan harmonikus rendben csoportosíthatók az alakok, jelképes kifejeződése volt egy új gondolatnak, amely kijelölte az ember helyét a dolgok rendjében, és hitt abban, hogy az ember maga irányítja a sorsát.
- A perspektíva elsősorban városi jelenetek ábrázolásában játszott szerepet, már csak azért is, mivel előnyeit leginkább a kövezett padlók és a távolba vesző árkádok megjelenítésével igazolhatta.
- A korai firenzei reneszánsz városi kultúra volt, méltán nevezték a burzsoá kultúrájának
- A firenzei kézművesek között dúló nyers és nyílt verseny nemcsak a technikai mércét állította magasra, hanem gondoskodott arról is, hogy ne legyen értetlenség az intelligens patrónus és a művész között.
- Bruni:
- A firenzeiek és az athéniak között felfedezett párhuzamok:
- Érdeklődők voltak mindketten, eleven eszűek, s felsőfokon értettek gondolataik láthatóvá tételéhez.
- Mindketten szerették a szépséget.
- A középkori embert szabály szerint társadalmi rangja jelképeként ábrázolták: a Santa Maria Novella Spanyol kápolnájának festője, noha sok eleven részletet festett meg, a királyokból, pápákból, püspökökből sztereotip figurákat csinált, – az volt a lényeg, hogy rangjukat nyomban felismerjék szerte a gótikus világban.
- A realisztikus portréművészetet – mely egyedi arcvonásokkal a modell benső életét képes megjeleníteni – Flandriában találták fel, és Jan van Eyck ecsetjén csakhamar tökélyre is jutott.
- Van Eyck személyiségfeltáró munkája nem állt meg az arcvonásoknál.
- Saját környezetükben festette meg az embereket.
- Ilyen atmoszferikus finomságok ábrázolására a firenzeiek kísérletet sem tettek – eredendően szobrászi beállítottságú művészek voltak.
- Portré-mellszobraik realizmusát azonban szinte flamand tökélyre vitték.
- A 15. század derekán új irányba fordult Firenze szellemi élete: Firenze megszűnt köztársaságnak lenni, csak nevében maradt az; a tényleges hatalmat Lorenzo de’ Medici gyakorolta.
- A versek nagyon érdekelték, de a képzőművészet egyáltalán nem.
- Korának emlékezetes festményeit unokaöccse, Lorenzino rendelte meg.
- Az individuum fölfedezése a korai 15. századi Firenzének köszönhető.
- A reneszánsz évszázadának utolsó negyede nemcsak ennyivel marad adósa az észak-itáliai kis udvaroknak: Ferrarának, Mantovának, Urbinonak.
- Az urbinói udvar élete a nyugati civilizáció egyik ormát jelentette, s ez annak köszönhető, hogy az első urbinói herceg, Federigo Montefeltro nemcsak művelt és intelligens ember volt, de korának legnagyobb hadvezére is, aki meg tudta védelmezni birtokait útonálló szomszédaitól.
- Szenvedélyes könyvgyűjtő volt, és a művészeti remekeket meg kellett védeni.
- Az urbinói palotának saját stílusa van.
- Árkádos udvara higgadt és időtlen.
- A termek világosak, levegősek.
- Az urbinói kastély civilizációs szerepe túlmutat a 15. századon.
- Még a köztársasági Firenzében is viszonylag keveseket érintett meg a reneszánsz szelleme, a kisebb városokban pedig, Urbinóban, Mantovában ez a szellem az udvarra korlátozódott.
- A korái itáliai reneszánsznak nem voltak eléggé szilárdak az alapjai.
- A kevesek túlságosan elszakadtak a sokaktól, és nem is csak tudásban és intelligenciában, hanem alapvető elgondolásaikban is.
- A humanisták első két nemzedékének letűntével nem maradt elegendő súlya a mozgalomnak, s megindult az emberléptékű értékek ellen ható reakció.
5. A hős, mint művész
- A szín Firenzéből Rómába, a súlyos tömbök városába tevődött át.
- Ez a város a császári pompa vagyona lett, s csak az egyetlen antik imperátor, Marcus Aurelius arca ütött át az egyhangúságon.
- Rómában álltak az antikvitás nagy épületei, a középkorban pedig egyszerűen agyonnyomta az embert ez a gigantikus lépték.
- A római színtér politikai okok miatt is sokat változott.
- A száműzetés után a pápa visszatért földi hatalma színhelyére.
- V. Miklós, Alberti és a humanisták barátja volt az első ember, aki meglátta, hogy a pápai Róma újjáélesztheti a pogány Róma dicsőségét.
- II. Pius annak szentelte életét, hogy megmentse a kereszténységet a török veszedelemtől.
- IV. Sixtus pedig megalapította a vatikáni könyvtárat.
- Antikvitás:
- A 15. századi Firenze polgárai szenvedéllyel kutatták és olvasták a klasszikus auktorokat, latinul leveleztek egymással.
- De a képzeletviláguk mindenestül gótikus maradt.
- Az antikvitás álmának első, többé-kevésbé hiteles ábrázolása a Caesar diadala sorozat, amelyet Mantegna festett 1480 táján.
- Mantegna szenvedélyesen kutatott a régi római városok romjai között: hiteles mintát keresett minden egyes megfestendő vázája vagy harsonája számára, s tudását alárendelte a Roma sodrása és fegyelme iránti érzékének.
- Az első igazán antik hatásokat újjáélesztő ember Michelangelo volt.
- 1496-ban Rómába ment és görög-római szobormásolatokat kezdett készíteni.
- Egy ilyen másolatát eredeti antik szoborként adták el – ez volt az első feljegyzett műtárgyhamisítás.
- Michelangelo 1501-ben visszatért Firenzébe.
- Eközben Firenzében (közjáték): 1494-ben elkergették a Medicieket, kikiáltották a köztársaságot.
- A köztársaság, diadala demonstrálására, sok hősies-hazafias témájú műalkotást rendelt meg, többek között egy gigantikus Dávid-szobrot.
- Természetesen Michelangelo így került be a köztudatba.
- Ha csak Dávid testét nézzük, akár egy szokatlanul feszes és eleven szobor; ám amikor az arcára pillantunk, a szellem olyan erőfeszítéseit látjuk, amelyet az antik világ nem ismerhetett.
- Ez a tulajdonság, amit talán hősiességnek neveznénk, sokaknál nem fér bele a civilizáció fogalmába.
- Ez a lelkület megveti a kényelmet, s nem kér azokból az örömökből, amelyeket az úgynevezett civilizált élet tartogat a számára.
- A boldogság ellensége ez az attitűd.
- A köztársasági eszme e nagy nekibuzdulásában bízták meg Michelangelót a nagy tanácsterem freskóinak elkészítésével.
- Michelangelo fürdés közben meglepett firenzei katonákat akartak festeni, s csak azért, hogy ürügye legyen aktok ábrázolására.
- A ránk maradt vázlatok megmagyarázzák, hogy miért.
- Ez volt az emberi test első mérvadó megfogalmazása – felmutatta a testet, amelyet a gótikus korban szégyellni és rejtegetni illett; a testet, amelyet olyan fékevesztetten dicsőített Alberti; Michelangelo mutatta meg, hogy az emberi test nemes érzelmek, életadó energiák és az isteni tökéletesség kifejezésére is alkalmas.
- És ennek a gondolatnak hatása egészen Picasso Avignoni kisasszonyokjáig tartott.
- A Sixtus-kápolna mennyezete szenvedélyes hitvallás az emberi test, gondolat és lélek egysége mellett.
- Michelangelo számára a lélek volt a legfontosabb.
- Raffaello mindenestül korának embere volt.
- Ő volt a legnagyobb harmóniateremtő.
- Kétesebb értékűek azok a tervei, amelyeket a Sixtus-kápolna falikárpit sorozatához készített.
- Az apostolok életéből vett jeleneteket illusztrálta.
- Az apostolok márpedig szegény emberek voltak, hallgatóságuk a köznép keresztmetszetét képviselte.
- Raffaello mégis egyöntetűen daliás, nemes alakokat csinált belőlük, ami jó is arra a célra, hogy a hívek, felhagyva mindennapos tevékenységükkel, felemelkedjenek egy időre, erre a magaslatra.
- Leonardo da Vinci a történészek szerint jellegzetes reneszánsz ember.
- Tévedés: Leonardo, ha egyáltalán tartozik valamelyik korhoz, hát leginkább a kései 17. századhoz; de valójában sehová sem sorolható.
- Bizonyos reneszánsz vonásoknak természetesen ő sem volt híjával.
- Szerette a szépséget és a kecses mozdulatokat.
- Előfutára volt a 16. századi megalomániának.
- Mindezeket a képességeket egyetlen szenvedély vezérelte – az érdeklődés – nem reneszánszkori sajátosság.
- Mindennek, amit csak meglátott, kíváncsi lett a miértjére és a hogyanjára.
- Leonardo érdeklődésénél csak a szellemi energiái voltak nagyobbak.
- Minden kérdése az emberre volt visszakövetkeztethető.
6. Tiltakozás és kommunikáció
- Húsz évig sem tartott az emberi teljesítmény ama korszaka, amelyet Michelangelo és Leonardo Da Vinci neve képvisel.
- Ezt a kort mindenütt kényelmetlen, szorongásos, s gyakran katasztrófába torkolló esztendők követték.
- A nagy olvadás kora óta első ízben történt meg, hogy kétségbe vonták a civilizált értékeket, s néhány évig úgy tetszett: elvesznek a reneszánsz vívmányai: az individuum felfedezése, az ember és környezete közötti összhang érzete.
- Riemenschneider (Rímensnájder) szobrai tisztán érzékeltetik a 15. század végi északi ember jellemét.
- Elsőként a mélyen átélt személyes vallásosság tűnik szembe.
- Az északi arcok egy veszedelmesebb jellemvonásáról tanúskodtak: tetten érhető rajtuk a hisztériára való hajlam.
- Egyre-másra éledeztek a vallási mozgalmak a katolikus egyház peremvidékén. Az erjedés már a század elején elkezdődött, amikor Husz János követői kis híján megsemmisítették Csehország udvari kultúráját.
- Az 1490-es években nem mutatkoztak meg ezek a destruktív nemzeti sajátosságok. Ű
- Az emberek még az internacionalizmus korát élték.
- 1498-ban Erasmus érkezett Oxfordba, és ő lett a civilizáció egyik szószólója, s kora legnagyobb internacionalistája.
- Helyről helyre járt egész életében, részben hogy kerülje a járványt, és azért mert nyughatatlan lett, ha túl sokáig maradt egy helyen.
- Ha a 15. századi Angliában uralkodó barbár és zilált állapotokat tekintjük, meglepő intézmény lehetett az oxfordi és a cambridge-i egyetem; az Erasmust fogadó Oxfordban kellett lennie néhány jámbor és felvilágosult főnek.
- A légkör provinciális volt és bárdolatlan, de 1500 táján megvolt a maga értéke ennek a naivitásnak, és Erasmus, aki sok minden volt, csak naiv nem, nyilván értékelte is.
- Ismerte annyira az egyházat, hogy tudja, reformokra szorul, és nem is csak intézményeikben, de tanításaiban is.
- Európa e nagy civilizáló tényezője megfeneklett
- Erasmus elbűvölő személyiség volt.
- Leveleit vizuális bizonyítékokkal is alátámaszthatjuk, ugyanis barátja volt a kor legnagyobb portréfestőjének, Hans Holbeinnak (Holbájn).
- Holbein Erasmus-portréi már az idősebb, híres tudóst állítják elénk.
- Holbein Erasmus angliai körének tagjait is megörökítette, így például Sir Thomas More-t. Az ismerősök közül néhányan, olyanok, mint akiknek nincsenek illúzióik a VIII. Henrik udvarában virágzó civilizáció átmeneti jellegével kapcsolatban.
- Aki egy mértéktartó és istenfélő társadalom nyomait keresi, annak Holbeinhoz kell fordulnia.
- A szó erejét a nyomtatás feltalálása tette átütővé.
- Gutenberg 1455-ben nyomtatta ki bibliáját.
- A nyomdászok még a kódexmásolók versenytársainak tartották magukat.
- Az első ember, aki teljes mértékben kihasználta a sajtóprés adta lehetőségeket, maga Erasmus volt.
