A hamis tradíció, főbb elemei a katolikus kultuszkörnek.

A hamis tradíció kiformálódása

- Az egyháztörténelemben megfigyelhető a bibliai kereszténység és a tradicionális vallás küzdelme.

- Az államvallássá válást megelőzően (IV. sz.) már megjelentek az eretnek tanítások, azonban azok soha sem tudtak a kereszténység fő áramlatává válni. Ebben az üldözés is pozitív szerepet játszott, ugyanis ez a névleges keresztények számát csökkentette, akik állami nyomásra megtagadták a hitet. Az egyház nem hígult fel álkeresztényekkel.

- Az államvallássá válást követően a kereszténység egyre több igei mintát cserélt fel addig periférikus, nem bibliai gyakorlatokkal. Ezeket az újításokat később megfellebbezhetetlen hagyományként tisztelték az egyházban, az ellenzéket pedig államhatalmi eszközökkel némították el.

Tradícióváltás a vízkeresztség gyakorlatában

- Mind a szentírás, mind a korabeli keresztény gyakorlat (I., II. század) a felnőttkeresztséget támasztja alá.

- A gyermekkeresztéget két (erőltetett) teológiai bizonyítékkal szokás alátámasztani:

- Bibliában olvasunk a „teljes háznép” megkeresztelésével, amelybe a csecsemők is beletartoznak.

Ezt sem a szó exegézise, sem a szövegkörnyezet nem támasztja alá. Igei bizonyíték: Ikor 1,16: Stefana házanépe, akik szenteknek való szolgálatra adták magukat, és engedelmeskedni kellett nekik. Nyilván csecsemőt nem értenek a házanépbe

- „Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa”

Itt megáldani vitték oda a gyermekeket, nem megkeresztelni. Ezzel az igehellyel kapcsolatban az egyház nagytekintélyű írója, Tertullianus De Baptismo (Vízkeresztségről) c. művében írja, hogy nem a vízkeresztségre vonatkozik

- A Didakhé (első századok keresztény „illemkönyve” – keresztény rendtartás) is elítéli a gyermekkeresztség gyakorlatát. Ez leírja a katekumenek korabeli felkészülési módját.

- A III. század első felétől több irat tanúskodik az addigi igei gyakorlat torzulásáról.

- A IV. században ismét háttérbe szorult a gyermekkeresztség gyakorlata. A IV. század valamennyi ismert egyházi személye felnőttként, hitből keresztelkedett meg. Szt. Ágostont anyja nem engedte megkeresztelkedni gyermekként.

- Ambrus és Ágoston erőteljesen szorgalmazták a gyermekkeresztség tanát. Szerintük erre az eredendő bűn miatt volt szükség. Ambrus: „Ádám óta örök kárhozatja jutnak még a csecsemők is.”

- Az V. és VI. századra a gyermekkeresztség vált kizárólagos szokássá. Egy ideig folyt a felnőttkeresztség, de ez később csak a pogány népek megtérítése folyamán alkalmazták.

- A felnőttkeresztség a hit kifejezése helyett parancsra (erőszak) történt, és a hatalomnak való behódolás és politikai-katonai alárendeltség elismerésévé torzult. pl:

- Nagy Károly súlyos harcok árán legyőzte a szászokat, majd 782-től kemény büntetésekkel kötelezte őket a templomlátogatásra, tizedfizetésre, 40 napos böjtre, megkeresztelkedésre. A törvény szerint kötelező volt a gyermekeket is megkeresztelni. A szászok vezetőe Widukind végső meghódolását a király előtt történő megkeresztelkedésével ismerte be.

- Pogány orosz is uralkodó parancsra keresztelkedtek meg a X. század folyamán…

Úrvacsorából – mise

- Zsidókhoz írt levél kijelenti, hogy Krisztus áldozata egyszeri és megismételhetetlen, tökéletes. Ezzel szemben már a IV. század végén „Aranyszájú Szt.” János szerint a misében Jézus áldozatának megismétlése történik. Ez a tanítás szerves része a a katolicizmusnak.

- A mise másik pillére az átlényegülés. Ezt a távtanítást egészen a IX-X. századig elutasították, viszont 1215-ben a IV. lateráni zsinat már dogmaként hirdette. A tant a IX. századi Paschasius Radbertus német bencés apát alkotta meg.

- VIII-IX. században ütötte fel fejét az „egy szín” alatt történő „áldozás”. Vagyis a bort csak papok vehetnek magukhoz. Ezt a gyakorlatot a korai katolicizmus eretneknek bélyegezte, de 1415-ben a Konstanzi zsinaton már kötelezővé tették a laikusok számára.

- A huszita háborúk és a reformáció ideje alatt sok ezer embert öltek meg azért, mert a bort is magukhoz kívánták venni.

A szentek kultusza

- Bibliával nem alátámasztható pogány eredetű kultusz. „Egy a közbenjáró Isten és emberek között, az ember Jézus Krisztus” (1Tim 2,5). És „nem is adatott az emberek között az ég alatt más név, amely által kellene nékünk megtartatnunk (ApCsel 4,12)

- Bibliai keresztény körökben ismeretlen volt az efféle gyakorlat, azonban a pogányok rendre imádkoztak meghalt, „isteni rangra” emelkedett emberek szellemeihez (pl. Libániosz rétor felszólítása, hogy a neoplatonizmus lelkes hívéhez, a már 2 éve halott Julianushoz forduljanak segítségért). Ennek a pogány kultusznak ízig-vérig megfelel a katolicizmus eme kultikus dogmája.

- A kultusz az államvallássá válást követően erősödött számottevően

- A szenteket a katolicizmus vezetősége jelöli ki.

- Sok „szent” imádata mögött régi pogány istenségek imádása folyt. Pl. Brighid kelta istennő – Szt. Brigitta, Sárkányölő Szt. György, Szt. Kristóf, stb.

- A katolikus vezetőség sok „szentet” utólag törölt a nyilvántartásból, miután kitudódott kétes származásuk.

Fedőneve: Mária (a Mária kultusz)

- Szentek kultuszában Máriának kiemelt szerepe van. A kultusz nem a bibliai Mária túlzott tisztelete, hanem ősi pogány istennők kultuszának fokozatos helyreállítása Mária neve alatt (keresztény színezet)

- Apulenius II. sz. pogány főpap beszámolása szerint, mikor Ízisz megjelent neki, felsorolta neveit: többek között Minerva, Venus, Diana, Ceres, Juno, Venus, Ég királynője, stb...

- Pogányoknak nem okoz gondot a névváltozás. Erre több történelmi példa van.

