Karl Mannheim: Korunk diagnózisa
I. Az tsd technikák jelentősége:
Feltételezett diagnózis: beteg társadalmunk haladási iránya – átmeneti kor laissez faire-től – tervszerű tsd:
-kisebbség diktatúrája
- újfajta kormányzás (demokrácia+ ellenőrzés)
Tömegtársadalom: irányítása – tsd technikákkal (emberi magatartást befolyásolása ellenőrzési célból)
/
a jelenkorban a kisebbség uralmát erősítik:
- haditechnika
- tömegkommunikáció nagy hatalom + a döntések kulcspozíciója
- nagyipar, bürokrácia
A totalitáriánus rendszerek elsősorban a tsd technikáktól függ
(tsd technikák pszichikai szinten hatnak – a legerősebb irányító erő)
II. A harmadik út: a militáns demokrácia:
tsd technika: önmagában nem rossz/nem jó – attól függ, mire használjuk
- minden tervezés eredendően rossz: az élet legfontosabb nem érdemes beleavatkozni, a spontaneitás ellen hat ( liberalizmus- be nem avatkozás, totalitarianizmus- túlzott beavatkozás)
- a komplex tsd életképtelen, ha csak a konformitás táplálja: megjelenik a heterogenitás- differencia- tsd azért működik, mert a tevékenységek kiegészítik egymást
- a tervezés a demokráciában is létezik: megvalósítója a parlamentáris gépezet
- forradalom helyett reform: megmaradnak az előző rendszer erényei
- tsd technikák: nem elég érteni, szellemi irányítást igényel
- a liberalizmus összekeverte a toleranciát a semlegességgel: tolerancia – méltányos lehetőség mindenkinek az igazság bebizonyítására, nem az, hogy nem hiszünk a saját igazunkban
- a demokrácia csak militáns formában működhet: militáns – erények értékek védelme (új értelmezés); alapvető értékekben - konszenzus, bonyolult értékeknél – a szubjektív vélemény meghagyása
Korunk kérdései:
a tervezés – összehangolással és szabadsággal?
b tervezés – el tudunk-e tekinteni a beavatkozástól?
c tervezés – igazságosság, különbségek csökkentése
d demokrácia – semlegességtől a militánsig
III. A stratégiai helyzet
- liberalizmus: a dolgok magára hagyásával jobb koordinálás
- fasizmus: egyre nagyobb csalódást okoz
- kommunizmus: tévhit- a diktatúra csak a rendszer kibontakozásáig szükséges
Stratégia: autoritásért vívott harc, benne a döntések tudatosan vállalt elvekre alapozódjanak
- a tervezetlen kapitalizmus alakuljon át – demokratikusan tervezett, szociális célokat kitűző rendszerré
ÉRTÉKVÁLSÁG
I. Ellentétes életfilozófiák
Egyszerre egy helyen: kereszténység, liberalizmus, felvilágosodás, szocializmus, fasizmus
Ellentétek mutatkoznak az egyes területeken – szabadság, fegyelem, munka, szexualitás
Egyetértés van: rossz az a tsd – ahol bizonytalanok, tisztázatlanok, kialakulatlanok a normák
II. Vita a szellemi válságok okairól
A tsd pszichikai tevékenységének van egy koherens rendszere. Az értékelés legfontosabb elemei: értékteremtés, értékterjesztés, összhang, asszimiláció, standardizálás
A legfontosabb a tsd értékelésének – zökkenőmentessége.
