NÉPESSÉG TÖMÖRITÉS - Európa

1.) A gyári nagyipar létrejöttekor : a kőszén és a vasérc lelő helyekre vonzották az embereket. ( Saar, Ardennek, Pennine, Szilézia, Donyec-medence, Románia, Spanyolo )

EURÓPA BENÉPESÜLÉSE

Az Afrikai kontinensről 200 ezer évvel ezelőtt érkeztek ide.

Ázsia felől 50 -60 ezer évvel ezelőtt.

Ezek keveredéséből alakultak ki a mai népcsoportok. 

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK - EURÓPA

Éghajlat : Európa partjai mentén fut végig a Golf-áramlat. Eu Ny-I partja rendelkezik a föld egyik legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliájával. Norvégia egész évben hajózásra alkalmas. Nyugati légáramlások behatolása. ( Egyenlítői légkörzés, PASSZÁT , Nyugati szélrendszer, Északi szélrendszer. )

Magyaroszág gazdasága

A Magyar Köztársaság Közép-Európában a Kárpát-medence középső és nyugati, alacsony fekvésű részén terül el. Területe 93036 négyzetkilóméter. Lakossága 10'310'100 fő, népsűrűsége 111,5 fő négyzetkilóméterenként. Államformája köztársaság, fővárosa Budapest (1'992'000 lakos). Közigazgatási beosztás: 19 megye és Budapest. Pénznem: forint (1 forint =100 fillér). Népek: magyar (96,6%), német (1,6%), szlovák (1,1%), egyébb (0.5%).

Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9; egyébb 1,4%.

Ipar:

Energiahordozók: Az oraszágnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek az ország területének kis részén taláhatók. A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő. A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik. A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence. Az itt található közepes minőségű baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el. A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja. Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el. A borsodi medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak. Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás. Lignibányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján, Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos. Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található. Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ. Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.

A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt. Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja. Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki. A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.

A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércbányászat is folyik. Az elsőfokú dúsítást Pécsen végzik. A további feldolgozás az országban nem gazdaságos, ezért a további dúsítást, és a fűtőelemek elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.

Az energiatermelésre alkalmas folyók esése alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas befektetésekkel lehetséges.

Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg. Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.

Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák. Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas nagy részét belföldi források fedezik. Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként. A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.

A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák. A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók. A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz. A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.

A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás. A tinföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.

A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat. Az aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja. Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk. Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.

Ez után az aluminiumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa aluminiumiparában számottevő méretet képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).

Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható. Szoros az együtműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás), Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa (izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).

Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható. A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.

A mezőgazdaság korszerűsítése a nitrogénipar gyors fejlesztését követelte meg. A nitrogénipar bázisa az ammóniagyártás (NH3), melynek nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig földgáz bontásával nyerik. Nitrogénműtrágyagyár működik Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A földgázt az Alföldről kapja csővezetéken. Egymáshoz közel települt Borsodban két nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem vízigényét fedezni, ezért mesterséges víztárolókat építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) részben importált földgázt dolgoz fel.

A klóralkáli ipar korábban kevésbé volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok villamosenergiát igényel. A Budapesten működő klóralkáli üzemben klórt (sósavat) és marónátront (NaOH) gyártanak. Hasonló termékeket állítanak elő Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben szükséges a timföldgyártáshoz, ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy kapacitású klóralkáli üzem épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy mennyiségű klórra van szüksége, amit importált kősóból állítanak elő, a kelekező nátriumból pedig marónátron készül. Ezek a gyárak az ország timföldgyártásának marónátron-szükségletét teljesen fedezik, sőt kivitelre is jut.

A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.

Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakuraellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint. A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.

Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása. Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is. Az ipari víz forrása a Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.

A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre (gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.

A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is. Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.

Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak. Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket. A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.

A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag. Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván. Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre. Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak. Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak. A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.

A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják. Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.

Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc. A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre. A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.

Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése - a többi iparághz viszonyítva - kiegyenlített. Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült. A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.

A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).

A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa- és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.

Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.

Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős. Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.

USA

területe : 9mill. 363.123 km majdnem akkora, mint Európa területe. Nagyából 1mill. km-rel kisebb. A 4. nagyságú országa a földnek.

Népessége : 260,8 mill. fő.

Átlagos népsűrűség : 27fő / km

Az Atlanti-part vidék sűrűsége és a Nagymedence népsűrűsége messze van egymástól.

Az országnak kontinens nagyságú a kiterjedése. A szélesség 25 -50-ig. Túlnyomó része a mérsékelt övbe terjeszkedik ki.

Hőmérséklet eloszlás : átlag hőmérséklet D --- É csökken.

Csapadék : K ----- Ny csökken, de azért az ország K fele nedves kontinentális éghajlati övbe tartozik. Ettől Ny-ra lévő területek a fél száraz és a száraz övbe tartozik. A csapadék eloszlása : a mezőgazdaság termelésében érvényesül. Az ország keleti részén : ---- a kialakult talaj is zonálisan változik. Övezetek alakultak ki. Pl. gyapot öv, kukorica öv, búza öv.

A Mississippitől Ny felé haladva

Hosszan É ---- D legelő, erdő, övezet

Két óceán fogja közre. Elzártság és védelem is. Az Atlanti-part mentén nagyon jól tagolt. A Mexikói-part is jól tagolt és hatással van az éghajlatra. A Ny-I part nem igazán alkalmas a kikötés szempontjából. Nem tagolt.

