Az arab országok gazdasága [földrajz]

Az arab országok gazdasága

A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földművelő.

Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növényei is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.

A térség legnagyobb potenciális veszélye a vízellátás elakadása. Valamennyi ország igyekszik saját vízkészleteit maximálisan kihasználni, nem gondolva másokra. Ez esetleges diplomáciai, s fegyveres összecsapások tárgya. Az Eufrátesz folyó szabályozását Törökország, Szíria és Irak a 60-as években elkezdte. 20 éve megszületett az a nagyszabású terv Törökországban, hogy vizi erőművek építésével Dél-Kelet-Anatóliát villamosítsák.

A vízügyi objektumok rendkívül értékesek, s különböző terrorista cselekmények célpontjává válhatnak. Az Atatürk-erőművet például komoly katonai erővel kell védeni kurd fegyveres csoportoktól, akiket Szíria pénzel.

A legjelentősebb kőolajtermelő országok Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia. Itt az egy főre jutó nemzeti jövedelem a 70-es években világrekordot ért el. A lakosság életszínvonala ugrásszerűen emelkedett.

Az olcsó elektromos áramot Bahrein szigetén és az Egyesült Arab Emírségekben alumíniumkohók révén értékesítik.

Oroszország [földrajz]

Oroszország

A darabjaira hullott Szovjetunió legnagyobb állama maradt Oroszország.

Ásványkincsekben, energiahordozókban rendkívül gazdag. Az elmúlt több mint hetven évben folytatott rablógazdálkodás sem tudta kimeríteni készleteit. Az ásványkincsbőség és az intenzív termelés következtében kialakult egy pazarló, rossz hatásfokkal működő gazdaság, ahol a nagy termelő és fogyasztókörzetek mind távolabb kerültek egymástól.
A gazdag készletek értékét csökkenti, hogy a tartalékok zömmel az Urálon túli országrészben található, ahol a rendkívül kedvezőtlen természetföldrajzi viszonyok miatt a termelés igen költséges.

Szén: Donyec-medence, Kuznyecki-medence, Pecsorai-medence, Moszkva környéki medencék, Uráli-medencék, Kanszk-Acsinszk, Irkutszk, Tunguz-medence, Léna-medence Kőolaj: Ob vidéke, Perm környéke, Észak-Kaukázus, Uhta környéke, Szahalin Földgáz: Nyugat-Szibéria, Észak-Kaukázus, Orenburg környéke Vízerőművek: Volga, Angara, Jenyiszej Atomenergia: a világ össz-villamosenergia 10 %-át képviselik Urán: Urál-déli előtere, Bajkál környéki röghegységek, szegényes készlet Vasérc: Kurszk, Urál (Magnyitogorszk), Kuznyecki-medence, Kola-félsziget, Angara vidéke, Jakutszk környéke

Latin-amerika [földrajz]

Latin-amerika

A két legjelentősebb mezőgazdasági termelő Argentína és Brazília. Rosario a kukorica, Santos pedig a kávéexportjáról híres.

A közép-amerikai köztársaságokat valaha banánköztársaságoknak nevezték, mert szinte egyetlen exportcikkük a banán volt, de evvel nagy monopóliumot tartottak a kezükben.

Kubában is a mezőgazdaság dominál, mégis állandó az élelmiszerhiány, s szinte minden termékre bevezették már a jegyrendszert. Az ország fő terménye a cukornád. Legismertebb terménye a dohány, melyből kubai szivarok készülnek, s a kubai rum is világszerte ismert.

A koka a kokain alapanyaga, s termesztésében a Bolívia-Kolumbia-Peru kokainháromszög jeleskedik.

Az iparosításban a latin-amerikai országok főleg külföldi tőkére támaszkodnak. Az állam a közlekedés és a nehézipar fejlesztésében vállal szerepet. Az idegen cégek profitjuk négyötödét kiviszik az országból, s csak keveset fordítanak új beruházásokra. A nehézipar csak néhány nagyobb ország nagyobb városaiban fejlődött ki, Buenos Airesban, Mexikóvárosban, Sao Paulóban.