Az értelmezést megzavaró tényezők:
1. a tsd gyors és ellenőrzés nélküli növekedése: az elsődleges attitűdöket – másodlagos csoporteszmények váltják föl – de ezeket nem tudjuk használni
(pl. kereszténység – felebaráti szeretet szomszédsági alkalmazásának kiterjesztése a világra)
2. az egyszerűbb normákat a bonyolultabbak váltják föl (az igazságosságtól az igazságtalanság irányába pl. magányjog)
3. megváltozott a munkához és a szabadidőhöz való viszony
4. különböző értékrendű csoportok egyre gyakrabban találkoznak – nem tudnak asszimilálódni, alkalmazkodni
5. autoritások, szankciók új formái, új módszerek a létező autoritások és szankciók igazolására – ma: vallási és politikai pluralizmus- egybemosódnak
6. az értékek tudatos és racionális mértlegelése és elfogadása – csak akkor jó, ha az asszimilálás lehetséges
7. az értékek racionális megítéléséhez egy nevelő oktatási rendszert kell kialakítani
8. a tsd akkor működik, ha értékei, intézményei, oktatási rendszere összhangban van
III. A demokratikus tervezés jelentése az értékelés szférájában
1. Nem kell félni az állásfoglalástól – a demokráciában létezik a közmegegyezés; a konszenzushoz tudatosság és bátorság kell
2. a demokrácia (dem) akkor működik, ha megvan a kellő önfegyelem a konszenzushoz – a mindennapi élet szintjén is
3. minél nagyobb egyetértést kell teremteni az alapvető értékek ügyében
- demokrácia: a különböző szinteken megvalósuló konszenzusok spontán integrációja
VII. Új tsd filozófia felé
Kérdés – tömeghez vagy az uralkodó kisebbséghez kell csatlakozni
Reneszánsz, liberalizmus – ezek után a kereszténység már nem a tsd integráció fő eszköze:
1. - a spiritualizáció egyre jobban a tsd egymással versengő intézményeire hárul
- a keresztény egyház kivonult a tsd élet fő vonulataiból
- a megrendült pozíciójú egyházak az uralkodó osztály szellemi és érdekeivel azonosulnak
- a vallásosság összefonódik a konzervativizmussal
2. – Miért nem működött a liberalizmus vallás nélkül?
- a liberalizmus addig működik jól, ameddig nem válik szükségessé egy alapvető megegyezés
- új pártrendszer: felelős bírálattal
- a hosszú távú tervezés esetében a napi döntések felelősséggel párosulnak
- a tervezett tsd-ban szükség van az egyesítő célra
3. – Katolicizmus, protestantizmus és a tervezett demokratikus rend
A katolicizmus előnyei:
- kitartott a prekapitalista, preindividualista felfogás mellett (az intézmény funkciók szerint vizsgálja)
- vallási élmények összekapcsolása a racionalizmussal
hátrányai – a középkori tsd szervezési mintákat használj a jelenben
A protestantizmus előnyei:
- egyéni szabadság, önrendelkezés, együttműködés, segítségnyújtás- előrelátás, rendszerbefoglalás
hátrányai – maga is hozzájárul a kapitalizmus és az individualizmus kialakulásához
4. vallási és erkölcsi ajánlások a dem. tervezett rendben
- alapvető értékekben – konszenzus
- bonyolult értékek – liberális szabadság az egyénnek
- a liberalizmus értéksemlegessége nem elfogadható
- az egyház csak elveket és nem konkrét mintákat közvetítsen
5. közeledés egy etika felé
- megszűnik a formális etika uralkodó volta a materiális etikával szemben
- formális etika: tudatosan tartózkodik a konkrét tanácsadástól
6. Feszültéség a magánéleti és tervezett tsd rend között
- szükséges objektivizmus
- szükséges szubjektivizmus
- ezen ellentét dinamikus feloldása:
- oktatási rendszer – felfogja tsd mintában rejlő tartalmat
- a tervezett tsd elfogadása – legyen lelkiismereti kérdés
7. Etikai szabályok a tsd kontextusban
- teológiai gondolkodást össze kell hangolni a szociológiaival – mert a normák tartalma csak tsd kontextusban válik értelmezhetővé (ismerni kell a kontextust)
8. A szociológia és a teológia együttműködése
- a szociológia kivétel nélkül vizsgáljon minden tsd jelenséget a maga módszerével, és ne szelektáljon vallási alapon
- a teológus az elvégzett kutatás eredményét használja föl
9. A keresztény archetípus fogalmi meghatározása
- ha a kereszténység az igazságot egyértelműen meghatározottnak tekinti- akkor a szoc. nem tud segíteni
- ha a kereszténység inkább irányt mutat, és paradigmákban gondolkodik – a szoc. tud segíteni
- keresztény törvények: nem absztrakt törvények (példázatok – adott korban, adott tsd-ból)
