Elsődleges szerep: a szervezet védelme. Szerv (nem szövet). Az ember egyik legnagyobb szerve a bőre, 1,5m2, tömege sovány emberen is min.
Az IRHARÉTEG speciális kötőszövet. Rosttípusa a KOLLAGÉN, azaz enyvadó rost. A különböző irányokba futó rostrétegek miatt az irha jól nyújtható, hajlítható és rugalmas. Az irha erekben gazdag. A hőszabályozás szempontjából is fontos az érrendszer. A bőr érzékszervként való működéséért az irharétegben lévő idegvégződések a felelősek.
A bőr legalsó rétege a bőralja, ez zsírszövetből áll. A zsír raktározott tápanyag. Rugalmassága tompítja a mechanikai hatások erejét, hőszigetelő sajátossága pedig csökkenti a szervezet hőveszteségét.
Emlősök esetében a bőrhöz tartoznak még a szőrök, verejtékmirigyek, tejmirigyek, valamint az ötujjú végtagtípus megjelenésével egyidős karmok, körmök.
A SZŐRZET főleg hőszigetelő sajátságú és a mechanikai hatások ellen véd. A hajnak jelentős szerepe van a lehűlés és az ütések kivédésében. A hónalj- és fanszőrzetnek az illatanyagok eloszlatása a feladata. A szőr az irharéteg aljától a hámrétegen át a bőr felszínéig húzódó szőrtüszőben helyezkedik el. A szőrhagymából (hajhagymából) nő ki. Az irha és a hám határán nyílik a szőrtüszőbe a faggyúmirigy. Zsíros váladéka a szőr rugalmasságát, vízlepergető sajátosságát hozza létre. A szőrtüsző alsó részének fala és a hámréteg alsó felszíne között, a szőr hajlásának irányában található a szőrmerevítő izom.
A verejtékmirigyek az irharéteg aljáról, egy csőgombolyagból induló, a felszínig futó vékony csövecskék. Van a kis verejtékmirigy, amelynek váladéka híg, szinte teljesen szagtalan, a hűtésre szolgál. Van a nagy, melynek váladéka információkat közöl, érzelmi hatásokra termelődik és ürül, jellegzetes, egyéni illatú. A nemiszervek és a végbél környékén lévő verejtékmirigyek valaha vonzó illatokat közvetítettek » párzási készség. A karmok, körmök az alapjuk felöl növő, nagyrészt élő, csak szabad végükön elhalt szaruképződmények » zsákmány megragadás, ill. védekezés. Az ember körme a kézen a pontosabb fogást segíti, a lábon csökevényesedik.
A bőr mirigyei
A bőr mirigyei a faggyúmirigyek, a kis és a nagy verejtékmirigyek és a tejmirigy. Jellemezhetők a mirigyvégkamra alakjával (csöves, bogyós) és az elválasztás típusával (merokrin, apokrin, holokrin). A faggyúmirigy összetett csöves típusú, tágult zsákokból álló holokrin mirigy. A sejtek egészükben faggyúvá alakulnak. A kis verejtékmirigyek csöves mirigyek, váladékukat merokrin szekrécióval (exocitózissal) választják ki. A zsírsavaknak fontos szerepük van a bőr felszínére jellemző savas kémhatás kialakításában » savköpeny, véd a kórokozók ellen.
A nagy verejtékmirigyek is csöves típusúak, de kiválasztásuk apokrin szekréció. Az emlő 12-15 sugárirányban elhelyezkedő mirigyrészből áll, amelyet kötőszövetes sövények választanak el. Mindegyik mirigyrész külön kivezetőnyílással nyílik a környezeténél erősebben pigmentált bimbóudvar közepén nyíló emlőbimbón. A tejmirigy nem tejelő állapotban csöves típusú, tejelválasztás idején azonban a csövek végének sejtjei elszaporodnak, és bogyós végkamrát alkotnak, vagyis a mirigy összetett csöves-bogyós lesz.