Appelach-hgy : ÉNy --- Ny irányú

szélessége : 200 -250 km

Hossza : 350 - 400km

Az ókori hegységrendszer egy darabja. Jelentős szénlelőhely .

Parti - sikság K : mérsékelt övre szürke és podzolt talaj. Délen pedig vörös talaj van ---- jó minőségű talajok boritják. Legintenzivebb városellátó terület alakult ki.

Nagy préri tábla : Ez a hatalmas tábla a világ legnagyobb mezőgazdasági produktumát előállitó mezőgazdasági terület.

USA fekvésének ----- É felé teljesen nyitott. Északi - tengeri légköri hatás. Ennek a légkörnek a hatását szabadon érezhetik az egész ország területén. Nagy pusztitást végezhet a talajban. Jelentős méretű talajt hordhat le. Szélsőséges hőmérsékletet hozhat.

Kordirrellák : A Pacifikus - hegység rendszer tagja. Ennek a keleti szegélye a Sziklás-hgy . Ny-l szegélye a Kaskade és a Siarra-Nevada alkotja. A kettő között nagy száraz medencék foglalnak helyet. Hatalmas mennyiségű színes fémet tartalmaz. Egy keskeny parti övezet helyezkedik el. ---- Parti hgy. Ezen belül medencék legnagyobb Kalifornia-völgy. Kiváló termő talajjal rendelkezik. Délen meleg. Északon hűvösödik.

A Kaskade Ny és ettől Ny-ra öntözni kell. ---- ezért főleg erdős területek találhatók itt.

A Kaskade mögött alakul ki a szárazság, mert főleg lebukó szelek kerülnek oda.

Geológiai felépitettsége : Az ország D : - kőolaj

- kősó

- foszfát

Tulus - vasérc hatalmas, de nem a legjobb minőségű. Ma már inkább Kanadából importálnak be jobb minőségűt.

USA -nak a természeti adottságai révén lehetősége van a gazdaság minden irányú magas fejlettségét elérni.

Tudjuk, hogy Amerikát Colombus indult felfedezni. Gyarmatositás ettől indul meg :

- Fr. , Holl., GB

Végül az Angol ipari forr.---- népesedési és gazdasági növekedés révén Anglia lett a legerősebb hatalom. USA benépesitésében nekik volt meghatározó szerepük. Az angol teéepesek 13 coloniája 1763-83 között függetlenségi háborút vivott. 1776-ban létrejött az USA. Amikor elismerték a függetlenséget, úgy mégegyszer ekkora területre terjesztették ki a hatalmukat. 1803-ban hét évtized múlva. Magához csatolta Lousianai területeket.

A többit vásárlással szerezte meg : 1819-ben Florida

1845 Texas - Új Mexikó

46 Oregon, Washington

48 Nagymedence

Utolsó vásárlásai : 1867-ben Alaszka

98-ban Hawai

1 évszázad alatt alakult ki a mai területe. Az ideérkező népesség magával hozta mindazt a technikai és emberi kultúrát, amit megélt saját hazájában. ---- Sok féle náció települt be. legtöbb : -Brittek

- Irek, Németek, Skandinávok. - Svédek

Nincs Európának olyan országa, ami ne adott volna az USA népességéhez. Ez a sokféle kultúra összeadódott itt az új hazában.

Németek, Irek, Svédek a marhatenyésztés magas kultúráját hozták magukkal. Főleg ilyen területeken telepedtek le. Az USA-ban teljesen más világott alakitottak ki. ---- A legteljesebb szabadság világa. ---- A lehetőségek széles skálája állt előtte a 18. 19. században.

Választhatott, hogy iparban, vagy mezőgazdaságban akar-e dolgozni és hogy mekkora területet kiván bérelni. Minimum 65 hektár területet kellett bérelni. ( 1,75 $)

Egyetlen kötelezettséggel találta szemben magát : a saját maga fenntartásával. ---- Állandóan töprengeni kellett és újitani. ----- az ipari forr. Rohamosan zajlott le az USA területén. A mindenféle találmányokban felülmúlták az eredeti hazát. Gyors fejlődést eredményezet.

Század végére megelőzte : Fr., No., GB., Együttes termelését előzte meg.

Demokrácia szimboluma volt. Dél egy kicsit torzitotta.

USA a világ első számú gazdasági hatalmává vált. Máig is tartja. Ezt a II. v. h. utáni helyzet is elősegitte. --- EU legyengült. Ezzel ellentétben USA mindkét háborúból megerősödve került ki. A többieket támogatta. Az amerikai termékekkel szemben óriási keresletet jelentett. Ez nem csak az ipart érintette. Amig korábban : extenziv termelés folyt, most ezt az igényt nem tudták kielégiteni. ---- magas szintű trágyázás, gépesités, fajtanemesités

A termelékenysége nagyon megnőtt, a tőke igénye megközelitette az ipar igényeit. Sok kis farm befuccsolt. Koncentrálódási folyamat ment végbe. A gazdaság egészét érintette. A gazdaság belső struktúrájában nagy belső változás ment végbe. Ehhez persze népesedési területi folyamatnak is végbe kellett mennie. Mára a nemzeti termék 2/3 a szolgáltató ágazatok állitják elő.

