A XX. század lírájának világviszonylatban is az egyjik legkiemelkedőbb alakja. Tragikus sorsú költő.
Élete: Budapesten született. Itt élte le egész gyermekkorát. Apja, József Áron bánáti félig román származású szappanfőző munkás. 1908-ban elhagyja a csládlát, azzal a szándékkal, hogy kedvezőbb munkalehetőségek kedvéjért kivándoroljon Amerikába, de csak Romániáig jut el, de segítséget nem tud nyujtani és hírt sem ad magáról. A három gyermek így az anyára, a szabadszállási parasztcsaládból származó Pöcze Borbálára marad. Ő hamarosan kénytelen Attilát kisebbik nővérével együtt Öcsödre, nevelőszülőkhöz adni. Attila hét éves, amikor ujra vissza kerül édesanyjához: mosással, varrással, takarítással szerzett keresetből tartja el őket. Attila papírforgókat, vizet árul a moziba, a csarnokban csomagot segít hordani, a pályaudvar vagonjaitól lehullott szenek szedi fel. A háborús évek és édesanyja egészségének egyre fokozósó romlása miatt helyzetük mégnehezebbé válik. 1915 nyarán Attila néhány hetet Abáziában tölt, egy gyermeknyaraltatási akció keretében. Ekkor már rendszeresen írogat verseket és szereti Ady verseit. 1918 és 1919-ben a forradalom idején ( 14 éves ), a maga módján lelekesedéssel reagál az eseményekre. Élelmiszerért utazik le szabadszállási rokonaihoz, de mire visszaér, anyja már halott (1919). Nővére Jolán veszi magához. Ez után beáll hajósinasnak, majd a makói gimnáziumba iratják, ahol, kítünő tanuló. Egy ízben zavart lelkiállapotában öngyilkosságot kísérel meg, aminek az a következménye, hogy el kell hagynia az iskolát. Ez után Juhász Gyula figyel fel rá, és ő álltala a helyi lapokban közli a verseit, majd később a Nyugatban is. A bölcsészkarra iratkozik, de összetűzésbe kerül egyjik tanárával ( Horger Antal ), a Tiszta szívvel című verse miatt. E miatt eltanácsolják. 1936-ban a Szép Szavak szerkesztője, felesége Szántó Judit. 1937-ben vonat elé ugrik és öngyilkos lesz, de az ujabb kutatások szerint nem öngyilkosság, hanem baleset volt.
Munkássága: Költészetét több korszakra oszthatjuk fel. 17 évesen a Nyugatosok hatása alatt áll, de csakhamar elér oda, ahova azok, csak életük végén jutottak el, a polgári élet felismeréséhez és tagadásához. A 20 éves költő már kiforrott egyéniség, a Szépségg koldusa című kötete jelenik meg, és itt találjuk meg a Tiszta szívvel című versét. Juhász Gyula, aki fiaként szerette és tisztelte József Attilát, de Ignótus is nagyon jó versnek tartja, de a polgári kritika és Horger Antal elitéli s ezzel egy életre megpecsételi József Attila sorsát. Életlben Bécs-Párizs az Európával való ismerettséget jelenti, és nagyon sok író és költővel megismerkedik akik emigrációban élnek ( Kassák Lajos, Déry Tibor, Lesznai Anna, Balázs Béla, Lukáts György- filozófus, Néneth Andor). Gróf Hatvany Lajos felkarolja és segíti. Költeményeiben a szépség utáni vágy szólal meg, a gyengédséget keresi, ami mindig hiányzott az életéből ( Ringató). Gyönyörűek Istenes versei amelyekben az elvont Isten-fogalom helyett megteremti az ember formájú Istent, aki a golyózó gyermekek közt van, kivel vitázni és beszélni tud, ki végső támasza és vigasztalója. A gazdasági válság éveiben a külvárost figyeli a munkásosztályt. A perifériára szorult emberek embertelen sorsár ( Külvárosi éj, A város peremén, Nyár, Favágó, Csoszogi, az öreg suszter, Anyám, Mama). Az utolsó korszaka 1933-tól 1937-ig tart. Költészete ebben az időben éri el a művészet magas fokát. A tiszta emberi magatartás kérdéseire válaszol. Központi problémája a rend, a tiszta törvény, a szeretet keresése, a magány érzése. A Medvetánc című kötete gyűjti egybe a legjobb verseit ( Óda, Dunánál, Elégia, Hazám). A természeti képeket csodálatosan egyesíti a társadalmi képekkel. A fellobbanó szerelem megteremti az Ódát, a dicsőítő költeményt, ahol magát az érzést emeli a magasba. A táj és az érzelmek mindig szorosan kapcsolódnak egymáshoz. 1937-ben szanatóriumba kerül, a pszihológusa Kuzmicza Flóra ( Illyés Gyula felesége). József Attila számára ez az utolsó nagy lángolást jelentette. Megszületnek a Flóra-dalok. A versek jellegzetessége, a dúdoló, ringató sorok, a fegyelmezett víziókban a tiszta és gyöngéd hexaméterekben a vágyakozást fejezi ki. Ez a kapcsolata is egyoldalú, mert Flóra csak a beteget játja benne, de természetesen a zsenit is észreveszi benne. Ekkor történik a teljes összeroppanás, az ekkor keletkezett versek, már szürrealista képekkel vannak teli. Szaggatott a vers kompozíciója.
