A növényvilág fejlődéstörténete

A többsejtű növények evolúciós kialakulásában a fejlődés kezdete a laza sejttársulástól a sejtfonalon át a telepes növényekig tart. A telepes növények fejletségi szintjét érte el a zöldmoszatok törzsébe tartozó számos faj, valamint a barnamoszatok és a vörösmoszatok fajai.

A következő evolúciós lépcsőfok a növények törzsfejlődésében, a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás során, a hajtásos növények kialakulása. A mohák testfelépítése még nem éri el a hajtásos növények fejlettségét, egyrészük teleptesttel rendelkezik, másrészükön gyökér, szár-és levélszerű képződményeket különíthetünk el. A valódi hajtásos növények szervei először a harasztoknál jelentek meg.

A szárazföldi életmódra való áttérés alapvető követelménye az volt, hogy a szaporodási folyamatok a víztől elszakadjanak. Ezt oldotta meg a magvas növények kialakulása. Itt az anyanövényeken fejlődik ki a magkezdeményből a mag. Ősibb kialakulásúak a ma is élő nyitvatermők törzsének fajai. Ezeknél a termőlevelek még nem zárják körül a fejlődő magkezdeményeket.

A zárvatermő törzs fajaiban a termőlevelek zárt termővé alakultak. A zárvatermőknél már megtalálható a fejlett növény mindegyik szerve: gyökér, szár, levél, virág, termés.

Mohák, harasztok, magvas növények

A mohák spórákkal szaporodnak, amelyek nedves helyre kerülve kihajtanak és kifejlődik belőle a mohanövényke. Ennek csúcsán alakulnak ki az ivarszervek. A hímivarsejt vízben úszva éri el a petesejtet, majd megtermékenyíti. A megtermékenyült petesejtből fejlődik ki az új spóratartó, benne a rengeteg új spórával.

A harasztok is spórákkal szaporodnak. A kihulló spórából soksejtű lemezformájú teleptest alakul ki. Ezen kifejlődnek az ivarszervek – zigóta. Az előtelep felületét borító vízben a hímivarsejtek úszva jutnak el a petesejthez. A megtermékenyített petesejtből azután kifejlődik a harasztnövény, rajta a spóratartókkal.

Az evolúció során az egyforma spórák helyett sok kicsi és egy nagy spóra fejlődött ki. A nagy spórát védőburok vette körül, kialakítva ezzel az ősi magkezdeményt, amelyben a petesejt fejlődött ki. A magkezdemény már nem vált le az anyanövényről, hanem petesejtje itt termékenyült meg. A megtermékenyítést a virágporban kifejlődött hímivarsejtek végezték el. A megtermékenyített magkezdeményből még mindig az anyanövényen fejlődött ki a soksejtű mag.