- ha a tsd változás „egyszerű” – a példázatok az adott korban jól értelmezhetőek
- ha a tsd változás bonyolult – a szociológia segíthet
II. Keresztény értékek és változó környezet
1. A történelem újraértelmezésének módszerei
- hívők és szociológusok – összefogásuk csak akkor, ha már elvégezték az újraértelmezés feladatát a bonyolult civilizációs helyzetben
- a haladás filozófiája tévedett – mert mintáit a történelemre, az erkölcs és kultúra fejlődősére is kiterjesztette
- jelenvalóság: visszatérést jelent ua. a centrális értékekhez, a szubsztancia újraértelmezéséről van szó
2. Tervezés és vallásosság
- a tervezéssel kapcsolatos attitűdök:
- ellenséges (a tervezéssel szemben)
- a tsd csak az erős vallási szabályozás mentheti meg
- a mélyebb vallási tapasztalatokat tartalmazó tsd tervezhető
3. Szabadságért való tervezés – a vallásosság szempontjából
- minden más tervezése mellett szabad teret kell adni a vallás spontán fejlődésének
- a vallást ébren tartja, keretet ad neki – a TRADÍCIÓ
- a szociológus kérdése: a modern nagyvárosban van-e súlya a személyes kapcsolatoknak, fejlődhetnek-e a szabad közösségek
4. A vallás négy lényeges szférája:
az egyes álláspontok szerint:
- az egyén közösségben él az Istennel
- a vallásosság a személyes kapcsolatokban van jelen
- a vallási realitások a tsd életben öltenek
- a vallásosságot a konvenció tartja fenn (vasárnapi mise)
a vallás mindezekben a formákban létezik – a tervezést pluralisztikusan, a formák figyelembevételével kell elvégezni
5. Vallásosság, álvallásosság
- különbséget kell tenni a vallási újjászületés mesterséges és tényleges forrásai között
6. Az értékelés és a paradigmatikus kapcsolat
- keresztény értékek két oldala:
- a magatartást szabályozni kell
- kifejeznek valamilyen élményt
- utilitartisták: az élet célja – az örök alkalmazkodás egy örökké változó helyzetben (a sikeres alkalmazkodás még nem jelenti azt, hogy jól cselekedtünk)
- a keresztény az alkalmazkodási módok közül az választja, amelyik összhangban van az alapvető élményével
- a vallásosság középpontjában nem az etikai élmény áll, hanem az élmény paradigma szerinti értelmezése
- keresztény értékek:
- pardigmatikus alapélményeket közvetít
- a végbement releváns változásokról intellektuálisan tudósít
Alkalmazkodás: nem csupán kompromisszum, elvégzi a helyzet által teremtett feladatot.
7. A paradigmatikus élmények szociológiai jelentése
- manapság „elszellemtelenedés” megy végbe, semmivé válnak az ősi archetípusok, amelyek az ember alapélményeit adták
- a paradigmatikus jelentés a folyamatos dolgokat jellemzi – a kollektív cselekvés egy tetőpont (cél) felé halad, és ez a dramatizálódás teszi lehetővé a tényleges részvételt (nagyipari munka: nincs közös, mindenkit érintő cél – pl. mozi: mindegy, hogy mit, de valamit nézzünk – pótlék)
- az alapélmény legnagyobb ellensége a GÉPESÍTETT BARBARIZMUS
Összegzés: ….. + apátia – oka: a paradigmatikus élmény hiánya + a kereszténynek szükségszerűen konzervatívnak kell lennie.
10. A kialakult tsd minta gazd. vonatkozásai
- tervezett szabadság mintája:
- nem feltétlenül keresztény, de megteremti annak feltételeit
- felismeri a tervezés szükségességét
- a gazdasági kérdéseket illetően minden érintettet be kell vonni az egyeztetésbe
- meg kell találni a stratégia hanyatlást okozó pontjai találni
- az oktatáspolitikát egyeztetni kell az elvekkel
11. A tervezésnek nemcsak a gazd.-ra , hanem a tsd struktúrára és tsd politikára is ki kell terjednie
- le kell írni a hatalom alkalmazásainak formáit
- vallás, oktatás, sajtó – egységes irány érdekében egyeztetni
- a tsd átfogó képe nélkül nem lehet sikeresen szembenézni a problémákkal
- a problémák forrása gyakorta nem a kapitalizmus, hanem az urbanizáció
- a felebaráti szeretetet meg kell tanulni alkalmazni a komplex tsd szintjén
- a tsd-ban csak az elsődleges erényeket szem előtt tartó intézményeket lehet megtűrni
- a tradicionális értékek újratermelése csak csoportmunka formájában valósulhat meg
- a vizsgálódás három nagy területe:
- általános etika
- személyes kapcsolatok etikája
- szervezeti kapcsolatok etikája
I. Általános etika
a. a túlélést szolgáló értékek problematikája
