Budapest városszerkezete [földrajz]

Budapest városszerkezete

1. Belső munkahelyi öv Ide járnak az emberek dolgozni; kevés lakás, V-VI. ker.

2. Belső lakó öv VII-VIII.ker

3. Külső munkahelyi öv Gyár és pályaudvar; Újpest, Angyalföld, Kőbánya, Csepel, Óbuda, Budafok

4. Külső lakó öv Pesterzsébet, Kispest, Káposztásmegyer, Békásmegyer

Budapesten a múlt század végén fektették le az úthálózatot, ezért szűk, túl nagy a város Trianon óta. 50-es években betelepítés. Ipari városrészek a 60-as években. Tranzitforgalom, komolyabb híd csak Budapesten van. A vasút és úthálózat Budapest központú. Légiszállítás: Ferihegy I-II. Gyógyszeripar: CHIONIN, EGIS Húsüzem.

Érettségi időpontok 2010. május-június - érettségi 2010

A 2010-es érettségi vizsgák időpontjai középszinten:

• magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv – május 3., 8.00
• matematika – május 4., 8.00
• történelem – május 5., 8.00
• angol nyelv – május 6., 8.00
• német nyelv – május 7., 8.00
• nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv – május 10., 8.00
• biológia – május 12., 8.00
• fizika – május 18., 8.00
• rajz és vizuális kultúra – május 18., 14.00
• kémia – május 13., 8.00
• földrajz – május 13., 14.00
• latin nyelv, héber nyelv – május 11., 14.00
• francia nyelv – május 19., 8.00
• filozófia – május 19., 14.00
• olasz nyelv – május 20., 8.00
• mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma – május 20., 14.00
• spanyol nyelv – május 21., 8.00
• orosz nyelv, egyéb nyelvek – május 25., 8.00
• egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak – május 25., 14.00
• szakmai előkészítő tárgyak – május 14., 8.00
• informatika – május 17., 8.00
• művészeti tárgyak, ének-zene – május 17., 14.00

Farmergazdaságok [földrajz]

Farmergazdaságok

Angol-Amerikában és Európában terjedt el.

A farmerek modern árutermelést folytatnak. Magas színvonalú gazdálkodásra törekszenek, szívesen vásárolnak gépeket, vegyszereket, jobb vetőmagokat.

A legmagasabb termelésátlagokat Földünkön a farmgazdálkodás keretében érték el eddig. Az Amerikai Egyesült Államokban nagyobb, Európában kisebb az átlagos birtoknagyság.

Milyen tényezők játszottak szerepet az USA gyors gazdasági fejlődésében? [földrajz]

Milyen tényezők játszottak szerepet az USA gyors gazdasági fejlődésében? Hogyan változott az USA világgazdasági helyzete? Az USA gazdaságának fő vonásai?

Az USA gyors gazdasági fejlődésének okai:

1. Az egyesült államok a XIX. század folyamán erőteljesen terjeszkedett nyugat felé, az indián őslakosság elűzésével, kiirtásával, ahol bőven voltak művelésre alkalmas „szabad” földek. A gombamód szaporodó farmokat, a vasúthálózat kiépítésével, viszonylag hamar bekapcsolták a gazdaság vérkeringésébe. A földfoglalások, és az ezt követő nagyszabású építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány. Ez megmagyarázza a magas munkabérek megjelenését, ami mindég automatizálásra, gépesítésre ösztönzi a gyártulajdonosokat és a farmerokat. Mindennek köszönhetően a termelőeszközöket gyártó nehézipar egy dinamikusan bővülő piachoz jutott. Az állam magas vámokkal szorította ki a vetélytársakat, az amerikai ipar további előnyére, továbbá akadálytalan utat nyitott a külföldi tőke beáramlásának.

2. A bevándorlókat a magas munkabérek és a földbőség csábította az országba. A többségében Európából érkező munkások termelési tapasztalatukkal, szakképzetségükkel nagyban hozzájárultak a modern ipar megteremtéséhez.