Kondratyepp-ciklusok : Posztfordizmusra való áttérésben ők játszották a főszerepet. Itt ment először végbe a változás. A szellemi innováció vált a legfontosabbá.

Népszámlálás 1790-ben 5mill. a népesség száma és ennek 1/5-e a négernépesség. A népesedés nagyon gyors ütemben ment végbe. Ennek három szakasza van.

- 1620 - 1830 : A természetes szaporodás 3%-os volt. Nagy mennyiségű európai áramlott be az országba.

- 1830 - 1910 : A mai állam terület népesedéséről van szó. Ekkor indul meg nagyarányú városodási folyamat. Nagyarányú a bevándorlás, a természetes népesedési folyamat lecsökkent. Ekkor a bevándorlás jellemző sajátossága az országnak. A vasút épitésénél az ásziaik is megjelentek.

- 1910 - napjainkig : Ezt a szakaszt további szakaszokra lehet osztani.

- 1910 - 1920 : Mérsékelt a természetes szaporodás. Eleinte intenziv, majd mérsékelt bevándorlás figyelhető meg. Meghatározták, hogy kik települhetnek be.

- 25 -40 : Csökkenő természetes szaporodás és csökkenő bevándorlás figyelhető meg.

- 40 utáni szakasz : Szintén csökkenő természetes szaporodás és bevándorlás jellemzi. Ezen kivül jellemzővé válik az átlag élet kor megjelenése, ami 72 év. Elöregedési folyamat játszódik le.

A legnagyobb népsűrűségi területek az Északi körzetben van. Eredendően innen indult a nyugat meghóditása. Innen indult ki a mindenféle ösvények. Meghatározott útvonalon törtek előre. Először a vadászok jelentek meg, aztán a földművelők, ezen kivűl az aranyláz ami mozgatta az embereket nyugatra. A Keletről Nyugatra való mozgást nagymértékben a vasút is segitette. A bevándorlás az Atlanti-partra koncentrálódott és innen széledtek szét a bevándorlók az ország belseje felé.

A két világ háború miatt biztonsági és részben gazdasági okok miatt :

Ny : megerősödött gazdaságilag

D : a kőolaj miatt az itteni gazdasági struktúra is átalakul.

Mindig az a helyzet állt elő, a kevésbé fejlett területeken : , hogy az ott lévő munkaerő olcsóbb volt. --- A működtetés kevesebbe került. Oda megy a tőke, ahol kevésbé szervezett munkásokkal találkozik. Magasabb jövedelmi szintek alakultak ki. ----- nagy népesség áramlást inditott meg.

D -- - É népességáramlás

Ma : É ---- Ny

D ----- Ny

D ---- É

A legújabb az É-ról való eláramlás. A népesség csökken, mert a bevándorló népesség kisebb, mint a kiáramló. Ny a leggyorsabban fejlődő rész.

A népesség összetételében ma, meghatározó arányban a fehérek vannak. 83,2%-a

1990, fokozatosan csökken az arányuk. Leggyorsabban a feketék száma növekedett. 8,14 mill. ---- 26,4 mill. van ma , tehát a számuk megháromszorozódott. Az indiánok aránya a századfordulón félmilliót sem érte el. Ma már 1,5 millió az indián arány. Csak a rezervátumokban élőket számitották régen. A leggyorsabban szaporodnak.

Ázsiaiak : a II. v.h. után ugrott meg a számuk, amig Eu-ból az agyelszivás maradt meg. Ázsiából politikai okok miatt nőt meg a bevándorlás. 3,5mill. volt a számuk ma a lakosság 1,5%-a.Ma a város lakok külön negyedeket alkotnak.

Négerek felszabaditása után Északra való vándorlás megnő. Megnő a négerek száma. Ma Washington többsége néger.: 70,4%

Detroit : 63,1%

San Louis : 40,6%

Cleveland : 43,8%

Chicago : 39,8%

Utóbb már az össznépesség negyede bevándorló. Elöregedés megy végbe. Nem éri el az a mértéket , mint nálunk. Átlagos életkor : 28 év.

A termelő ágazatokban dolgozók összesen a foglalkoztatottak 39%-a.

A 80-as évek közepén szolgáltató ipar 61%-a dolgozott, ma már az össznépesség 71%-a.

A népesség területi elhelyezése : területileg koncentráltan helyezkednek el.

Ha az urbanizáció folyamatát megfigyeljük :

1790-től a városok száma 24 volt. Az egyik első várost a Spanyolok alapitották. Santa F.

1850-től kezdve egy nagy városiasodási folyamat indult meg. Jelentős mértékben megnőtt a városok száma. 1947-ben 39,7%-a városlakó.

1950-ben 4741város volt már. A népesség 64% él városokban. Minden 2500 fő feletti település már városnak számit. Ma a népesség 78,8%-a városlakó.

Az amerikai urbanizálódás sajátos területi vonatkozása : Az ország területeit kerületekre osztották. Az Appelech - hgy -től Ny -ra :

Szekciók : Egy kerületet 36 részre osztottak fel. 1 rész 65 hektárnyi. Ez volt a legkisebb. Szabályos négyzetek a farmok. Tehát 65 hektár vagy annak a többszöröse. Ezekhez igazodva futnak az ország utak. A terület felosztás határozta meg a települések alaprajzát is. A városok többsége újalapitású, az alaprajzuk nagyon egyetemes. Sakktábla alaprajzok.