- Bizonyos értelemben ő volt a világ első zsurnalisztája: tiszta, elegáns stílusú (latin nyelvű) véleménye volt mindenről a világon; többféleképpen értelmezhetően fogalmazott.
- Ontotta magából a vitairatokat, az antológiákat, a bevezetéseket.
- Így például mesterművét. A Balgaság dicséretét.
- A mű sokban hasonlít Voltaire Candide-jához.
- Erasmus kiosztotta mindenkinek a magáét.
- Az egyik lap margóján Holbein rajza látható az írópultjánál ülő Erasmusról.
- Bizonyos tekintetben Leonardóhoz hasonlít.
- Első ízben fordult elő a történelemben, hogy egy elfogulatlan és szellemes értekezés Európa-szerte eljutott az olvasók ezreihez.
- A Balgaság dicsérete után Erasmus teológiai témáknak szentelte magát: görög eredetiből fordította le az Újszövetséget.
- Műveltségét, intelligenciáját és kristálytiszta stílusát az igazság szolgálatába állította.
- Amikor Erasmus a felvilágosodást és a tudást terjesztette szerte a világban, a nyomdaművészet egy újabb fejleménye, a fametszés foglalkoztatta az emberek képzeletét.
- A képek sokszorosíthatósága merőben más alapokra fektette ezt a kommunikációs formát: széles körűbbé, egyszersmind meghittebbé tette.
- Az új találmány megtalálta a maga emberét: Albrecht Dürert.
- Nagyképű és mértéktelenül hiú volt.
- Önarcképe, amely Madridban látható, a tulajdon érzékenységében tetszelgő, csigás hajfürtökkel keretezett ábrázat az önszeretet mesterműve.
- Két évvel később ennél is tovább merészkedett: Jézus hagyományos tartásában, az ő hasonmásaként festette meg magát.
- Dürernek megvolt a maga elképzelése az emberiséget elsöprő katasztrófáról.
- És őbenne is munkált Leonardo érdeklődése, gyűjtötte a különlegességeket és ritkaságokat.
- Önimádata csak része volt általános pszichológiai érdeklődésének, s ennek a szenvedélynek köszönhetjük a nyugati ember egyik legnagyobb profetikus dokumentumát a Melancholia I című rézmetszetet:
- Az emberalak a legfejlettebb formájában mutatja az embert, felfelé meredő szárnyakkal.
- Rodin Gondolkodójának testtartásában ül, kezében ott a körző, a mérés eszköze, mellyel a tudomány le fogja igázni a világot.
- Körülötte az alkotó tevékenység eszközei: fogó, mérleg, kalapács, stb.
- Minden azonban szétszórva hever, és az angyal-ember az emberi erőfeszítések hiábavalóságán mereng tétlenül.
- Megszállott tekintete mélységes pszichikus nyugtalanságról árulkodik.
- A német szellem nemcsak Dürert és a reformációt adta a világnak, hanem a pszichoanalízist is.
- Dürer a felszíni jelenségek hajszálpontos megfigyelését rendkívül termékeny képzeletével tudta ötvözni.
- Bibliai tárgyú fa- és rézmetszetei abszolút meggyőződést közvetítettek.
- Dürer idővel feltétlen tudású mestere lett a kora művészi technikáinak, különösen a perspektívaábrázolásnak, amellyel ő, nemcsak mint holmi intellektuális játékkal élt, hanem képei valószerűségét fokozta általa.
- Fametszetei a tényszerűt, a pontosat láttatják.
- Amikor Erasmus végzett Szt. Jeromos leveleinek fordításával, Dürer rézbe metszette a munkálkodó szentet.
- Michelangelo munkásságában testet öltött a hősi szellem, Németországban Luther személye szavakban és tettekben is megjelent.
- Lenyűgöző, magával ragadó egyéniség volt, éppen az a fajta vezér, akire a legkomolyabb németek mindig vártak.
- Felszabadította a hisztéria és az erőszak lappangó indulatait.
- Volt egy másik jellegzetes északi jelenség is: a földhöztapadt, mondhatni állati ellenségeskedés a józanésszel, és az illendőséggel szemben, amelyet az északi ember még az őserdőből hozott magával.
- Erasmust a parasztfelkelés néven ismert nagy népi lázadás rémülettel töltötte el, s arra buzdította uralkodó pártfogóit, hogy fojtsák vérbe.
- Luther amúgy nem volt a pusztítás híve, még csak a faragott képek pusztulását sem kívánta.
- Híveinek nagyobb része azonban semmivel nem kötődött a múlthoz, számukra a múlt a tűrhetetlen szolgasággal volt egyértelmű.
- Így lett végül destruktív a protestantizmus, és így lett valóságos katasztrófa azok szemében, akik kedvelik a szépség látható megnyilvánulásait.
- Tudomásunk van arról, hogy hogyan jártak templomról-templomra a biztosok, nem kegyelmezve a legeldugottabb kis plébániának sem, hogyan törtek össze mindent, ami szép, s nemcsak a szobrokat és képeket, de a faragott keresztelőkút-borítókat és oltárdíszeket is – mindent, amihez könnyen hozzáférkőzhettek.
- Működésük eredménye ott látható minden régi angol templomban és székesegyházban, sok helyütt francia földön is.
- Persze másik oldalt is meg kell vizsgálnunk.
- Ha egy civilizáció nem akar széthullani, vagy megkövülni, mint például az ókori Egyiptom, akkor olyan gyökerekből kell új erőt szívnia, amelyek mélyebbre nyúlnak, mint a reneszánsz szellemi és művészeti diadalait tápláló gyökerek.
- Így teremtődött végül egy új civilizáció, de ez már nem a képmások, hanem a szavak civilizációja lett. Luther szavakat adott honfitársainak.
- Német nyelvre fordította a Bibliát, ezzel nemcsak megadva a lehetőséget a köznépnek, de a gondolat építőanyagával is megajándékozta őket.
- Bármi is lett a hosszú protestantizmus hatása, a közvetlen következmények igen gyászosak voltak, s nemcsak a művészet, de az élet szempontjából is.
- Nem csoda, ha a kor művészete, amely újabban intő jelként, ismét divatba jött a manierizmus mutatós címszavával, sutba dobta a tisztességbe és az ember magasabb elhivatottságába vetett hitet, amelyet még a reneszánsz tűzött zászlójára.
- A vallásháborúk új jelenséget honosítottak meg az európai civilizációban: az intellektuális elzárkózást.
- Petrarca és Erasmus még a legmagasabb politika szintjén hasznosította képességeit: uralkodók hallgattak tanácsaira.
- Jogtudójuk, a 16. század közepének legnagyobb humanistája visszavonult tornyába: Michel de Montaigne.
- Bordeaux városának volt meglehetősen lelkiismeretes polgármestere.
- Mélységesen szkeptikus volt az egész keresztény vallással szemben.
- Esszéiben a görög és a római auktoroktól idéz, de műveltségénél sokkal fontosabb pártatlansága.
- Szellemét csak egyetlen dolog tartotta megszállva: kimondani az igazságot.
- Montaigne mindig az érem másik oldalát nézte, bármilyen botrányos is volt konvencionális mérték szerint.
- Az önvizsgálat fájdalmas penitenciája Montaigne számára öröm volt. S
- hogy közölhesse örömeit, feltalálta az esszét, s három évszázadon át, Bacontól Hazlittig ez lett a humanista kommunikáció bevett formája.
- Voltaképpen ezek az önvizsgálatok vetettek véget a reneszánsz hősies szellemének.
- Ilyen egocentrikus elszigeteltséget kényszerítettek a vallásháborúk a legcivilizáltabb 16. század végi európaira.
- Volt azonban egy ország, amelyben – 1570 után – a polgárháborútól vagy a személyes bosszútól való rettegés nélkül élhetett az ember: Anglia.
- Nyers volt, lelkiismeretlen és lompos.
- De ha a civilizáció előfeltételének az intellektuális energiát, a szellemi szabadságot, a szépérzéket és a hallhatatlanság vágyát tekintjük, akkor Marlowe és Spenser, Dowland és Byrd kora méltán nevezhető a civilizáció egy fajtájának.
- Fantasztikus építészet, csupa kő és üveg palotákat, gazdag fekete-fehér mintázatú falakat is teremtett ez a kor, körülárkolatlan, védtelen és tűrhetetlenül huzatos hajlékokat, de olyanokat, amelyek szabad kapcsolatokat teremtettek az embereknek egymással és a természettel; s éppen ez az, amire napjaink építészete is törekszik.
- Ez a háttere Shakespeare-nek.
- Ő a maga szellemi szabadságával, páratlan öntudatával, meg azzal, hogy teljességgel semmibe vett minden dogmát, mintegy összefoglalja és megvilágosítja azt a kort, amelyről az imént szóltam.
- Shakespeare volt az első és talán utolsó igazán nagy költő, aki vallásos hit nélkül, sőt a humanisták emberhite nélkül élt.
7. Pompa és engedelmesség
- Róma és a római egyház visszaszerezte elvesztett birtokai nagy részét, és ismét nagy szellemi erővé küzdötte fel magát.
- A katolikus megújhodási népi mozgalom volt: a rituáléval, a képmásokkal és a jelképekkel olyan eszközt adott a nép kezébe, amellyel legmélyebben szántó lelki szükségleteit elégíthette ki, s visszanyerhette lelki békéjét.
- 1527 után azonban megrendült az általános bizalom és bizakodás.
- Michelangelo vonakodva vállalta el az Utolsó Ítélet munkálatait; Kelemen utóda azonban, III. Pál, a Farnese-házbeli pápa rávette, hogy fejezze be művét, bár ekkor már más volt a festmény célja:
- Az egyház hatalmának megmutatásának szánták, és meg akarták mutatni, hogy mi vár az eretnekekre és a szakadárokra.
- Ez a freskó már a szigor korának a terméke, amikor a katolikus egyház ugyanolyan puritán lelkülettel nyúlt a problémáihoz, mint a protestánsok.
- III. Pál mondhatni a korrupció melegágyából jutott hatalomra.
- Kultúráját és vonzalmait tekintve a reneszánsz embere volt; hivatalosan elismerte a jezsuita rendet és összehívta a tridenti zsinatot.
- 1546-ban III. Pál Michelangelót bízta meg a Szt. Péter székesegyház építésének felügyeletével, s így a művész szellemi kapocs lett a reneszánsz és az ellenreformáció között.
- Az összes nem hivatásos építész közül Michelangelo volt a legkalandosabb természet, őt kötötték a legkevésbé a klasszicizmus és a funkció követelményei.
- A Szt. Péter bazilikán Michelangelo előtt négy másik építész is dolgozott: álltak már a középső pillérei, s a környező falak egy része, mégis ő volt az, aki rá tudta nyomni személyisége egységesítő bélyegét az épületre.
- A kupola végül Della Porta tervei szerint készült el.
- Della Porta a késő 16. századi Róma nagyon kevés jó építésze közé tartozott.
- A kor festőművészei még gyengébbek voltak. Jellemzője: modoros, félszeg, önismétlő festészet.
- A kor inkább a konszolidációnak, s nem az újat-teremtésnek kedvezett.
- A szigor és a visszafogottság kora volt ez; szellemét jól példázza vezéregyénisége, Borromei Szent Károly, akinek legendás aszketicizmusát Crespi festménye örökítette meg.
- A kor egy valóban nagy muzsikust teremtett meg: Palestrinát.
- Palestrina a Laterán, majd később Szt. Péter bazilika karnagya volt.
- Ezeknek az esztendőknek a civilizációja különböző tényezőtől függött: az első a katolikus egyház abszolút tekintélyébe vetett hit.
- Ez a hit a társadalomnak még azokra a rétegeire is kiterjedt, amelyeket ma természetüktől fogva forradalminak hiszünk.
- A kor nagy művészei mind őszinte és hitbuzgó keresztények voltak.
- A kivétel Caravaggio volt, és nagyon jól festett.
- Ez a konfomizmust nem az inkvizíciótól való félelem gerjesztette, hanem az a nézet, hogy az előző nemzedék nagy szentjeinek hite olyasmi, amihez az embernek érdemes hozzáigazítania életét.
- A szellemi élet jobban fejlődött az északi országok szabadabb éghajlata alatt.
- A katolikus egyház nagy teljesítménye abban áll, hogy harmonizálta, humanizálta, civilizálta az egyszerű, tudatlan emberek legmélyebb érzéseit.