Élete: Budapesten született. Itt élte le egész gyermekkorát. Apja, József Áron bánáti félig román származású szappanfőző munkás. 1908-ban elhagyja a csládlát, azzal a szándékkal, hogy kedvezőbb munkalehetőségek kedvéjért kivándoroljon Amerikába, de csak Romániáig jut el, de segítséget nem tud nyujtani és hírt sem ad magáról. A három gyermek így az anyára, a szabadszállási parasztcsaládból származó Pöcze Borbálára marad. Ő hamarosan kénytelen Attilát kisebbik nővérével együtt Öcsödre, nevelőszülőkhöz adni. Attila hét éves, amikor ujra vissza kerül édesanyjához: mosással, varrással, takarítással szerzett keresetből tartja el őket. Attila papírforgókat, vizet árul a moziba, a csarnokban csomagot segít hordani, a pályaudvar vagonjaitól lehullott szenek szedi fel. A háborús évek és édesanyja egészségének egyre fokozósó romlása miatt helyzetük mégnehezebbé válik. 1915 nyarán Attila néhány hetet Abáziában tölt, egy gyermeknyaraltatási akció keretében. Ekkor már rendszeresen írogat verseket és szereti Ady verseit. 1918 és 1919-ben a forradalom idején ( 14 éves ), a maga módján lelekesedéssel reagál az eseményekre. Élelmiszerért utazik le szabadszállási rokonaihoz, de mire visszaér, anyja már halott (1919). Nővére Jolán veszi magához. Ez után beáll hajósinasnak, majd a makói gimnáziumba iratják, ahol, kítünő tanuló. Egy ízben zavart lelkiállapotában öngyilkosságot kísérel meg, aminek az a következménye, hogy el kell hagynia az iskolát. Ez után Juhász Gyula figyel fel rá, és ő álltala a helyi lapokban közli a verseit, majd később a Nyugatban is. A bölcsészkarra iratkozik, de összetűzésbe kerül egyjik tanárával ( Horger Antal ), a Tiszta szívvel című verse miatt. E miatt eltanácsolják. 1936-ban a Szép Szavak szerkesztője, felesége Szántó Judit. 1937-ben vonat elé ugrik és öngyilkos lesz, de az ujabb kutatások szerint nem öngyilkosság, hanem baleset volt.
Munkássága: Költészetét több korszakra oszthatjuk fel. 17 évesen a Nyugatosok hatása alatt áll, de csakhamar elér oda, ahova azok, csak életük végén jutottak el, a polgári élet felismeréséhez és tagadásához. A 20 éves költő már kiforrott egyéniség, a Szépségg koldusa című kötete jelenik meg, és itt találjuk meg a Tiszta szívvel című versét. Juhász Gyula, aki fiaként szerette és tisztelte József Attilát, de Ignótus is nagyon jó versnek tartja, de a polgári kritika és Horger Antal elitéli s ezzel egy életre megpecsételi József Attila sorsát. Életlben Bécs-Párizs az Európával való ismerettséget jelenti, és nagyon sok író és költővel megismerkedik akik emigrációban élnek ( Kassák Lajos, Déry Tibor, Lesznai Anna, Balázs Béla, Lukáts György- filozófus, Néneth Andor). Gróf Hatvany Lajos felkarolja és segíti. Költeményeiben a szépség utáni vágy szólal meg, a gyengédséget keresi, ami mindig hiányzott az életéből ( Ringató). Gyönyörűek Istenes versei amelyekben az elvont Isten-fogalom helyett megteremti az ember formájú Istent, aki a golyózó gyermekek közt van, kivel vitázni és beszélni tud, ki végső támasza és vigasztalója. A gazdasági válság éveiben a külvárost figyeli a munkásosztályt. A perifériára szorult emberek embertelen sorsár ( Külvárosi éj, A város peremén, Nyár, Favágó, Csoszogi, az öreg suszter, Anyám, Mama). Az utolsó korszaka 1933-tól 1937-ig tart. Költészete ebben az időben éri el a művészet magas fokát. A tiszta emberi magatartás kérdéseire válaszol. Központi problémája a rend, a tiszta törvény, a szeretet keresése, a magány érzése. A Medvetánc című kötete gyűjti egybe a legjobb verseit ( Óda, Dunánál, Elégia, Hazám). A természeti képeket csodálatosan egyesíti a társadalmi képekkel. A fellobbanó szerelem megteremti az Ódát, a dicsőítő költeményt, ahol magát az érzést emeli a magasba. A táj és az érzelmek mindig szorosan kapcsolódnak egymáshoz. 1937-ben szanatóriumba kerül, a pszihológusa Kuzmicza Flóra ( Illyés Gyula felesége). József Attila számára ez az utolsó nagy lángolást jelentette. Megszületnek a Flóra-dalok. A versek jellegzetessége, a dúdoló, ringató sorok, a fegyelmezett víziókban a tiszta és gyöngéd hexaméterekben a vágyakozást fejezi ki. Ez a kapcsolata is egyoldalú, mert Flóra csak a beteget játja benne, de természetesen a zsenit is észreveszi benne. Ekkor történik a teljes összeroppanás, az ekkor keletkezett versek, már szürrealista képekkel vannak teli. Szaggatott a vers kompozíciója.
Megjegyzés küldése