1. Foglaljuk össze és ismertessük a másodrendű kötéseket!
A másodrendű kémiai kötések jóval gyengébb kapcsolódást jelentenek, mint az elsőrendű ionos, a kovalens vagy a fémes kötés
2. Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban? H2 - diszperziós kötés, O2 - diszperziós kötés, SO2 - dipólus-dipóluskötés, CO2 - dipólus-dipóluskötés, NH3 - hidrogén kötés. Standard körülmények között a felsorolt anyagok mindegyike gáz-halmazállapotú. Miért?
Standard állapotnál a hőmérséklet 25CO és ezeknek az anyagoknak a forráspontja mind ez alatt az érték alatt található. Gyenge a molekularács és a másodrendű kötések hő hatására könnyebben felszabadulnak.
Mivel a másodrendű kötések gyengébbek, mint az elsőrendűek, ezért a kötési energiájuk is kisebb lesz. Azoknál a molekuláknál, amelyeknél hidrogénkötés van, az energia 20-40kJ/mol között, míg a lazább dipólus-dipólus és a diszperziós kötéseknél ez az érték csak 0,4-8kJ/mol között van.
4. Miért illékonyak (szublimálhatók) az alábbi anyagok: jód, naftalin, kámfor?
A szublimáció az a halmazállapot-változás, melynek során a cseppfolyós állapot kihagyásával a szilárd anyag gázzá. Az olyan laza molekularácsos anyagok szublimálnak, mint a jód, a naftalin és a kámfor. A molekulák között gyenge másodlagos kölcsönhatás van.
5. Az alábbi gázok közül melyik cseppfolyósítható a legkönnyebben, illetve a legnehezebben? Indokoljuk is válaszunkat! NH3, CO, CO2, SO2
Könnyen cseppfolyósítható az NH3, CO2, SO2, mert molekulái között erősebb másodrendű kölcsönhatás van, mint a CO molekulái között.
6. Melyik másodrendű kémiai kötésnek van rendkívül nagy jelentősége a természetben, a biológiai rendszerekben? Írjunk példát és indoklást!
Például a hidrogénkötés igen fontos szerepet játszik a víz halmazállapotának kialakulásában és változásaiban.
Megjegyzés küldése