- A pogány istennők igyekeztek Máriát a saját képükre alakítani:

- 431. Istenanyaság (theotokosz) kimondása a II. egyetemes zsinaton, Efézusban (Diana kultusz központja). Az ellenkezőket kiközösítették

- 553. V. egyetemes zsinat kimondja Mária örök szüzességét, ezt a 649-es lateráni zsinat egyházi hittétel rangjára emeli. Ez nem a bibliai Mária tulajdonsága, hisz ő az ige tanusága szerint csak Jézus megszületéséig maradt szűz, utána Józseffel házaséletet élt, és több gyereke született, akiket az ige névszerint felsorol. A katolikusok ellenvetése, miszerint itt unokatestvérekről van szó, egyértelműen cáfolható: adelphos – testvér, anepsziosz – unokatestvér. Az ige mindkét szót használja a megfelelő értelemben, összetéveszthetetlen módon. A híres egyháztanító, Tertullianus még igei módon beszél Mária Jézus után született gyermekiről.

- Mária testben történt mennybemenetelének tana (Mária feltámadt, és a mennybe ment) IV. századtól létezik, de csak 1950-től hivatalos egyházi dogma (XII. Pius). Augusztus 15.-én (amely különös módon Diana istennő ünnepnapja is) már a VI-VII. századtól kezdve (I. Nagy Szt. Gergely pápa) ünneplik a katolikusok.

- Mária megkoronázott égi királyné: VI-VII. sz. kultusz. Kétségtelen, hogy az említett titulus több helyen is szerepel a Bibliában, mint hamis istenség. A kultusz betetőzéseként 1954-ben XII. Pius bevezette Mária királyságának megünneplését.

A „Mária” istenség kultikus tiszteletével és imádásával kapcsolatos eretnekség ma is a reneszánszát éli.

A három nagy nyugati egyházatya

Egyházi tanítások súlyos tévútra terelődése

Az államegyházzá válással párhuzamosan az egyházi tanításokban megsokasodnak a Bibliával szembenálló tanítások. E folyamatban fontos szerepet játszik a három nagy nyugati egyházatya:

- „Szt.” Ambrus

- „Szt.” Ágoston

- „Szt.” Jeromos

A Katolicizmus eme mértékadó tanítói a Biblia szemszögéből nézve inkább a kereszténység fő eltévelyítőinek nevezhetőek.

„Szt.” Ambrus

- Előkelő főtisztviselői család sarja

- Apja korai halála, anyja neveli

- 370 körül tartományi kormányzó Észak-Itáliában

- A város ariánus püspöke meghal, közfelkiáltásra ő az új püspök (374), habár még meg sem volt keresztelve

- Püspökké avatásakor szétosztja vagyonát a szegényeknek, és aszketikus életet él

- Nagyhatású szónok és író

- Ambróziánus himnuszok, megújított egyházi ének

- Küzd az arianizmus visszaszorításáért

- Fellép a pogányság maradványainak visszaszorításáért

- Gratianus az ő nyomására lemond a pontifex maximus címről, és eltávolítja Victoria szobrát a szenátusból

Eretnekségei:

- Tanulmányozza a neoplatonizmust, és beépíti teológiájába. Széles kapu tárul a pogány filozófiai gondolkodás számára

- Első kidolgozója a gyermekkeresztség teológiájának

- Éles zsidóellenesség

- Korai szorgalmazója a Mária kultusznak. Mária szerinte theotokosz (Isten szülő), valamint a megváltott emberiség anyja (saját anyakomplexus?)

- Angyalok és szentek kultuszának előmozdítása

- Első kidolgozója a purgatórium tanításának

- Imákat ír a halottakért

„Szt.” Ágoston

- Észak-Afrikából származik. Apja római katonatiszt, anyja, Monica keresztény

- Gyermekként keresztény befolyás, de felnőve a világ felé fordul

- 371-től Karthágóban rétornak (szónok) tanul

- Házasságon kívül él egy nővel 13 évig, fia születik, aki később meghal

- Először manicheista (világosság és sötétség harca, aszkézis, meditáció), majd sztoikus filozófia híve, majd neoplatonista

- Milánóba költözve hallgatja Ambrus prédikációit.

- Híres műve: „Vallomások” (Confessiones) – leírja megtérésének történetét:

386-ban háza kertjében olvas, majd hangot hall: „Vedd és olvasd!”. Kinyitja a Bibliát, ami maradandó hatást gyakorol rá. 387-ben megkeresztelkedik.

- 391-től Hippo püspöke

- Kiemelkedő egyházi szónok. Igei látás a prédikálásról (a Szentlélekre kell(ene) figyelni(e), lehet jó laikus prédikátor valaki)

- Hatalmas írói munkásság. Egyik főműve: De civitate Dei (Isten városáról). Felfogása szerint a világtörténelem Isten városának és az evilág városának küzdelme.

- Fellép az okkultizmus és csillagjóslás ellen. Horoszkóppal szemben Ézsau és Jákob példájára hivatkozik, kiknek születési időpontja megegyezik, de sorsuk nem.

- Fellép az eredendő bűnt tagadó Pelagius ellen

- Vallja az eleve elrendelés tanát, viszont nem hirdeti (Kálvinnal szemben) valakinek a bűnre történő eleve elrendelését

Eretnekségei:

- Tudatosan megnyitja a kaput a pogány filozófiák előtt.

- Gyermekkeresztség-teológia propagálója és továbbfejlesztője

- Bevezeti a tízparancsolat katolikus féle felosztását (bálványimádás tiltásának összevonása az első parancsolattal, utolsó parancsolat kettéosztása)

- Szentírás kánonjának kibővítése a 7 deuterokanonikus könyvvel (Tóbiás, Judit, Makkabeusok I-II., Bölcsességek, Sirák, Báruk könyve). Ezt a beosztást 393-ban a Hippói zsinaton, majd 397-ben és 419-ben Karthágóban erősítik meg

- Teológia az erőszakos térítésre („Kényszerítsétek őket bejönni”)

- Fellép a donatistákkal szemben, jelentős szerepe van a donatisták elleni állami üldözésben

„Szt.” Jeromos

- Dalmáciában, keresztény családba születik

- Rómában kereszteli meg Liberius pápa

- 382-ben Damasus pápa megbízza a leromlott szövegű, régi Vetus Latina revíziójával

- Ő a héber kánon pártján áll, a 7 deuterokanonikus könyvet nem fordítja le.

Eretnekségei:

- Jeromos súlyos fordítási hibákat követ el, önkényesen változtat az igén pl.: az I Móz.-ban latinban a kígyó eltiprója nőnemű, míg a héberben hím (Mária-kultusz, kígyó fején taposó Mária a Mária szeplőtelen fogantatásának képzőművészeti megjelenítése.)

- A katolicizmus az új biblia fordítást (valguta – elterjedt) tévedéseivel együtt is mérvadónak, szentnek fogadja el, és mindent ehhez képest tekint eretneknek.

- Jeromos propagálója Mária örök szüzességének (védelmezi álláspontját Helvidius igei látásával szemben).

- Védelmezi a szentek és ereklyéinek tiszteletét is.