- Baltimor - Philadelphia - Boston - Washington a legjelentősebb gazdasági és népesség tömöritő város vonal.

A másik nagy megapolisz övezet, amit Chipits-nek neveznek. Itt 30 mill. ember tömörül.

A 3. övezet a - San Francisco - L A - San Diego

A következő övezet Dél : Huston - Nex Orleans - Florida vonal. Sajátosság a város Hierchia éles tűben létezik. Rajz.

New Yourk : a világ központja, a maga 20 mill. lakosával, elővárosaival együtt.

Ez alatt két város helyezkedik el. Rajz.

Közigazgatási központok : Atlanta, Denver Kansas City, Seatle, San Louis.

A népesség túlnyomó többsége városok hierchiai szervezetében élnek.

Regionális megye székhelyek központja : - 1/3-a

- 1/3-a nagyobb városhoz tartozik

- 1/3-a kulturális központhoz tartozik.

Vonzás területei : nagyvárosok, farmok, kisebb városok, falvak

Elsősorban Közép Ny-I területen terülnek el. Az összes többi területen a nagyvárosok vonzásában élnek. Ez N.Y. esetében 1000 település. Ezek igazgatásilag önálló területek.

Belsőgyűrűk : szuburbia ez jött létre legelőször Az eredeti városból menekültek ki. ---- Gettosódás, folyamatos leromlás jellemzi.

A térbeli struktúráját : a város együttesek összessége határozza meg, de szervezetileg, gazdaságilag összefügg. Egy közösséget alkotnak. Ha elérik a szomszédos várost, akkor létre jönnek a megapoliszok.

Sajátos ezeknek a városoknak a belső térbeli felépitése. Hasznositási struktúrája aszerint változik, hogy az utca hálózat mekkora területet vesz igénybe. Kereskedelem: a központok felé haladva egyre több. A telek árak meghatározzák. A Központ felé egyre magasabbak az árak. - Hitel élet, kereskedelem

A lakóterület egyre nagyobb kifelé haladva a peremek felé. A város központokból a tehetősebbek költöztek ki. Ezek után ment a kereskedelem és a szolgáltatás.

Gentrifikáció : megújitása a városközpontoknak.

USA gazdaságának is sajátos jellemző vannak.

Az előállitott társadalmi össztermék mennyisége :

EU : 5517,4 mill.

USA : 5446 mill. dollár

Japán : 3141 mill dollár

A világ országai sorában messze az első helyen van. A termelő ágazatok nagymértékben visszaszorultak. Ezzel párhuzamosan a termelő tevékenységeket kihelyezik. A kevésbé fejlett országokba eszközölt befektetések révén, kétszer annyi munkahelyet létesitett.

Jellemző : a nagymértékű területi specializáció.

Mezőgazdaság jellemzői : a már emlegetett természet földrajzi okok. A végbe ment urbanizációs folyamat. Kialakultak a nagy termelési speciális övezetek. Gyapot övezet: gyapot részesedése legalább 40%-ot ért el az össztermelésből.

- tej övezet

- Kukorica övezet

- Tavaszi búza övezet északon

- Őszi búza övezet délen

- Vegyes gazdasági övezet

- Ettől délre gyapot övezet

-Délen szubtrópusi gyümölcs övezet

A préri Ny-I területein Ny- K sávban

Ez a területi rend alakult ki a mezőgazdaságban.

Japán

Területe: 377 000 km

Négy szigetből áll: Hokkaido-sziget,

Shitoka-sziget,

Kyoshu-sziget,

Hunsugh-sziget

Észak és dél között 3000 km a távolság.

Éghajlata: a monszun kiszámíthatatlan, nyáron a víz hűvösebb, mint a szárazföld.

A szél a szárazföld felé fúj, ezért sok a csapadék. Átlagosan a csapadék 1800 mm ( délen 4000 mm). Két tengeráramlása van, egy hideg és egy meleg. A hideg a világ síparadicsoma: Sapporo. Északról dél felé a gabonát felváltja a déligyümölcs. Teatermelés jellemzi az országot. A tűlevelű erdőt felváltja az örökzöld. Az ország területének 80 %-a hegyvidék, 60 működő vulkánja van. A művelhető földterület csekély. Erdőterülete kb. 25 millió hektár. A rendelkezésére álló ásványi nyersanyag kevés.

Gazdasági élet:

1603: Sogun-hadsereg parancsnok átvette a hatalmat a japán császártól. Székhelye: Tokió.

1867-ig a sogun uralkodott, erős központosított hatalom jellemezte ezt az időszakot. Feudális viszonyok jellemezték a világtól teljesen elzárkózott.

1868: Meidosi császár visszaállította a császárságot. Innentől kezdve Japán elindult a modernizáció felé. Nyitott lett a világ felé. Kötelezővé tette az iskolalátogatást, állami segítséggel elindították az iparfejlesztést.

USA-Szu.-val rivalizálás --- Japán a Nyugat elővetett bástyája --- USA támogatja, ezért nem fordított fegyverkezésre pénzt, ezért gazdaságilag fejlett.

Természeti adottságok:

Népesség

1920: A japán társadalom az átmenet utáni időszakba kerül. Utána népességnövekedés kezdődött, majd ez megállt. életkörülmények javulása következtében az élettartam nő, a világon az egyik leghosszabb élettartalmú ország.

