Az első ipari forradalom
Definíció
Ipari forradalom: az
1780-as években, Angliában kibontakozó gazdasági fellendülés, amelyben
korszakalkotó technikai és iparszervezési újítások születtek, illetve
folytonossá vált a gazdaság fejlődése
Kialakulása
Anglia, Észak-Amerika
·
A kézműipart felváltja a gyárban folyó
gyorstermelés
§ Gyár:
olyan üzemszervezési forma, ahol gépekkel végzik a termelést → a neolitikus
forradalom óta (földművelés megjelenése) a legnagyobb változás
·
A kéziszerszámokat felváltják a gépek
·
Víz-, szél-, állati energia helyett gőzenergia
és szén (kőszén)
Előfeltételei
·
Mezőgazdaság fejlődése:
§ polgári
földtulajdon kialakulása → tőke áramlik a gazdaságba
§ feudális
kötöttségek lazulása → jobbágyok helyett bérmunkások
§ a
háromnyomásos gazdálkodást a új fölművelési forma, a vetésforgó váltja fel→
takarmánynövények termesztése
§ nincs
ugar → legeltetés helyett istállózó állattartás → földek rendszeres trágyázása
§ tagosítás
a gépek megjelenésével: a szétszórt földterületeket igyekeztek egy tömbben
egyesíteni
§ nő
a terméshozam + munkaerő felesleg jelenik meg az iparban és a bányászatban
·
Tőke:
§ hitelintézetek
megjelenése
§ 1694
→ angol bank: a gyarmatok kifosztása segítette a tőke kialakulását
Kibontakozása
·
Textiliparban:
§ változások
jelennek meg
§ 1764
→ Hargreaves találmánya: „fonó Jenny”(lányáról nevezte el) → szövőgépek
megjelenése
§ fő
alapanyaga a gyapot: tengerentúli rabszolgatartó ültetvényeken termelik (pl.:
India, Amerika)
§ a
textil export sokszorosára nő
·
Közlekedésben, szállításban:
§ 1769
→ James Watt gőzgép tökéletesítése
§ nő
az igény közlekedés és szállítás fejlesztése
§ 1807
→ Fulton gőzhajó
§ 1810
→ McAdam féle macskaköves út → jó és stabil
§ 1825
→ Stephenson feltalálja a gőzmozdonyt („Rocket”) → vasútépítési láz Európában
és Észak-Amerikában
§ olcsó
szárazföldi szállítás megvalósul
§ vasútépítés
miatt fellendül a (szén)bányászat, a vaskohászat, a gépgyártás → fejlődik a
nehézipar
·
Távközlés fejlődése:
§ 1825
→ Morse távíró
§ 1850
körül gépekkel gyártanak gépeket → ezzel zárul az első ipari forradalom
Következmények
·
demográfiai robbanás
·
okai:
·
mezőgazdaság fejlődése
· higiéniai
viszonyok javulása: védőoltások elterjedése, orvostudomány fejlődése →
járványok visszaszorulnak
·
urbanizáció=városiasodás
·
jelentős a migráció
§ belső
migráció: falvakból → városokba
§ külső
migráció: Európából főleg Észak-Amerikába, a gyarmatokba
·
néhány évtized alatt hatalmas iparvárosok
jönnek létre
§ vízvezetékrendszer,
csatornázás
§ lakások
ezrei
§ vagyoni
alapú szegregáció: munkásnegyedek, kertváros, villanegyed, bérházak
·
Környezetszennyezés → új globális probléma
az emberiség életében
Kísérletek és elméletek a
társadalmi ellentétek feloldására
·
ipari forradalom átalakítja a társadalmat
·
ipari munkások → proletárok válnak a
legnépesebb csoporttá
·
rendkívül rossz életkörülmények
·
tőkések profitot maximalizálták
§ alacsony
bérek
§ munkaidő
növelése
§ nők
és gyermekek alkalmazása
§ gépesítés
§ nincs
megrendelés → azonnali elbocsájtás
§ nem
tömörülhetnek szervezetekbe
·
következmény → borzalmas életkörülmények,
munkások jogait és érdekeit nem védi senki
·
alvilág terjeszkedik → ahogy az
alkoholizmus is
Megoldási kísérletek
1.
Luddisták
·
géprombolók mozgalma → kormány keményen
fellép ellenük (brit kormány)
2.
Szakszervezeti mozgalom
· céhek
mintájára → rászorulókat felkarolják → közösen lépnek fel (béremelés, rövidebb
munkaidő)
·
fő fegyverük a sztrájk
3.
Chartisták:
· szavazati
jogot követelnek → törvényekkel akarnak javítani a helyzetükön → parlament
elutasítja → de megszületnek a gyári törvények → női- és gyermekmunka
korlátozása → tízórás munkaidő
4.
Utópista szocialisták
·
baj gyökerét a szabadversenyes
kapitalizmusban látják → ideális társadalom helyette
·
mindenki munkás és tulajdonos
·
vagyoni egyenlőség magántulajdon
korlátozása → közösségi tulajdon növelése
·
nem kell verseny a gazdaságban
·
embernek szociális, vagyis közösségi
lénnyé kell válnia
·
Robert Owen: „jótékony gyáros” kipróbálta
a gyakorlatban és becsődölt
·
Saint-Simon: követői vallási szektát
alapítottak
·
Fourier: falanszter-elmélet → Madách
kritizálja
5.
