A kiválasztás szervrendszerének feladata a belső környezetből a bomlástermékek, valamint a felesleges mennyiségű víz és só eltávolítása. A sejtek által termelt bomlástermékek a szövetek sejtközötti folyadékából a vérbe kerülnek és a keringés szervrendszere szállítja a bomlástermékeket a kiválasztás helyére, ahol a bomlástermékek és sók tömény oldata, vizelet képződik.
A vérből a vizeletet a vese állítja elő:
- első válogatás szűréssel: vérnyomás és többletnyomás, féligáteresztő hártya;
- második válogatás visszaszívással: hosszú csőrendszer,
- egyes anyagok visszajuttatása a csőbe,
- a vízvisszaszívás nehézségei.
A kiválasztás szervrendszerének részei:
- kiválasztás –vese,
- elvezetés – páros húgyvezető,
- tárolás – húgyhólyag, reflexes, de felülszabályozható az ürítés,
- kivezetés – húgycső.
A vese a hasüregben, a derékvonal felett, a gerincoszlop két oldalán, a hashártyán kívül helyezkedik el. Bab alakú, kb.
A Malpighi-test feladata a szűrés (filtráció). Az érgomoly hajszálereinek laphámján át képződik a szűrlet. A kanyarulatos csatorna kezdeti szakasza minden hasznosítható anyagot igyekszik visszaszívni (reabszorpció). A cukor és a sók (hidratált ionok) aktív transzporttal mozognak, a víz passzív transzporttal követi őket.
A Henle-kacsnak a sejtek közötti folyadék koncentrációgradiensének kialakításában van szerepe. A vese velőállományának vesepiramisaiban a sejközötti folyadék koncentrációja a kéregtől a vesemedence felé folyamatosan nő.
A tömény vizelet létrehozásának elengedhetetlen feltétele a koncentrációgradiens megléte. A vesepiramis vesemedencéhez közeli részén tehát a sejtközötti folyadéknak a vizeletnél is sokkal töményebbnek kell lennie. A Henle-kacs két hajtűszerűen egymás mellett futó ága az ellenáram elvén működik, így viszonylag kis energiabefektetéssel nagy koncentrációkülönbséget tud létrehozni.
A kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszán fakultatív visszaszívás folyik: azok az ionok szívódnak vissza, amelyekből a vérben kevés van. A vizelet kémhatása itt is szabályozható.
A gyűjtőcsatorna fala a végső vízvisszaszívás helye, itt szabályozható a vizelet töménysége. Ahogy a gyűjtőcsatorna áthalad a vesepiramison, az őt körülvevő egyre töményebb sejtközötti folyadék fokozatosan kiszívja a vizet a csatornából, így a gyűjtőcsatornában maradó vizelet egyre töményebbé válik, ennek következtében tömény vizelet ürül. DIURÉZIS: vizeletelválasztás.
A Henle-kacs és a mellette futó ér együttes működése döntő a tömény vizelet kialakításához feltétlenül szükséges koncentrációgradiens létrehozásában. A Henle-kaccsal párhuzamosan egy hajszálér fut, ez szállítja el a Henle-kacsból kilépő vizet, sókat és bomlástermékeket. A Henle-kacs leszálló szára vízáteresztő falú. A hajszálérbe be- és az onnan kiáramló vér koncentrációviszonyai is megegyeznek – egymással is és a Henle-kaccsal is -, csak több vér folyik ki, mint be, hiszen a Henle-kacsból felvett anyagokat ez az ér szállítja el.
A Henle-kacs működésének a lényege a vesemedence felé növekvő koncentráció, azaz a koncentrációgradiens kialakítása.
A húgyhólyag citrom alakú, a medence alsó részében, a szeméremcsont mögött található, telten a szeméremcsont felett tapintható. Nők hólyagjára felülről és hátulról kissé ráhajlik a méh, a férfiak húgyhólyagja alatt közvetlenül a dülmirigy, azaz a prosztata található, amelyet a húgycső is átfúr.
A húgyhólyag fala az üreges szervekre jellemző felépítésű: hám – kötőszövet – izom – kötőszövet - nyálkahártya. A hólyag belső hámrétege egy speciális hámtípus, az UROTHELIUM, amelynek szorosan záródó sejtjei hol széthúzódnak esernyő alakban, hol vastag hengerhámhoz hasonló képet mutatnak.
A húgyhólyagból a vizeletet a húgycső vezeti a külvilágba.
A kiválasztás szervrendszerének irányítása a hormonrendszer alá tartozik. Vízvisszaszívás: agyban képződő ANTIDIURETIKUS hormon serkenti.
Sóvisszaszívás: mellékvesekéreg só- és vízháztartásra ható hormonja fokozza.
A vese működésére erőteljes hatással van a vérnyomás, a vesében is működik egy vérnyomásemelő hormont termelő rendszer.
A vizeletben található szerves bomlástermékek: aminosavak, nukleinsavak PRIMIDINBÁZISAINAK (citozin, timin, uracil) lebontásából AMMÓNIA keletkezik, aemly a vérben szénsavhoz kapcsolódva karbamid formájában szállítódik, ürül. A nukleinsavak PURINBÁZISAIBÓL (adenin, guanin) húgysav lesz, mely vagy távozik, vagy karbamidra bomlik. Nagyobb izomműködés után tejsav is megjelenhet, növényi táplálékokból pedig OXÁLSAV kerülhet a vizeletbe. A KREATININ főleg az izomfehérjék bomlásterméke. Főleg az ARGININ nevű aminosavból keletkezik.
Megjegyzés küldése