Olyan értékek – amelyek a fennmaradást vagy az élet biztosítását szolgálják
Kérdések: hol szerepelnek az értékek hierarchiájában – a hasznosság szempontjából vizsgálandó:
- jó-e a demokrácia, ha nem maradunk életben
- érdemese-e életben maradni, ha nincsen szabadság
Választás a hierarchiában – szempontok: hasznosság, demokrácia, hatékonyság
b. az aszketizmus problematikája
Max Weber: a takarékoskodó attitűd járult-e hozzá a kapitalizmus kialakulásához
- a takarékoskodó szellem az élet egyéb területire is kiterjedt ( fogyasztói szokás, kultúra, jellem, szabadidő) - így válhatott általánossá
- kérdések: hogyan érvényesülnek az aszketikus normák a mindennapi életben, az aszketizmus eltűnésével mi lép annak helyébe
c. a hasadt tudat
- az élet nagy része harc a túlélésért, és ehhez az önérvényesítés is hozzá tartozik – ennek három etikai értelmezése:
- nácik: alapelve az emberi magatartás alapelve
- az önérvényesítés erkölcsileg jogtalan (képmutatáshoz vezet)
- az önérvényesítést nem szabad teljesen elfojtani, hanem egyre tudatosabb ellenőrzésre van szükség (hiánya az oktatásban = demokrácia halála)
II. Személyes viszonyok etikája
a. a magatartás problémája a modern világban:
- a magánszféra elmosódik a tömegszórakoztatás és a tömegeksztázis térnyerésével
- magánszféra: bizonyos belső élményeket kivonunk a külvilág hatása alól, és megtartjuk magunknak – ennek következtében önálló személyiség alakul ki, spirituálisan különválunk másoktól (ahol ez nincsen meg, ott az emberek a kölcsönös alkalmazkodás révén hasonlóvá válnak)
- a magánszféra kialakulása: burzsuázia kialakulásával megszületik a magánkereskedő – munkahelye elkülönül az otthontól – meggazdagodva saját szobára tesz szert (különböző helyek – különböző szererpek)
- a magánszféra fejlődése: először az szerzeteseknél jelenik meg – ez ültetik át a protestánsok a privát életbe
- a magánszféra kialakulása szorosan összefügg a városi élettel ( kézművesek – volt idejük elmélkedni a munka közben) – a nagyipari termeléssel megszűnt a töprengés, az elmélkedés lehetősége
- az elmélyedést kiszorította az izgalomra, tömegeksztázisra való törekvés
- életünk a primitív eksztatikus vallási csoportok életéhez hasonlít (nincs magánélet)
b. A tömegeksztázis problémája – nem teljesen elutasítandó, mert emocionális élményeket testesít meg (kérdés, hogy spiritualizálható-e)
III. Szervezett viszonyok etikája
- a termelés nagyüzemi keretek között zajlik – hatással van a magatartásra
- a gyors ipari fejlődéssel nem maradt idő az erkölcsi és lélektani követelmények felismerésére
- a fejlődés ellenében hat, ha a „nyeri meg” a dolgozó lelkét
- a szervezeti működés feltételei:
- a munka objektív és hatékony működése
- ki kell elégíteni a lélektani szükségleteket
- általános követelmények: figyelem, szankciók, magatartási szabályok, egyéni és kollektív felelősségek, erkölcsi, anyagi ösztönzés, munka értelmessége, presztízse, a hierarchiában elfoglalt hely
- probléma: a pszichológiai szükségletek csak akkor tisztázódnak, amikor már benne vagyunk az adott helyzetben
A szervezetben megfigyelhető tendenciák:
1. átmenet a pénzügyi jólétből az organikus jólétbe, az emberi értékek gazdagságába
2. csökken az anyagi megbecsülés jelentősége
3. túlzott biztonságvágytól – az integrált attitűdök világa felé
4. pénzügyi spekulációtól – az élet más területein meglévő kreativitás felé
5. közeledés egy demokrácia felé: funkciók szerint decentralizált tsd (ellenőrzött) , oktatási cél: a tsd érvényesülés vágya
Szabadság, hatalom és demokratikus tervezés
A világ fő szimptómái
A tsd rendszer felépítéséhez:
- rendelkezni az új világ vezéreszméivel
- ismerni a jelenlegi rendszer fogyatékosságait
- milyen módon és eszközzel lehet a változást elérni
- célmegehatározás előtt diagnózis
A körülményekhez való nem megfelelő alkalmazkodás oka:
- áttérés rövid idő alatt: parochiális világból – a Nagy Társadalomra
- a tsd irányítás nélkül fejlődött:
- új szervezeti minták sikertelensége – dezintegrációhoz vezet
- új szervezeti minták csak részben sikeresek – dezintegrációhoz vezet
Az uralkodó tsd strulktúra meggyengül, helyébe nem lép semmi – dezintegrált tsd- ban élünk.