Az állam és egyház összefonódása, és következményei

Az államegyház

IV. századtól kezdve a Róma vezetésével hivatalossá váló egyház igényli az állami (erőszak)szervek támogatását a hit terjesztésében, eretnek irányzatok felszámolásában. Az államvallássá válás kötelező érvényűvé tette a hitet:

- Alattvalók tömegei meggyőződés nélkül, parancsszóra keresztények

- Egyházi vezetők karriervágyból, politikai szempontok alapján kerülnek hatalomra

- Megtérést felváltja a parancsra való engedelmeskedés, ill. a hivatalos egyházba való beleszületés

- Erőteljes az egyház elpogányosodása hitelvekben, hitgyakorlatban

- A névleges keresztények behozzák az egyházba pogány tradíciókat, melyek keresztény mázzal ”leöntve” tovább élnek

Donatista irányzat kialakulása

- IV. században alakult ki Észak-Afrikában

- Nevét Donatus püspökről (a mozgalom vezetője) kapja

- Kiválásuk oka: nem fogadják el az üldözések alatt hitehagyott vezetőket püspököknek az enyhülés után

- Szerintük a szolgálóknak a Bibliai szellemi-erkölcsi normáknak kell megfelelniük

- Állammal való összefonódás elutasítása.

- Orange-i zsinat határozatának elutasítása

- Hátrányos állami megkülönböztetés, erőszakkal is fellépnek ellenük

Cezaropapizmus

Keleten erős cezaropaoizmus:

- Keleten a császár áll az egyház élén, maga alá rendeli a pátriarkát

- I. Justitianus óta a császárt is pappá szentelik

- Zsinati határozat mondja ki, hogy az egyházban semmi nem lehet a császár akarata ellenére

Nyugaton a pápa nincs a császár alá rendelve:

- Császári hatalom gyenge

- 395-től nem Róma a kereszténység székvárosa, hanem Milánó, majd Ravenna

- Szt. Ambrus: „A császár helye az egyházban van, nem az egyház fölött”

Poszt-konstantini időszak, Julianus – pogány vallás ”helyreállítása”

Konstantin halála után 3 ”keresztény” fia uralkodik. A pogányságot rendeletek útján próbálják felszámolni

337: Uralkodócsalád valamennyi férfitagját lemészárolják

- 2 kisgyermek – egyik Julianus – kivételével

340: Testvérháború Constans (középrész) és II. Konstantin (nyugat) között

- II. Konstantin életét veszti, Constant nyugaton uralkodik. Ő maga köztudottan homoszexuális, de homoiousionista is (niceai zsinatot elfogadja).

- Keleten Constantinus az Arianizmust támogatja

341: Minden pogány áldozat betiltása

342: Sardica (ma Szófia) városában birodalmi zsinat

- A zsinat két részre szakad: Constantinus és Constant követői különválnak.

346: Pogány templomok bezárása, vagyonuk elkobzása

350: Constnas katonai lázadás áldozata, Constantinus egyeduralkodó

- Magát püspökök püspökének (episcopus episcoporum) nevezi, de csak halálos ágyán keresztelkedik meg.

- Erőszakkal is érvényt szerzett ariánus meggyőződésének.

356: Minden pogány szertartás betiltása (halálbüntetés mellett)

361: Julianus a császár

- Constantinus meghal, az arianizmus hanyatlik, belső megosztottság, elveszti állami támogatását is.

- Julianus uralkodása a pogány visszahatás időszaka. Julianus nem tud azonosulni a keresztény vallással (látva családjában tapasztalható riasztó jeleket). A neoplatonizmus lelkes hívévé válik.

- Neoplatonizmus:

III. századi aposztata filozófus, Ammonius Sakkas alapozza meg. Istent őslétezőnek véli, amelyből mint ős forrásból minden táplálkozik, és mindenben jelen van. Az ő szülötte a Világész. A Világész hozza létre a Világszellemet, amelyből származik az anyag. Minél messzebb van egy létező az őslétezőtől, annál tökéletlenebb. A leghátul van a bűn, amelytől az ember aszkézis utján szabadul meg. A lélek misztikus elmélkedés és extázis révén egyesül az őslétezővel. Véleményük szerint a pogány istentisztelet a Világszellem kisugárzása. (a new age-nak is erős a neoplatonista beütése…)

- Julianus célja: megújítani a pogány államvallást. Kereszténységet visszaszorítja, elbocsátja a keresztény hivatalnokokat, megtiltja számukra az oktatást, megszünteti a klérus kiváltságait, a pogány templomokat a keresztények költségein újraépítteti. Szítja az egyházon belüli ellentéteket, visszahívja az anti-ariánusokat. Jeruzsálemi templom felépítésével próbálkozik, azonban egy földrengés (!!!) meghiusítja szándékát.

363: Perzsákkal szemben Julianus elesik

- Jövendőmondói, akik vezetése alapján kormányozta csapatait, félrevezették. Ő maga halálos sebet kapott

I/5. Kereszténység államvallás, pogányság „végső” felszámolása

Julianust követő császárok kereszténybarát politikát folytattak, de nem léptek fel a pogányság ellen sem.

375-383: Nyugaton Gratianus a császár.

- Megválik a pontifex maximus címről

- Viktória szobrának eltávolítása a római sznátustól

- Pogány papok jövedelmének megvonása

- Pogány áldozatok betiltása

379-395: Nagy Theosodius császár (kelet)

- Kereszténység államvallássá tétele

380 febr. 27: „Cunctos populos” kezdetű rendelkezés. Kereszténység államvallás

- Parancs, hogy minden alattvaló „Szt. Péter vallásában éljen, amelyet Róma népének adott át”

- Anti-ariánus hitvallás, ezt vallotta Damaskus pápa és Péter alexandriai püspök

- Akik ezt vallották, „katolikus keresztényeknek” minősülnek, mintenki más eretnek, őrült, akik nem viselhetik az ecclésia nevet. Ezek büntetését is kilátásba helyezi.

381: Konstantinápolyban II. egyetemes zsinat

- Niceai hitvallás megerősítése, Szentlélek isteni mivoltának kimondása, arianizmus végleges veresége

382: II. Valentinianus nyugat-római császár és Theosodius betiltja a pogány vallást

- Áldozatok bemutatása

- Templomok felkeresése

- Bálványok tisztelete

425-455: III. Valentinianus császár

- Minden pogány irat elégetése

- Neoplatonista Porphyrius munkáinak megsemmisítése

527-565: I. Justinianus kelet-római császár

- Neoplatonizmus utolsó szellemi központjának, az athéni iskolának a felszámolása (ehhez képest 1508-ban a pápa freskón örökíti meg az athéni iskola tanárait

- Rendelet alapján valamennyi pogány alattvalónak meg kell keresztelkednie (70 ezer pogány engedelmeskedett)

Arianizmus, Niceai I. egyetemes zsinat (egyházi gyűlés)

Arius alexandirai presbyter hamis tanítása: Jézus Krisztus isteni természetének tagadása. Szerinte Jézus teremtmény, nem született az Atyától, nem örökkévaló Isten.