Területi elhelyezkedés --- természeti viszonyok, gazdaság

A legnagyobb népsűrűség legfejlettebb ipari területekre jellemző.

Tokaido-vonal: Tokió, Nagoya, Kiote, Yokohama, Osaka

3 nagy ipari tömörülés --- ipari népesség nagy

Népesség átstrukturálódása és a területi átstrukturálódás között párhuzam van --- városba áramlás.

1920: 16,1 % városlakó, ma: 76,2 %.

Japán településrendszer: körülbelül faluk és városok

3 településkategória:

- shi - nagyváros 30 ezer lakos feletti

- machi vagy cho - 30 ezer lakos alatti kisebb város + néhány falu

- mura vagy son - több kisebb falu

Népesség átrendeződése:

- városba áramlási folyamat, a faluban maradtak az öregek. Az asszonyok maguk művelték a földet, a férfiak a városba mentek.

- ingáznak a falu és a város között

Japán az energiatermelését fejlesztette magas szintűre: kőolaj, földgáz, atom. Minden másból kevés állt a rendelkezésére --- modernizálni kellett. Nagy hajógyártó, ezért nagy szállitókapacitással rendelkezik.

Behozatalra szorul: szén, kőolaj, vasérc, rézérc, bauxit, fa és só, ezért a kikötőkben alakul ki az ipar.

- kp. - Tokió, Yokohama, Nagaszaki a keresők 25 %-a itt dolgozik, összipari termelés 30%-át itt állítják elő. Kb. 15 millió fő a lakosság.

- vegyipar, kőolajfeldolgozás, elelktroipar, gépkocsigyártás, főleg Nagoyara jellemző, jelentős feldolgozóipar.

- Hosaka, Kiotó: ipari termelés 24 %-a elektronikai, elektrotechnikai ipar a beltenger partvidéke.

- Kyoshu-sziget: termelés 3 %-a a kőolajfeldolgozás

- 500 km-es partvidéki övezet

A kikötőktől távolabb kell szállítani tengerparti hajózás, vasúti szállítás.

Mezőgazdaság:

5,5 millió hektár művelhető

80 %: szántó

10 %: rét

10%: gyümölcsös

Állattenyésztés jelentősége is nő rizstermesztés folyik a szántóterületek 39 %-án, jelentős exporttermék.

Japán fogyasztásában a halnak nagy szerepe van. Fogyasztás: gabonafélék csökken, egyes főzelék és hús csökken.

Jelentős hal, rizs, árpa, marhahús.

Németország

Európában a legnépesebb ország több, mint 81 millió lakos található.

Területe: 356 945 km

Népsűrűség: 224 fő/km

1990 október 3-án egyesült a két Németország. Története 1000évnél is hosszabb időre nyúlik vissza. A Frank birodalomból jött létre 843-ban a Werdum szerződés révén. I. Ottó ( 936-973)- Nagy Károly birodalmát grófságokra osztotta fel, és élére bizalmasait állította a hercegségeknek és grófságoknak a királya I. Ottó, de itt még nincs egység, belülről tagolt, de kívülről egységes erőt képvisel az ország. 962-ben

Ottót a Pápa császárrá koronázza --- Német-Római Császár lett. 962-1806 első császárság korszaka.

1871. második német birodalom, ez 1918-ig tartott: I. Vilmos és II. Vilmos Valódi központi hatalom megteremtése

--- gyors gazdasági fejlődés

--- népesség növekedés <-> hiányzik a piac

--- cél: területhódítás

--- I. v. h. , amit a németek elvesztettek.

Hitleri fasizmus következménye a II. v. h. Ekkor már a harmadik nagyhatalom lett az ország - ipari bázis, munkaerő. II. v. h. is veszteséges az ország számára. USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió megszállta és négy övezetre osztotta az országot.1949-ben USA, Fro. és Anglia megalakította az NSZK-t, ( 1949. 09.20.) Szu. erre válaszképpen 49. 10. 07. NDK-t hozta létre. Innentől kezdve 1990-ig a két No. fejlődése egymástól lényegesen különböző úton haladt. Annak ellenére, hogy NSZK próbálta segíteni az NDK-t ( Közös Piacban belső tag).

FÖLDRAJZI FEKVÉSE: Előnyt jelent

- közvetlen kapcsolat az Atlanti-óceánnal két tengeren keresztül --- jelentős szerepe van a kikötőknek.

- Északi-tengerrel kapcsolat, tölcsér torkolat --- hajózás védelme

- nyugat, dél: fejlett országokkal kapcsolat - kereskedelem

- kelet: gazdaságilag fejlett --- kapcsolat egész Európával

Vareszkuszi-hegységrendszer:

Közel vannak az ércek a felszínhez, ez elősegíti a bányászatot. Ruhr-vidék, Saar-vidék szénlelőhelyek. Konyha és kálisó képződés. Barnaszén és lignit az ország ÉNY-I részén található. A hegységrendszer tagoltsága következtében a különböző területeken más a forgalom, más a növényzet.

Rajna-völgye: különleges mikroklímával rendelkezik, ezért magas a mezőgazdasági kultúra. Jelentős a szőlőtermelés --- bortermelés (Rajnai rizling)

Délen: az Alpok vonala húzódik. A domborzat befolyásolja az éghajlatot.

No. gazdaságosan használta ki az adottságait.

Népesedési viszonyok:

224 fő/km - legnagyobb népsűrűség Európában.