- Vegyük példának a Mária-kultuszt.
- A korai 12. században a Szűzanya volt a civilizáció legfőbb patrónája.
- Egy nyers és kíméletlen barbár fajt tanított meg a gyengédség és a könyörületesség erényeire.
- A nagy középkori székesegyházak voltak a Szűzanya földi lakóhelyei.
- A reneszánszban aztán, noha továbbra is a Mennyek Királynője maradt, földi anya lett belőle, akiben bárki felismerhette a melegséget, a szeretetteljességet, a megközelíthetőséget.
- A világ stabilizáló, átfogó vallásai, azok, amelyek az ember lényének minden szintjét áthatják, a teremtés női princípiumának legalább olyan fontosságot tulajdonítottak, mint a férfielemnek ( H.G. Wells: Engedelmességen alapuló közösségek).
- Az agresszív, nomád társadalmak, a protestáns észak – az akarati közösségek – férfiistent imádtak.
- Ezek a férfiszemléletű vallások nem alkottak vallásos képmásokat, többségük szigorúan tiltotta is.
- A valóban nagy vallásos művészetek mindig mélyen átérezték a női princípiumot.
- Az egyház nagy erőssége: a mediterrán civilizáció része, vagy legalábbis a pogány reneszánsz öröksége: az egyház nem félt az emberi testtől.
- A Mária mennybevitele, ez a Tiziano festette barokk kép, abban a korszakában készült a művésznek, mikor a pogányságot ünneplő nagy műveit festette.
- Tiziano még a korai XVI. században támogatta meg tekintélyével a dogma és az érzékiség egyesítését, és mire kifáradt a tridenti zsinat puritanizáló szelleme, Tiziano munkái készen várták, hogy megihlessék Rubenst és Berninit.
- E két művész alkotásaiban diadalmas megoldásra jutott test és lélek régi konfliktusa.
- Bernini Irgalmasság- figurája VIII. Urbán síremlékén.
- Rubens festményén pedig, ezen A bűnbánók bocsánatot nyernek című, végletesen nem protestáns alkotáson emelkedett érzékiség sugárzik a bűnbánó Magdolna, sőt még Krisztus alakjából is, teljes összhangban a feltétel nélkül való hittel.
- Ezekből az okokból mondható a barokknak nevezett stílus népszerű művészetnek.
- A barokk, érzelmessége révén, a lehető legszélesebb körű közönségre hatott.
- Az alkotások tárgya sokszor volt homályos, a közlés eszköze azonban népszerű, könnyen érthető volt, mondhatni filmszerű alkotásokkal élt.
- A későbbi barokk művészek kedvvel alkalmazták az érzelmes közelképeket, az elnyíló ajkakat, a könnyben úszó szemet.
- A rendkívüli csak az a dologban, hogy a barokk művészek mindezt márványban és bronzban valósították meg.
- Bernini műveiből hiányzik Michelangelo végletes komolysága és összpontosítása, a maga századában az ő művészete volt a átütő erejű és hatásosabb.
- Nemcsak Rómában teremtette meg a város barokk arculatát: ő volt a legfőbb forrása az Európa-szerte elterjedő nemzetközi stílusának, amilyen egykor a gótika volt.
- Bernini Dávid-szobra, ellentétben Michelangelo Dávidjával, a cselekvés hirtelen mozdulatában éri tetten tárgyát; a szobor arckifejezése szinte már el is van túlozva – voltaképpen a saját arcát véste márványba a fiatal művész.
- Az Apolló és Daphné és sok más munkája a Borghese család számára készültek.
- 1620-ra a gazdag római családok már pártfogóként és műgyűjtőként álltak versenyben egymással, s gyakran a kalózkodástól sem riadtak vissza.
- Bernini a Szt. Péter bazilika főépítésze lett, s belefogott elképesztő virtuóz művébe: építeni kezdte a bronz Baldacchinót a főoltár felett.
- S mivel kifogytak a bronzból, leszedték a leghíresebb római antik épület, a Pantheon tetejének belső díszeit, beolvasztották és újrahasználták.
- A Szent Teréz elragadtatása az európai művészet egyik legmegindítóbb alkotása.
- Bernini empatikus képzelőereje, az a képessége, hogy belehelyezkedjék mások érzelmeibe, minden érzelmi állapotok egyik legritkábbját, a vallásos elragadtatást állítják elénk.
- A civilizációtörténetnek ez a fejezete bizonyos kétségeket ébreszt bennem.
- Rossz érzéseim az „illúzió” és a „visszaélés” szavakban foglalhatók össze.
- A művészet persze bizonyos mértékig mindig az illúzióra épít.
- Olyasformán alakítja át a tapasztalást, hogy az a képzelet szükségleteit elégítse ki.
- Az illúziónak azonban vannak fokozatai, attól függően, hogy a művész mennyire hajlandó elszakadni a közvetlen tapasztalástól.
- Visszaélések történtek máskor is, a 16. század előtti időkben is, de soha még ilyen nagy léptekben.
- A középkorba a jelenség közügynek számított.
- De a pápákat adó családok kolosszális palotái már bizony csak a családi kapzsiságot és hiúságot tudták képviselni.
- A civilizációt mással, mint ezzel a virtuális szertelenséggel nem gazdagították.
8. A tapasztalás fénye
- A forradalmi változás következménye az volt, hogy az Isteni Tekintély helyére a tapasztalást, a kísérletet és a megfigyelést állította.
- Hollandia mind gazdaságilag, mind intellektuális téren először húzott hasznot ebből a változásból.
- A kora 17. századi holland szellem figyelemre méltóan toleráns volt, ennek bizonyítéka, hogy a gondolkodást forradalmasító nagy könyveket szinte mind ebben az országban nyomták ki először.
- Divattá vált Hollandiában, hogy mindenki az utókorra akarta hagyni képmását.
- Frans Hals, haarlemi festő készítette róluk a leghitelesebb képmásokat.
- Hals portréalanyain nem látszik meg, hogy új szemlélet képviselői lennének; ezek az emberek szemlátomást azért gyűltek össze, hogy együttes erőfeszítéssel dolgozzanak a közjó ügyén.
- Az átlagcsoportképek sokaságából emelkedik ki Rembrandt műve, a Staalmeesters (Céhmesterek).
- Ezek a festmények a polgári demokrácia első vizuális bizonyítékai.
- Azt jelentik, hogy az emberek összeülhetnek, s közös felelősséget vállalhatnak, s tehetik ezt azért, mert van némi szabadidejük, és leginkább pénzük.
- Amszterdamban volt a polgári kapitalizmus első központja.
- A társadalmi fejlődés bizonyos szakaszában a mozgékony tőke a civilizáció előfeltételei közé lép elő, mivel három lényeges tényezőt biztosít: a szabad időt, a mozgékonyságot és a függetlenséget.
- Hollandiában a kapitalista fellendülésének és pangásának első klasszikus példáját a tulipántermesztés szolgáltatta.
- A 17. századi hollandusok összebékítették két legfőbb szenvedélyüket, a tudományos vizsgálódást és a szép látvány örömét.
- Pieter de Hooch 1660-ban még tiszta, higgadt, egyszerű enteriőröket festett; a gondosan átgondolt tér fénnyel volt teli.
- Tíz évvel később készült szobabelsői felettébb bonyolultak; világos, meszelt fal helyett drága spanyol bőrkárpitot látunk.
- Emberalakjai szemlátomást gazdagabbak, s maguk a festmények sokkal kevésbé szépek.
- A burzsoá kapitalizmus védekező kényelembe és szentimentalizmusba fordult:
- A megfigyelés filozófiája is egyre szó szerintibb értelemben igényelte a realizmust.
- Rembrandt-ra Hollandia szellemi életének volt szüksége, s éppen ez teremtette meg őt.
- Rembrandt és kapcsolatát az bizonyítja, hogy megfestette a legtekintélyesebb anatómiaprofesszor, dr. Tulp egy előadását.
- Rembrandt elsősorban bibliaillusztrációival ágyazódik bele a szellemi életbe.
- Ezért kereste a zsidók barátságát, hátha megtanul valamit és ezáltal élethűben tudja ábrázolni a bibliai fantazmagóriáit.
- Ha a minden emberi helyzet és állapot iránti rokonszenvnek és az emberi sokféleség iránti toleranciának köze van a civilizációhoz, akkor Rembrandt méltán sorolható a civilizáció nagy prófétái közé.
- A Bethsabé című festmény tökéletesen kiegyensúlyozott kompozíciója az antik reliefek és a természet tanulmányozásának köszönhető.
- A Zsidó menyasszony című festmény egy ószövetségi párt jelenít meg: Ábrahámot és Sárát.
- Rembrandt a szent történet és a mitológia eseményeit az emberi tapasztalás fényében értelmezte át.
- Festményeinek érzelmi bázisa azonban a kinyilatkoztatott vallási igazságokba vetett hit.
- Az ilyen igazságkeresésnek két útja van: bizonyítékok gyűjtése megfigyeléssel az egyik, a matematika a másik.
- A 17. századi ember ez utóbbit tartotta a jobbnak.
- A matematika lett a legjobb koponyák vallása, s egyúttal eszköze annak a hitnek, hogy a tapasztalás egyesíthető az értelemmel.
- Bacon volt a korszak egyetlen filozófusa, aki nem volt egyúttal matematikus is.
- Descartes viszont megnyerő figura volt.
- Csakhamar felfedezte, nem akar ő mást, mint gondolkodni (ez ritka és nem túl népszerű tulajdonság).
- Hamarosan Hollandiába költözött az állandó zaklatások elől, ekkor festett Frans Hals arcképet róla.
- Úgy gondolta, az anyag tulajdonképpen örvénylés, az örvény kerületén nagy, ívesen keringő részekkel, magjában a középpont felé szívódó kis golyócskákkal.
- Descartes szinte túlzásba vitte a francia módszerességet, s minden megfigyelését filozófiai rendszerébe építette bele.
- Rendszerének alapja az abszolút szkepticizmus.
- Alaptétele szerint mindenben kételkedni kell, csak magában a kételkedésben nem. S
- zabadulni akart minden előítélettől, vissza akart térni a közvetlen megfigyeléshez, amelyet nem torzít semmilyen megszokás vagy konvenció.
- Vermeer van Delft több vonatkozásban is közeli rokona volt Descartes-nak, elsősorban elkötelezetlen és magánykedvelő jellemében.
- Élvezni akarta a finom megkülönböztetésének örömét, és érzékeny egyensúlyú képeken tárni fel a valóságot.
- Az első festő, aki osztozott Descartes-nak abban az igényében, hogy az érzékleteket a józanész erejével kell megtisztítani, Pieter Saenredam volt, a templombelsők lelkiismeretes mestere.
- Mindig megőrizte a teljes életszerűség illúzióját.
- A kikerülés, a rejtjelezés nagymestere.
- Sajátossága: a fény iránti rajongása.
- A civilizáció legjelesebb zászlóvivői mind a fény megszállottjai voltak.
- Az optikai lencsék feltalálása nagy ihletet adott a művészeknek.
- A lencséket Spinoza csiszolta a legtökéletesebbre, bár holland filozófus is volt ugyanakkor.
- Vemeer véghetetlen találékonysággal érzékelteti képein a fény mozgását.
- Nem egy képén azokat az eltúlzott arányokat látjuk, amelyek a fényképészetből ismerősek.
- Vermeer mestere volt a perspektívának is, amely tudomány az 1650-es években a kor matematikai szenvedélyével megerősödve éledt újjá.
- A látvány szigorú tényszerűségeire építő festmények legremekebbjét nem a tudományos légkörrel átitatott Hollandiában, hanem IV.Fülöp spanyol király babonás és konvenció sújtotta udvarában festette: Velasquez – Las Meninas (Udvarhölgyek).
- 1670-ben a szellemi élet központja Hollandiából Angliába tevődött át. A változás 1660-nal kezdődött, amikor II. Károly a hollandiai Scheveningenből (Seveningen) áthajózott Angliába, s véget vetett annak az elszigeteltségnek és puritanizmusnak, ami csaknem 15 éven át sújtotta Angliát.
- Ez a kor a tudományos eszközök első nagy korszaka.
- Ez a kor volt a tudományos eszközök első nagy korszaka.