Két szembenálló párt: homoousziosz (egylényegű) homoiouszosz (nem egylényegű)

318: afrikai püspökök zsinata kiközösíti Áriuszt

- Ennek ellenére tanai gyorsan terjednek

325: Konstantin összehívja Niceaban az I. egyetemes zsinatot

- Egyetemes: mert az uralkodó (pápa) az egész katolikus egyh. döntésének ismeri el

- A meghívott püspökök két hónapig a császár ellátását évezték

- A császári palota nagytermében üléseztek

- A tanácskozást az uralkodó nyitotta meg, több ízben ő elnökölt

- A császár aktívan beleszólt a teológiai vitákba

- A zsinaton 220 püspök vett részt (több meghívott visszautasította a meghívást)

- A zsinat 218:2 arányban eretneknek minősítette Áriusz tanácsát. Az ellenszegülőket száműzték.

- ”Anti-ariánus” irányzat fő vezetője: Szt. Athanasziosz (”az orthodoxia atyja”).

335: Fordul a kocka az i betű körül

- Nagy konstantin Ariánus lesz, é Athanaszioszt száműzi Trierbe. Államhatalmi segítség az arianizmus oldalán

Nagy Konstantin

306: Apja halálát követően császár

- mellette 6 vetélytárs

312: Konstantin ”megtérése” – formális kereszténység

- Előzőleg napistenkultusz (Sol invictus – ”Győzhetetlen napisten”)

- 310-ben a hivatalos propaganda szerint a győzelem istennője és Apollón jelent meg neki

- ”Megtérés” története:

Maxentius császár (Róma ura) elleni hadjárat sikere egy állítólagos látomáshoz kapcsolódik. Miközben napistenhez imádkozik (…), fényes keresztet lát felirattal: „E jelben győzni fogsz”. A kereszt csúcsán Jézus Krisztus monogrammja: X,P (khí, ró). Csata napján Maxentius súlyos vereséget szenved (taktikai hiba: kivonul Róma városfalai mögül, a Tiberis folyó elé, ahonnan csapata a hullámokba menekül, s így elvész.)

- Felemás kereszténység:

Csak élete végén (25 év múlva) keresztelkedik meg. 326-ban megöli fiát, túlzott katonai sikerei miatt, majd második feleségét forró fürdőbe záratja. Magát a 13. apostolnak tarja (izaposztolosz – ”apostolhoz hasonló”), emellett egyrészt az egyház külső ügyeinek püspöke (episcopus in externis), másrészt pontifex maximus (pogány római főpép). Hitelvi kérdésekben is döntőbíró.

- Kereszténységet ”támogató” intézkedései:

- 315: keresztrefeszítés megszüntetése

- 316: homlok megbélyegzések eltörlése

- 321: vasárnap munkaszüneti nap (azonban: „a Nap tiszteletreméltó napja” – angol Sunday is)

- Bőkezű adományok az egyháznak – templomépítések + ”elhalálozott” feleségének palotája 1308-ig a pápák rezidenciája.

- Kiváltságok a papságnak: adómentesség, katonai kötelezettség alól felmentés

- Kiváltásgok a püspököknek: világi bíráskodási jog (püspöki szék „mintha Krisztus ítélőszéke volna”), praefectusi rang (megkülönböztető ruhadarabok)

- Megtiltotta a pogány magán-áldozatokat és erkölcstelen kultuszokat, csak korlátozott áldozat bemutatások.

- Pogányságot támogató intézkedései:

- 330: Napisten szobra Konstantinápolyban (az ő arcvonásaival)

- Kübele (Kivele!) istenanya szobor

- Pogány templom Hispellumban az ő tiszteletére (de áldozatot nem mutathattak be)

- Kettős valláspolitika célja a hatalom erősítése: kereszténység megnyerése, de pogányok támogatásának megőrzése.

- Ellentmondásos ”hitvilág”: 320-as években üldözi az ariánusokat, majd a 30-as években ő is ariánus lesz…

314: Orange-i (oranzs) zsinat

- Az egyházi szolgálatok (keresztség, kegyelmet közvetítő cselekedetek) a papság szellemi-erkölcsi állapotától függetlenül hatékonyak

324: Kizárólagos császár

- utolsó vetélytársát, Liciniust legyőzi

A kereszténység államvallássá válása

Évszámok

Üldözés megkezdődése 303 (1)

Kötelező áldozat a császár képmásának 304 (1)

Diocletianus lemond, Galerius 305 (1)

Részleges türelmi rendelet, Galerius halála 311 (1)

Konstantin ”megtérése” Róma ostromakor 312 (2)

I. Nagy Konstantin & Licinius társcsászárok – szabad vallásgyakorlat 313 (1)

Orange-i zsinat 314 (2)

Afrikai püspökök zsinata – Árius kiközösítése 318 (3)

Konstantin kizárólagos császár (Licinius legyőzése) 324 (2)

Niceai I. egyetemes zsinat 325 (3)

Konstantin ariánus lesz 335 (3)

Testvérháboró Constans és II. Konstantinus közt 340 (4)

Constantinus egyeduralkodó 350 (4)

Julianus császár hatalomra kerülése 361 (4)

Julianus veresége a perzsa seregek ellen 363 (4)

Gratianus császár 375-383 (5)

Nagy Theosodius császár 379-395 (5)

Kereszténység államvallás („Cunctos populos” - Theosodius) 380 febr. 27 (5)

Konstantinápolyi II. egyetemes zsinat 381 (5)

II. Valentinianus és Theosodius végleg betiltja a pogányságot 382 (5)

III. Valentinianus császár 425-455 (5)

I. Justinianus császár 527-565 (5)

I/1. Az üldözés kora

Egyház és Róma konfliktusa, az üldözés oka

- Konfliktus a római vallással

(bálványimádás, római isteneknek áldozás, papok jövendőmondása, császár képmásának áldozás)

- Politikai szempontok

(kereszténység veszélyt jelentett az állam vallási egységére, amely a birodalmi egység alapja)

303: üldözés kezdődik (Diocletianus császár):

- keresztény templomok lerombolása

- liturgikus könyvek, Biblia, edények elkobzása

- összejövetelek betiltása

- keresztény vezetők meggyilkolása

304: Minden polgárnak kötelező az áldozat bemutatása a császár képmása előtt, alternatíva: halál

- A 4 társuralkodó helyi politikájától függően eltérő intenzitású az üldözés

305: Diocletianus lemond a hatalomról, Galerius lép helyébe

- Galerius addigi alcsászár az üldözések fő propagálója

A keresztények tömegesen vállalták hitükért a mártírhalált. A kereszténység megtörésére tett erőszakos próbálkozások kudarccal végződnek. Azonban sokan árulók lettek. Kérdés: újra elfoglalhatják-e pozíciójukat?

311: Galerius ezt látva halálos ágyán részleges türelmi rendeletet bocsájt ki, vége az üldözésnek

- Helyszín: Milánó (Mediolanum)

313: I. Nagy Konstantin és Licinius társcsászárok: korlátozások nélküli vallásszabadság

- egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása

- római vallás megszűnt államvallás lenni, minden más vallás is szabad

Magyarország természetföldrajza

Magyarország földrajzi helyzete

Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti végződésétől a Keleti-Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső részén fekszik.

