A mozgás, és a nyugalom viszonya
Egy test mozgásállapota csak egy másik testhez képest, vagy viszonyítási alaphoz (vonatkoztatási rendszer) képest határozható meg.
Azokat a testeket, melyek mozgásállapota megegyező, egymáshoz képest nyugalomban lévőnek látjuk.
Pl: A föld, mint tudjuk, forog a tengelye körül, tehát mozog, viszont az utcában az egymás mellett álló házak egymáshoz képest nyugalomban vannak.
FONTOS!!
Amozgást mindig a viszonyítási alphoz képest tudjuk meghatározni!!!
Ebből következik, hogy a nyugalom is viszonylagos. Tehát ha egy mozgást többféle viszonyítási alaphoz képest nézzük, mindig mást fogunk látni.
Mérés, az SI mértékegység
Az életben nélkülözhetetlenek azok a fogalmak, melyekkel mennyiségeket fejezünk ki.
Ezeket a mennyiségeket méréssel állapítjuk meg.
A mérések között vannak olyanok, melyeket egyszerűen elvégezhetünk, van amit kissé körülményesebben.
A legtöbb mérésnél a mérendő tulajdonság a mérőeszközre gyakorolt hatását kell megállapítanunk
A mérés alapvető követelménye, hogy a mérés minél pontosabb legyen, ezt többféle képpen tudjuk elérni, de a mérési hibákat kiküszöbölni nem tudjuk, csak csökkenteni.
Mérsi hibák csökkentésének módszerei.:
- Többször egymás utáni mérés (csak konstans értéknél lehetséges)
- A mérőeszközök technikai finomítása
- A mérőeszköz elszigetelése a környezettől
Vagy ezek ötvözésével.
Minden mérési eredmény azt fejezi ki, hogy a mért mennyiség hányszorosa egy megállapodás szerinti mértékegységnek.
Pl: A
Az SI rendszer:
Az SI mértékegység rendszert (Systéme International d’ Unités) a világ nemzetközi mérésügyi szervezete –az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlezlet 1960-ban tartott ülésén fogadták el, amit Magyarország 1976-ban vezette be.
Az SI hét, célszerűen választott alapegységre épül, melyek a következők:
Hosszúság (l) egysége:méter Jele:m
Tömeg (m) egysége:kilogramm Jele:kg
Idő (t) egysége:másodperc Jele:s
Elektromos áramerősség (I) egysége:amper Jele:A
Hőmérséklet (T) egysége:kelvin Jele:K
Anyagmennyiség (Iv) egysége:mól Jele:mol
Fényerősség (n) egysége:kandela Jele:cd
Az SI kiegészítő mennyiségei:
Síkszög (a,b,c…) egysége:radián Jele:rad
Térszög (W,V,U,..) egysége:szteradián Jele:sr
Az SI tartalmazza a származtatott mértékegységeket is, melyek az alap mértékegységekből származtathatók. Pl: a sebesség, energia, elktromos feszültség.
Fontos része az SI –nek, hogy az egységek a 10 hatványaival leírt többszöröseit, vagy törtjeit egységes jelöljük.
Név | Jel | Nagyság |
| exa | E | 1000000000000000000= 10E18 |
| peta | P | 1000000000000000=10E15 |
| tera | T | 1000000000000=10E12 |
| giga | G | 1000000000=10E9 |
| mega | M | 1000000=10E6 |
| kilo | k | 1000=10E3 |
| hekto | h | 100=10E2 |
| deka | da | 10=10E1 |
| deci | da | 0,1=10E-1 |
| centi | c | 0,01=10E-2 |
| milli | m | 0,001=10E-3 |
| mokro | m | 0,000001=10E-6 |
| nano | n | 0,000000001=10E-9 |
| piko | p | 0,000000000001=10E-12 |
| femto | f | 0,000000000000001=10E-15 |
| atto | a | 0,000000000000000001=10E-18 |
Fizikai mennyiség, a mozgás térbeli és időbeli jellemzői
A fizikai mennyiségek közül kétfajtát ismertünk meg, vannak a:
—Vektormennyiségek
—Skalármennyiségek
Vektormennyiség például a két pont ( A, és B) között húzott egyenes szakasz,amelyen nyílheggyel jelöljük, hogy a mozgás merre irányul, így egy olyan mennyiség fogalmához jutunk, mely nemcsak nagyságot, hanem irányt is kifejez. (a mozgásvektor csak egyike a fizikában használatos vektormennyiségeknek).
A vektormennyiségeket kövér betűkkel különböztetjük meg a skalár mennyiségektől, Pl. az elmozdulásvektorra r jellel hivatkozunk. Ha csak a vektormennyiség nagyságára vagyunk kíváncsiak, akkor r vagy r jellet alkalmazzuk.
Skalármennyiségnek nincs meghatározott iránya, csak előjele. Pl: idő, hőmérséklet, energia.
A mozgás tér- és időbeli jellemzői:
A mozgás térbeli jellemzője: az A- és B pont közötti utat jelzi, jele az s, mértékegysége a méter (m).
A mozgás időbeli jellemzője az A- és B pont között megtett út idejét jelzi, jele a t, mértékegysége a másodperc(s)
Ha egy test saját méreteinél sokkal nagyobb utat tesz meg, akkor a testet kiterjedés nélküli pontszerű testnek lehet tekinteni, melyek a valóságos testek modelljei, melyek lényeges paramétereit viszonylag egyszerüen megadhatjuk.
A testek mozgásuk során valamilyen vonalat írnak le, ami a mozgás pályája.
A mozgás közben a z érintett pontok összességét, a –pályát- geometriai vonalnak nevezzük.
A pályán mozgó test időközben a pályának egy meghatározott részét futja be, melynek hossza a kérdéses időközben megtett út. Az út jele: s, mértékegysége a méter (m).
Mivel a kezdő, és a végpont között többféle pálya lehetséges, de mind érinti a kezdő, és a végpontot. A két pont között húzott egyenes szakaszt nevezzük elmozdulásnak, melynél a nyíl hegye mindig az elmozdulás irányát jelöli.(ez a mennyiség vektormennyiség).
Megjegyzés küldése