- Művészet és tudomány nem vált még szét ekkor, s ezek az eszközök nemcsak szerszámok egy meghatározott cél elérésére, de jelképek is – annak a jelképei, hogy az ember előbb-utóbb úrrá lesz környezetén, s megteremti az emberibb és ésszerűbb társadalmat. És ilyenek is maradtak mind a 19. század végéig.
- Wren épületei azt példázzák, hogy a matematika, a mérték, a megfigyelés nem ellensége az építészetnek, de még a muzsikának sem: ebben a korban élt és alkotott az egyik legnagyobb angol zeneszerző, Henry Purcell.
- A francia próza jó három évszázadon át volt az intellektus formálója, s ez a próza közvetítette az európai szellem gondolatait történelemről, diplomáciáról, definícióról, kritikáról, emberi viszonylatokról – mindenről, a metafizikát kivéve. A világos, konkrét német nyelv hiánya lett az európai civilizáció egyik legnagyobb tragédiája.
- A racionális gondolkodás diadala végül is egy új barbárságot idézett elő: az ipari társadalom visszataszító zűrzavarát.
- És ez a társadalom és ez a rendetlenség ugyanazoknak a feltételeknek a következménye, amelyek lehetővé tették a hollandusoknak, hogy felépítsék szép városaikat, támogassák festőművészeiket, s kinyomassák a filozófusok munkáit.
9. A boldogság keresése
- Az 1700-as századfordulóra ismét előtérbe kerültek a németajkú országok.
- A német föld természetes ereje, meg a sajátos német társadalmi szervezet jóvoltából két tevékenységi területen, a zenében és az építészetben is ragyogó tettekkel gazdagították Európa civilizációját.
- Ebben a korban, amikor a költészet haldokolt, a muzsika fejezte ki a kor legmélyebb gondolatait és indíttatásait.
- A 17. századi muzsika néhány jellegzetessége – melodikus áradása, bonyolult szimmetriája, dekoratív leleménye – tükröződik a kor építészetében is; a zene érzelmi hatása már kevésbé.
- A rokokó stílusnak megvan a saját helye a civilizációban: örömszerzésre szánódott.
- A boldogság keresése helyes célja az emberiségnek és a rokokó építészet fejezi ki legjobban a boldogság és a szerelem keresését.
- Előzmények:
- Vagy hatvan esztendőn át Franciaország uralta az európai színtért, s ez egy ridegen centralizált, tekintélyelvű kormányt, s egy szigorúan klasszikus stílust jelentett.
- Két pompás drámaírót teremtett ez az éra: Corneille-t és Racine-t.
- Racine abban páratlan a világirodalomban, hogy az emberi szív legtitkosabb rezdüléseit hibátlan tökélyű, emelkedett nyelvbe tudta önteni.
- Ekkor alkotott egy nemes festő is: Poussin, aki az antik irodalmon és a sztoikus filozófián nevelkedett lelkét is bele tudta vonni a festőmesterségbe.
- A francia klasszicizmusnak az építészete is magasztos volt.
- A klasszicizmus egyik jellemzője az, hogy nem exportálható, ellentétben a barokkal, amely rugalmas és könnyen adaptálható.
- A német zeneszerzők munkásságában fellelhetők az olaszok, elsősorban Alessandro Scarlatti nemzetközi stílusának hatása.
- Hosszan ívelő, mesteri dallam soraival, gondosan kordában tartott díszítményeivel, tökélyre vitt részleteivel Scarlatti zenéje meglepően közel áll Borromini építészetéhez.
- Borromini stílusa megfelelt a német észak kézműves-hagyományainak; ezek a hagyományok egy olyan társadalmi rendet szolgáltak, amely szöges ellentéte a francia centralizált bürokráciának.
- A kor legszebb német épületei nem paloták, hanem a zarándoktemplomok.
- A Bachok is ilyen zenész-kézművesek voltak, s közülük emelkedett ki egyszer csak Nyugat-Európa egyik legnagyobb lángelméje: Johann Sebastian Bach.
- A kor nagy művészete vallásos művészet volt.
- A gondolkodás vallásellenes volt, az élet hivalkodóan profán.
- Bizonyos tekintetben Bach zenéje is az itáliai stílusból nőtt ki, ahogy az észak barokk építészet Borrominiből.
- Volt azonban egy másik zenei tradíció is Németországban, melynek gyökerei a reformáció koráig nyúltak vissza.
- Maga Luther is jó muzsikus volt.
- Az orgonának sokféle szerepe volt az európai civilizációban.
- A 19. században a frissen szerzett vagyon jelképe volt; a 17. és 18. században azonban még a városi polgárság büszke függetlenségét testesítette meg.
- Az orgonákat, a legjobb helyi kézművesek remekeit gyakran dekoratív szobrokkal és faragványokkal ékesítették, az orgonisták a közösség megbecsült tagjai voltak.
- A 17. századi holland festészetnek támaszt adó demokratikus polgári szellem játszott közre a német muzsika megszületésében: ez a társadalom őszintébb és aktívabb részese volt az eseményeknek, mint a holland connoisseur-ök tábora.
- Ez a provinciális társadalom lett a háttere Bachnak.
- Egyetemes jelenség volt.
- Bachban nem a barokkos bonyolultságot értékeljük a legtöbbre.
- A Bach-passiók bizonyos nagy pillanatai ünnepélyes egyszerűségükben és mély vallásos érzésükben Giotto freskóival vetekednek.
- Szárnyaló polifóniája a gótikus építészetet idézi.
- A német barokk építészei elsősorban kőfaragók vagy stukkóművészek voltak.
- Neumann–nak (Nojman) azonban mérnök volt a mestersége.
- Épületeit nézve, komplex terv ragad meg bennünket, amelyet Neumann a legbonyolultabb matematikai problémához méltó ügybuzgalommal oldott meg.
- Legszebb épületbelsőit a kor egyik legnagyobb dekorátora, a velencei Giovanni Battista Tiepolo díszítette.
- Neumann egyik nagy munkájában, a würzburgi érseki palotában látható Tiepolo mestermunkája, a hatalmas lépcsőház feletti mennyezetfreskó.
- A freskó a négy földrészt ábrázolja; ilyesféle témákkal helyettesítette a dekoratív művészet a keresztény hit hajdan oly divatos allegóriáit.
- A kora 18. század két nagy muzsikusa Bach és Handel (Hendel) egymással ellentétes, de egymást kiegészítő párt alkot.
- Bach időtlenségével szemben Handel mindenestül kora gyermeke volt.
- Vagyonokat keresett és vesztett el színházi impresszárióként.
- Roubillac Handel szobrát a vauxhalli mutatványos park hálás tulajdonosai emeltették.
- Handel zenéje révén a park egyik fő vonzereje.
- Handel mindvégig hű marad az itáliai barokk stílushoz.
- Benne az a rendkívüli, hogy amikor ezeknek az áradó, könnyed daloknak és hatásos kórusoknak a szerzője az operáról átnyergelt az oratóriumokra valódi, nagy vallásos zenét tudott alkotni.
- A barokk, bármennyit módosult is Németországban és Ausztriában, itáliai találmány.
- Vallásos építészeti stílusként született, s a katolikus egyház érzelmi törekvéseit volt hivatva kifejezni.
- A rokokó ezzel szemben javarészt párizsi műfaj, jellegében pedig sajátosan világi.
- A rokokó Versailles súlyos klasszicizmusa ellen lázadt.
- Az antikvitástól kölcsönzött statikus oszloprend helyett a szabad vonalvezetésű természeti tárgyakból, kagylókból, virágokból, tengeri növényekből merítette ihletét, s különösen kedvelte a kettős csavarodásokat.
- A művészi érzékenység csak nyert általa.
- Mindezt a legszebben egyetlen művész, Watteau munkája teljesíti ki.
- Technikáját Rubenstől örökölte.
- Watteau rátapintott a múlandóság érzetére, s ezáltal az örömök súlyos jelentőségére.
- A csillogó felszín mögött ott bujkált a melankólia.
- Mesterműve, Indulás Cythere szigetére 1712-ben készült, még a XVI. Lajos életében.
- A festmény könnyed élessége egy Mozart-opera világát idézi, s emberi drámával teljes.
- Ez az újszerű érzelmesség, melynek Watteau volt a prófétája, elsősorban férfiak és nők viszonyának rezdülékenyebb megértésében mutatkozott meg. Érzelem: devalválódott ez a szó, minden szavak szokása szerint, de a maga idejében civilizáló erő rejlett benne.
- A szerelem után Watteau legjobban a zenét szerette; barátai szerint igen jó füle volt hozzá.
- Szinte minden jelenetét a muzsika kíséri.
- Watteau színei irizálnak, vibrálnak: az emberek akaratlanul is zenei analógiák jutnak eszébe.
- A rokokó is a kis uralkodói udvarok művészete volt, s inkább az eleganciának hódolt, mintsem a nagyságnak; a vallásos témákat szintén érzelmesen és kecsesen kezelte, nem pedig ünnepélyes meggyőződéssel.
- A rokokó még Angliára is átterjedt, bár nem engedte túl meredek szélsőségekben tobzódni.
- Egy valódi nemzetközi stílus mindennek megszabja a formáját.
- Előírásait kötelező érvényűek és semmibe veszik a kényelmet, meg azt, amit funkcionalizmusnak szokás hívni.
- A rokokó annak ellenére, hogy odáig volt tengeri kagylókért, kevésbé volt deskriptív, mint a gótika; tárgyainak nyersanyagát mindig egyazon dallamra táncoltatta.
- A ritmus, az összehangzás, a textúra mind-mind a muzsika rangjára törekedett.
- Néhány ütem alapján nem mindig lehet megkülönböztetni Haydn és Mozart zenéjét, pedig a 18. század második felének legnevesebb két muzsikusa igencsak eltérő alkat volt, s alkati különbségeik zenéjükre is rányomják bélyegüket.
- Haydn muzsikájából az a naiv öröm csendül ki, amit talán az élet táncának nevezhetnénk, s ami alkotásra ihlette a bajor kézműveseket.
- Haydn korábbi művei, különösen kis zenekarokra és a húros hangszerekre szerzett darabjai pontosan abban a rokokó stílusban íródtak, miként a termek készültek, melyek eladták őket.
- Haydnnak jól kellett lakatnia a nehezen kielégíthető hercegi étvágyát: több mint negyven kvartettot, száznál is több szimfóniát, és sok száz alkalmi darabot komponált Esterházy hercegnek.
- Mozart persze művei java részét az egykorú 18. századi stílusban írta.
- Annyira otthon érezte magát ebben a zenei aranykorban, s annyira mestere volt a formának, hogy nem érezte szükségét a formabontásnak.
- Mozart formai tökélye azonban két olyan jellegzetességet fejez ki, amelyek igen távol állnak a rokokó szellemtől.
- Egyfajta különös mélabú az egyik, amely szinte a rettegésig fajul, s amely oly gyakori vendége az elszigetelt lángésznek.
- Mozart igen fiatalon tapasztalta meg ezt az érzést.
- A másik jellegzetesség szinte ellentéte az előbbinek: az emberek és az emberi kapcsolatok drámája iránti szenvedélyes érdeklődés.
- Az opera – a gótikus építészetet nem számítva – a nyugati ember egyik legtalányosabb alkotása.
- Semmiféle logikai következtetéssel nem lehetett előre látni.
- A rokokó legnagyobb művészi alkotása mindenestül irracionális.
- Az operát persze a 17. században találták ki, s műfaj Monteverdi profetikus lánglelke által lett belőle; a katolikus Itáliából került északra, s az északi katolikus fővárosokban, Bécsben, Münchenben, Prágában élte virágkorát.
- Az operaházak akkor jöttek divatba, amikor a templomok kimentek a divatból, s olyan tökéletes kifejezői lettek az új, profán vallásnak, hogy kerek száz éven át továbbra is rokokó stílusban épültek, noha ez a stílus rég divatját múlta.
- A boldogság és a szerelem kergetése, amely oly egyszerűnek és életadónak tetszett egykor, bonyolult és destruktív tevékenység lett.
10. Az értelem mosolya
- A 18. századi civilizált francia mosoly is egyike lett azoknak a jelenségeknek, amelyek kétes hírbe keverték a civilizáció fogalmát.
- A 17. században, minden ragyogó művészi és természettudományos vívmánya mellett, értelmetlen üldözések és páratlanul kegyetlen háborúk folytak.