A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45 fok 48' és 48 fok 35', a keleti hosszúság 16 fok 5' és 22fok 58'-e között terül el. (Ez a földrajzi helyzet magyarázza például éghajlatunk átmeneti jellegét.)

Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km.

A Magyar Köztársaság területe 93.033 km. Határának hossza 2.442 km, melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Természetes határszakaszok a Duna, Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki.

Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi - Adriai - tengertől 200 km-re fekszik.

Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt.

Világgazdasághoz való kapcsolódásunk szempontjából igen kedvező, hogy a világkereskedelem egyik legjelentősebb pólusához, az Európai Közösséghez közeli a földrajzi fekvésünk.

Az ország területe mesterséges kialakítású, nem önálló földrajzi egység, mint például Olaszország.

Földrajzilag (is) nyitott, vagyis az országhatár nem zár le tájakat, geológiailag, morfológiailag nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak - a szomszédos országokban - a bennünket körülölelő fiatal lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák belső peremvidékeihez.

Abszolút földrajzi helyzetünk egyik - ha nem a legfontosabb - meghatározó eleme a medencejelleg, Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre kihat, például:

• domborzat: csekély szintkülönbségek

• éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek

• természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők

• vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők

• ásványkincsek: viszonylagos szegénység

• gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága

• közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat.

Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása

A földtörténet őskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál.

A legidősebb tengeri üledékes kőzetek közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt. Az ókor vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz- és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt.

A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az észak-borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya).

A jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, de fellelhetők a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és mangánoxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékén feketekőszén telepek keletkeztek.

A középkor utolsó időszakában, a krétában a Tethys-tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.

A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk.

Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Sjátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egyidőben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat változása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították.

A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén. A miocén időszakban a trópusi tengerből, szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost.

A miocén vulkánok kialudtak, s a kb. 10 millió éve (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannon-tenger és több ezer méter vastag homok- és agyagüledék rakódott le. A medence feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza. Ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket tanúhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő).

A bazaltvulkánosság mellett a forróvízkitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok a folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros-köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztal simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső-Somogy, Kiskunság, Nyírség).

A földtörténeti változások sohasem fejeződnek be. Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt. A törésvonalak mentén (pl. a Dunával párhuzamos törésrendszer) rendszerint melegforrások, gyógyvizek törnek fel.

Magyarország sajátos domborzatának jellemzői

A mai felszín kialakulása hosszú, soktényezős folyamat. Évmilliók során a jelen pillanatig a belső erők (kőzetlemezek mozgása, gravitáció, vetődés, vulkanizmus) és a külső erők (szél, csapadék és folyóvíz, jég, hőingás) egymásra hatása irányította a domborzat fejlődését.

Az emberi átalakító tevékenység csak pár száz éve jelentős tényező, de annál erősebb, intenzívebb hatású a táj átalakulására. Utak, települések, bányák, meddőhányók, gátak, mocsárlecsapolások, halastavak .... változtatják környezetünket.

A hazai domborzat legalapvetőbb jellemvonása a gyenge függőleges tagoltság. Ebből következik, hogy uralkodó domborzati formánk a síkság, vagyis az alföldek túlsúlya, az 1000 méternél magasabb hegységek hiánya jellemző.

A kismértékű abszolút szintkülönbség mellett a hazai felszín három térszintbe sorolható: alföldek, dombvidékek, középhegységek.

Alföldek: síkságok, melyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 métert (tszf. 0-200 méterig terjednek). Döntően üledékgyűjtő medencék feltöltődésével keletkeztek. Elsősorban a folyók, kisebb területeken a szél akkumulálta a hordalékot. Ritkán (Marcal-medence) magasabb térszín lehordásával (lepusztulásával) jöttek létre. Az Alföld és a Kisalföld területei tartoznak ide.

Dombságok: Átlagos tengerszint feletti magasságuk 200-500 méter közé esik. (Szigorúan véve ide tartozik néhány hegységünk, köztük a Villányi-, Velencei-hegység és a Vértes.) Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával, ill. alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkeztek. Hazánkban önálló egységként (pl. Dunántúli-dombság), vagy hegységek pereméhez kapcsolódva (Bakony-alja) lelhetők fel. Felszínükön főleg pannon tengeri üledék, ill. negyedkori lösz, kavics, Belső-Somogyban nagyrészt homok található. Minél magasabban helyezkedik el a környezetéhez képest a dombvidék, felszíne annál tagoltabb (Hegyhát, Zselic, Göcsej). A Mezőföld, a Tolnai-dombság és Belső-Somogy területén a folyóvízi erózió kisebb mértékű, a formák lankásabbak, szelídebbek.

Középhegységek: Magasságuk tengerszint felett 500-1500 méterig terjedhet, hazánkban a legmagasabb pont 1014 méter (Kékes-tető). Középhegységeink építőanyaga ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Kiemelkedésük óta pusztuló felszínüket ma főleg a folyóvízi erózió alakítja, mély völgyeket hozva létre. Ide tartoznak az Alpokalja hegységei, a Dunántúli- és az Északi-középhegység tagjai, valamint a Mecsek.

A három térszint (alföldek, dombságok, középhegységek) egymáshoz viszonyított területe igen aránytalan. Az ország 68%-a alföldi jellegű síkság, s csak alig 1% a tszf. 500 méternél magasabb térség.

Magyarország vízrajza

Felszín alatti vizeink

A kéregben előforduló vizeink sokfélék (talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), és ezekből gazdagnak mondhatjuk magunkat.

A talajvíz általában a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található. Sajnos országosan jellemző erős szennyezettsége, ivásra ezért a kerekes kutak, talajvízforrások (főleg az Alföldön) nem alkalmasak.

A rétegvizek legtöbbször tiszta, iható vizet adnak (kivétel az Alföld délkeleti része az arzén tartalom miatt), mivel mélyebben, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek.

Hazánk területén az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, melyet szerkezeti vonalak, törésvonalak szabdalnak. Mindezek következtében a geotermikus grádiens értéke hazánk területén az átlagosnál nagyobb, a 33 méterenként 1 fok C növekedés helyett 20-22 méterenként emelkedik 1 fok C-al a belső hőmérséklet.

Forróvizeink hőmérséklete különböző, előfordul a 70-90 fokos is (pl. Zalakarosnál 3370 m mélységből 90 fokos tör fel). Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területünk az Alföldön helyezkedik el. Földrajzi elrendeződésünk a fő szerkezeti vonalat és a szénhidrogén-kutatások útját követi. Különösen kedvező az Alföldön a felső-pannon üledéktakaró teknője.

A karsztvizek a mészkő és dolomit hegységeinkben végzik oldó, szállító, építő munkájukat, létrehozva a csodálatos karsztjelenségeket (pl. karrmező, barlang, cseppkő, dolina, dolina-tó).

Felszíni vizek

Folyóvizek

Vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldről érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentős mennyiségű szennyeződés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentős nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminőséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttműködést.

Folyóvizeink a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merőleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható viszonylag "egyenes" folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsőszakasz jellegű a folyó, s főleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegű részein szállító- és építő tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Jobbpart mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentős. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területéről

érkeznek.

