Az emberi agy részei és egyes részek főbb feladatai
A gerinccsatorna a nyakszirtcsont nagy nyílásán keresztül kapcsolódik az agykoponya üregéhez. A gerincvelő folytatásaként ebben az üregben helyezkedik el a központi idegrendszer egyik része az agyvelő. A koponyacsontok belső felülete és az agyvelő felszíne közötti rést a három agyhártya és a köztük lévő agyfolyadék tölti ki. Az agykamrák a gerincvelő központi csatornájának az agyban kiszélesedő szakasz, ahol az agyfolyadék termelődik. Az agytörzs mintegy folytatása a gerincvelőnek. Rajta keresztül haladnak a központi idegrendszer felszálló és leszálló pályái. Az agytörzsnek közvetlenül a gerincvelőhöz kapcsolódó része a nyúltvelő. Elülső részén egymással párhuzamosan futó két erős kiemelkedésként láthatók a felszálló és a leszálló pályák. A kiemelkedések piramisszerűen kiszélesednek. Erre utal piramispálya elnevezésük is. Az agytörzs kiszélesedő középső része a híd. Két elvékonyodó oldalával közvetlenül kapcsolódik a kisagyhoz. Nevét is onnan kapta, hogy rajta keresztül haladnak az idegpályák a nyúltvelő és a nagyagy, ill. a kisagy és a nagyagy között. Az agytörzs legfelső része a középagy. Területén látszólag laza elrendeződésben neuroncsoportok találhatók. Ezek egymással és a felszálló- ill. leszállópályákkal is tartják a kapcsolatot egy bonyolult hálózatos rendszert kialakítva. Ezt az egész agytörzset behálózó rendszert nevezzük agytörzsi hálózatos rendszernek. A kisagy a koponyaüreg alján az agytörzs mögött helyezkedik el. Két, egymással összefüggő féltekéből áll. A felszálló érző és a leszálló mozgató pályákról egyaránt kap információt. A mozgásban játszi fontos szerepet. Az agyvelőnek közvetlenül az agytörzs feletti szakasza a köztiagy. Nagyobbik része a talamusz területe, ez a felszállópályák átkapcsoló állomása. Innen indulnak ki az érzőpályák utolsó neuronjai a nagyagy felé. Az alatta elhelyezkedő hipotalamusz nemcsak a hormonális rendszernek, hanem az idegi működésnek is egyik fontos szabályozó központja. Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki. Ez jobb oldali és baloldali féltekére osztható. Felületén kiemelkedő tekervényeket és barázdákat látunk. Részei: homloklebeny, fali lebeny, nyakszirti lebeny, halántéki lebeny. A nagyagy feladata a különböző ingerek felfogása és továbbítása az agykéreg felé. Az agykéreg függőleges sejtoszlopokból épül fel. Ezek a sejtoszlopok nem függenek egymástól. Legjellemzőbb sejtjeik a piramissejtek. Ezek rövid nyúlványai a kéreghez, hosszú nyúlványaik a nagyagy fehérállományához kapcsolódnak. Ezek a sejtoszlopok néhány száz másik odairányuló és néhány száz visszairányuló idegrosttal tartják a kapcsolatot. Ezért az odaérkező információk nem váltanak ki impulzust, hanem feldolgozásuk és a válaszreakció küldése az agykéreg szabályozó rendszerén keresztül történik. Az agykéregben található a beszédmozgató- (a fali lebenynél), beszédérző-, halló- (a halántéklebenynél), mozgató-, érző- (a fali lebenynél), olvasó- és látóközpont (a nyakszirtlebenynél).
Megjegyzés küldése