- Az 1700-as évek elejére kezdte úgy érezni Európa, hogy bizony nem ártana már egy kis nyugalom, egy kis szenvtelenség.
- Az értelem mosolya, meglehet, bizonyos tekintetben értetlen volt a mélyebb érzésekkel szemben, de semmiképpen nem rekesztette ki egyes dolgokkal kapcsolatban a hittel vallott meggyőződést – hitt a természet törvényében, az igazságosságban, a toleranciában.
- A józanész és a türelem elve Franciaországban jutott diadalra, harcát azonban Anglia kezdeményezte.
- Az 1700-as években, amikor Montesquieu és Voltaire meglátogatta Angliát, az országban pezsgett a szellemi élet, s pezsgett jó ötven éven át.
- A nagy vidéki kastélyok kora volt ez.
- 722-ben fejezték be mind közül a legpompásabbat Malborough herceg számára.
- A palotán megfigyelhetünk ötletes újításokat, de ezek sokszor nincsenek összhangban egymással, s talán azért nem, mert az építész, Sir John Vanbrugh, lángész létére is csak amatőr volt.
- A 18. századi amatőrök a maguk módján az egyetemes ember reneszánsz eszményének az örökösei.
- A 18. századi amatőrizmus mindent áthatott: jelen volt a vegyészetben, a filozófiában, a botanikában és a természetrajzban.
- Olyasféle frissesség és szabadság jellemezte ezeket az embereket, amely leggyakrabban elvész a hivatásos szakemberek ridegen specializált világában.
- A 18. századi Anglia, középosztálybeli forradalmának utóhatásaként, két társadalmat teremtett: az egyik a szolid vidéki nemesembereké, akiket egy Devis nevű festő örökített meg híven: nevetségesen merevek és kifejezéstelenek hűvös, üres termeikben.
- A másik társadalom városias, és Hogarth jóvoltából, valamint barátjának, Fieldingnek a színdarabjaiból ismerősek számunkra.
- Ez a társaság eleven és mozgalmas, de civilizáltnak korántsem nevezhető.
- Amikor a 12. és a 13. századról beszéltünk, megemlítettem, mekkorát lépett előre a civilizáció azáltal, hogy tudatára ébredt a női tulajdonságok értékének; ugyanez áll a 18. századi Franciaországra.
- A civilizáció szempontjából mérhetetlenül szükséges a férfi és a női princípiumok egyensúlyban tartása.
- A 18. századi Franciaországban a női befolyás egészében véve áldásosnak bizonyult; a nők teremtették meg a szalont, a 18. század e sajátos intézményét.
- Negyven éven át az Európa minden tájáról érkezett, intelligens férfiak és nők kis társas összejövetelei voltak az európai civilizáció központjai.
- Kevésbé voltak költőiek ezek a társaságok, mint az urbinói udvar, de intellektuális szempontból annál elevenebbek.
- A nők titka abban rejlett, hogy emberi rokonszenvük, tapintatuk miatt, s hogy rendelkeztek azzal a képességgel, hogy oldott, jó hangulatot tudtak teremteni környezetükben.
- Uralkodói udvarokban ilyen feltételek nem teremnek meg, s a párizsi szalonok sikere nem kis részben annak a ténynek köszönhető, hogy a francia kormány és udvartartás nem Párizsban, hanem Versailles-ban székelt.
- Versailles exkluzív társadalma még a 18. században, intellektuális dicsősége megfakultán is csodálatra méltó építészeti remekeket alkotott.
- A Petit Trianon, melyet XV. Lajos megbízásából épített Jacques-Ange Gabriel, a nagy építész, annyira közelíti meg a tökéletességet, amennyire emberileg egyáltalán lehetséges.
- Ha a szellem csillogását keressük, a 18. századi Versailles élete nem sok jóval szolgálhat.
- A párizsi társaság szerencsésnek mondható, amiért megszabadult az udvari élet értelmetlen rítusaitól, meg a politikai triviális, napról-napra ismétlődő nyűgétől.
- A francia felső rétegek nem voltak nyomasztóan gazdagok.
- Valamelyes jólét szükséges feltétele a civilizációnak, de a fölös gazdagság valami titokzatos okból már züllesztőleg hat.
- Jó példa erre Chardin (Sarden), a századközép legnagyobb francia festője.
- Senkinek biztosabb ízlése nem volt a kompozíció és a színek kérdésében.
- Minden térköze, minden tónusa pontosan helyénvalónak érződik.
- És Chardin nem a felső osztályokat festette, hogy az udvarról ne is szóljunk.
- Modelljeit olykor a szolid polgárság köréből választotta, gyermekeiket öltöztetve, nevelgetve festette meg őket.
- A 18. századi francia szalonok látogatói nem divatos világfiak voltak: a kor legnevesebb filozófusai és természettudósai ékesítették soraikat.
- Közzé kívánták tenni a vallásról alkotott forradalmi nézeteiket.
- A férfiak, akik Madame du Deffant és Madame Goeffrin szalonjában adtak találkozót egymásnak, nagy munkára, egy enciklopédia megírására szövetkeztek.
- A tudatlanság legyőzésével akarták előbbre vinni az emberiséget.
- Az eszme megint csak Angliából ered: 1751-ben adták ki Chambers Encyclopédiáját.
- Diderot volt az egész vállalkozás motora.
- Sokoldalú, fényes intellektusú ember volt, regényíró, filozófus, még műkritikákat is írt, lelkesen támogatta Chardint.
- Voltaire-ből hiányzott a kísérletező ember türelmes, hétköznapi realizmusa, mely tulajdonságának nyilván csak olyan környezetben van becsülete, ahol kevesebbre taksálják a fürge és szellemes észjárást.
- Ez a tulajdonság egy olyan országban fejlődött ki, ahol a civilizáció megújulni kész energiákkal volt még teljes – Skóciában.
- A skót jellem a realizmus és a rakoncátlan érzelmek ritka ötvözetét mutatja.
- A skót érzelmesség adott tápot a népszerű legendáknak.
- A Realizmus tette Skóciát a 18. században jelentős tényezővé az európai civilizációban.
- Voltaire azok közül az írók közül való, akiknek érdemei elválaszthatatlanok a stílusuktól; s a valódi jó stílus lefordíthatatlan.
- Örökkön zaklatta barátait, számlálatlanul ontotta a röplapokat, s végül nem egy áldozatát a maga költségén tartotta el Ferney-ben.
- A világ pedig lassacskán hozzászokott, hogy ne az orcátlan, szabatos frátert, hanem a bölcs patriarkát lássa benne.
- Hume az Értekezés az emberi természetről című művében sikerrel bizonyította, hogy a tapasztalás és az értelem nincsenek szükségszerű kapcsolatban egymással. Racionális hit nem létezhet.
- Két skót építész, az Adam fivérek előálltak az európai várostervezés egyik legsikerültebb példájával – az új Edinburgh-el. Ráadásul, ők voltak azok, akik kialakították azt a tiszta, szigorú klasszicizmust, amelyet később egész Európa átvett, még Oroszország is, ahol egy másik skót, Cameron művelte igen látványosan ezt a stílust.
- Továbbá, miután skótok népszerűsítették a neoklasszicizmust, ismét egy skót volt az, Sir Walter Scott, aki népszerűvé tette a gótikus középkort, s egy évszázadon át táplálta a romantikus lelkek képzeletvilágát.
- A frivol 18. század legfigyelemreméltóbb vonása a komolysága volt. S
- ok tekintetben ez a kor volt a reneszánsz humanizmus öröksége – egyetlen lényeges különbséggel.
- A reneszánsz a keresztény egyház kebelében fejtette ki hatását.
- Néhány humanistában nyomokban fellelhető ugyan a szkepticizmus, de a keresztény vallás egészével szemben még ezek sem adtak hangot semmilyen kételynek.
- Az akkoriak abban a kényelmes erkölcsi szabadságban éltek, amit csak a kétségbe nem vont hit adhat.
- A 18. század közepén azonban, aki komolyan gondolkodott, láthatta, hogy az egyház keze meg van kötve – tulajdon birtoka és helyzete kötötte meg, s érdekeit igazságtalan eszközökkel és elnyomással védi.
- Az új erkölcs kettős alapra épült: a természeti törvény doktrínája volt az egyik, az ókori római köztársaság sztoikus erkölcse a másik.
- Amerikában, ahol a civilizált élet még az új és ingatag vívmányok frissességével volt teljes, az indián határvidéken építette fel otthonát Thomas Jefferson.
- A 18. század tipikus egyetemes embere volt, nyelvész, természetbúvár, mezőgazdász, nevelő, várostervező és építész: mondhatni, Leon Battista Alberti reinkarnációja.
- Valamint az Egyesült Államok elnöke.
- A rusztikus klasszicizmus Amerika egész keleti partvidékén elterjedt, és száz évig uralta a terepet, olyan civilizált lakásépítészetet teremtve meg, amely sehol a világon nem vallott volna szégyent.
- A virginiai egyetemet maga Jefferson tervezte meg.
- Az Alapító Atyák magától értetődő bizakodással öltötték magukra félvad birodalmukban a republikánus erkölcs köntösét, s ültették át a gyakorlatba a francia felvilágosodás eszméit.
- Meghívták a felvilágosodás nagy szobrászát, Houdont, hogy örökítse meg győztes tábornokukat.
- Houdon Washington-szobra a Virginia-beli Richmond Kapitóliumában áll; az épületet Thomas Jefferson tervezte a nimes-i Maison Carrée mintájára.
- Az Egyesült Államok fővárosa, amely az ország első elnökének nevét viseli, szintén a francia felvilágosodás gyermeke.
- Az óvilágból bevándoroltak számára, akik ezerféle hagyományt és eszmét hoztak magukkal, valamilyen új mítoszt kellett teremteni.
- Ez a mítoszteremtő igyekezet teszi olyan meghatóvá Washington, Lincoln és Jefferson irdatlan, fehér emlékműveit.
11. Természetimádat
- Csaknem egy évezreden át a nyugati civilizáció leginkább a kereszténységből merítette alkotóerejét.
- 1725 táján hirtelen alábbhanyatlott ez a hatóerő, s az értelmiségi társadalomból gyakorlatilag el is tűnt.
- A helyén légüres tér maradt.
- Az emberek nem boldogultak egy rajtuk kívüli erőben vetett hit nélkül, s egy évszázadon keresztül főzögették össze az új hitet, amely sokkal gazdagította a civilizációnkat: megalkották a természet istenségébe vetett hitet. (A természet szónak állítólag 52 féle jelentése van.)
- Az isteni erő megnyilvánulásai azonban, amelyek átvették a keresztény hit szerepét, olyan manifesztációk voltak, amelyek a látható világ nem emberalkotta jelenségei, az érzékeinkkel észlelhető természeti jelenségeket jelenti.
- Az emberi gondolkodásnak ezen az új csapásán Anglia tette meg az első lépéseket. A Hit Korának romjai részévé váltak a természetnek – pontosabban, az érzelem és az emlékezet révén bevezették az embert a természetbe. A romok segítettek előidézni azt a sajátos lelkiállapotot, azt a gyöngéd mélabút, amely a korai 18. században rendre megelőzte a természeti szépségek élvezetét.
- William Collins neve kevéssé ismert a kontinensen. Ez áll valamennyi 18. századi angol természetlírikusa, még James Thomsonra is, aki a maga idejében a leghíresebb költő volt Európában. Mindaz, ami igazán nagyot tágított látókörünkön, általában egy-egy magányos géniuszra vezethető vissza. Nem így a természet kiváltotta érzelmek. Ezek először jelentéktelen költők, provinciális festők, sőt múló divatok révén hallattak magukról.
- Az 1760-as évek táján, a mélabús kis költők és festői kertek angol nyitánya szíven ütött egy valódi lángészt: Jean-Jacques Rousseau-t.
- Noha természetszeretetét nagyrészt Angliától kapta, ez az érzése a svájci alpesi tavak partján érett valamiféle misztikus élményfélévé.
- Amikor Pieter Breughel (Brojghel) 1552-ben Antwerpenből Rómába utazott, rajzokat, vázlatokat készített az Alpokról, s ezekben több van puszta topográfiai érdeklődésnél; később erőteljes hatással alkalmazta is őket festményein.