A dezintegrálódás okai és területei:
1. a kisebbség uralmát megtestestesítő tsd technikák:
- a nagyipari termeléssel csak a mennyiségi növekedés következett be (ruha, lakás, élelem), a tsd technikák párhuzamos fejlődése elmaradt
- tsd technika: az ember viselkedését befolyásoló módszerek összessége, amely egy cél érdekében integrál
- a tsd technikák a kisebbség kezében összpontosulnak- ezt segíti a hadiipar, a tömegkommunikáció, a bürokrácia, az oktatás egy kézben való összpontosulása – döntések a kulcspozícóban lévők kezében
2. Az új technikák és a hatalmi komplexum
- a technikák – mindig összekapcsolódnak a hatalommal
- a felhalmozott tudás mindig a hatalmat növeli
- az ismeretek bővítését a hatalom finanszírozza
- a tőkés tsd – terjeszkedő elvű – ma már nincs hová, az európai hatalmak, ha kizsákmányolásra törekszenek, a zsugorodás jellemzi majd őket, az osztályok kapcsolata egyre merevebbé válik. A közösségi gazdaság – szabadverseny – monopólium
3. A közösségi gazdaság – szabadverseny – monopólium
- jelenleg két tervgazdaság közötti átmenet:
- helyi, nem profittermelő mezőgazdsági és kézműves közösség
- nemzeközöi cserén alapuló, területeket integráló tervgazdaság (fejlett technikával)
A folyamat: magántulajdon szerzése – kockázat – profit – a vállalkozások megnövekedtek – számuk csökkent – eltűnt a szabadverseny – bürokrácia hatalomhoz jutott – dezintegráció
4. Az önszabályozó kis csoportok kiszorítása:
- egyenletesség, kiegyensúlyozottság – míg a közösségek mértükből adódóan áltláthatóak voltak
- személyes kapcsolatok: mindenki tudta, hogy mit várhat a másiktól, mit várnak tőle (tudták a szerepüket)
- a metropoliszok megjelenésével ez mind megszűnik – nincs közös élet, kölcsönös funkcionális függés
5. A tradícionális csoportellenőrés rendszerének dezintegrációja:
- tradícionális cselekvés:
- megkíméli az embert a döntéstől
- ha valami elavultá vált, helyére új cselekvési forma lépett
- ellenőrző szerepet töltött be – ezek csak, akkor működnek, ha lassú a tsd változás)
- gyors változás: hadsereg, gyárak – az ember a gépezet része- visszatetszést vált ki, csökken a munka hatákonysága
- a tsd nagy közössége nem egyenlő a kis csoportokkal – más bánásmódot, ellenőrzést igényelnek
6. Az átfogó kondícionálás kudarca:
- a szervezetek által hordozott funkciókat koordinálni kell, ha nem: nem válnak aközösség szerves részévé, az ember a manipuláció áldozata lesz
- az ellenőrzés meggyengülése = a demokrácia meggyengülésével
- csak egyéni szabadságok vannak – mindenkinél máshol vannak a határok – átláthatatlanság
7. A kooperatív ellenőrzési rendszer dezintegrációja:
- eltűnnek a kooperatív ellenőrzési technikák
- a csoportellenőrzés két formája:
- parancsolás-engedelmesség (előnye: hatékonyság, hátránya: embertelen)
- a cselekvés fejlesztése, irányítása – kooperáció
- modern tsd problémája: nagyméretű közösségbe lehet-e konszenzusra jutni
- jelenlegi választási rendszer- pártok, emberek, módszerek által többszörös manipuláció
8. A személyiség dezintegrációja:
- az intézmény befolyásolja a személyiség alakulását: dezintegrált intézmény – dezintegrált személy
- a nagyméretű szervezeteknek nincsen szabályozórendszerük – az oktatás nem ad ehhez mintát
- a régi előírások elvesztették érvényüket – helyükre újak nem lépnek – dezintegráció – morális megrendülés – felerősödik a diktátor, messiás iránti vágy
9. A vallási kötelékek dezintegrációja:
- vallás (szociológiai éretelmezé): szoros kötödés valamihez, amit a dolgok legfőbb okának tartunk
- vallás: - szorosabb kötelék, mint a konvenció
- a legmélyebb integráló eszköz
- a kölcsönös kötelezettségek akkor érvényesülnek, ha a lelkiismeretben gyökereznek