Latin-Amerika mezőgazdasági termékeket és ásványi nyersanyagokat exportál. A legtöbb ország fő kereskedelmi partnere az USA. Argentína és Uruguay kevésbé kapcsolódik az USA külkereskedelmi érdekkörébe, mert hagyományos exportcikkeinek, a húsnak és a nyersbőrnek legfőbb felvevő piaca az Európai Közösség.

A Japán csoda [földrajz]

A Japán csoda

Az ország ásványkincsekben szegény, csupán Honsú, Hokkaidó és Kjúsu medencéinek harmadkori széntelepei, valamint a vulkánizmushoz kapcsolódó kén és szinesérc-lelőhelyek vannak.

A fejlődés az 1868-as Meidzsi-restaurációval kezdődött, amikor külföldről a legkorszerűbb ipari berendezéseket és műszaki eljárásokat vásároltak. A gyors ütemű fejlődés egyik alapja az oktatási reform volt. A második világháborút követő gazdasági fejlődés tükröződött a népesedési folyamatokban is. Japán a világ egyik legvárosiasodottabb társadalmává vált, a lakosság több mint 70 %-a ma már városokban él. Átalakult a foglalkoztatási szerkezet is, csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, és a kereső lakosság kétharmada ma már szolgáltatási szektorban (kereskedelem, vendéglátás, bankszféra) dolgozik. Ipari szerkezetének sajátos vonása a nagyfokú együttműködés az óriásvállalatok és a közép- és kisüzemek ezrei, illetve a kisüzemek és a bedolgozók milliói között. A japán ipar legfontosabb ágazata a gépgyártás. Az elektrotechnikában, informatikában, ipari robotok készítésében világhatalomnak számít.

Japán számára nélkülözhetetlen a külkereskedelem magas szinten tartása. Energiahordozók, ipari nyersanyagok behozatala, és iparcikkek kivitele. Japán mezőgazdaságának 50 %-át rizstermelés adja. Megtalálható még a búza, árpa, szója, édesburgonya és zöldségfélék termelése is. A legelők hiányában az állattenyésztés nem számottevő, a lakosság fehérjeellátása a tengeri halászatra hárul.

USA északi gazdasági körzete [földrajz]

USA északi gazdasági körzete

Az Észak-Atlanti-partvidék kikötői esnek legközelebb Európához.

Itt szálltak partra a bevándorlók, tehát bőven volt munkaerő az iparosodáshoz. Energiahordozókban sem volt hiány, kezdetben az Appalache fáit, majd nagyesésű folyóit, később széntelepeit hasznosították. A munkaerő azonban felértékelődött, s az olcsó munkaerőt igénylő iparágak kivonultak a térségből. Helyükbe modern iparágak, elektrotechnika, atomipar, műszergyártás lépett. New York-ban futnak össze a kereskedelmi és pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium központja. A Nagy-tavak vidékén kialakult iparvárosok az USA hagyományos nehéziparának legfontosabb telephelyei. A kohászat először az Appalache kokszolható széntelepeinek közelében, kis helyi vasérclelőhelyek felhasználásával (Pittsburg) bontakozott ki. A vasérc és szén szállítási útvonala mentén jött létre Buffalo, Cleveland, Detroit kohóművei. Amióta a Felső-tó környékén is kimerültek az érctelepek, a kohászat egyre nagyobb mértékben támaszkodik a kanadai Labrador-félsziget vasércére. Ehhez azonban meg kellett építeni a Szent Lőrinc viziutat. Detroitban összpontosul az autógyártás. Környékén több tucat város alkatrészek előállításával szolgáltatja a detroiti összeszerelő üzemeket. Chicago a gépgyártásról és élelmiszeriparáról nevezetes. USA vasúti és légi közlekedésének legforgalmasabb csomópontja. Közép-nyugaton az ipar jelentősége csökken, a mezőgazdaságé nő. A kukoricatermelés Indianában, Iowában és Illinois-ban a legjelentősebb. A farmerek fő bevételi forrása a sertés és marhahízlalás. Minneanapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.

USA nyugati gazdasági körzete

A Sziklás-hegységben található az USA legnagyobb színesérc és uránlelőhelyei.