- Az alpesi poézis majd csak Byronnál és Turnernél kapja meg valódi kifejeződését, de a 18. század derekán már sokan felfedezték a svájci tavak varázsát, s élvezték ezt a kis varázst a maguk kis kényelmes, dilettáns módján.
- Rousseau, emberként bármilyen hibái voltak is, valóban lángész volt: mindenkorok egyik legeredetibb gondolkodója, páratlan prózaművek szerzője.
- Magánykedvelő, gyanakvó természetének megvoltak az előnyei: ezek tették kívülállóvá, fenntartás nélkül kimondta, amit gondolt. Következésképp, elkeseredetten üldözték.
- Élete jó fele azzal telt, hogy egyik országból a másikba menekült.
- A Bieli tó szigetén olyan meghatározó erejű élményben volt része, amely, mondhatni, forradalmasította az emberi érzelemvilágot.
- Érzek, tehát vagyok. Különös felfedezés, az Ész Korának kellős közepén.
- Azonban néhány évvel korábban egy skót filozófus, Hume logikai eszközökkel jutott ugyanerre a végkövetkeztetésre. Az időzített intellektuális bomba, hatással volt a 18. századra, s beépült az érzékenység új kultuszába.
- Rousseau tételét, mely szerint a természet szép és ártatlan, a virágokról és a fákról kiterjesztették az emberre is.
- Maga Rousseau is erényesnek hitte a természetes embert.
- A nézet részint az Aranykor ősi mítoszából, s részint az európai társadalmak romlottsága miatt érzett szégyenből táplálkozott. Ez utóbbi érzést Montaigne fejezte ki a legmarkánsabban a „Kannibálokról” című esszéje utolsó, felejthetetlen lapjain.
- Rousseau azonban életfilozófiájává tágította a gondolatot az „Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és okairól” című munkájában.
- A természetes ember felsőbbrendűségébe vetett hit lett az elkövetkezendő fél évszázad egyik fő mozgatórugója; az elmélet, alig húsz évvel azután, hogy Rousseau közzé tette, mintha tényszerűen beigazolódott volna.
- Noha, a természetimádatnak megvoltak a veszélyei, az új vallás prófétái őszinte, sőt jámbor emberek voltak, s minden törekvésük csak arra irányult, hogy bizonyítsák: istennőjük tiszteletre méltó, sőt erkölcsös.
- A természetet az igazsághoz közelítették.
- Ebben Goethe volt messze a legnagyobb ember.
- Minden ítéletét a természetre való hivatkozással szentesíti.
- Nem a dolgok külső formáit, hanem a működésüket értette rajta, háborítatlan körülmények között.
- Minden élőlényt úgy fogott fel, mint ami az adaptáció végtelenül hosszú folyamatában törekszik a kiteljesedésre.
- Hitt a növények és állatok fokozatos civilizálódásában. Ez a nézet vezetett később Darwinhoz és az evolúcióelmélethez.
- Wordsworth ifjúkorában Franciaországba ment, részt vett a francia forradalomban, kis híja volt, hogy fejét nem vették a szeptemberi vérfürdő idején.
- Úgy tért vissza Angliába, hogy megcsömörlött a forradalom politikai vonatkozásaitól, noha eszméit továbbra is magáénak vallotta; s hozzáfogott, hogy versbe szedje a szegények szenvedéseit, ahogy előtte még senki.
- Mélyen megrendítette az emberi embertelenség.
- Ráeszmélt, hogy csak a természetben való teljes feloldódás gyógyíthatja meg a lelkét.
- Rousseau, „A magányos sétáló álmodozásai”-nak szerzője megírta a „Társadalmi szerződést”, a forradalom evangéliumát.
- Azért kell hangsúlyoznom ezt, mert a jogfosztottak és az elnyomottak iránti rokonszenv, irányuljon állatra vagy emberre, szükségszerű velejárója volt a természetimádatnak.
- Az új vallás hierarchiaellenes volt; új értékrendet állított fel, amelyet Wordsworth hite szerint inkább az egészséges ösztönökön, s nem a műveltségen alapult. A
- zért választotta Wordsworth az emberek helyett a természetet, mert az életében újra megjelent a húga, Dorothy. Wordsworth, mint Byron is, fülig szerelmes lett tulajdon húgába. Az elkerülhetetlen tilalom tragédiának bizonyult mindkettejük számára. Wordsworth lassan elveszítette ihletét, Dorothy pedig elbutult.
- Azokban az években, amikor a forradalmi fordulat bekövetkezett az angol költészetben, a festészetnek is adott két új géniuszt: Turnert és Constable-t.
- Constable-nek soha a legcsekélyebb kétsége sem volt az iránt, hogy a természet nem más, mint ami látható: fa, virág, folyó, rét és égbolt, éppen amilyennek az érzékek mutatják; mintha ösztönösen jutott volna ugyanarra a meggyőződésre, mint Wordsworth, ha tudniillik teljesen elfogulatlanul szemléli a természeti tárgyakat, fölfedhet valamennyit a világegyetem erkölcsi nagyságából. Costable megvetette a pompát és a fontoskodást; Folyóparti füzek című festménye rengeteg középszerű vászonnak lett az előfutára (annak idején elvetette az Akadémia).
- Egyszerű élet.
- A civilizáció, amely oly sokáig nagy kolostoroknak és palotáknak volt a függvénye, vagy esetleg jól bútorozott szalonoké, most egy kunyhóból is szétsugározhatott.
- Fontos velejárója volt a természetimádatnak a gyaloglás. Több mint száz éven át a vidéki séta volt az entellektüelek, költők, filozófusok megszokott lelki- és testi gyakorlata.
- Turner a legjobb megjelenítője annak a modornak, amit magasztos festőiségnek nevezhetnénk, bár viharai és hógörgetegei olykor lehetetlennek tűnnek, aminthogy Byron szónokiassága is eléggé lehetetlen.
- Az új vallásnak markánsabban kellett erejét és mélységét bizonyítania, mint amennyire azt a fecskefű és a százszorszép bizonyíthatta.
- Turner valódi géniusz volt, kétségkívül minden idők legnagyobb angol festője. S
- noha divatos stílusban festett, soha nem veszítette el a természet iránti intuitív érzékét.
- Briliáns képességeit harminc éven át olyan képekben kamatoztatta, amelyek a kortársakat elkápráztatták, de amelyeket a modern ízlés túl mérsékeltnek ítélt.
- Mindent tiszta színekké tudott változtatni, színben jelenítette meg a fényt, színben az életérzést.
- A színeket erkölcstelennek ítélték, hiszen közvetlen érzékletet keltenek, függetlenül azoktól a rendezett emlékektől, amelyeken az erkölcsiség alapszik.
- Turner koloritja azonban korántsem volt önkényes.
- Mindig a tényleges látványból indult ki, a látvány felöl közelítette meg az igazságot.
- Kinyilatkoztatta a színek függetlenségét, s ezáltal új képességgel gazdagította az emberiséget.
- Noha tanulatlan ember volt, nem kis fáradsággal olvasta Goethe műveit, különös előszeretettel persze a Színelméletet, s rokonszenvezett azzal a goethe-i gondolattal, hogy a természet egyetlen nagy organizmus, amely bizonyos törvények szerint működik.
- Az új természetvallás minden vonatkozásai ott találkoznak, ahová a régi vallások is összpontosították törekvéseiket: az égben.
- A természetimádók kíváncsiak a felhőkre.
- Constable sok száz felhőtanulmányt készített, pontosan feltüntetve a hónapot, napszakot és a szélirányt.
- Szerinte a tájfestészetben a felhők az érzelmi töltés fő hordozói.
- Turnernél pedig egyenesen szimbolikus jelentésük volt. Képein a vérszínű felhők a pusztulást jelképezték.
- A kritikus időpontban a festészet szerepét átvette a fényképészet, és a kései 19. század három nagy természetrajongójának, Monet-nak, Cézanne-nak és Van Gogh-nak merőben új utat kellett keresnie. Monet és Renoir korábban a köznapi naturalista stílusban festettek. De amikor rácsodálkoztak a vízfodrokra és a visszavert fényekre, a türelmes naturalizmusnak befellegzett. Egy benyomást, egy impressziót akartak megragadni ezek a művészek: a fényt.
- Az impresszionizmus aranykora nemcsak a szemünket gyönyörködteti el, de hozzáadott valamit egyetemes tudásunkhoz is.
- Hogy így tudatára ébredtünk a fénynek, az része lett annak az általános tudatosságnak, annak a felfokozott érzékenységnek, amely mintha új érzékszervvel ajándékozott volna meg bennünket. Az impresszionista mozgalom is széthúzó pártokra szakadt húsz év után.
- Az egyik párt azt vallotta, hogy a fényt tudományosan, primér színfoltokra bontva kell ábrázolni, mintha egy fénytörő prizmán hatolt volna keresztül.
- Másrészt Monet, az első megingathatatlan impresszionista, mikor látta, hogy kimerült a szájba rágó naturalizmus, egy szimbolikafélével próbálta megragadni a változó fényhatásokat: például sorozatot készített egy katedrálishomlokzatról különféle megvilágításban. Monet olyan tökéletesen ismert minden egyes hatást, hogy azok ösztönössé váltak, s minden egyes ecsetvonása önfeltáró gesztus is egyúttal.
- Teljes megmerítkezés: ez a végső magyarázata annak, hogy a természetrajongás hogyan szolgálhatott vallásként olyan hosszú ideig. A természetrajongó el tudja veszíteni magát egy nagyobb egészben, s ezáltal teljesebben éli meg az életét.
12. Csalfa remények
- A 18. századi könyvtárak ésszerű világa szimmetrikus, következetes, befejezett.
- A szimmetria emberi fogalom, mert minden szabálytalanságunk ellenére nagyjából szimmetrikus lények vagyunk.
- De a befejezett világ a szellem börtönévé válik. Az ember ki akar törni belőle, s mozogni akar. És a szimmetriát meg a következetességet, bármekkora is az érdemük, a mozgás ellenségének érezzük.
- Aki a szimmetria elől menekül, az menekül az értelem elől is.
- A türelmetlen sóvárgás, a sértettség, a szellemi éhség zenéje: Beethoven. Az európai ember megint egyszer olyasmiért nyújtózik, ami túlmutat korlátain.
- A folyamat megint Rousseau-val kezdődött.
- Ő emelte egyetemes érvényre azt az elvet, hogy nem a fejre, hanem a szívre kell hatni – s ő terjesztette ki a határait a szeretet és a nevelés mezsgyéin túlra, a politika birodalmára is.
- A 18. század vége felé, az észérvek gyengülésével eleven erejű követeléseket láttak napvilágot, s ezeket senki olyan markánsan meg nem tudta fogalmazni, mint William Blake. Az 1789 táján keletkezett Menny és pokol házassága az antiracionalista bölcsességek kézikönyve.
- Szinte ugyanebben az időben, Skóciában egy földközelibb hang emelte fel szavát a hierarchia ellen: Robert Burns.
- Szegény költő élt őelőtte is elég, de ezek többnyire szegény bölcsészek voltak, akik egy kényelmes parókia helyett inkább a szűkösködő, bizonytalan, zaklatott városi egzisztenciát választották.
- Burnsnél az igazságra és a természeti törvényre való hivatkozást egészítette ki az az érzés, hogy kolonc lett az emberi szellem nyakán a megszokásból, s megfontolt óvatoskodásból, a bölcs előrelátásból.
- A forradalom első, polgári-liberális szakasza 1789 júniusában érte el legmagasabb pontját.
- A Nemzetgyűlés tagjait kizárták megszokott gyűléstermükből, s kénytelenek voltak a „labdaházban” megesküdni arra, hogy kiharcolják az új alkotmányt.
- Davidot, a forradalmi erkölcs nagy festőjét bízták meg a jelenet megörökítésével.
- Befejezetlen képét felvagdosták, de a festményhez készült rajz fennmaradt, s láthatjuk, hogy a Horatiusok esküjének gesztusát komponálta át a művész egykorú környezetre.
- A forradalom az utókorra talán legértékesebb örökségül azt hagyta, hogy azok, akik erősek a szeretetben és a szerelemben, azok talán megtalálják a módját, hogyan szabaduljanak a bennünket kötő korhatag béklyókból.