3. A nagyipar kibontakozásához mezőgazdasági nyersanyagok és ásványkincsek bőven álltak rendelkezésre. Nagyon fontos szerephez jutott az Appalache könnyen kiaknázható feketeszéntelepe. További telepesáradat indult meg a Sziklás-hegység, Kalifornia és Alaszka vidékére az aranyláz idején. A műszaki haladás először az USA-ban tette lehetővé a szénhidrogének nagyarányú felhasználását.

Az USA világgazdasági helyzete:

1. Már a XIX. század végén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A kevésbé fejlett országokra a tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem révén vonta befolyása alá.

2. Idővel, (ez a tendencia ma sem változott) egyre több külföldi nyersanyagot használ(t) fel, s mivel a világpiacon a legnagyobb felvásárló ezáltal nagyban képes befolyásolni a nyersanyagok világpiaci árait

3. Az óriásra dagadt amerikai monopóliumok a világ minden részén érdekelt multinacionális társaságokká fejlődtek.. A monopóliumok a tőkekoncentráció végeredményei. A sok száz cég egybeolvadása és a nagyobb vállalatok fúziója, integrációja, a gazdasági élet egy fontos területét uraló óriásvállalato(ka)t eredményez, mely cégek politikai befolyása is komoly.

4. A két világháborúban az USA nem szenvedett anyagi károkat, sőt a hadiszállításokból és az újjáépítésekből busás hasznot húzott, ezáltal megszilárdítva világgazdasági szerepét.

5. Elsőként itt alakult ki a posztindusztriális társadalom, ahol a lakosság túlnyomó részének a szolgáltatási szektor nyújt megélhetést. Mindössze a lakosság ¼-e dolgozik az iparban.

6. Politikai és katonai ereje, valamint az általa irányított nemzetközi szervezetek révén világszerte képes érdekeinek érvényesítésére.

7. A 90-es években Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény tovább szilárdítja az USA körül kialakult gazdasági erőtér kapcsolatait.

8. Összességében tehát az USA gazdasági fejlődése az utóbbi időben is növekvő tendenciát mutat, kisebb-nagyobb ingadozások és aránylag lassú tempó mellett.

Az USA gazdaságának fő vonásai?

Nagyüzemű árutermelő gazdaság

Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2-3%-át foglalkoztatja. A világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre, amit nagyrészben a mezőgazdaság nagyüzemi jellegének köszönheti. A farmok átlagos mérete 200 hektár, ahol a családok a legteljesebb gépesítésre törekszenek.

Az amerikai lakosság hús- és tejfogyasztása igen magas, ami a szántókon a takarmánynövények termesztését vonja maga után.

A farmok szakosodott termesztést folytatnak, ami igazodott a piaci lehetőségekhez és a természeti adottságokhoz, így alakult ki az USA jellegzetes mezőgazdasági övezetes rendje. Ez a rend a Mississippi-alföldön és a nyugat felé lassan emelkedő Préri-fennsíkon rajzolódik ki.

A Nagy-tavaktól a Mexikói-öből partjáig egyre hosszabbodik a tenyészidőszak, a nedves kontinentális klímát szubtrópusi monszunéghajlat váltja fel. Az ország nyugati harmadát a Pacifikus-hegységrendszer vonulatai és a közéjük zárt száraz sivatagi (aridus) jellegű medencék, fennsíkok foglalják el, ez utóbbi területek földművelése jobbára az öntözési lehetőségekhez igazodik.

Az USA ipara és természeti erőforrásai

A világon kitermelt ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja el. Az ország egyre nagyobb importra szorul, ez irányú sebezhetőségét hatalmas tartalékok felhalmozásával kompenzálta. Az ország a területén a legkönnyebben hozzáférhető készleteket aknázzák ki, ugyanis több haszonnal jár, ha a fejlődő országokban, olcsóbb munkaerővel, gazdagabb lelőhelyekre összpontosítják termelésüket. Az ércek zömét Latin-Amerikából és Kanadából származik. Kőolajat főként Mexikóból, Venezuelából és a Közel-Keletről hoznak be.

Az USA energiagazdasága évtizedek óta a szénhidrogénekre (CH) épül. Földgáztermelése a második, míg a kőolajtermelése a harmadik világviszonylatban. Az ország CH-készletei néhány évtizedre elegendők, ezen a tényen a kontinentális talapzat és Alaszka kőolajkincse sem változtat.