- paradoxon: ma a vallási integráció csak más vallások elnyomásával jöhet létre – a jövőben csak úgy spiritualizálható a tömeg, hogy tagjai nem állnak egymással szemben
A politika megreformására
1. Politika és intézményes ellenőrzés:
- e kettő párosítása (sok esetben):
- érintetlen tradícionási keretek
- szabad tér az eljárásmódok kísérletezésében
Történeti áttekintés:
a. törzsi szervezetek: rokonsági hálozaton alapszik, nagyobb klán esetében vezér, kölcsönös kapcsolatok szabályozzák
b. abszolútizmus: a középkori rendszer összeomlása után, a területi egységeket teljesen jogköre alá akarta utalni (a leghatalmasabb úr) – hasonlít a totalitarianizmushoz, bukását a technikai fejlődés okozta
c. liberalizmus: a burzsuázia megvalósítja az ipari forradalmat – szabad piac, egyéni és csoportközi kapcsolatok spontán módon alakulnak, az állam csak a törvényességre felügyel, kisméretű vállalkozások – gyors alkalmazkodás
d. a vállaltok mérete növekszik – az egyéni vállalkozások tere beszűkül – a katasztrófa elkerülésére állami beavatkozás – a liberalizmus megszűnik, amikor a vállalkozásokat támogatni kell
e. két út kínálkozik:
- totalitarianizmus
- szabadságot szolgáló tervezés
A modern állam: szolgáló; fiatalok, idősek, rászorultak védelme, közotatás, közszolgálat, tömegtájékoztatás – jelen van a tsd élet minden területén
2. A preventív tervezés politikájának maximái:
a. csak erős központi hatalom tud tervezni
b. a centralizáció szükséges: a tervezéshez nélkülözhetetlen a különféle intézkedések összehangolása
c. egy tsd-ban a centralizáció csak bizonyos alapvető politikai kérdések esetében elengedhetetlen
d. egy tervező tsd-ban a kormányzat és a közösség nem különül el egymástól
e. az állam jogszerű beavatkozása a gazdasági életben szabályozó technikáival és hatalmával a termelés teljes körű működésének biztosítását és a monopóliumok önkénye felett gyakorolt ellenőrzést szolgálja
3. A tsd struktúra ellenőrzése:
- az ellenőrzés új formái – új manipulációs eszközök – politikai egyensúlyteremtés + a tsd-ben lévő hatalmi központok felhasználása (szükségessége – városi fejlett kapitalizmus)
- demokrácia feladata – a tsd egymást sakkban elemei mögé látni, figyelemmel tartani azokat
- egyensúly megteremtése:
- a tsd különbésgek mechanikus felszámolása (oroszok)
- az osztálystrutúra megmarad, akaratlagos tsd mozgások engedélyezése
- egyetértés – bizonyos homogenitás esetén
- a túlzott hatalmi koncentráció diktatúrához vezet
- hatalommal való visszaélés: a félelemmel való manipulálás, szándékos bizonytalanságkeltés
4. A gazdaság ellenőrzése:
- a gazdasági rendszer a stabilitás legfőbb eleme
- tévhit: a gazdasági tervezés = a tsd tervezéssel
- a legnagyobb problémák: egyenlőtlenség, szegénység, az erőforrások hibás elosztása, foglalkoztatási bizonytalanság – csak addig orvosoljuk, míg új munkahelyek megszerzését, az életszínvonal növekedését eredményezi
- a Harmadik Út stabilizációs rendelkezései:
- konjunktúra-ciklus orvoslása – munkanélküli segély
- konjunktúra-ciklus orvoslása – közmunka: akkor, ha a magánbefektetések nem tartanak lépést a közmegtakarításokkal
- “vegyes rendszer”: alapvető iparágak állami tulajdonban (szénipar, energiaipar), úttörő vállalkozások magánkézben
- bér- és árellenőrzés, beruházások ellenőrzése, majd a nagyméretű vállalatok tulajdonba vétele – akkor válik szükségessé, ha nincsen a kölcsönösség érdekében kompromisszum
- tévhit: a tulajdonvágy az ösztönben gyökerezik – valójában a tradícióban
5. A fegyvere erők feletti rendelkezés:
- a fegyveres erők ritkán válnak a zsarnokság eszközévé – oka: a hadsereg egy szervezett hierarchia, erős szabályokkal mindenki korlátozott tevékenységet folytat