Colorado és Columbia folyó hatalmas vízerőművei olcsó elektromos árammal segítették az alumínium és színesfémkohászat kibontakozását. Kalifornia kőolaj és földgáztelepei a petrolkémiai ipar alapját vetették meg. Északon, ahol a Parti-Kordillerák lejtőit sűrű erdőrengeteg borítja, a folyók partján fűrésztelepek és óriási papírgyárak sorakoznak. A nyugati vidék földrajzi fekvésének köszönhetően a II. világháborúban, majd a koreai háborúk idején a hátország szerepét töltötte be, ezért a hadiipar is ide összpontosult. Ez fontos szerepet játszott a kikötővárosok, San Diego, Los Angeles, San Francisco fejlődésében. A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti partját, Yellowstone-t. A nyugati körzetekben találhatjuk a legtöbb indián rezervációt is. A hegyvidékeknél és a száraz medencéknél legeltető szarvasmarha és juhtenyésztéssel foglalkoznak. A mediterrán éghajlatú kaliforniai Nagy-völgy öntözéses gazdálkodásából jóformán az egész országba szállítanak mérsékelt éghajlatú gyümölcsöket. Kalifornia déli részén zöldségeket, déligyümölcsöt és gyapotot termesztenek.

USA déli gazdasági körzete

A déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal.

Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. Texasban és Louisianában tárták fel az ország leggazdagabb kőolaj és földgáztelepeit. Az USA legnagyobb kőolaj-finomítói a Mexikói-öböl partján sorakoznak. A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik. A 30-as években a Tennesse-folyó völgyében hatalmas vízerőmű-rendszer épült. Az olcsó elektromos áram vonzotta ide az alumíniumkohászatot, az ország első nagy urándúsító üzemeit. Latin-Amerikából ércek és mezőgazdasági termékek érkeznek, melyek főként a legforgalmasabb déli kikötőváros, New Orleans és környéke iparát táplálja. Eleinte az alacsonyabb földrajzi szélességekről könnyebb volt feljuttatni a műholdakat, ezért választották Houstont az űrkutatás központjává. Ma már a földrajzi szélességnek nincs jelentősége, de a legforgalmasabb űrrepülőtér mégis a floridai Cape Canaveral. Az Északról kiszoruló textilipar a munkabőséget kihasználva délen nyitott új gyárakat, így a pamutfonás és pamutszövés is közelebb került a nyersanyagforráshoz. Florida az idegenforgalom kedvelt központja lett. Atlanta pénzügyi központ, s repülőgépgyártásáról, textiliparáról és a Coca-Coláról híres, Dallas az olajnak köszönheti felvirágzását.

Öntözéses gazdálkodás [földrajz]

Öntözéses gazdálkodás

A Közel-Kelet, Dél- és Kelet-Ázsia nagy folyóvölgyeiben alakult ki évezredekkel ezelőtt.

Ezeken a rendkívül sűrűn lakott területeken elaprózódott parcellákon primitív eszközökkel elsősorban rizst, a szárazabb éghajlatú területeken búzát termelnek.

Kikötőipar

A XVII-XVIII. századtól fogva a kikötőkbe települt a gyarmati termékeket feldolgozó ipar.

A gyapot, a gyapjú, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek feldolgozása mellett a színesfémkohászat vált kiemelkedővé (London, Liverpool, Antwerpen). A kohászat ma már nagyrészt tengerentúlról szerzi be a szenet és a vasércet. Emiatt a vas- és acélipar korszerű üzemeit szinte egytől egyig a kikötőkbe telepítették.

A kőolaj szállítási költsége alacsonyabb, mint a kőolajtermékeké. Így a kőolaj feldolgozása nem annyira a termelő, mint inkább a felhasználó körzetekben összpontosul. Ezt a helyzetet a tőkés államok politikai okokból is igyekeznek fenntartani (pl a behozott termékekre kirótt magasabb vámokkal).