A Tisza a "legmagyarabb" folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentősen lelassul, "megszelídül", kis sebességű, kanyargó (meanderező) folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegő sok iszappal. Vízjárása erősen ingadozó. Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg bal oldalon a Szamos, Hármas-Körös és a Maros.

Több folyónkat kíséri lefűződött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentős a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók.

Állóvizek

Állóvizeink közül legnagyobb a Balaton (700 km2), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava. A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb. 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Medre észak-déli irányban asszimetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják. A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot - a Kis-Balaton szűrő szerepét - próbálják visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes.

A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km2, de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum.

A Fertő-tó méginkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság

Nemzeti Park. A tó teljes felszíne 322 km2, de ebből csak 82 km2˛ jut hazánk területére.

Több "apró", szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó).

A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó.

Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó.

Magyarország éghajlatának főbb jellemzői

Hazánk az északi mérsékelt klímaövben van, éghajlata mérsékelten szárazföldi. Területe a kelet-európai szárazföldi (kontinentális), a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat által keltett (kölcsön)hatások színtere, amelyet a medence-jelleg is befolyásol. Ezért az időjárás változatos, szeszélyes.

Az egyes régiók éghajlata kissé eltérő (11. ábra). Az évi középhőmérséklet 10C körüli, a januári -1,7C, a júliusi +20,5C.

11. ábra: Magyarország fő éghajlati körzetei

(I a, b, c: Nagyalföld és Mezőföld, II. Kisalföld, III a, b, c: dunántúli hegy- és dombvidék, IV. északi hegy- és dombvidék)

Az évi átlagos csapadék 580 mm, az ország nyugati felén 600-800, keleten 500-600 mm. Jellegzetes a tavaszvégi-nyáreleji fő csapadékmaximum (60-110 mm/hó) és az őszi - második - csapadékmaximum (50-80 mm/hó).

A havas napok száma átlagosan 15-30, a november-márciusi időszakban. A hóval borítottság a síksági és dombvidéken 25-30 nap, 50-100 nap a középhegységekben, de hótakarómentes tél is előfordul.

A napsütéses órák átlaga 1700-2100/év. Maximumot a Duna-Tisza közén, minimumot az ország nyugati részén mutat.

Leggyakoribb és legerősebb az északnyugati szél. A szélsebesség átlagos évi középértékének felső határa 3,5 m/s (közepes szélerősség). A defláció (szélerózió) elsősorban a homok és lösz borította Duna-Tisza közi, nyírségi és nyugat-somogyi területeket pusztítja.

A helyi éghajlatot (mezo- és mikroklíma) a domborzat, a talaj, a természetes növénytakaró, a mezőgazdasági termelés és az emberi tevékenység (fásítás, öntözés, légszennyezés stb.) együttes hatásai módosítják.

Magyaroszág gazdasága

A Magyar Köztársaság Közép-Európában a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony fekvésű részén terül el. Területe 93036 négyzetkilóméter. Lakossága 10'310'100 fő, népsűrűsége 111,5 fő négyzetkilóméterenként. Államformája köztársaság, fővárosa Budapest (1'992'000 lakos). Közigazgatási beosztás: 19 megye és Budapest. Pénznem: forint (1 forint =100 fillér). Népek: magyar (96,6%), német (1,6%), szlovák (1,1%), egyébb (0.5%).

Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9; egyébb 1,4%.

Ipar:

Energiahordozók: Az oraszágnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek az ország területének kis részén taláhatók. A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő. A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik. A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence. Az itt található közepes minőségű baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el. A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja. Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el. A borsodi medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak. Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás. Lignibányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján, Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos. Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található. Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ. Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.

A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt. Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja. Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki. A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.

A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércbányászat is folyik. Az elsőfokú dúsítást Pécsen végzik. A további feldolgozás az országban nem gazdaságos, ezért a további dúsítást, és a fűtőelemek elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.

Az energiatermelésre alkalmas folyók esése alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas befektetésekkel lehetséges.

Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg. Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.

Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák. Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas nagy részét belföldi források fedezik. Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként. A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.

A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák. A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók. A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz. A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.

A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás. A tinföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.

A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat. Az aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja. Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk. Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.

Ez után az aluminiumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa aluminiumiparában számottevő méretet képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).

Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható. Szoros az együtműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás), Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa (izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).

Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható. A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.

A mezőgazdaság korszerűsítése a nitrogénipar gyors fejlesztését követelte meg. A nitrogénipar bázisa az ammóniagyártás (NH3), melynek nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig földgáz bontásával nyerik. Nitrogénműtrágyagyár működik Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A földgázt az Alföldről kapja csővezetéken. Egymáshoz közel települt Borsodban két nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem vízigényét fedezni, ezért mesterséges víztárolókat építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) részben importált földgázt dolgoz fel.

A klóralkáli ipar korábban kevésbé volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok villamosenergiát igényel. A Budapesten működő klóralkáli üzemben klórt (sósavat) és marónátront (NaOH) gyártanak. Hasonló termékeket állítanak elő Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben szükséges a timföldgyártáshoz, ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy kapacitású klóralkáli üzem épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy mennyiségű klórra van szüksége, amit importált kősóból állítanak elő, a kelekező nátriumból pedig marónátron készül. Ezek a gyárak az ország timföldgyártásának marónátron-szükségletét teljesen fedezik, sőt kivitelre is jut.

A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.

Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakuraellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint. A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.

Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása. Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is. Az ipari víz forrása a Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.

A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre (gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.

A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is. Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.

Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak. Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket. A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.

A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag. Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván. Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre. Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak. Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak. A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.

A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják. Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.

Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc. A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre. A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.

Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése - a többi iparághz viszonyítva - kiegyenlített. Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült. A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.

A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).

A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa- és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.

Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.

Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős. Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.

USA

területe : 9mill. 363.123 km majdnem akkora, mint Európa területe. Nagyából 1mill. km-rel kisebb. A 4. nagyságú országa a földnek.

Népessége : 260,8 mill. fő.

Átlagos népsűrűség : 27fő / km

Az Atlanti-part vidék sűrűsége és a Nagymedence népsűrűsége messze van egymástól.

Az országnak kontinens nagyságú a kiterjedése. A szélesség 25 -50-ig. Túlnyomó része a mérsékelt övbe terjeszkedik ki.

Hőmérséklet eloszlás : átlag hőmérséklet D --- É csökken.

Csapadék : K ----- Ny csökken, de azért az ország K fele nedves kontinentális éghajlati övbe tartozik. Ettől Ny-ra lévő területek a fél száraz és a száraz övbe tartozik. A csapadék eloszlása : a mezőgazdaság termelésében érvényesül. Az ország keleti részén : ---- a kialakult talaj is zonálisan változik. Övezetek alakultak ki. Pl. gyapot öv, kukorica öv, búza öv.