- a vesztes háború tisztjei önálló hadsereget szervezheznek (terrorcsoport) – veszélyt jelent a tsd-ra
- kettős tendencia:
- nukleáris fegyverek – szükségtelen a nagy hadsereg, a jövő hadsereg: kicsi, gépesített, szakképzett katoknákból
- a totoális hadviselés megköveteli a civil lakosság részvételét a háborúban – a jövőben még szorosabb kapcsolat – a hadsereg vezetése ne különüljön el a tsd-tól – demokratikus szervezés osztálykonfliktus nélkül
6. Közszolgálat
- a bürokrácia központi irányítása, ellenőrző szerepe kiemelten fontos
- Max Weber: politikacsinálás – csak a vezetőket cseréli le, a gépezet nagy része marad, és ugyanúgy szolgál tovább – más politikai célokkal
- A közhivatalnoktól elvárt képességek: kezdeményezőképesség, vállalkozó szellem, konstruktív, képzett, tájékozott , rugalmasság, gyors döntési képesség
7. Sajtó, rádió feletti demokratikus ellenőrzés (új hatalmi intézményekkel)
a. sajtószabadság:
- funkciója: infóközlés + vitalehetőség + vélemények ütköztetése
- a funkció nem ellátható, ha a kiváltságosok csoportja birtokolja
- megbízott emberek semleges ellenőrzőtestülete kell (demokratikus célok biztosítása)
- a sajtó fontossága megnőtt, de a véleményközlés lehetősége csökkent
b. a rádió menedzsmentje:
- BBC-elvek szerint – vélemények sokszínűsége, parlamenti testület ellenőrzése
c. a propaganda természetet:
- tévhit: a propaganda hazugságok terjesztése
- alapfogalom – reálszint: mentális légkör, amelyben tetteket és összefüggéseket reálisnak tartunk (reális – attól függ, milyen értékeket tulajdonítunk nekik)
- fasiszták: más vélemény – nem meggyőzni, elhallgattatni
- demokrácia: integratív értékek középpontba állítása
d. a vita demokratikus világa:
- reálszintek versengenek egymással
- nézetetek ütköznek – összehangoltság spontán módon
e. lojatitás és konszenzus:
- közvélemény: több, mint média + propaganda – hangulat, attitűd, erkölcsi érték – szomszédsági viszony, kocsma, klub
- a közvélemény a törzsi tsd jellemzője – a demokráciának fenn kell tartania ez a spirituális hatalmat
A NEVELÉS MINT ALAPOZÁS
I. Az iskola feladatai: átfogó koncepció
Iskora: olyan tsd intézmény – család és állam között, melynek feladata a gyeremek felnőttkori életformára való begyakoroltatása.
- az egyén másodlagos (intézményi) kapcsolatokban éli az életét (ez egyre fontosabb) – az iskola erre készít fel – személyes és intellektuális példaképek segítségével
- a nevelési filozófia összhangban – a dinamikus tsd-mal
- ez a szemlélet – az embert élete végéig tanulónak tekinti
II. A változást szolgáló nevelés
- iskola: dinamikus nevelési eszköz + változás mozgatója
- cél: új típusú ember – kezeli a tsd szervezés technikáját, új ismereteket szerez – iskola fokozza a kapcsolatait az élet más területeivel
- a család által elhagyott funkciókat az iskolának kell átvennie
- régen az olvasás csak a kiválasztottaknak – ma már mindenkinek – megszűnt a tanulással kapcsolatos túlzott tekintély és félelem
- formális iskolai képzés: felnőttségre nevel +tsd megértésre
III. Az élet demokratikus értelmezése
- azt jelenti, hogy többféle módon lehet élni
- az életforma meghatározója:
- korábban: szokás, divat, tradíció
- liberalizmus: az egyénre bízták
- Harmadik Út: nyílt vita, alternatívák közötti akaratlagos választás
IV. Folyamatosság a nevelésben:
- a nevellés tsd megalapozása – szükséges a folyamatos működés
- a képzést lefedi a háromlépcsős oktatási rendszer
- kell egy szervezet, amely a nyílvánossággal kapcsolatot tart
V. A felnőttnevelés új feladata:
- alkalmazkodás az új társadalom változó igényihez
- iskola feladata: a múlt örökségének örzése + új rend felépítése