A kőalajfinomítás és a petrolkémiai ipar legkedvezőbb telephelyei a nagy tankhajókkal is megközelíthető, mély vizű kikötők (Rotterdam, Marsaille, Genova, Trieszt). Ezekből a városokból hosszú csővezetékek indulnak a szárazföld belsejében épült finomítókhoz, amelyek valamivel drágábban jutnak nyersolajhoz. Az óriás tartályhajók fogadására egészen új elosztókikötők is épültek (pl Írországban Bantry Bay). Innen kisebb hajók fuvarozzák tovább a nyersolajat a többi tengerparti városba.

Farmergazdaságok [földrajz]

Farmergazdaságok

Angol-Amerikában és Európában terjedt el.

A farmerek modern árutermelést folytatnak. Magas színvonalú gazdálkodásra törekszenek, szívesen vásárolnak gépeket, vegyszereket, jobb vetőmagokat.

A legmagasabb termelésátlagokat Földünkön a farmgazdálkodás keretében érték el eddig. Az Amerikai Egyesült Államokban nagyobb, Európában kisebb az átlagos birtoknagyság.

A trópusi monszun hatása [földrajz]

A trópusi monszun hatása

Mind a trópusi, mind a mérsékelt övi területeken megfigyelhető a felszíni légáramlások irányának szabályos váltakozása.

Ezeket az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérő szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük.

A trópusi monszunok kialakulásának elsődleges oka az, hogy a hőmérsékleti egyenlítő a Nap látszólagos évi járása, valamint a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése folytán évszakonként jelentős elmozdulást végez. Az erősebben felmelegedő kontinensek fölött az északi félteke nyarán észak felé, a déli félteke nyarán pedig délre távolodik az Egyenlítőtől. A hőmérsékleti egyenlítő kilengései folytán a passzátszelek átlendülnek a földrajzi egyenlítőn, ahol azonban a Föld forgása, a Coriolis-erő miatt irányt változtatnak. Az északi félgömb nyarán a déli félgömb délkeleti passzátszele a hőmérsékleti egyenlítőt követve átlépi a földrajzi egyenlítőt, és délnyugati monszunként folytatja útját. A déli félgömb nyarán az északi félgömb északkeleti passzátszele lépi át a földrajzi egyenlítőt.

A mérsékelt övi monszunok előidézője a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. Télen a szárazföldek jobban lehűlnek, mint az óceánok, ezért a kontinensek belsejében anticiklonok alakulnak ki. Ezek az anticiklonok télen a felszín közelében a szárazföld felől a tengerek felé tartó áramlást eredményezhetnek. Nyáron a légnyomás eloszlása ellentétes, a jobban fölmelegedő kontinensek belsejében alacsony nyomású anticiklonális területek alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje feléirányuló légáramlást okoz.

Jégkorszakok [földrajz]

Jégkorszakok

Glaciális: jégkorszak Interglaciális: jégkorszakok közötti időszak

I. 2,5 millió évvel ezelőtt

200 m-rel lecsökken a világóceán szintje -> jelenlegi selfek (200 m-nél nem mélyebb tengerrész) szárazföldek lettek, a kontinensek összekapcsolódtak, kivéve az Antartktiszt.

II. Éghajlati övek átrendezése. Szahara: szavanna klíma, Kárpát-medence: tundra.

III. A szárazföldön több millió km² jég -> belföldi jégtakaró.

A föld felszínét a jég legyalulta -> hullámos felszín pl.: Kanada, Svédország, Finnország. Fedett és fedetlen ősmasszívumok -> ércek kerültek a felszín közelébe. Milliós tételben jöttek létre tómedencék. Moréna: mozgó jég törmeléke (morénadombok). A jég lerakja a morénát -> hullámos síkság. A gleccserek V alakú völgyből U alakú völgyet csiszol a moréna segítségével.

Lemeztektonika [földrajz]

Lemeztektonika

Alfred Wegener, osztrák meteorológus a kontinensperemek összeilleszthetőségén túl földtani és őslénytani bizonyítékok alapján állította azt, hogy eredetileg a Földön csak egyetlen őskontinens a Pangea létezett, amelyet az egyetemes tenger, a Panthalassza vett körül.