II. v. h. majdnem 70 millió lakos lecsökkent 60 millióra

II. v. h. után népességnövekedés következett be --- természetes szaporodás következtében. Beáramlás történt Kelet-No. területére, hazatelepült németek főleg Lengyelországból, és Szu.-ból.

Kelet-No.: fogyó népesség jellemzi

Nyugat-No.: gyarapodó, a nemek aránya is más

Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin:

1961-ben megépül a Berlini fal, ami Nyugat-Berlint vette körül. --- A lakosság be volt zárva, ezért sokan elmenekültek, így fogyó társadalom jött létre. Ez a város romlásához vezetett ( halott város). Igaz, hogy Nyugat-Berlin halott város, viszont nyugati színvonalú.

Jelentős mértékben növekedett a népesség a 60-as évektől, a vendégmunkások révén. Ma: 5,8 millióan vannak. A népesség 7,8 százaléka: török, jugó, olasz, görög, lengyel.

Gazdasági átstrukturálódás:

- mezőgazdaság: 8%

- ipar: 44%

- szolgáltatásban a többi

Városias ország, a lakosság 80%-a városlakó. 80 nagyváros van. 3 milliós város: Berlin, München, Hamburg, Stuttgart, Frankfurt, Köln, Düsseldorf, Luisburg, Essen, Dortmund, Bréma, Hannover, Leipzig, - 500 ezres városok.

Jelentős koncentráció jellemző a gazdaságilag fejlett területekre, ott magas a népsűrűség: - Észak-Rajna vidéke

- Saar-vidék

A nemzeti jövedelem a népességgel arányban van.

Nyugat-No. gazdasága:

A 70-es évek: gazdasági növekedés 12%-os

Tényezői:

- Marsall segély 5 milliárd dollár tőke, ami amerikai tőke, ezáltal az amerikai technika jelent meg.

- Német nagyipar nagy része ezen a területen épült

- Nyersanyagforrás többsége is itt van

- Magasan képzett szakembergárda, mely alacsony munkabérért dolgozott

- Gyorsan fejlődő nehézipar megteremtése

- A v. h. következtében, a hadigépezet előállítása miatt a lakosság nem tudott tartós fogyasztási cikkeket felhalmozni, ezért szükséges volt a fogyasztásipar fejlődése is.

- A nemzeti jövedelme többségét a gazdasági életre fordították, mivel már a hadiiparra nem kellett. ---

No. Európa leggyorsabban fejlődő állama lett.

Ma: - USA-t ostromolja

- EU össztermékének 1/3-át adja

- világtermelés 7%-át adja ( így a 3. helyen áll)

- legmagasabb az EU. országai közül a munkanélküliség

Német gazdaság jellemzői:

Koncentrált gazdaság jellemzi, üzemi koncentráció. Több, mint 100 ezer üzem. 4%-a 500 főnél többet foglalkoztat.

Tőkekoncentráció is jellemzi. Nagy monopolvállalatok jellemzőek az országra, pl.: Siemens, Benz

Területi koncentráció is jellemzi, a foglalkoztatottak több, mint fele a gazdaságilag fejlett területeken dolgozik. Ruhr-vidék: koksz, nyersvas, ---- elektromos üzem

Széngazdaság, kálisó- és kősógazdaság. Olcsó a szállítás, mert vízi és csővezetékeken szállítanak. Belső piac jellemzi, tőkegazdaság. A műszaki tudományok révén fejlett termelési technológiával rendelkezik. Képzett munkaerő.

Legfontosabb: energiagazdaság, elektromos áram termelése: - barnaszén ( a világ össz barnaszén készlet 1/4-e itt található

- atom

- feketeszén

-kőolaj

- vízierő

Legnagyobb szénlelőhely: Ruhr-vidék

Kohászatra magas területi koncentráció jellemző, 50%-a Ruhr-vidéken található.

Gépgyártást főleg autógyártás jellemzi. A világon a 3. elektrotechnika és elektronikai ipar, vegyipar.

A világ egyik legfejlettebb mezőgazdasága, szükségleteinek 1/9-ét fedezi, importra szorul.

BENELUX ÁLLAMOK

Az EU előfutárai : 1922-től Luxemburg és Belgium gazdasági unióra lépett, ehhez csatlakozott 1944-ben Hollandia --- Biztosították az áru, a munka és a tőke szabad áramlását a három ország között.

Németország domborzata :

- síkság Ny-I területe

- Ardennek

- Északi - tenger kikötője

--- Németalföldi síkság ( Hollandia, Belgium )

Európai történelemben játszott szerepe :

- XII - XIII. sz.-ban kezdődött

- Gyarmatosítás ---- Hollandia fontos területeket szerzett, a világ csaknem minden táján.

(tengerparti helyzetének eredménye + kézműiparban iparosodás a XII - XIII.sz-ban )

Itt vívták meg az első ipari forradalmat. --- Kialakult a tőkés társadalom.

1566 - 81 - Északi tartományok kivívták a függetlenségüket ( későbbi Hollandia ) Belgium továbbra is Habsburg uralom alatt állt.

1651. Anglia: hajózási törvény ---- angol árut csak angol hajó szállíthat az angol gyarmatokra és -ról. ---- átvette Anglia a vezető szerepet.