- ízlés + szabadidő: igényes formáját az iskolának kell kialakítania (a demokrácia aktuális kérdéseinek ismeretéhez – meg kell szabadulni a divatos hóbortoktól)
- liberalizmus: túl sokat vár a diákoktól (a tudás önálló integrálását)
- totalitarianizmus: kész szintéziseket tölt a diákok fejébe
- Harmadik Út: a tudás integrálása a tanár feleadata, alternatívák közötti választás, a tudás változásának hangsúlyozása, szintézis a diák feladata, egyéni ítéletalkotás a cél
VI. A népegyetemek feladata:
- oktatás: magas szinten – a teológia nyelve; alcsonyabb szinten – szimbólumok, mesék, legendák nyelvén
- a felnőttnevelés célja: tudás integrálása + a tds vezető rétege a tsd összes rétegéből kerüljön ki
- a tsd akkor elfogadható – ha a speciális képzés mellett mindenki alapképzésben részesül
VII. Az egyetemi reform szükségessége
- az egyetem három célja:
- szakismeretek
- oktatás + kutatás
- általános műveltség
- a képzés jelenleg szakbarbárokat hoz létre – nincs meg bennük a szakmai továbblépéshez szükséges filozófia tudás, a tsd problémák megértésének készsége
- kérdések: kell- e tanár-diák csere, nemzetközi egyetem
VIII. A demokratikus nevelés néhány redisztributív aspektusa
- akik féltik szerzett jogaikat – gyanakvással fogadják a demokratikus változásokat
- szerintük – a tömeg képtelen helyesen élni a tanulás lehetőségével, mert fogyatékos (a magasabb rétegekból származó magasabb IQ-val rendelkeznek)
1. Demokratizálás nivellálás nélkül
- az emberek szélesebb körű bevétele a kultúrába – felszabadítja őket, csökken a kisebbségi érzésük
- a tsd létrán felkapaszkodók gyakran jobb agyi tevékenységet folytatnak, mint a jó helyzetben lévők
- a jövedel – forráselosztás segít a tanulás javításában
- az olvasmányok egyre jobban figyelembe veszik az olvasó elvárásait (egyszerű, világos stílus) – csökken a tanulási egyenlőtlenség, a nemzeten belüli nemzetek száma
2. A kultúra sikeres demokratizálása
- demokratizálás: nem a színvonal csökkenése, kulturális sokszínűség
- kulturális monotónia ellen + színvonalcsökkenés ellen – érelmiség
- teret kell biztosítani az egymással versengő csoportoknak
- kis csoport – az intellektuáli, produktív munka fő helye – a tömegkommunikáció segít a terjesztésben
A SZABADSÁG FEGYELME
I. Szabadság és fegyelem a csoportszervezetben
- legmerevebb szervezetek: a hadsereg jellemzőit az élet minden területére kiterjesztik
- legrugalmasabb szervezetek: a tsd alcsoportokat csapatoknak tekinti
(a tagok egyenrangú partnerek)
II. Jelenlegi szabaságfelefogások:
1. Anarchista szemlélet – a szabadság teljességével a spontán önszabályozás jön létre; minél nagyobb az elnyomás, annál több az egyénben a negatívum
2. Totalitariánus megközelítés – a rend spontán módon nem alakulhat ki , a Führer militarisztikus parancsuralma érvényesül
3. Liberális megközelítés – az anarchisták szemléletét alkalmazza a tömegtársadalomra
4. Pultokratikus felfogás – a vagyonos emberek kis csoportja a tsd változásokat figyelmen kívül hagyva saját ideológiáit ülteti át a gyakorlatra
III. Szabadság és fegyelem a demokrácia tervezett viszonyai között
- csoportok és alcsoportok természete és céljai határozzák meg
- cél: egyén választási + önkifejezési szabadsága
- a tömegtsd-ban a csoportok jogait is szavatolni kell (fontos a csoportok közötti egyensúly egy adott felügyeleti szerv által felügyelete)
- a manipuláció addig jó – míg a csoport szabadságát biztosítja
IV. A választás szabadsága a tervezés korában
- megnőtt a tudatosan választható lehetőségek száma (okai – tömegkomm., ár- és jövedelmi viszonyok)
- duális mentalitás alaku ki:
- saját érdekeink követése
- intézmények közösségi értéke szempontjából korlátozzuk az egoizmusunkat