Az elektromos áram termelését elsősorban atomerőművek építésével fokozzák. Az USA a világ egyik legnagyobb uránérc termelője. Az 50-es évek hadiipar részeként hatalmas urándúsító üzemeket építettek, később ez tette lehetővé a fűtőelemexportját.

Az utóbbi időkben nőtt a hőerőművekben elégetett feketeszén mennyisége. A bányászatának súlypontja az Appalache-tól nyugatra tolódik el.

Az USA rengeteg pénzt költ a megújuló energiaforrások kutatására, hogy a későbbiekben ne legyen ráutalva a külföldi nyersanyagoka.

Az USA iparát a tudományos-technika vívmányok széles körű alkalmazása, a jólszervezettség, a nagyfokú automatizálás, a szakosítás és a nagysorozatú tömegtermelés jellemzi. Mindennek következménye, hogy a munka kiemelkedő termelékenysége. A sokoldalú iparnak gerincét képezi a hadiipar, a járműgyártáselektronikai ipar. A ország a legnagyobb fölényt pont a legdinamikusabb ipari ágazatokban érte el. Az Egyesült Államok az elektronikus tervező- és vezérlőberendezések, számítógépek, atomerőművek, repülőgépek és hadfelszerelések legfőbb szállítója a világon. A katonai-ipari komplexuma a folyamatos állami megrendelések köszönhetik virágzásukat. valamint a legfontosabb, az

A vasút mára csak a távoli teherfuvarozásban őrizte meg vezető szerepét. A személyszállítás zöme személygépkocsin vagy repülőgépen bonyolódik le.

Egynyelvű szótárak - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése.

Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű).

A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. 
glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek:

interlineárisak – tehát két sor közé írták és

marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat.

A leghíresebb szótár 1502-ből Ambrózius Calepius egynyelvű szótára. Nálunk az első kétnyelvű (latin-magyar) a Szenci Molnár Albert által összeállított Nünbergi szótár 1604-ből.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:

1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)

2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)

3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)

4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)

5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)

6. szinonimaszótár

7. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)

8. helyesírási szótárak

1. Értelmező szótárak

Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, (szó, szófaj, nyelvi réteg, jelentések, szószerkezetek az illető szóval) idegen szóval megadják, szinonimákat közöl.

Története: 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.

- Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.

- Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.

- Országh László- Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára. 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését.

- az előző rövidített változata: Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor- Kovalovszky Miklós) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz.

A legújabb: Magyar értelmező kéziszótár Szerk. Juhász József et al. Budapest: Akadémiai. 2006. ISBN 963 05 8024 1

A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.

A szócikk felépítése: címszó, gyakorisági szám (a címszó előfordulási gyakoriságát jelzi 1-5 között, az 1=gyakori) szófaj, alapjelentés (1.), milyen nyelvi rétegbe tartozik – ez rövidítve; az alapjelentés értelmezése, példa, 2-3 vagy több mellékjelentés, értelmezés.

2. Tájszótárak

A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A Magyar Nyelvőr 1930 indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják az egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

a, Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.

- Magyar tájszótár T.SZ. 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.

- Szinnyei József: Magyar tájszótár M.T.SZ. 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.

- Új magyar tájszótár U.M.T.SZ. 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.

b, Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:

1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti

2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.

- Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.

- Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.

- Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.

További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.

Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében 1950-.

3. Történeti szótárak

Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.

- Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.

- Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.

- Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.

A korai szövegek pótlására:

a, Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.

b, Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.

c, Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár

4. Etimológiai szótárak (fontos)

Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.

Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.

- Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.

- Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai

- A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötetes, a 4. a mutató. A szótár szócikkekből áll, a szócikk a címszótól a másik címszóig tart. Ezek ábécérendben követik egymást.

Egyesíti a történeti és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó forrását, előfordulását (különböző alakjait, előfordulási helyét, idejét), német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre. A szócikk második részében pedig a származását fejti ki, ill. a jelentésebeli összefüggésekre is utal.(fontos)

5. Írói szótárak

Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.

pl. írói szótár

abrosz f. (3) + jelentés + verscímek

- 715/6 – sor – ez a kritikai kiadásban jelölt lapszám

- ritm. halm. szimb. – erőteljes ritmus, halmozás, szimbólum

- Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.

Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.

- Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.