Mintegy 200 millió évvel ezelőtt a Pangea összetöredezett, és a töredékek, a mai kontinensek, lassan sodródni kezdtek jelenlegi helyük irányába. Wegener azonban nem tudott elégséges magyarázatot adni a kontinensvándorlás okaira és mechanizmusára.

Az 1950-es években nagy lendületet vett a Föld mágnesességének vizsgálata. Amikor egy kőzet kialakul, ásványai a Föld mágneses terének az adott időben és helyen fennálló irányával párhuzamosan mágneseződnek. Ez a paleomágnesesség. A paleomágneses adatok vizsgálata során kiderült, hogy a kontinenseknek egymáshoz képest el kellett mozdulniuk. Valamint még az is kiderült, hogy a Föld mágneses tere időről időre megfordul.

A globális lemeztektonikai elmélet szerint az asztenoszférában a litoszféra-lemezek határait keskeny tektonikus zónák alkotják. A lemezek általában óceáni és kontinentális kéregrészeket egyaránt tartalmaznak.

Az óceáni kéreg viszonylag vékony és fiatal, nincs 200 millió évnél idősebb része. A vékony üledék alatt főként bazaltos kőzetből épül fel.

A kontinentális kéreg vastagabb, s 3,8 milliárd éves kőzeteket is tartalmaz. Szerkezete bonyolult, üledékes, vulkanikus, gyűrt, átalakult és gránitos kőzetekből épül fel.

A lemezhatároknak három típusát különböztetjük meg:

Az épülő határok, melyek mentén új óceáni litoszféra keletkezik. Ezek az óceánközépi hátságok.

A pusztuló határok, mely az alábukási övezetekben jön létre, ahol a litoszféra-lemez lehajlik, lassan megolvad és visszaalakul magmává.

A konzervatív határok, amelyek mentén a lemezek kölcsönhatása nem jár se keletkezéssel, se pusztulással.

Mindhárom típusra jellemző a vulkáni tevékenység és a földrengés.

Síkságok jellemzői [földrajz]

Síkságok jellemzői

Olyan sík terület, ahol a relatív szintkülönbsége nem haladja meg a 200 m-t és a lejtés kisebb 6 ezreléknél.

Fajtái a tengerszinthez képest:

1. alföld 0-200 m

2. mélyföld 0 m alatt

3. fennsík 200 m felett

Mélyföldek: Hollandia negyede, Kaszpi-mélyföld, Kattara-mélyföld (Egyiptom), Baku, Holt-tenger, Dzsibuti (Afrika), Biskara (Algéria), Halál-völgy (Kalifornia), Ausztráliában, Argentínában

Vegyi üledékes kőzetképződés [földrajz]

Vegyi üledékes kőzetképződés

Az üledékes kőzetek főképp a tengerfenéken képződnek. A kőzetek néha szabad szemmel is láthatóan rétegzettek, s fontos megkülönböztető jegyük ősmaradvány tartalmuk is.

Üledékes kőzeteket három alapvető folyamat hoz létre, s ennek alapján osztályozzuk őket:

1. Törmelékes üledékes

2. Biogén üledékes

3. Vegyi üledékes.

A vegyi üledékes kőzetek anyaga vízben oldódott fel. Az ásványi anyagok oldatok formájában tavakba, vagy sekély tengerekbe jutottak, ahol a víz elpárolgása esetén annyira koncentrálódtak, hogy kicsapódtak és lerakódtak a fenéken. Ily módon alakult ki a kősó és mészkő megannyi formája.

A légkör kialakulása és szerkezete [földrajz]

A légkör kialakulása és szerkezete

A Föld kialakulásával párhuzamosan, 4 milliárd évvel ezelőtt alakult ki az elsődleges őslégkör, amely hidrogénből, héliumból, metánból, vízgőzből, ammóniából és kén-hidrogénből állt. Amint a földkéreg kezdett megszilárdulni és a vulkáni tevékenység gázokat bocsátott ki, kezdetét vette a másodlagos légkör kialakulása. A nitrogén, az oxigén, az argon és a széndioxid vált a légkörben meghatározóvá. A jelenlegi légkörnél a széndioxid koncentrációja jelentősen csökkent, az oxigéné nőtt. A széndioxid csökkenése avval magyarázható, hogy a kialakuló óceánokban a szén dioxid nagy része karbonátos kőzeteket hoz létre, így a széndioxid nagy része ma már nem az atmoszférában, hanem a litoszférában található, mészkő és dolomit formájában. 2,7 milliárd évvel ezelőtt megindult a fotoszintézis folyamata, így a növényzet a légkörből széndioxidot vett fel és oxigént adott le.