A bőr receptorai
Vannak a szabad idegvégződésű, speciálisan kiszélesedő idegvégződésű, tokkal körülvett idegvégződések. Még nem tisztázott, melyik receptor melyik inger közvetítéséért felelős.
A bőr öregedése
A ráncokat – a romló anyagcsere következményeként – közvetlenül a bőr víztartalmának és a kollagén mennyiségének a csökkenése okozza.
Bőrlécrendszer
A hám és az irha határa nem egyenes, hanem hám- és irhaszemölcsök illeszkednek fésűfogszerűen egymásba. A tenyéren és a talpon ezek szabályos sorokba rendeződnek » bőrlécrendszer. Ívek, hurkok, örvények. Egyénre szabott. Az ezzel foglalkozó tudomány neve: dermatoglífia.
Haj
Kb. 100 000 db hajszálunk van. Egy szál ált. 2-4 éven át nő, majd kihullik. Egy év alatt 12-20 cm-t nő. Az egyenes szálú haj keresztmetszete kör, a hullámosé ovális, a göndöré bab alakú.
Köröm
A körömlemez szaruanyaga nagyon ellenálló. Betegség vagy a szervezet gyenge működése esetén rosszabbul nőnek, ezért a betegségek nyomai vízszintes barázdák formájában őrződnek a körmön, amíg a hibás rész le nem nő.
MOZGÁS
A mozgásokat sokféle szempont alapján csoportosíthatjuk. Lehet a mozgás aktív vagy passzív, hely- vagy helyzetváltoztató. A mozgást értelmezhetjük a sejtek szintjén (pl. a sejtplazma áramlása), a szervek, szervrendszerek szintjén (pl. a szív vagy a légzés működése) és a szervezet szintjén is.
A csont
A csont kemény, de rugalmas. Nem tömör szerkezetű. A végtagok hosszú, csöves csontjainak középső része belül üreges, a végdarabokban a használat során szükséges erővonalak mentén finom csontgerendázat alakul ki. A lapos csontok külső, tömör rétege alatt a csontgerendázat nem olyan kifejezett, ilyen esetben szivacsos csontállományról beszélünk. A csontváz a szervezet élő része, ha megsérül, regenerálódik. A csont felszínét kívülről élő, érzékeny csonthártya borítja. A csontszövetben is van egy kevés ér. Anyagcseréje lassú.
A csontok mozgatható és nem mozgatható kapcsolatban állnak egymással. A mozgatható kapcs. az ízület, a nem mozgatható pedig lehet összenövés (medence), varratos kapcsolat (koponya) és porcos kapcsolat (a bordák és a szegycsont között).
A koponya két részből áll: agykoponya és arckoponya. Agykoponya csontjai: homlokcsont, 2 falcsont, 2 halántékcsont, nyakszirtcsont, ékcsont. Az arckoponya csontjai: orrcsont, 2 könnycsont, 2 járomcsont, 2 felső állcsont, állkapocs. Az orrüreg belsejében vékony, csontos alapú, felületnövelő lemezek – az orrkagylók – találhatók. Az orrüreg felső, belső részét alkotja a rostacsont. Oldalsó, belső részét az alsó orrkagylócsont. Az ekecsont a csontos orrsövény alsó, hátsó részét képezi, a szájpadcsont pedig az orr- és a szájüreget választja el egymástól. A fejvázhoz sorolják a patkó alakú nyelvcsontot.
A törzs vázát a gerincoszlop alkotja. Hozzá 12 pár borda ízesül, ezt elöl a szegycsont kapcsolja össze. A felső 7 pár borda a valódi borda, ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti 3 pár borda ügynevezett álborda, amely porcosan összekapcsolódik és együtt nő a szegycsonthoz. Az utolsó 2 pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz, ez a lengőborda.