6. Sajátos rendeltetésű szótárak

- Helyesírási tanácsadó szótár

- A magyar nyelv szóvégmutató szótára

- Régi magyar családnevek szótára

- Szólás, közmondás, szinonima szótárak

- Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.

- O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény

Mi fán terem?

- O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.

- Szinonimaszótár: a rokon értelmű szavakat adja meg, vagyis egyetlen fogalom rokon értelmű szavait, kifejezéseit szerepelteti a szócikkben. A szavak, kifejezések mellett zárójelben szerepel a stílusminősítés, vagyis közli azt is, hogy a kifejezés melyik  stílusrétegbe tartozik, ill. milyen stílusárnyalatú.

12500 címszó és több mint 30000 rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz.

Értelmezési feladatot nem tölt be, csupán csúcsos zárójelben utal a címszó és a szinonima közötti értelmi illetve használatköri különbségre.

Szócikkei címszótól címszóig tartanak, vastag betűs szedés különbözteti meg őket.

8. Helyesírási szótár

Három nagy szerkezeti részből áll: Szabályzat, Szótár, Tárgymutató

Akadémia Kiadó és Osiris Kiadó is adott ki, jelentős a különbség, folyamatban a helyesírás reformálása, új szótár kiadása.

Az egynyelvű szótárak ismerete

A magyar nyelv értelmező szótára:

1959 és 1962 között jelent meg,

7 kötetből áll

Magyar értelmező kéziszótár:

1972-ben jelent meg,

Az előbbinél gazdagabb szókinccsel rendelkezik (70000 címszó)

A 2003-ban átdolgozott kiadásban már 75000 címszót találunk

Magyar tájszótár:

A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze.

19 sz. végén és a 20. sz. elején jelent meg

80000 szóadatot tartalmaz

Új magyar tájszótár:

1950-ben jelent meg az előző folytatásaként

4 kötetet tartalmaz

1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára:

1967-ben jelent meg

A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja.

4 kötetből áll (3+1 kiegészítő)

Az egyes szócikkek élén szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó nyelvi életútját

Idegen szavak és kifejezések szótára:

A magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg

Magyar szinonímaszótár:

Segít fogalmazáskor

1998-ban jelent meg iskolai változata Szinonímaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár

Magyar szólások és közmondások:

A szólások és közmondások jelentését adja meg

Ó Nagy Gábor

Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvművelő kéziszótár:

Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel foglalkozik

A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár:

11. kiadás, helyesírásunkkal foglalkozik

Szaknyelvi szótárak:

Egy-egy szakma nyelvét foglalja össze

Vegyi üledékes kőzetképződés [földrajz]

Vegyi üledékes kőzetképződés

Az üledékes kőzetek főképp a tengerfenéken képződnek. A kőzetek néha szabad szemmel is láthatóan rétegzettek, s fontos megkülönböztető jegyük ősmaradvány tartalmuk is.

Üledékes kőzeteket három alapvető folyamat hoz létre, s ennek alapján osztályozzuk őket:

1. Törmelékes üledékes

2. Biogén üledékes

3. Vegyi üledékes.

A vegyi üledékes kőzetek anyaga vízben oldódott fel. Az ásványi anyagok oldatok formájában tavakba, vagy sekély tengerekbe jutottak, ahol a víz elpárolgása esetén annyira koncentrálódtak, hogy kicsapódtak és lerakódtak a fenéken. Ily módon alakult ki a kősó és mészkő megannyi formája.

Tiszai árvizek [földrajz]

Tiszai árvizek

A Tisza jellegzetesen síksági folyó. Az Alföld közepén és legmélyebb részén keresztül középszakasz jelleggel lomhán kanyarog. A Tisza menti táj egészen sajátos képet mutat: hatalmas hurokszerű kanyarulatok hurokszerű hálózata, ártéri füzes erdők, lefűzött és feltöltődött morotvák és morotvatavak, sok helyen parti dünék tarkázzák a folyó nagy kiterjedésű árterületét. A Tisza rendkívül széles árterén a szabályozása előtt, még a múlt század derekáig is gyakorta változtatta medrét. Nagy és gyakori árvizei idején kilépve medréből közel kétmillió hektár területet önt el. Szinte tengerré változik ilyenkor az Alföld.