A Mississippitől Ny felé haladva

Hosszan É ---- D legelő, erdő, övezet

Két óceán fogja közre. Elzártság és védelem is. Az Atlanti-part mentén nagyon jól tagolt. A Mexikói-part is jól tagolt és hatással van az éghajlatra. A Ny-I part nem igazán alkalmas a kikötés szempontjából. Nem tagolt.

Appelach-hgy : ÉNy --- Ny irányú

szélessége : 200 -250 km

Hossza : 350 - 400km

Az ókori hegységrendszer egy darabja. Jelentős szénlelőhely .

Parti - sikság K : mérsékelt övre szürke és podzolt talaj. Délen pedig vörös talaj van ---- jó minőségű talajok boritják. Legintenzivebb városellátó terület alakult ki.

Nagy préri tábla : Ez a hatalmas tábla a világ legnagyobb mezőgazdasági produktumát előállitó mezőgazdasági terület.

USA fekvésének ----- É felé teljesen nyitott. Északi - tengeri légköri hatás. Ennek a légkörnek a hatását szabadon érezhetik az egész ország területén. Nagy pusztitást végezhet a talajban. Jelentős méretű talajt hordhat le. Szélsőséges hőmérsékletet hozhat.

Kordirrellák : A Pacifikus - hegység rendszer tagja. Ennek a keleti szegélye a Sziklás-hgy . Ny-l szegélye a Kaskade és a Siarra-Nevada alkotja. A kettő között nagy száraz medencék foglalnak helyet. Hatalmas mennyiségű színes fémet tartalmaz. Egy keskeny parti övezet helyezkedik el. ---- Parti hgy. Ezen belül medencék legnagyobb Kalifornia-völgy. Kiváló termő talajjal rendelkezik. Délen meleg. Északon hűvösödik.

A Kaskade Ny és ettől Ny-ra öntözni kell. ---- ezért főleg erdős területek találhatók itt.

A Kaskade mögött alakul ki a szárazság, mert főleg lebukó szelek kerülnek oda.

Geológiai felépitettsége : Az ország D : - kőolaj

- kősó

- foszfát

Tulus - vasérc hatalmas, de nem a legjobb minőségű. Ma már inkább Kanadából importálnak be jobb minőségűt.

USA -nak a természeti adottságai révén lehetősége van a gazdaság minden irányú magas fejlettségét elérni.

Tudjuk, hogy Amerikát Colombus indult felfedezni. Gyarmatositás ettől indul meg :

- Fr. , Holl., GB

Végül az Angol ipari forr.---- népesedési és gazdasági növekedés révén Anglia lett a legerősebb hatalom. USA benépesitésében nekik volt meghatározó szerepük. Az angol teéepesek 13 coloniája 1763-83 között függetlenségi háborút vivott. 1776-ban létrejött az USA. Amikor elismerték a függetlenséget, úgy mégegyszer ekkora területre terjesztették ki a hatalmukat. 1803-ban hét évtized múlva. Magához csatolta Lousianai területeket.

A többit vásárlással szerezte meg : 1819-ben Florida

1845 Texas - Új Mexikó

46 Oregon, Washington

48 Nagymedence

Utolsó vásárlásai : 1867-ben Alaszka

98-ban Hawai

1 évszázad alatt alakult ki a mai területe. Az ideérkező népesség magával hozta mindazt a technikai és emberi kultúrát, amit megélt saját hazájában. ---- Sok féle náció települt be. legtöbb : -Brittek

- Irek, Németek, Skandinávok. - Svédek

Nincs Európának olyan országa, ami ne adott volna az USA népességéhez. Ez a sokféle kultúra összeadódott itt az új hazában.

Németek, Irek, Svédek a marhatenyésztés magas kultúráját hozták magukkal. Főleg ilyen területeken telepedtek le. Az USA-ban teljesen más világott alakitottak ki. ---- A legteljesebb szabadság világa. ---- A lehetőségek széles skálája állt előtte a 18. 19. században.

Választhatott, hogy iparban, vagy mezőgazdaságban akar-e dolgozni és hogy mekkora területet kiván bérelni. Minimum 65 hektár területet kellett bérelni. ( 1,75 $)

Egyetlen kötelezettséggel találta szemben magát : a saját maga fenntartásával. ---- Állandóan töprengeni kellett és újitani. ----- az ipari forr. Rohamosan zajlott le az USA területén. A mindenféle találmányokban felülmúlták az eredeti hazát. Gyors fejlődést eredményezet.

Század végére megelőzte : Fr., No., GB., Együttes termelését előzte meg.

Demokrácia szimboluma volt. Dél egy kicsit torzitotta.

USA a világ első számú gazdasági hatalmává vált. Máig is tartja. Ezt a II. v. h. utáni helyzet is elősegitte. --- EU legyengült. Ezzel ellentétben USA mindkét háborúból megerősödve került ki. A többieket támogatta. Az amerikai termékekkel szemben óriási keresletet jelentett. Ez nem csak az ipart érintette. Amig korábban : extenziv termelés folyt, most ezt az igényt nem tudták kielégiteni. ---- magas szintű trágyázás, gépesités, fajtanemesités

A termelékenysége nagyon megnőtt, a tőke igénye megközelitette az ipar igényeit. Sok kis farm befuccsolt. Koncentrálódási folyamat ment végbe. A gazdaság egészét érintette. A gazdaság belső struktúrájában nagy belső változás ment végbe. Ehhez persze népesedési területi folyamatnak is végbe kellett mennie. Mára a nemzeti termék 2/3 a szolgáltató ágazatok állitják elő.

Kondratyepp-ciklusok : Posztfordizmusra való áttérésben ők játszották a főszerepet. Itt ment először végbe a változás. A szellemi innováció vált a legfontosabbá.

Népszámlálás 1790-ben 5mill. a népesség száma és ennek 1/5-e a négernépesség. A népesedés nagyon gyors ütemben ment végbe. Ennek három szakasza van.

- 1620 - 1830 : A természetes szaporodás 3%-os volt. Nagy mennyiségű európai áramlott be az országba.

- 1830 - 1910 : A mai állam terület népesedéséről van szó. Ekkor indul meg nagyarányú városodási folyamat. Nagyarányú a bevándorlás, a természetes népesedési folyamat lecsökkent. Ekkor a bevándorlás jellemző sajátossága az országnak. A vasút épitésénél az ásziaik is megjelentek.

- 1910 - napjainkig : Ezt a szakaszt további szakaszokra lehet osztani.

- 1910 - 1920 : Mérsékelt a természetes szaporodás. Eleinte intenziv, majd mérsékelt bevándorlás figyelhető meg. Meghatározták, hogy kik települhetnek be.

- 25 -40 : Csökkenő természetes szaporodás és csökkenő bevándorlás figyelhető meg.

- 40 utáni szakasz : Szintén csökkenő természetes szaporodás és bevándorlás jellemzi. Ezen kivül jellemzővé válik az átlag élet kor megjelenése, ami 72 év. Elöregedési folyamat játszódik le.

