- többsejtű állatok, valódi sejtmag,
- heterotróf táplálkozás (kész szervesanyagot használnak fel a táplálkozásukhoz.
Testfelépítésük: testükben több féle alakú és működésű sejt van, amelyek álszövetet alkotnak. Vízben élnek, testükön sok apró lyuk található, amelyen keresztül a belsejükbe jut a víz. Így sodorja a belsejükbe a víz a táplálékukat a baktériumokat, moszatokat. A táplálékot az űrbélből veszik fel, majd a fel nem használt anyagok az űrbél kivezető nyílásán távolítják el. Az űrbél belső felületét galléros-ostoros sejtek alkotják.
Vázuk: szaru. Többségük tengeri, néhányuk édesvízi faj.
CSALÁNZÓK törzse
Vízben élő állatok.
Testfelépítésük: polip és medúza forma. A felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak. Testükön az egyetlen nyílás a szájnyílás. Ezen veszi fel a táplálékot és itt is adja le a salakanyagot. A száj nyílás peremén tapogatók helyezkednek el.
Életmódjuk: ragadozó. Csalánsejtjei segítségével zsákmányolnak. Ezek a sejtek, testük külső rétegében helyezkednek el.
LAPOSFÉRGEK törzse
a megnyúlt testen - elülső feji vég amelyen az érzékszerv és a száj nyílás található.
- középső rész a törzs
- a test hátulsó vége a farok rész.
Testük belső felépítése: valódi szövetek, valamint a külső és belső réteg között kialakult a középső réteg is.
Örvényférgek osztály: bélrendszerük elágazó. Végbél nyílásuk nincs ezért belük vakon végződik. A táplálékmaradványok a szájukon távozik. A száj nyílás a hasoldal közepén található. Ragadozó állatok.
Szívóférgek osztálya :Fajaik külső és belső élősködők. Szájnyílásuk mellett találhatók a tapadókorongok. Bélrendszerük elágazó és szintén vakon végződik.
Galandférgek osztálya: Fajaik belső élősködők. Bélcsatornájuk elcsökevényesedett. A kész táplálékot a gazdaállat beléből testfelületükön veszik fel.
HENGERESFÉRGEK törzse
a törzsfejlődés során itt jelenik meg először a szájnyílással és végbélnyílással is rendelkező bélcsatorna. Megtalálhatók szárazföldön és vízben is. Élősködők : növényekben és állatokban.
GYŰRŰSFÉRGEK törzse
Testük új vonása a szelvényesség megjelenése. Testük gyűrűszerű részekre tagolódik. Fajaik vízben és szárazföldön is élnek.
PUHATESTÜEK törzse
Testük fejre lábra és zsigerzacskóra tagolódik. Jellemző szervük a köpeny. Ez választja ki a mésztartalmú külső vázukat.
Csigák osztálya: Külső vázuk a csigaház. Féregszerű mozgással haladnak a testük hasi oldalán található izmos lábukkal a nyálka rétegen amit maguk termelnek. Ez a nyálka réteg egész testüket bevonja. Testük felépítése: fej itt találhatók a tapogatók valamint a szájnyílás. Szájszervük reszelős felületű. Többségük növényevő de van ragadozó és dögevő fajuk is. Vízben és szárazföldön is előfordulnak.
Kagylók osztálya:
Vízben élnek. Heterotróf táplálkozásúak. Nincs fejük kopoltyúval lélegeznek. Köpenyük két teknőből áll. Belül helyezkedik el az állat teste. Fejük elcsökevényesedett csak a szájnyílás és az érzékelő sejtek maradtak meg. Hasoldalukon található az izmos láb. A víz átszűrésével táplálkoznak.
Fejlábúak osztálya
Tengerben élő állatok. Lábaik a szájnyílás körül helyezkednek el, így fejlábat alkotnak. Nincs külső meszes vázuk. A bőr alatt található meg a váz maradványa. Fogószervük kinyújtható és behúzható amelyen a tapadókorongok vannak. Fejlett szemük van. Ragadozó életmódúak.
IZELTLÁBUAK törzse
Testfelépítésük: a külső váz erre tapadnak az állatok fejlett vázizmai ami biztosítja az állatok alakját, és védi a belső szerveket a kiszáradástól. Alapanyaga a kitin. A külső vázat vékony kitinhártya köti össze. A mozgást nem gátolja a kitinpáncél. A váz nem növekszik az állattal így a fejlődés során le kell vetnie és újat kell növesztenie. Ez a vedlés valamennyi ízeltlábúra jellemző. Az ízekből álló lábakat kitinpáncél borítja amelyre belülről izmok tapadnak.