A Tisza vízjárása nagyon ingadozó, nagy vonásokban hasonlít a Dunáéhoz. A Tiszának is két árvize van: a koratavaszi és a koranyári, és a koranyári árvíz a nagyobb. A koratavaszi árvíz vize a kárpáti és az erdélyi hegységi területek hóolvadásából származik. A Tiszának és mellékfolyóinak tavaszi árhullámai rendszerint találkoznak, de a tetőzés nem esik egy időre, így egymást nem erősítik. A Duna és a Tisza koratavaszi árvize időben szintén gyakran egybeesik, ilyenkor a Tisza vize nem tud belefolyni a Dunába, és erősen megduzzad. Ez okozta az 1879. évi katasztrófális szegedi árvizet, amely az egész várost romba döntötte. A Tiszán nincs jégdugulás, mert a DélNyugatról érkező meleg légtömegek hatására az alsó szakaszán előbb felenged a jég, mint a felső szakaszán.

A koranyári árvíz csak esőzésekből származik és egyszerre jelentkezik a Tiszán és mellékfolyóin. Hevessége Északról Délre csökken. A Duna és a Tisza koranyári árvizei nem szoktak találkozni egymással, mert a Tisza forrásvidékén előbb áll be a koranyári csapadékmaximum, mint a Duna forrásvidékén.

A Tisza szélsőséges vízjárása igen jellemző, hogy Szolnoknál árvíz idején 53-szor annyi vizet szállít, mint kisvíz idején (kisvízkor 72 m3/sec., árvízkor 3800 m3/sec.). A Tisza robbanásszeru áradása nem csak a gátakat töri át, hanem a természetellenes határokat is. A Kárpátaljáról meneküloket minden okmány nélkül engedik át a határon. Nagyon helyes, nem lehet mást tenni, s a magyar védekezésnek amennyire lehet, segíteni kell az odaátit, tekintettel arra, hogy sem az ukrán sem a román államnak nincs elég készsége jelenleg az árvíz elleni védekezésre.

A ránk tört árvíznek természeti oka egy monszunszeru eso, amely a keleti- Kárpátokban a hóra esve hirtelen víztömeget zúdított a mélybe, környezeti oka az évek, évtizedek óta folyó mérhetetlen erdopusztítás, a rablógazdálkodás, amely megváltoztatta a táj vízháztartását és szabad folyást enged a lezúdulásoknak, állami-gazdasági oka az elégtelen védekezés, a gátak elhanyagolása és a védekezésre fordított eszközök elégtelensége

Ukrajna és részben Románia nem képes és nem is kíván gondoskodni a Felso-Tisza lakosságának védelmérol, képtelen megoldani az elemi védelmét, gazdálkodási kérdéseket. Mi már az elozo árvizek alkalmával is figyelmeztettünk arra, hogy a védekezés nem merülhet ki a gátak erosítésében és magasításában, hanem fel kell készülnünk ezeknek a hirtelen támadó vizeknek az elvezetésére. Nemzetközi összefogással kell az Ukrajna és Románia területén történ természetpusztítást helyreállítani. Erdotelepítésre, víztározók építésére és a lefutás visszafogására.

Ezek az elovédekezések nem történtek meg, a magyar segítség kimerült a segélyek átjuttatásában, s az ukrán hatóságok sokszor még ezt is megnehezítették.

Az új szemléleten alapuló, összefogott, távlatos védekezés terveinek elkészítése és a munkálatok elvégzése az árvíz levonulása után már nem halogatható tovább. Ugyanígy el kell kezdeni a Kárpátaljai védekezést, az erdotelepítést és a különféle ottani védorendszerek megépítését. Nemzetközi együttmuködésre van szükség és ha erre valamelyik kormány nem képes, vagy nem hajlandó, akkor különleges nemzetközi közbeavatkozásra van szükség.

Ez az árvíz ismételten bizonyítja a Kárpát-medence földrajzi természeti egységét, s azt, hogy a magyar oldal védekezése bármennyire megfeszített erovel történik, nem képes kivédeni a Kárpátokban keletkezett természetrombolás és a világszerte felmelegedo, változó félben lévo idojárás következményeit.