- atmoszféra szerkezete alsó (troposzféra és sztratoszféra), középső, felső

1. troposzféra (keveredő gömbhéj); vastagsága 10-12 km. Itt játszódnak le az időjárási folyamatok többsége. Itt található a légkör teljes tömegének 80 %-a. A hőmérséklet a magasság emelkedésével, 100 m-ként átlagosan 0,65°C-al csökken -57°C-ig.

2. sztratoszféra (réteges burok); 50 km-es magasságig. Itt van az ózonburok. A hőmérséklet a magasággal együtt nő, míg el nem éri a 10°C-ot.

3. középső; 80 km-ig. A levegő összetétele nem változik.

4. felső; A gázok fajsúly szerint rétegeződnek. Felső határa ott van, ahol a Föld centrifugális ereje és gravitációja kiegyenlíti egymást

A nagy földi légkörzés [földrajz]

A nagy földi légkörzés

A nagy földi légkörzés három egymásba kapcsolódó szélrendszerből áll:

1. passzátszelek; A Ráktérítő magas nyomása felől (ÉK-ről) fúj. Irányukat a Corialis hatás változtatja. Ezek a Föld legállandóbb szeleik. Irányukat és sebességüket nem változtatják meg, ha igen, akkor a változás előrejelezhető

2. nyugati szelek Mozgásuk közben hatalmas kanyarulatokat írnak le, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek. Ezek nem maradnak keletkezési helyükön, hanem a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak.

3. sarki szelek Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legszeszélyesebb szelei. Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása a sarkok beesési szöge miatt jön létre. A sarkkörök alacsony nyomása és a térítők magas nyomása pedig a levegő mozgásából ered.

A nagy földi légkörzés a Föld Nap körüli keringése miatt északra és délre tolódik el.

A levegő felmelegedésének okai [földrajz]

A levegő felmelegedésének okai

A levegő a Földfelszín közvetítésével melegszik fel. Rövidhullámú sugárzás érkezik a Napból, hosszúhullámú sugárzás verődik vissza a Földről. Ez a jelenség az üvegházhatás.

A hegyek lábánál általában melegebb van, mint a tetején (hőmérsékleti inverzió). A levegő felmelegedése elsősorban a napsugarak hajlásszögétől függ.

A folyóvíz felszínformáló munkája [földrajz]

A folyóvíz felszínformáló munkája

A hordalékszállítás, valamint a víz munkavégző képességének mértéke alapján a folyókon háromféle szakaszjelleget különböztetünk meg:

1. felsőszakasz jellegű folyók A hegyvidéki területekre jellemző. A terület lejtése nagy, a folyó sebessége nagy, így nagyobb a munkavégző képessége, mint a hordalék szállításához szükséges lenne. Pusztítják, mélyítik a medrüket, sok hordalékot termelnek, és ék alakú völgyet alakítanak ki. Ezen a szakaszon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet hajózni. Völgyzáró gát építésével vízenergia nyerhető.

A hegységekből kilépő folyók esése csökken, a szállított hordalék egy részét a hegylábaknál hordalékkúpokban lerakják.

2. középszakasz jellegű folyók A terület lejtése kicsi, a folyó sebessége kicsi, de a hordalékát éppen el tudja szállítani. Tulajdonsága a kanyarok. pl.: Tisza

3. alsószakasz jelleg A terület lejtése minimális, így a folyó nem tudja a hordalékát továbbszállítani. Szigetek, zátonyok keletkeznek, a folyó több ágra szakad. Kotorni kell, s a meder szűkítésével mesterségesen tudják a folyó sebességét növelni.