Rákok osztálya
Vízben élnek és kopoltyúval lélegeznek. Egyes fajok a szárazföldön is megélnek. Kitinpáncéljuk van. Testük - fej - fejtor képezi. Öt vagy több járólábuk van. Sok faj ragadozó életmódot folytat de vannak növényevő és szerves törmelékkel táplálkozó fajok is.
Rovarok osztálya
A fejen találhatók a szemek az érzékelő csápok a szájszervek. A tor-on a járólábak (ízeltlábak) és a szárnyak ( két pár). A potroh szelvényeit rugalmas hártyák kötik össze. Oldalán a légcsövek nyílásai találhatók.
Pókszabásúak osztálya ( skorpiók, kullancs, levél tetvek)
A két fő testtáj az előtest és az utótest. Az előtesten az érzékelő szervek , a szájszervek és a négy pár járóláb található. Szájszervük csáprágó, a végén méregmirigy található. Szárazföldi állatok, legtöbbjük ragadozó.
TÜSKÉSBŐRŰEK törzse
Gömb alakúak, tengerben élnek. Testfelépítésük: szilárd váz, amelyek lemez alakú mészképződmények. Ezek szorosan és mereven illeszkednek egymáshoz. Lábacskáinak a vége olyan mint egy tapadókorong ez nem csak helyváltoztatásra alkalmas hanem tapogatásra és a táplálék megragadására is. Életmódjuk, ragadozó táplálékuk csigák, kagylók.
ELŐGERINCHÚROSOK törzse ( zsákállatoknak nevezik őket )
Tengeri állatok. Belső vázzal rendelkeznek. Testük farki részében belső tengelyváz található, ezt sejtek sora alkotja amitől testük szilárd és rugalmas lesz. Ez a gerinchúr. Bélcsatornájuk kopoltyúbéllé alakult.
Szájnyílás, idegrendszer központ, kopoltyúbél, végbélnyílás, gerinchúr.
FEJGERINCHÚROSOK törzse (lándzsahal)
Gerinchúrral rendelkeznek amely az egész testen végig húzódik. Bélcsatornájuk kopoltyúbéllé alakult. A test hátoldalán a gerinchúr felett található az idegrendszerük. Tengerben élnek. Fejük nem alakult ki, végtagjaik nincsenek.
GERINCESEK törzse
Testüket porcos csontos váz alkotja. A váz tengelye a gerincoszlop. A végtagok ehhez kapcsolódnak. A koponya is ide csatlakozik ami a központi idegrendszert védi. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik. Ebben található a gerincvelő.
Halak osztálya
Vízben élő gerincesek. Végtagjaik : hátúszó, farokúszó és a farok alatti úszó. Páros úszóik a mellúszók és a hasúszók ezek az egyensúlyozást segítik. Az úszóhólyag a vízben való lebegést segíti. Kopoltyúval lélegeznek. Vázuk porcos vagy csontos.
Porcos halak: teljes vázuk porcszövetekből épül fel. Ezek nem lágyak hanem megkeményedett vázat alkot. Úszóhólyagjuk nincs.
Csontos halak: vázuk csontszövetből épül fel. Úszóhólyagjuk van. Növényevők és ragadozók.
Kétéltűek osztálya
Petéiket vízbe rakják. A fiatal állatok kopoltyúval lélegeznek. Mozgásszervük az úszószegély ami később elcsökevényesedik és kialakul a négy végtagjuk. A kopoltyú megszünik és kifejlődik helyette a tüdő.
Hüllők osztálya
Szárazföldi gerincesek. A megtermékenyítés az anya állat testében megy végbe. A nőstény lágy héjú tojás formába rakja le petéit. A hüllők közvetlenül fejlődnek felnőtt állattá. Tüdejük fejlettebb mint a kétéltűeknek. A hüllők legtöbbje ragadozó. De vannak növényevő fajok is pl. a teknős.
Madarak osztálya
Az ősi hüllőktől származnak. Testüket toll fedi. Mellső végtagjuk szárnnyá alakult. Fejlett tüdővel rendelkeznek, amelyhez légzsákok is csatlakoznak. Testük hőmérséklete állandó. Tojásokkal szaporodnak. A futó madarak lába erőteljes (strucc) táplálékuk kis emlősök.
Megjegyzés küldése