A gerincoszlop csigolyákból áll. A has felé eső részük a tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt védő csigolyaívet, amelyen a tövisnyúlványt és a két harántnyúlványt különböztetjük meg. 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és harántnyúlványaik tövében egy-egy kis lyuk van. Két, fejbe futó artéria halad itt.
A hátcsigolyák csigolyatestén és harántnyúlványain van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei nagyok, vaskosak.
A keresztcsonti csigolyák egy egységes csonttá forrtak össze.
Az első nyakcsigolya felső részén lévő két, nyereg alakú, homorú ízületi felszínbe illeszkedik a koponya alapjának két domború ízületi bütyke » bólintó mozgás. Az első nyakcsigolya csigolyatestének közepe viszont elvált az első nyakcsigolyától és ránőtt a második nyakcsigolya csigolyatestére és ott a fognyúlvány nevű képletet alakította ki. A fej forgatását az első nyakcsigolya C alakú, hiányos csigolyateste és a második nyakcsigolya fognyúlványa közötti ízület teszi lehetővé. A csigolyákon felfelé és lefelé 2-2 ízületi nyúlvány van. A csigolyatestek között kemény és rugalmas porckorongokat találunk. A porckorongok annyira széttartják a csigolyákat, hogy a csigolyák között mindkét oldalon 1-1 gerincvelői ideg tud kilépni. A porckorong kemény, kötőszövetes tokjának sérülésekor a porckoron lágyabb, belső anyaga kitüremkedik » porckorongsérv.
A végtagok váza a függesztőövvel kapcsolódik a törzshöz. A felső végtagé a lapocka és a kulcscsont. A lapocka a hát izomszövetébe ágyazódik és a háton laposan fekszik. A felkarcsont a vállízületben a kulcscsonttal és a lapockával ízesül, a törzstől távolabbi végéhez pedig a singcsont és az orsócsont kapcsolódik. A singcsont nyúlványa a könyök, valamint a csukló kisujj felöli bütyke. A csuklót a 8 kéztőcsont alkotja. Innen indul az 5 kézközépcsont, ezek végén 14 ujjpercet találunk.
Az alsó végtag függesztőöve a medence, amely két medencecsontból és a csigolyák összenövéséből keletkezett keresztcsontból áll. A medencecsont 3-3 csontból nőtt össze: a csípőcsontból, az ülőcsontból és a szeméremcsontból. A csípőcsont kiszélesedése a csípőlapát, az alatta elhelyezkedő, szűkebb, henger alakú rész a kismedence. A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú ízületi VÁPÁBA ízesül a combcsont kerek feje. A combcsont alatt az erősebb sípcsontot és a vékony szárkapocscsontot találjuk. A vastag, erős combcsont és a vastag sípcsont nagy felületen érintkezik. A térd hajlításakor a két, lapos, nagy ízfelszínt borítja a térdkalácscsont. A sípcsont adja a belső bokát, a szárkapocscsont feje a külsőt. A 7 lábtőcsont egyike a sarokcsont. A lábfej elülső részét az 5 lábközépcsont és a 14 lábujjperc alkotja.
Két csont mozgatható kapcsolata az ízület. A csontvégeket az ízületi szalagok tartják össze. A csontok ízületi felszínét porc borítja, amely kemény szövet és nagyon sima felületet képez. A két porcfelület között folyadék van, ez az ízületi nedv. Szerepe a porcfelületek súrlódásának csökkentése. Az ízületi nedv termelésére és elfolyásának megakadályozására szolgál az ízületi tok. A szalagok is lassú anyagcseréjű szövetek.
AZ IZMOK
Felépítése: kívülről kötőszövetes hártya, az izompólya borítja. Ezen belül az izomrostok kötegeit is külön kötőszövetes hártya választja el egymástól. Az izompólyán belüli kötőszövetes hártyák sűrűsége adja a hús rostozatát.