- E korai forradalomban az volt az igazán megindító, hogy az emberek olyan szilárdan hittek az új világban, hogy új naptárat is szerkesztettek – 1792-t nevezték el az Első Évnek, s megváltoztatták a hónapok nevét is.
- A természetszeretet fejezi ki, amely annyira eggyé vált a forradalommal.
- A természethez való visszatérés vágya fejeződött ki az új női divatban is: az új ruhák kecses egyszerűséggel követték a test vonalait.
- Madame Récamier-t, a kor leghíresebb, s legmegközelíthetetlenebb szépasszonyát mezítláb festette meg David.
- Ijesztőbb volt az a vállalkozás, amely természetvallást kívánt állítani a kereszténység helyébe.
- Profanizálás, blaszfémia bőven akadt, no és temérdek pusztítás: a civilizáció megannyi szentélyét kifosztották kincseiből.
- A civilizációtörténet majd minden nagy eseményének lett valamilyen kellemetlen következménye.
- De gyorsabban és keményebben semmi más nem hatott vissza, mint az 1792-es forradalmi láz: már szeptemberben bekövetkezett az első a rosszemlékű mészárlások közül.
- S ez adott lendületet egy szintén jól ismert érzésnek: a tömegpániknak.
- Franciaország élet-halál harcot vívott az ősrégi gonosz erőivel s vezetői néhány éven át minden téveszmék legszörnyűbbjében szenvedtek: erényesnek hitték magukat.
- Kevés nyomasztóbb epizódja van a történelemnek, mint a nagy romantikusok visszakozója – Wordsworth, aki kijelentette, hogy életét áldozná az anglikán egyházért; Goethe, aki azt állította, hogy jobb kiállni egy hazugság mellett, mint beismerni az állam politikai zavarodottságát.
- Volt azonban két ember, aki nem hátrált meg, s így ők lettek a romantikus hős archetípusai: Beethoven és Byron. Mindketten dacoltak a társadalmi konvenciókkal, s mindketten rendíthetetlenül hittek a szabadság eszményében.
- Beethoven rossz modora egyfajta nemes egyszerűséget sejtetett, s így kielégítőbb jelképe lett az új világnak, mint Byron.
- Bécs arisztokrata társasága, noha száz év óta konzervatív politikát folytatott, nem tudott ellenállni az új európai szellemnek, különösen, mivel ez abban a formában jelentkezett, amelyet a legjobban megértettek: a muzsikában.
- Beethoven nem volt politikus alkat, de a forradalom nagy eszméi nem voltak hatástalanok rá.
- Csodálta Napóleont, mert a forradalmi eszmék apostolát látta benne. És mert szerette a hatalmat.
- Beethoven tragikus süketsége ellenére is optimista maradt.
- Hitte, hogy az emberben ott lappang az isteni tűz egy szikrája, s ez nyilvánul meg a természetszeretetében és abban, hogy barátokra volt szüksége.
- Hitte, hogy az ember méltó a szabadságra.
- Nagyjából 1810-re a 18. század minden derűlátó reménye hamisnak bizonyult: kiderült az emberi jogokról, a tudományos felfedezésekről, az ipar jótékony hatásáról, mindenről, hogy káprázat. A forradalmakkal kivívott szabadság azonnal el is veszett vagy az ellenforradalmakban, vagy úgy, hogy a forradalmi kormányokat katonai diktátorok kaparintották meg. 1810-ben mindez még új felfedezés volt, s mélyen megrázta a romantikus mozgalom valamennyi költőjét, filozófusát és művészét.
- Az új pesszimizmus szószólója Byron volt.
- Napóleont nem számítva ő lett Európa legismertebb embere.
- Byront a rossz versei tették híressé, nem a Don Juan.
- Géniuszának pozitív oldala: a természet nagy erőivel való azonosulás. A fenségességről van szó.
- A fenségesség méltányolása olyan tulajdonság, amellyel a romantikus mozgalom gazdagította az európai képzeletvilágot.
- Angol vívmány ez is, és a természet felfedezéséhez kapcsolódik.
- A fenségességben való részvétel azonban csaknem olyan hiábavaló igyekezet, mint a szabadság kergetése. A természet közönyös, vagy ahogy mondják, gonosz.
- Byron-i festők:
- Turner: Childe Harold
- Caspar David Friedrich: A Remény hajótörése
- Géricault: A Medusa tutaja
- Byron szellemi örököse, akinek pesszimizmusa robosztusabb lelkialkattal párosult: Delacroix. ( Dante és Vergilius átkel a Styxen, A khioszi mészárlás- megtörtént eseményt ábrázol)
- Delacroix mélyen megvetette a korát; gyűlölte a kor durva materializmusát, meg a haladásba vetett önelégült hitét: művészete szinte teljes egészében a jelenből való elvágyódást példázza.
- A romantikus költészet képi megjelenítésébe menekült, különös előszeretettel illusztrálva Shakespeare, Byron és Walter Scott műveit.
- Benne megvolt az a byroni tulajdonság, hogy a fenségessel azonosítsa önmagát.
- A szó fizikai értelmében is menekült kora virágzó polgári társadalmából.
- Marokkóban a byroni álmok érzékletes vadsága helyett csak egy ősi életformára bukkant, amely, mint mondotta, sokkal klasszikusabb volt az akadémiai művészek vértelen klasszicizmusánál is.
- Delacroix-nak volt egy szűkebb baráti köre, költők és írók, és Chopin, a zeneszerző, az egyetlen ember, akit fenntartás nélkül tudott csodálni.
- Jellemző Delacroix-ra, hogy a leghatásosabb freskóján a hun vezért, Attilát festette meg, amint az antik civilizációt képviselő nemtők eltiprására készül. Noha nem volt keresztény, a 19. század egyetlen nagy vallásos festője volt.
- Annál is inkább nagyra becsülte a civilizációt, mivel tudta, mennyire törékeny természetű.
- Gauguin olyan byroni hévvel gyűlölte kora társadalmát, hogy bármi áron, de hátat kellett fordítania az európai civilizációnak.
- Mint Delacroix, ő sem azt találta, amire számított, mégis sikerült Tahitit álmaiba olvasztania. Hősies bátorsággal ragaszkodott álmához minden szerencsétlenségében, s ezt bizonyítja a Tahiti asszonyok.
- A korai 19. század éppolyan nagy szakadékot nyitott az európai szellem történetében, mint a kereszténységet kettészakító 16. század, csak még nagyobbat.
- A szakadék egyik peremén ott állt az ipari forradalom teremtette új középosztály, tele reménnyel és energiákkal, de minden értékskála nélkül.
- Beékelődvén a korrupt arisztokrácia és a brutálisan elnyomott szegénység közé, egyfajta védekező moralitást fejlesztett ki ez az osztály, tele konvencióval, önelégültséggel, hipokrízissel.
- A szakadék másik partján az érzékenyebbek – költők, festők, írók, a romantikus mozgalom örökösei, idegeikben még a katasztrófa emléke.
- Úgy érezték, hogy teljesen elszigetelődtek a prosperáló többségtől. Gúnyt űztek a méltóságteljes középosztályból, s annak burzsoá királyából, Lajos Fülöpből.
- Rodin volt az utolsó nagy romantikus művész.
- Túláradó ösztönös szelleme mérsékelve, inkább csak felfokozva látta az emberiség tragédiáját, s mint elődeit, őt is sokszor szónokias túlzásokra ragadtatta kétségbeesése.
- Felejthetetlen szimbolikus pózokat talált ki.
- A híres Gondolkodó, ha önmagában nézzük, lapos általánosítás, de abban a környezetben, ahová szánta, nagyon is markáns jelentése volt.
- A Pokol kapuja című kompozíció középpontjában áll az eredetije; Rodin ezt a kompozíciót minden kisplasztikája gyűjtőhelyéül használta.
- A Gondolkodó eredetije is egészen kicsiny. Rodin figurái közül egy sincs, amelyik arasznyinál nagyobb lett volna eredetileg.
- Nem csinált titkot belőle, hogy csodálja a görög és a gótikus szobrászatot, de saját munkája a barokk és a romantikus hagyományok keveréke, s nemcsak tartalmában, de stílusában is.
- Van azonban egy időtlen alkotás: a Balzac-emlékmű. A 19. század legnagyszerűbb szoborműve.
13. Hősies materializmus
- Az első nagy vasöntödék, a Carrot Művek, a Coalbrookdale 1780 táján kezdtek működni; Howard könyvét a büntetőtörvény reformjáról, Clarkson tanulmánya a rabszolgaságról 1785-ben jelent meg.
- A nehézipart ábrázoló első festmények még derűlátóak.
- A munkások nem azért ellenezték, mert annyira ördögi az egész, hanem mert féltek, hogy a gép elveszi a kenyerüket.
- Eközben terjedt az általános jóindulat szelleme. A régi szegénytörvények nem orvosolni akarták a nyomort, csak a szegények alkalmatlankodását akarták megszüntetni. A szerencsésebbektől nem vártak el egyebet, mint alkalmanként egy kis jótékonykodást.
- Ám a rabszolgaság és a rabszolga kereskedelem, valami egészen más volt, részint azért, mert ellentétes a keresztény tanokkal, s részint, mert messze volt, nem vette úgy körül az embert, mint a hazai nyomor.
- És a borzalmai is vérlázítóbbak voltak; a rabszolgahajók fedélközi állapotai még az oly kevéssé finnyás 18. századi gyomrot is megviselték.
- A rabszolga-felszabadító mozgalom lett a rossz lelkiismeret első közösségi kifejeződése. Sok időbe került, amíg diadalra jutott, és igen nagy tőkebefektetések kerültek veszélybe.
- A rabszolga ugyanis magántulajdon, s még Robespierre sem vonta kétségbe a magántulajdon szentségét.
- A legnagyobb tiszteletnek örvendő angolok rabszolgaság-pártiak voltak: Gladstone a rabszolgaság intézményének védelmében mondta el első parlamenti beszédét.
- A rabszolga-kereskedést 1807-ben tiltották be.
- Mindenképpen előrelépett ezzel az emberi faj, s talán büszkék is lehetünk, hogy Angliában tették meg a nevezetes lépést.
- A Viktória-koriak roppantul elégedettek lettek magukkal, s nem voltak hajlandóak tudomásul venni, hogy saját honfitársaikkal szinte ugyanolyan iszonytató dolgok történnek.
- Franciaország ellen 20 évvel később győzött is, de nem lévén képes irányítani a tulajdon ipari fejlődését, minden katonai kudarcnál súlyosabb vereséget szenvedett, ha emberéletekben számolunk.
- Korai éveiben az ipari forradalom része volt még a romantikus mozgalomnak.
- A festők már régóta kedvelték a vasöntödék ábrázolásában rejlő, ma romantikusnak nevezett hatásokat; öntödéket festve a pokol kapuit jelképezték velük.
- Az első, aki ezzel a hatással élt Hieronymus Bosch 1485 táján.
- Európa egyik első iparvidékéről származott, s már gyermekként láthatta az öntödék lángját, amely valós illusztrációul szolgálhatott a lelkében élő szörnyűségekhez.
- Ugyanezek a tűzokádó kemencék jelennek meg a korai, 19. századi romantikus tájképfestők vásznain. A legérdekesebb példával egy jelentéktelen festő, bizonyos John Martin szolgált, akit méltatlanul becéztek Bolond Martinnak: magába szívta az iparosodás drámai hatásait, sőt még az építészetét is, ennek felhasználásával készített illusztrációkat Miltonhoz és a Bibliához.
- A Sátán Birodalmát ábrázoló panorámái eredeti továbbfejlesztését jelentik a korabeli stílusnak;
- Ő volt az első, aki felismerte, milyen nagy hatással van a korai 19. század képzeletvilágára az alagút.
- Nagyjából 1790 és 1800 körül jelentek meg azok a nagy öntödék és vashámorok, amelyek dehumanizálták az életet. A profitnak ez az új vallása masszív doktrína tömeget tudhatott a háta mögött: e nélkül ugyan be nem hódoltak volna neki a komoly viktoriánusok.
- Szent könyvei közül egy Malthus nevű pap műve volt az első: Tanulmány a népesedés elvéről.
- Malthus azt demonstrálta, hogy a népesség mindig gyorsabb ütemben gyarapodik, mint a létfenntartási eszközök.
- Következésképp az emberiség nagyobb részének szükségszerűen az ínség és a szükség a sorsa.