Napóleon ideje alatt az egész terület francia fennhatóság alá került --- 1815. Hollandia és Belgium egységes államot alkotott és megszabadultak a francia fennhatóságtól. 1830. levált Belgium., ekkor lett Hollandia és Belgium a mai.

Belgium: tőkés fejlődés műhelyévé lépett elő a XIX. sz-tól , Európa fontos állama lett.

TERMÉSZETFÖLDRAJZ :

- tengerpart -- a világ felé " Európa kapuja " Közép, K, D Európából, ide futottak az utak.

- síkság --- különböző erőt képviselnek a mezőgazdasági termelésben.

- tengeri feltöltés kül. termékenységű talajokat hozott létre.

- folyami feltöltés

- jég munkája

- É-tengeri part állandóan süllyed ( évente kb. 2mm ) ---- jelentős területek vannak a tengerszint alatt.

- Ardennek ( ókori hegységrendszer egyik tagja ) --- előtérben kőszén képződött. Jelentős lepusztulás, feldarabolódás az ókor óta. ----- ércbányászatban játszott szerepe fontos. Vadregényes, szurdokvölgyes rendszer, erdő borítja ( erdőgazdaság ) táj: számos vár a sziklákon ( látvány )

BENELUX ÁLLAMOK

Európa legkisebb területű országai közé tartozik.

Összterülete : 66490 km ( + vízterület )

Belgium : 30,5000 km 10millió lakos

Hollandia : 33,8000 km 15,1 millió lakos

Luxemburg : 7,6000 km 400.000 lakos

_____________________

25,5 millió lakos

---- kis területen igen sok ember ---- nagy népsűrűség. ( Hollandia a világ legsűrűbben lakott ország ) Nagy népességet eltartani csak intenzív gazdálkodás mellett lehet.

BELGIUM ÉS HOLLANDIA ÖSSZEHASONLITÁSA :

1. Hollandia népessége etnikailag egységes (I indoeurópai nyelvcsalád germán csoportja )

Belgium kettéosztott népességű / nemzetiségű Délen : keltákból alakult vallonok, francia nyelven beszélnek. ( Belgium története során a többséget alkották, a kutúrára jelentős hatással voltak. )

Északon : germán csoport tagjai, a flamandok ( ma már ők vannak többségben - gyors népességnövekedés ) ---- állandó nemzetiségi ellentét. ( középső kisebb területen német népcsoport. )

2. Hollandia népessége az utolsó fél évszázad alatt gyorsabban növekedett, mint Belgiumé.

Hollandia : 1950-es évekig kb. 0,5 ezrelék, mára kb. 1/6-ra csökkent ---- A gyors gazdasági fejlődéshez szükséges munkaerőt Hollandia maga tudta biztosítani, külföldi munkaerő nem érkezett. ( Kevés idegen a gyarmatokról ment, amikor azok megszűntek kb. 700ezer fő --- nem igazán idegenek, mert a gyarmatok lakossága holland állampolgárságú volt. )

Belgium : a gyenge népességszaporodás nem tudta fedezni a II. v. h. után a munkaerő szükségletet ---- külföldi munkaerő ( ma ezek alkotják a szegregálódó városi lakosságot )

3. Mindkét ország igen belterjes mezõgazdálkodást folytat .

Hollandia a mezőgazdasági terület az összterület kb. fele ---- főleg állattenyésztés.

* szarvasmarha ( a rét és legelőgazdálkodás magas szinten áll, az állattartás feltételei minden szempontból kedvezőek.)

* sertés

* baromfi ( tojás nagy exporttétel )

Hollandia népesség 3,5%-a agrárkereső

Belgium népesség 2,1%-a agrárkereső

Hollandia mezőgazdasági kivitel nagyobb, mint mezőgazdasági behozatal ---- Hollandia nettó exportőr. Összkivitalének 1/5-e mg. ( hús, tejtermék, sajt, zöldség, virág - tulipán, tojás ) Mindkét országban magas a mg-I intenzitás, a ráfordítások is magasak.

Belgium jelentős mennyiségű gabonát kénytelen iportálni, mg-I exportja nem fedezi az importját ---- negatív mérleg.

4. energiagazdálkodás

Hollandia : Földgázmennyiség hatalmas. Kőolaj, kőszén --- behozni kénytelen.

Belgium : Hatalmas Kőszén vagyon. Megszűnt a szénbányászat ( amit gazdaságosan lehetett kitermelni, azt már kitermelték. ) Energiahordozóból behozatalra szorul, energiaszükségletének 60%-át atomenergiából fedezi.

5. Mindkét országban a legfontosabb iparág a fémfeldolgozás.

2. hely élelmiszeripar Hollandia

3 hely vegyipar

2. hely ruhagyártás Belgium

3. hely vegyipar

Hollandia legkorszerűbb technikák ( Marshall-segély a II. v. h. után ) --- iparszerkezete és felszereltsége korszerűbb, mint a belga. A volt gyarmatokról sok árut szállítanak be, ezt Hollandiában dolgozzák fel.

Belgium : textilipar jelentős szerepe ( brüsszeli csipke )

Mindkettőnél a gazdaság kulcs iparága a vegyipar, jelentőssége nagy. A gazdaság meghatározói a monopóliumok és a külföldi tőke érdekeltsége.

Hollandia : Royal Duch Shell nagy monopólium. Unilever élelmiszer és az elektronikai ipar is nagy monopóliumok.