Képtelen helyzet az, hogy miközben a Duna-Tisza medencében lényegében csapadékhiányos, aszályos helyzet áll fenn, Bereget árvíz fenyegeti és a lakosságot ki kell telepíteni azért, mert a vízgyujtoterület felso részén nem történik semmi az ember, a lakosság védelme, az élet érdekében.

A kormány megtárgyalta és elfogadta a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elõterjesztését az árvízvédelem helyzetérõl és feladatairól.

Hazánkban az ország területének, lakosságának, éves bruttó termelésének negyedét fenyegetik a folyók árvizei. Ezért a kérdésnek kiemelt fontosságot kell tulajdonítani. Ugyanakkor - a gazdasági nehézségek miatt - e feladat finanszírozása hosszabb ideje elmarad a veszély mértékétõl. Az indokolt fejlesztések kiesésén, lelassulásán túl a mûködtetés is jelentõs forráshiánnyal küzd, a védelmi létesítmények védõképessége romlik.

Az elõterjesztés bemutatta az árvízvédelmi létesítmények helyzetét, az ország biztonságpolitikájának részét képezõ állami alapfeladat ellátási feltételeinek folyamatos romlását, a nemzetgazdaságot terhelõ fokozódó kockázatot. Ennek alapján a kormány határozatában egyetértett azzal, hogy az ésszerû mértékû védelem megteremtésének legsürgõsebb feladatai érdekében szükséges, a központi költségvetést kímélõ forrásbõvítõ megoldások - bankhitel, segélyforrás igénybevétele, víz-kárelhárítási díj bevezetésének elõkészítése - kidolgozását, illetve lehetõségeik vizsgálatát meg kell kezdeni.

Döntése szerint a jövõben a költségvetés mindenkori helyzetének, lehetõségeinek figyelembe vételével, ám tudatos kockázat-vállalással határozzák meg az árvízvédelmi mûvek üzemeltetése és fejlesztése érdekében szükséges mindenkori ráfordításokat.

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta összegyűjti, feldolgozza és közreadja Magyarország folyóinak vízjárását jellemző hidrológiai és vízgyüjtőterületeinek hidrometeorológiai viszonyait jellemző meteorológiai adatokat, valamint a hajózható folyók gázlóviszonyait. Előrejelzi a vízjárás, jégjárás várható alakulását a folyókon, s árvíz idején müködteti az árvízjelző szolgálatot. Lebonyolítja a napi hidrológiai adatcserét a dunamenti országokkal a Duna Bizottság ajánlásának megfelelően.

Árvízkárok: vita a segélyekrõl Az elégedetlenek a Belügyminisztériumhoz fordulnak.

A helybeliek egy része elégedetlen a segélyezési gyakorlattal. Sérelmeik kivizsgálása érdekében feljelentést kívánnak tenni a Belügyminisztériumnál.

Mezõtárkány

A csaknem 1700 lakosú települést az elmúlt évben jelentõs mértékben sújtotta az ár- és a belvíz. A község vezetõi felmérték a károkat, s jelezték igényüket az állami támogatásra: 22 millió forintot kaptak a lakóházak, további 8 milliót pedig a középületek helyreállítására. A keretbõl 67 igénylõ részesült. Ennek feltétele az volt, hogy a községházán bejelentsék a károkat, majd a felmérést követõen a képviselõ- testület határozott a segély szétosztásáról. Az elégedetlenek szerint olyanok is kaptak támogatást, akik ténylegesen nem szorultak rá, míg más esetekben valódi károsultak is kimaradtak a kedvezményezettek körébõl. Ennek oka az - állítják a kritikusok -, hogy a testületben többségben vannak a polgármester beosztottjai, akiknek érdekük, hogy támogassák õt. Így kaphattak „árvízpénzt” egyebek mellett a polgármesteri hivatal dolgozói, valamint a téesz-irodisták is - állítják. Vélekedésüket azzal támasztják alá, hogy a község irányítója - aki e megbízatását társadalmi munkában végzi - egyben a helyi téesz elnöke, míg a testületben helyet foglal a szövetkezet fõagronómusa, raktárosa (aki egyben az alpolgármester is), szárításvezetõje, továbbá a község háziorvosa (aki máskülönben a polgármester felesége) is.