- Ricardo szintén tisztességes ember volt, szintén tudományos jelleggel írt – de kérlelhetetlenül. Szabad vállalkozás és a legalkalmasabbak fennmaradása, mintha csupa természeti törvény lenne – aminthogy mind a kettő meg is jelent, a természetes kiválasztódás darwini elméletében.
- Malthus-t és Ricardót szentírásként olvasták a legkomolyabb emberek, akik között jámbor is akadt; Malthus-szal és Ricardóval igazoltak olyan tetteket, amelyeket az emberiesség alapján semmiképpen nem mentegethettek volna.
- A tömeges képmutatásról úgy tudjuk, hogy Viktória-kori jelenség, pedig igazából egyidős a 19. Századdal. Az igazság, hogy a népességnövekedés kis híján tönkre tett mindnyájunkat.
- A civilizáció a barbár inváziók óta ilyen súlyos csapást még nem szenvedett.
- A népszaporulat először megteremtette a városi nyomornegyedeket, s aztán a bürokrácia és a besorozások gyászos ellenintézkedéseit.
- A probléma megoldhatatlannak látszott, de ez sem menti a jómódúak részvétlenségét, amellyel napirendre tértek a körülöttük élők nyomora felett; annál is kevésbé, mivel jórészt ezektől a szerencsétlenektől függött a jólétük. (Engels: A munkásosztály helyzete Angliában (1844) Dickens-regények: Nicholas Nickleby, Nehéz Idők )
- Engels dokumentum formában írta meg könyvét, de az, igazság szerint, egy fiatal társadalomkutató szenvedélyes kiáltása, s mint ilyen, szolgáltatta a marxizmus érzelmi töltését.
- Marx olvasta Engels-t, de Dickens-t még többen olvasták.
- Regényei hatására megformálták a törvényeket, a rendőrbíróságokat, beszüntették a nyilvános akasztásokat, és tucatnyi más reformot hajtottak végre.
- Dickens szörnyű és eleven leírásai a nyomorról, azonban gyakorlatilag szinte hatástalanok maradtak: részben azért, mert a probléma túlságosan nagy volt; részben, mert a politikusokat fogva tartotta a klasszikus közgazdaságtan szellemi börtöne.
- Dickens prózájához méltó képeket csak a francia Gustave Doré tudott alkotni.
- Dickens mindenki másnál többet tett a lelkiismeret felébresztéséért, de nem szabad megfeledkeznünk az őt megelőző gyakorlati reformerekről sem.
- Rögtön a korszak kezdetén ott volt a kvéker Elisabeth Fry, akit egy korábbi évszázadban szentté avattak volna: csodával határos, ahogy hatni tudott a New Gate börtön foglyaira.
- A század derekán lépett fel Lord Shaftesbury, akit hosszú harca a gyári gyermekmunka betiltásáért Wilberforce mellé állítja a humanitarizmus történetében. Ezeknek a korai reformereknek az ipari társadalommal vívott harca jól példázza azt, amit a magam részéről a 19. század legnagyobb civilizációs vívmányának tartok, s ez nem egyéb, mint a humanitarizmus.
- Elődeink nem használták ezt a szót, s az értékét nem tartották sokra, hacsak az együttérzésben nem láttak valamelyest értéket.
- A vérlázítóbb borzalmakat a törvényes rend képviselői szentesítették, legtöbbször a magántulajdon védelmére. Az emberségesség bizonyos mértékig a materializmus sarjadéka, ezért tekintenek rá megvetéssel az antimaterialisták, ezért is nevezik Nietzsche nyomán: rabszolgaerkölcsnek.
- A gőzgép alkalmazása a manufaktúrákban csak léptékében változtatta meg mindazt, ami eddig is volt.
- A gőzmozdony valóban új helyzetet teremtett: új, egységes alapot alkotott új térfogalmat vezetett be.
- Ha a 19. századnak csak a szorosan vett építészetét nézzük, az eredmény nem túlságosan kielégítő.
- Oka: a kitágult történelmi perspektíva, amelynek révén az építészek sok különféle stílus között válogathattak.
- Ami végül is nem olyan nagy tragédia, mint sokan gondolják. A 19. századi középületekből gyakran hiányzik a stílus és a meggyőződés, s talán azért van ez így, mert a kor legerősebb alkotó impulzusait nem városházák és vidéki kastélyok építésébe ölték bele, hanem abba, amit akkor engineeringnek (mérnöki munkának) neveztek; ez idő tájt csak a mérnöki konstrukció hasznosíthatta még teljes mértékben azt az új anyagot, a vasat, amely később az építőművészetet is átformálta.
- Vasari a 16. századi Firenzében megírta a Festők életét. A 19. Századi Angliában, Samuel Smiles, korának megbízható barométere, megírta a Mérnökök életét.
- Smiles mindenek felett hitt a józan értelemben és a mérsékletben, s talán ezért éppen csak említette a kor rendkívülibb egyéniségét, Isambard Kingdom Brunelt, akit méltán állíthatunk történelmünk korábbi hősei mellé.
- Brunel született romantikus volt.
- Noha kiváló mérnök volt már az apja is, és Brunel szigorú számításokat követelő szakmában nőtt fel, egész életében a lehetetlenbe volt szerelmes.
- Fő művei: a Temze alatti alagút, a Clifton-híd, a Nagy Nyugati Vasútvonal, a Boksz-alagút és a saltashi-híd. A legmerészebb álma a Great Eastern gőzhajó volt.
- Az első gőzös, amely 1838-ban átszelte az Atlanti óceánt, még csak 700 tonnás volt. Brunel gőzöse 24 ezer tonnásnak készült, s bár átkelt az óceánon, a sok késedelem és katasztrófa megölte tervezőjét.
- Az új Forth-híd stílusa a mi stílusunk, a mi korunkat fejezi ki, ugyanúgy, ahogy a barokk fejezte ki a 17. Századot. Stílusa egy évszázadnyi mérnöki munka eredményét sűríti magába. Noha új alkotás, a matematika hagyománya, a nyugati gondolkodás egyik legfőbb, folyamatos hagyománya révén a múlthoz is kapcsolódik.
- Az 1851-es Világkiállításra készült Kristálypalota vegytiszta mérnöki munka, Brunel elveit követő építmény. Lenyűgöző alkotás, noha kissé örömtelen a stílusa; az 1930-as évek funkcionalista építészei nem győzték magasztalni. Ebben a mérnöki alkotásban műtárgyakat állítottak ki.
- Természetesen születtek hagyományos értelemben vett műalkotások, festmények, szobrok is a Nagy Kiállítás idején, de a nagy művészek kiöregedtek: munkáik kizárólag legendás és mitológiai tárgyúak voltak. A fiatalabb nemzedék lépést próbált tartani az idővel: társadalmi érdeklődést igyekezett mutatni. Angliában a leghíresebb kísérlet Ford Madox Brown nevéhez fűződik: ő kezdte festeni a Munka című kompozíciót. A kompozíció közepén ott láthatjuk a munkásokat, akiknek munkájától a 19. Századi virágzás mindenestül függött: hősiesek, izmosak, noha, mint minden Madox Brown figura, groteszkek is egy kissé. Madox Brown átlátott az embereken, különösen az aljasokon, s ez menti meg munkáját a társadalmi realizmus szokásos banalitásától. Műve azonban leíró festmény, s mint ilyen, óhatatlanul provinciális egy kissé.
- Gustave Courbet és Jean Francois Millet forradalmárok voltak.
- Millet 1848-ban valószínűleg kommunista lett, Courbet mindig lázadó maradt, majd 1849-ben megfestette egy kőtörő képét, pedig csak egy natiralista portrét akart festeni egy szomszédjáról.
- Courbet hatalmas vásznat festett egy ornans-i temetésről. Szándékosan mellőzött minden művészi fogást, az alakok egymásnak való alá- és felérendelését is: az egy sorban álló figurák a halálban való egyenlőség gondolatát sugallják.
- Millet munkásságáról ma már nincsen olyan nagy véleményünk, mivel élete vége felé számos szentimentális képet festett, ezekkel lett népszerű. A mezőn dolgozó férfiakról és nőkről készült rajzai azonban könyörtelenebbek, szókimondóbbak, s életközelibb élményeken alapulnak, mint a Courbet-festmények.
- A 19. Század legjobb festménye Seurat: Fürdőzés című képe. Gyárkémények látszanak a háttérben, az előtérben keménykalap, magas szárú cipő és egyéb proletárjelképek.
- A kép lényege nem a témája, hanem az, ahogy a reneszánsz freskók monumentális nyugalmát az impresszionisták vibráló fényhatásaival egyesíti. A művész független a társadalmi hatásoktól.
- Soha még művészek annyira el nem voltak szigetelve a társadalomtól, meg a támogatás hivatalos forrásaitól, mint az úgynevezett impresszionisták.
- A színek közlésére hagyatkozó, érzéki tájképfestészetüknek látszólag semmi köze a kor szellemi áramlataihoz.
- A korszak legszebb két festménye Renoirtól való: Az evezősök reggelije és a Moulin de la Galette. Köznapi embereket látunk, akik szemlátomást jól érzik magukat a bőrükben.
- Az impresszionisták nem keresték a népszerűséget.
- Belenyugodtak abba, hogy köznevetség tárgya lett belőlük; végül még szerény sikereket is arattak.
- A 19. Század egyetlen olyan nagy festője, aki népszerűségre vágyott a szó legtágabb értelmében, Vincent Van Gogh volt.
- A sors kegyetlen iróniája, hogy ő volt az egyetlen, akinek egész életében morzsányi elismerés sem jutott.
- A megbolygott társadalmi lelkiismeret, korai szakaszában, gyakorlatias, anyagi formát öltött.
- A 19. Század vége felé azonban erősen felfokozódott a szégyenérzet a társadalmi állapotok miatt. A jótékonykodás helyett a vezeklés, jóvátétel igénye lépett színre.
- S ezt az igényt a legerőteljesebben Van Gogh festményei, rajzai, levelei és egész élete fejezték ki. Leveleiből kiderül, hogy mélyen vallásos ember volt.
- Munkássága első szakaszában két hivatás között, a festői és a hitszónoki hivatás között őrlődött.
- Eleinte úgy hitte, hogy a lelkében dúló késztetéseket összeegyeztetheti oly módon, hogy rajzain és festményein megmutatja, micsoda bátorsággal és méltósággal viselik sorukat a nincstelenek – voltaképpen Millet munkáját akarta folytatni.
- Élete végéig Millet motívumait másolta és teremtette újjá, még akkor is, amikor a ragyogó délszaki verőfény sárgára, narancsra változtatta képeinek eredetileg sötétzöld és barna tónusát.
- Van Gogh hőse Tolsztoj volt, aki úgy tornyosult kora fölé, ahogy egykor Michelangelo, Dante és Beethoven.
- Regényei a lankadatlan képzelőerő csodái, élete azonban következetlenségekkel volt tele.
- Eggyé akart válni parasztjaival, mégis arisztokrata módjára élt.
- Egyetemes szeretetet hirdetett, mégis arisztokrata módjára élt. 1910-ben temették.
- Két évvel később Rutherford és Einstein megtette az első felfedezéseit: az új korszak nyitánya beköszöntött még az első világháború előtt. A tudomány persze nagy sikereket ért el a 19. Sszázadban, de ezek szinte mind gyakorlati, technikai haladást szolgálták.
- A modern művészet zűrzavarának az oka végső soron ennek a mi új mikrokozmoszunknak a felfoghatatlanságában rejlik. Egy másik specialitásunk a pusztításra való hajlam.
- Hiszem, hogy a rend jobb a káosznál, az alkotás a pusztításnál. Többre tartom a gyöngédséget az erőszaknál, a megbocsátást a vérbosszúnál. Mi vagyunk a történelem. Nem szabadna szem elől tévesztenünk, hogy mindnyájan részei vagyunk egy nagyobb egésznek, amelyet nevezzünk természetnek. A bizakodás hiánya minden egyébnél pusztítóbb lehet a civilizációra nézve. Cinizmussal, kiábrándultsággal éppolyan hatásosan tönkre tudjuk tenni magunkat, mint bombáinkkal.
KENNETH CLARK: NÉZETEIM A CIVILIZÁCIÓRÓL
Posted by Sipőcz Norbert on április 22, 2009 in filozófia | Comments : 0
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Megjegyzés küldése