6. Európa kapuja

A tengeri hajózás + belső közlekedés fejlettsége ( világon az első helyen áll )

Hollandia belvízi hajóutak. " Isten a tengert a Hollandok a partot teremtették. "

Hollandia területei : 2 terület --- határ: tenger felett 1m-es szintvonal jelöli ki.

Keletre : " fest- vidék " Nagyrészben jég által alakított felszín, morénák területe. Régen: sok tőzegláp --- kiszárították, termőfölddé alakították át. Felszín : podzolt talaj --- a terület termőképessége kicsi. Ez volt Hollandia szegényterülete.

Nyugatra : " Mars-vidék " Tengeri feltöltött terület, jó minőségű termőföldek . Magas színvonalú mezőgazdasági termelés lecsapolt területek. ---- Jó termőterület.

Hollandia - küzdelem a tengerrel

területén több beltenger ( egyre kevesebb szárazföld ) XIX., XX. sz. megpróbálják a tenger által elhódított területeket visszahódítani.

Delta-terv : Rajna torkolatvidékének átalakítását célozza meg.

Katasztrófák :

1421. vihardagály : 1500 ember halálát okozta

1574 vihardagály : 400 ezer ember halálát okozta

1953 vihardagály : 90 falut öntött el a víz. ---- védekeznek.

1. magasabb területeket alakítottak ki, ahova elmenekülhetnek

2. ezeket a magasabb területeket gátakkal kötötték össze

3. tengerpartnál : cölöpökkel építkeznek 7 -8 méteres cölöpökre építik a lakóházakat a kiszárított területeken is.

Amszterdam : kb. 700 ezer cölöp van leverve. Csatorna körkörös, ezeket hidak kötik össze.

Belgium : 2,5 km hosszú gát az Ínser-tónál. ---- a tengertől visszahódított területeket a magas sótartalom miatt nem lehet művelni.

1. sótartalom csökkentése

2. humusz pótlása ---- kb. 10évet vesz igénybe, míg a terület művelhető lesz.

Kristályelv : szabályos rendszerben telepítették a falvakat a kiszárított területeken. ( több alközpont ) Rajz :

Deltaterv : Rajna --- folyami elöntés. Gátakkal szabályozták. ---- Osztriga tenyésztés megmaradt. Zsilipek, gátak építése ( legnagyobb zsilip Rotterdamnál )

7.Mezőgazdaság

Hollandia : legintezivebb mezőgazdasági kultúra Hollandiában fejlődött ki. --- Németo. és Anglia nagy felvevőpiac. ( EU gazdaságpolitikája megakadályozza a mezőgazdasági konkurenciát. ) Legjelentősebb : É-ÉNy-I területeken - szarvasmarha-tenyésztés ( világtermelés jelentős része --- Világ elsők a tejtermék exportban. Edam, Gonda, Linburg --- sajtközpontok.

Sertés és baromfi tartás.

Északon : juh tartás ( Frizz-szigetek )

Takarmány : gabona ( szántó területek 1/3-a ) Búza délen, Rozs északon, zab, árpa, cukorrépa, burgonya gyümölcsök alma, körte , virágkertészet.

Randstadt = patkóváros

Hollandia központi Ny-I területe, összefüggő urbanizált terület, kb. 6 mill. ember él ( népesség kb. fele )

Legjelentősebb ipari központok :

- Amszterdam ( nem hivatalos főváros ) népesség kb. 1mill. Hidak és csatornák városa. Gyémánt csiszolás jelentős. ( gyémánt kereskedelem legnagyobb Belgium - Antwerpen ) Ipari központ, + kereskedelmi és pénzügyi központ.

- Eindhoven : holland nehézipar központja, komplex nehézipari bázis kijárat az Északi-tengerre. Minden nyersanyagot importál.

- Rotterdam : legjelentősebb és a világ legnagyobb forgalmú kikötője. 580 ezer ( agglomerációval együtt 1mill ) a népesség.

1957.EUROPORT : a város szívétől a tengerig húzódik 30km hosszan. Évente 30ezer tengeri hajó és 180ezer folyami hajó forgalma. Ipari tevékenysége : kőolajfinomitás.

- Utrecht : Amszterdam --- Rajna csatorna halad át --- belvízi hajózás fontos. Kulturális központ : egyetem. Vasútközlekedés központja.

A Randstadtot előre megtervezve fejlesztik. A patkó közepén : zöld szív ( mg.i termelés központja )

- Hága : Igazgatási főváros és királyi székhely.

Belgium :

növénytermesztés : - cikória

- dohány

Antwerpen és Brüsszel között "zöldövezet " ---- ellátja a környező városokat.

Ipari növények : cukorrépa

állattenyésztés : szarvasmarha

mg : erdőgazdálkodás

Ipari fejlettség XIX.sz. nehézipari bázis : Brüsszel, Brugge, Antwerpen, Oostende Liége --- színesfémkohászat.

Antwerpen, Rotterdam vetélytársa ---- a világ egyik legnagyobb kikötővárosa, de már kisebb a jelentősége, mint Rotterdamnak.

EU központja.

flamand 57%

vallon 32% népesség

Brüsszel kétnyelvű Központ. Több nagy autógyárnak vannak összeszerelő üzemei Belgiumban.

Luxemburg : világ első a vaskohászati termelés egy főre eső termelésében. Érdekeltek az EU létrejöttében ---- számos EU-os intézmény a Benelux államokban találhatók.