Az ember légzése
A légzés az emberben is a légzőszervek segítségével történik. A levegő a légutakon keresztül jut el a tüdőbe.
Az emberi légutak: Az orrüregen keresztül érkezik a levegő a felső légutakba. Az orrüreget belül nyálkahártya borítja. A nyálkahártyát sűrű hajszálérhálózat szövi át, így melegen tartva az orrüreg belső felszínét. Beszéd közben, vagy mély lélegzetvételnél a szájüregen keresztül áramlik be a levegő. A belélegzett levegő egyaránt a garatba jut. A levegő és a táplálék útja kereszteződik a garatban. Nyelésnél a légcső felé vezető út elzáródik. A légzésnél a gégén keresztül áramlik a levegő a légcsőbe. A gége a légutak felsőrészébe beépült hangadó szerv. Vázát porcok alkotják. A beslő felszínét hangszalagok osztják ketté. A hangszalagok mozgását a gége izomzata végzi.
A belélegezett levegő útja az alsó légutakhoz tartozó légcsőbe folytatódik. A gégéhez csatlakozó, szintén porcos felépítésű, rugalmas falú cső amelyben szabadon áramolhat a levegő. Az alsó vége két főhörgőre ágazik. Ezek a tüdő jobb és bal oldali felébe vezetnek. A két tüdőfél szivacsos szerkezetű, nagy kiterjedésű rugalmas szerv. A mellkasüregben helyezkedik el.
Az alsó légutakban továbbhaladó levegő a kétfelé elágazó légcsőből a tüdő hörgőrendszerébe kerül. A legkisebb hörgők a léghólyagocskákba végződnek. Ezek vékony hámszövetből álló falát sűrű hajszálérhálózat tartja körül. Itt történik a gázcsere.
A légzőmozgásokat a rekeszizom és a bordák közötti izmok segítik elő. A levegő belégzésekor a mellkasban a tüdő is kitágul, így a csökkent nyomású tüdőben kívülről beáramlik a levegő. Kilégzéskor a kisebbedő térfogatú mellkas a tüdő összenyomódását eredményezi. Ezért a tüdőből a levegő egy része a külvilágba áramlik. Nyugodt ki – belégzés során
Az ember anyagszállítása
Feladatait elsősorban a vérkeringési rendszer látja el. Az ebben áramló vér folyamatos keringését a szívműködés biztosítja.
A szív felépítése: A szívfalat három réteg alkotja. Kívülről a szívburok vékony hártyája borítja. Alatta a szívfal legvastagabb rétegébe, a szívizomba tartó koszorúerek láthatók. A szívizom szövet izomrostokból áll. Az izomrostok egymással izomhálózatot alkotnak. A szív falának belső felületét vékony kötőszöveti hártya borítja.
A szív üregrendszerét jobb és bal szívfélre osztja egy hosszanti fal. Mindkét részben egy-egy pitvart illetve kamrát különböztetünk meg.
A jobb pitvarba a test felöl érkező gyűjtőerek, hozzák vissza az elhasznált vért. A bal pitvarba a tüdő gyűjtőerei szállítják az oxigénbe felfrissült vért.
A pitvarokba vékonyabb a szívfal. A kamrában, ahol nagy erővel kell kilökni a vért a jobbkamrából a tüdő felé itt vastagabb, mivel a verőerek jóval nagyobb vérnyomásával szembe kell a vért kilökni. Ezért jóval vastagabb az izomréteg a kamrák falában. Különösen a bal kamráé.
Szívbillentyűk választják el egymástól a pitvart és a kamrát, illetve a kamrát és a verőeret.
A szívműködésnek alapja a szívizomzat ritmusos összehúzódása és elernyedése. A két pitvar összehúzódása közben a kamrák ernyedt állapotban vannak. A kamrában hírtelen megnőtt nyomás a vért a verőerek felé préseli. Ekkor kinyílnak a verőerek felé vezető billentyűk. A verőerek rendszerén keresztül haladva a vérnyomás értéke egyre csökken, mivel az erek számának működésével az össz átmérő jelentősen megnő. A legkisebb verőerek a hajszálerekben folytatódnak. A hajszálerek behálózzák a szöveteket. Verőeres és gyűjtőeres végük között állandó a nyomáskülönbség. A hajszálerekből a vér a gyűjtőerek rendszerein keresztül kerül vissza a szárba.
A vér szállító szerepe a légzési gázok, és tápanyagok szállításában van.
Megjegyzés küldése