A legnagyobb népsűrűségi területek az Északi körzetben van. Eredendően innen indult a nyugat meghóditása. Innen indult ki a mindenféle ösvények. Meghatározott útvonalon törtek előre. Először a vadászok jelentek meg, aztán a földművelők, ezen kivűl az aranyláz ami mozgatta az embereket nyugatra. A Keletről Nyugatra való mozgást nagymértékben a vasút is segitette. A bevándorlás az Atlanti-partra koncentrálódott és innen széledtek szét a bevándorlók az ország belseje felé.

A két világ háború miatt biztonsági és részben gazdasági okok miatt :

Ny : megerősödött gazdaságilag

D : a kőolaj miatt az itteni gazdasági struktúra is átalakul.

Mindig az a helyzet állt elő, a kevésbé fejlett területeken : , hogy az ott lévő munkaerő olcsóbb volt. --- A működtetés kevesebbe került. Oda megy a tőke, ahol kevésbé szervezett munkásokkal találkozik. Magasabb jövedelmi szintek alakultak ki. ----- nagy népesség áramlást inditott meg.

D -- - É népességáramlás

Ma : É ---- Ny

D ----- Ny

D ---- É

A legújabb az É-ról való eláramlás. A népesség csökken, mert a bevándorló népesség kisebb, mint a kiáramló. Ny a leggyorsabban fejlődő rész.

A népesség összetételében ma, meghatározó arányban a fehérek vannak. 83,2%-a

1990, fokozatosan csökken az arányuk. Leggyorsabban a feketék száma növekedett. 8,14 mill. ---- 26,4 mill. van ma , tehát a számuk megháromszorozódott. Az indiánok aránya a századfordulón félmilliót sem érte el. Ma már 1,5 millió az indián arány. Csak a rezervátumokban élőket számitották régen. A leggyorsabban szaporodnak.

Ázsiaiak : a II. v.h. után ugrott meg a számuk, amig Eu-ból az agyelszivás maradt meg. Ázsiából politikai okok miatt nőt meg a bevándorlás. 3,5mill. volt a számuk ma a lakosság 1,5%-a.Ma a város lakok külön negyedeket alkotnak.

Négerek felszabaditása után Északra való vándorlás megnő. Megnő a négerek száma. Ma Washington többsége néger.: 70,4%

Detroit : 63,1%

San Louis : 40,6%

Cleveland : 43,8%

Chicago : 39,8%

Utóbb már az össznépesség negyede bevándorló. Elöregedés megy végbe. Nem éri el az a mértéket , mint nálunk. Átlagos életkor : 28 év.

A termelő ágazatokban dolgozók összesen a foglalkoztatottak 39%-a.

A 80-as évek közepén szolgáltató ipar 61%-a dolgozott, ma már az össznépesség 71%-a.

A népesség területi elhelyezése : területileg koncentráltan helyezkednek el.

Ha az urbanizáció folyamatát megfigyeljük :

1790-től a városok száma 24 volt. Az egyik első várost a Spanyolok alapitották. Santa F.

1850-től kezdve egy nagy városiasodási folyamat indult meg. Jelentős mértékben megnőtt a városok száma. 1947-ben 39,7%-a városlakó.

1950-ben 4741város volt már. A népesség 64% él városokban. Minden 2500 fő feletti település már városnak számit. Ma a népesség 78,8%-a városlakó.

Az amerikai urbanizálódás sajátos területi vonatkozása : Az ország területeit kerületekre osztották. Az Appelech - hgy -től Ny -ra :

Szekciók : Egy kerületet 36 részre osztottak fel. 1 rész 65 hektárnyi. Ez volt a legkisebb. Szabályos négyzetek a farmok. Tehát 65 hektár vagy annak a többszöröse. Ezekhez igazodva futnak az ország utak. A terület felosztás határozta meg a települések alaprajzát is. A városok többsége újalapitású, az alaprajzuk nagyon egyetemes. Sakktábla alaprajzok.

- Baltimor - Philadelphia - Boston - Washington a legjelentősebb gazdasági és népesség tömöritő város vonal.

A másik nagy megapolisz övezet, amit Chipits-nek neveznek. Itt 30 mill. ember tömörül.

A 3. övezet a - San Francisco - L A - San Diego

A következő övezet Dél : Huston - Nex Orleans - Florida vonal. Sajátosság a város Hierchia éles tűben létezik. Rajz.

New Yourk : a világ központja, a maga 20 mill. lakosával, elővárosaival együtt.

Ez alatt két város helyezkedik el. Rajz.

Közigazgatási központok : Atlanta, Denver Kansas City, Seatle, San Louis.

A népesség túlnyomó többsége városok hierchiai szervezetében élnek.

Regionális megye székhelyek központja : - 1/3-a

- 1/3-a nagyobb városhoz tartozik

- 1/3-a kulturális központhoz tartozik.

Vonzás területei : nagyvárosok, farmok, kisebb városok, falvak

Elsősorban Közép Ny-I területen terülnek el. Az összes többi területen a nagyvárosok vonzásában élnek. Ez N.Y. esetében 1000 település. Ezek igazgatásilag önálló területek.

Belsőgyűrűk : szuburbia ez jött létre legelőször Az eredeti városból menekültek ki. ---- Gettosódás, folyamatos leromlás jellemzi.

A térbeli struktúráját : a város együttesek összessége határozza meg, de szervezetileg, gazdaságilag összefügg. Egy közösséget alkotnak. Ha elérik a szomszédos várost, akkor létre jönnek a megapoliszok.

Sajátos ezeknek a városoknak a belső térbeli felépitése. Hasznositási struktúrája aszerint változik, hogy az utca hálózat mekkora területet vesz igénybe. Kereskedelem: a központok felé haladva egyre több. A telek árak meghatározzák. A Központ felé egyre magasabbak az árak. - Hitel élet, kereskedelem

A lakóterület egyre nagyobb kifelé haladva a peremek felé. A város központokból a tehetősebbek költöztek ki. Ezek után ment a kereskedelem és a szolgáltatás.

Gentrifikáció : megújitása a városközpontoknak.

USA gazdaságának is sajátos jellemző vannak.

Az előállitott társadalmi össztermék mennyisége :

EU : 5517,4 mill.

USA : 5446 mill. dollár

Japán : 3141 mill dollár

A világ országai sorában messze az első helyen van. A termelő ágazatok nagymértékben visszaszorultak. Ezzel párhuzamosan a termelő tevékenységeket kihelyezik. A kevésbé fejlett országokba eszközölt befektetések révén, kétszer annyi munkahelyet létesitett.

Jellemző : a nagymértékű területi specializáció.

Mezőgazdaság jellemzői : a már emlegetett természet földrajzi okok. A végbe ment urbanizációs folyamat. Kialakultak a nagy termelési speciális övezetek. Gyapot övezet: gyapot részesedése legalább 40%-ot ért el az össztermelésből.

- tej övezet

- Kukorica övezet

- Tavaszi búza övezet északon

- Őszi búza övezet délen

- Vegyes gazdasági övezet

- Ettől délre gyapot övezet

-Délen szubtrópusi gyümölcs övezet

A préri Ny-I területein Ny- K sávban

Ez a területi rend alakult ki a mezőgazdaságban.