Izomrost (10 mikrométer átmérőjű és
Minden egyes izomrosthoz kapcsolódik egy SZINAPSZIS, idegizom szinapszis, amelyben az átvivőanyag mindig ACETILKOLIN. Az idegsejt AXONJÁBÓL az izomrost sejthártyájára ömlő acetilkolin ingerlő hatására az izomroston akciós potenciál alakul ki » rángás.
AKTIN, MIOZIN = minél több ponton kapcsolódnak össze, annál nagyobb a feszülés. Az izomrost működése nagyon energiaigényes: először az ATP fogy el, amely a KP-ból pótlódik, majd a mioglobin oxigénje a glikogén egy részének bontása miatt. Ezután már anaerob körülmények között folytatódik a glikogén bontása és tejsav termelődik.
A fej izmai közül igen jellegzetesek a kör alakú záróizmok, valamint a bőrön eredő és a bőrön tapadó mimikai izmok. A koponya csontjai közül csak az állkapocs a mozgatható rész. A száj nyitását, zárását és az őrlést sok apró izom teszi lehetővé, ezek a rágóizmok.
A törzsön nagy, lapos izmokat láthatunk. Elöl a nagy mellizom és a hasizom. A hasizom négy, egymás alatti rövid izomrészből áll, ezek között kötőszövetes sövények vannak. Hosszában is kettéosztja egy kötőszövetes sövény. Oldalt vannak a ferde hasizmok, felettük a fűrészizom. A háton vízszintesen fut a széles hátizom, a csuklyásizom pedig háromszög alakban a válltól a gerincig húzódik. A törzs izomzatához tartozik a bordaközi izom és a rekeszizom. A medencét alulról a medencefenék rekeszizomhoz hasonló izomzata zárja » gát.
A hasizomzat gyenge pontja a lágyékcsatorna, amely a hasüregből a szeméremcsont előtt a lágyék bőre alá kivezető kis „alagút”.
A kar izomzatához tartozik a vállon elhelyezkedő deltaizom. A felkaron lévő, könyököt hajlító izom a kétfejű karizom, a feszítőizom a háromfejű karizom. Az alkaron található a csuklót és az ujjakat mozgató izom is.
A lábat a csípőizületben a nagy farizom mozgatja. A combon elhelyezkedő és a térdet feszítő izom a négyfejű combizom, ezzel ellentétes működésű a kétfejű combizom. A comb belső felén van a combközelítő izom. A lábszár hátulsó részén lévő izmot lábikrának vagy vádlinak hívjuk. Ez a sarokcsonthoz az ACHILLES-ínnal tapad.
A vázizmok hosszúkásak » két távoli pont közelítése. Az izomerő az izom keresztmetszetével arányos. A csont felszínén lévő kis kiemelkedő vagy besüllyedő felületek az izomtapadási helyek. A kis helyen eredő és tapadó, ugyanakkor minél nagyobb átmérőjű izom orsó alakú.
Az izmok teljes hosszukban az egyik csontra simulnak és csak egy hosszú ín nyúlik át az ízületen. Az izom mindig a törzshöz közelebbi csonton van. Az izmok mindkét végükön rövidebb-hosszabb inakkal tapadnak a csontokhoz.
A kemény belső váz az érzékenyebb szervek mechanikai védelmére alkalmas, üreget képez: koponyaüreg, mellüreg, hasüreg. A csontgerendák közötti apró terekben, a szivacsos csontállományban kapott helyet a vörös csontvelő, amely a legfontosabb vérképző szervünk. Az izmok pedig működés közben hőt is termelnek, így az izomrendszer a hőszabályozásban is szerepet játszik.
A fej védi az idegrendszer központját és a legfontosabb érzékszerveket és egyben a tápcsatorna kezdete. Csontjai laposak, izmai lapos és a nyílásokat körülvevő, körkörös izmok. A törzs a belső szerveket védi, az üregeket lapos csontok és lapos izmok képezik. A végtagok csontjai hosszú, csöves csontok, sok ízület kapcsolja össze, izmai orsó alakúak.
Megjegyzés küldése