Az oldódás során az oldandó anyag részecskéi az oldószer részecskéivel lépnek kölcsönhatásba. Oldódás közben megváltozhat az anyagok és a környezet belső energiája. A részecskék közül hidrátburok alakul ki.
2. Magyarázzuk meg
a, a NaCl és a H2O kölcsönhatását oldódáskor!
A nátrium-klorid vízben való oldásakor felszakad az ionkristályt összetartó ionkötés: Na+ és Cl- ionná bomlik. Az ionok és a dipólus vízmolekulák között pedig másodlagos kötés jön létre. Oldáskor a vízmolekulák csak körülveszik a konyhasó ionjait. Protont egyik ion sem vesz át a vízmolekulától. A nátrium-klorid kémhatása semleges.
NaCl(…..) = Na+(ag) + Cl-(ag)
b, a hidrogén-klorid-gáz vízben való oldását!
A HCl- és H2O-molekula között protonátmenettel járó kémiai reakció játszódik le. A protont (H+-ion) a HCl adja át a vízmolekulának. A HCl savas kénhatású.
(m)
H2O + Cl = H3O+ + Cl-
Az anyagok egy része ionokat képez oldódása során ami hidrogénatomokkal van körbevéve (elekrolitos disszociáció) vagy hidrogénkötések alakulnak ki az oldott anyag (pl.: alkohol) és a víz molekulái között.
4. Milyen adatokkal jellemezhető az oldatok összetétele?
Oldat = oldószer + oldott anyag
Az oldószer folyékony halmazállapotú (pl.: víz, alkohol, benzin, éter). Az oldott anyag lehet: szilárd (cukor), folyékony (alkohol), gáz (oxigén). Ha két cseppfolyós anyagból készült az oldat, oldószernek azt tekintjük, amelyikből lényegesen több van az oldatban. Ha egyenlő, elegyről beszélünk.
m/m% (tömeg%) = oldott anyag tömege
oldat tömege
5. Mire használják az úgynevezett fiziológiás konyhasóoldatot?
A fiziológiás NaCl –oldat 0,9 m/m%-os oldat. Ennyi az ionkoncentrációj az emberi sejteknek, így az ozmózisnyomás egyenlő a sejten kívül és a sejten kívüli folyadék esetében, így nem indul meg…………………………… (pl.: Injekció, infúzió)
Megjegyzés küldése