Forradalmi munkásmozgalmak
·
Auguste Blanqui: teljes vagyoni- és
politikai egyenlőség → akár diktatúra árán is
·
Louis Blanc: munkához való jog → állam
köteles biztosítani
·
Proudhon: tőke=lopás
· termelők
közvetlenül cseréljenek → nincs szükség államra → ő gondolataiból fog
kibontakozni az anarchisták mozgalma
6.
Marxizmus
·
kommunizmus:
§ 1847
→ kommunisták szövetsége
§ 1848
→ kommunista kiáltvány
·
céljuk: kizsákmányolástól mentes
társadalom
·
két alapító: Karl Marx és Friedrich Engels
· Hegel
nyomán történelmet ellentétes erők harcaként fogják fel → Osztályharc-elmélet:
egyre többet termelő társadalmat eredményezett
§ Őskor:
osztályok nélküli társadalom
§ Ókor:
osztályharc a rabszolgák és a rabszolgatartók közt zajlik
§ Feudalizmus:
jobbágyok és földesurak
§ Kapitalizmus:
munkások és tőkések
§ Szocializmus:
átmeneti állapot → munkások átveszik a hatalmat → proletár diktatúra
felszámolja az osztályokat
§ Kommunizmus:
osztályok nélküli társadalom
Ø vagyoni
egyenlőség → nincs magántulajdon
Ø Marx
szerint Angliában lesz először proletár forradalom → világforradalom
Ipari forradalom újabb
hullámai
·
második ipari forradalom a 19. század
második felében
·
motorja a nehézipar
·
új tudományos eredmények → elektrotechnika
és vegyészet
·
felhalmozott tőke lehetővé teszi az ipari
alkalmazást
·
szén mellett új energiaforrások →
elektromosság és kőolaj
·
vas mellett acél →Bessemer kohó
· Az
árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a
ruházat, a közlekedés, a korai rádiók és gramofonok előállításának gépesítése a
lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett
· A
korra jellemző a harmadik szektor, a szolgáltató ipar megjelenése és
előretörése. A „második ipari forradalom” a centrum kiszélesedésével és
átrendeződésével járt együtt
· Az
átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az
Amerikai Egyesült Államok
Közlekedés
·
vegyipar fejlődik → kőolaj finomítás
·
belsőégésű motorok feltalálása → Otto és
Benz
·
a század végére ipari méretű autógyártás
·
Henry Ford és a futószalag termelés → Ford
T-modell
§ Galamb
József magyar tervező dolgozott neki a modellhez
·
1900 → Zeppelin → Schwarz Dávid a
feltaláló
·
1903 → Wright testvérek repülőgépe
Elektromosság
·
világítás → szénszálas izzó → Thomas
Edison → éjszakai műszak is megoldható ezután
·
villanymotorok
·
hírközlés fejlődése → Bell → telefon
§ Puskás
Tivadar → telefonközpont
·
tömegtermelés → fogyasztás növelése
·
hadiipar fejlődése
·
kialakul a hírszerzés, gyorstüzelő
fegyverek és harci járművek
· vegyipar:
alumínium az első, papírgyártás fellendül, gumi, cement, műanyag → 19. század:
műtrágya
·
Jedlik Ányos: dinamó
·
Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowski
Károly: transzformátor
Új ipartermelési módszerek
·
beruházások rendkívül tőkeigényesek →
bankok betársulnak nagyvállalatokba → finánsztőke
·
monopol kapitalizmus kialakul → piac egy
bizonyos részét egy nagyvállalat uralja
A második ipari
forradalom alapvetően átalakította a társadalmat Európában. Élesen elkülönült
egymástól centrum és periféria, melynek lemaradása behozhatatlanná vált. Míg
nyugaton a középréteg irányította az államot, keleten torlódott társadalom
alakult ki, ugyanis jelen voltak a feudális maradványok (jobbágyság, nemesség)
és a tőkés elemek is (burzsoázia és munkásság). Ez azért alakult így ki, mert a
két ipari forradalom – első és második – egyszerre zajlott le a térségben.
Továbbá bekövetkezett a demográfiai robbanás, ugyanakkor megindult a
kivándorlás is.
Kialakultak világszerte a
monopóliumok.
Monopóliumok fajtái
1. Kartell
·
nagyvállalatok felosztják a piacot
·
megegyeznek az árakban, bérekben
·
korlátozzák a versenyt
2. Szindikátus
·
vállalatok feladják önállóságuk egy részét
→ nyersanyag beszerzést vagy értékesítést egy központi szervre ruházzák
3. Konszern
·
bankok irányítása alatt különböző
iparágakból létrejövő nagyvállalat
4. Tröszt
·
egy-egy iparág nagyvállalatai
összeolvadnak
5. Korporáció
·
sok kisebb vállalat termelési láncát,
integrációját jelenti
·
Az USA-ban jellemző
6. Holding
·
a nyereséges részvények felvásárlására és
nagyvállalatok ellenőrzésére alakult egyesülés
Jellemző a részvénytársaságok
megjelenése
A részvénytársaság olyan
gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből
álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal
szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására
terjed ki
A részvénytársaság
kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem
felel
Társadalom alakulása Magyarországon
Magyarországon 8–10
család birtokolta az összes termőföld ⅓-át. A népesség 66%-a paraszt, a maradék
pedig középbirtokos és dzsentri. A dzsentrik képesítés nélküli hivatalnoki,
papi és katonai funkciókat töltöttek be, míg a tőkekezelők és bankárok alkották
a burzsoáziát. Kezdett kialakulni a modern középosztály is a vállalkozókból,
értelmiségiekből és politikusokból.
