Előzmények:
·
Újabb trónviszályok alakultak ki Könyves
Kálmás halála után
·
megnőtt a birtokadományozás, kezdett átalakulni
a gazdaság
·
III.Béla (1172-1196) bizánci ismereteivel
megszilárdította a királyi hatalmat
o
írásbeliség kiterjesztése
o
államigazgatás modernizálása
o
király előtt megtárgyalt ügyek írásba vétele
(1181)
o
kiadott oklevelek száma nőtt à
Kancellária létrehozása: élén ált. érsek álltak
o
jegyzők, írnokok munkái megnőtek
·
földművelés erősödik (legelőváltó rendszer) ó letelepülések
száma növekszik
·
hospesek, szászok betelepedése:
Erdélybe, Szepességbe (szászok leginkább)
·
első várasokat alapítják: Esztergom,
Székesfehérvár
·
regálékból
származó jövedelem nőtt à
kamara haszna a legjelentősebb
II. András uralkodása (1205-1235)
·
III. Béla kisebbik fia
·
uralkodása ideje alatt mértéktelen birtokadományozásba
kezd à ⅔-ról ⅓-ra csökkent
·
nemcsak
földeket, hanem várakat, várbirtokokat is adományozott
·
királyi
hatalom fenntartása bajba került à regalék emelésével próbálta
megoldani à ennek
kezelését a tárnokmesterre bízta
·
romlott a pénz értéke, egyre kevesebb nemesfémet
tartalmazott
·
elégedetlenséget növelte a költséges és
sikertelen hadjáratok (Halics, Szentföld)
·
·
kiemelkedő főurak innentől bárók lesznek
o
bárók haragja Gertrúd királynői
megkülönböztetése miatt à
1213, Bánk nádor, felesége meggyilkolása
·
királyi várbirtokok bárói kezekben: szerviensek
(szolgák) saját szolgálatukba kényszerítése
·
magánföldesúri hatalom alá kerülés nagyobb
veszély a várjobbágyok esetében
nőtt az elégedetlenség azon bárók, szerviensek, várjobbágyok
között, akik kevesebb földadományban részesültek à 1222: „törvénylátó napon” kényszerítették II.
Andrást az Aranybulla kiadására
1222. április 24: Aranybulla
Főbb pontjai:
·
megtiltja a
o
méltóságok halmozását
o
egész vármegyék adományozását
o
idegenek birtokszerzését és hivatalviselését
o
31. cikkely, ellenállási záradék: feljogosítja a
bárókat, főpapokat az ellenállásra, amennyiben a király nem tarja be az
oklevélbe foglaltakat
·
leginkább a szervienseknek kedvez:
o
adómentesség
o
bírói ítélet nélkül nem foghatók el
o
engedélyük nélkül a király sem szállhat meg
birtokaikon
o
végrendelkezés szabadsága
o
kizárólag az ország védelmében kötelesek hadba
vonulni, határon kívül királyi költségen katonáskodnak
1351. évi törvények
Károly Róbert (1308-1342)
tartományúri hatalom felszámolásával tudott csak trónra
lépni:
·
sokakat kijátszott
·
másokat rászedett (Kán László a vajdai
méltóság ígéretével szerezte meg a koronát)
·
híveit megjutalmazta
·
egyre többen csatlakoztak a tartományurak
familiárisai közül
·
1312. Rozsgonyi csata:
kassaiak ó
Abákkal szemben à
szászokkal összefogva győzte le az Abákat
·
megtöri a Kőszegiek és tiszántúli Borsa Kopasz
hatalmát
·
1321: Csák Máté kiskirály
legyőzése
pápa támogatásával lép trónra
őt támogató familiárisokból személyéhez hű bárói
réteg alakul ki. (Garalak, Laczfiak)
·
méltóságokat adományoz nekik
·
királyi várak, földek birtoklása
erős királyi bandérium
fenntartása: királyi had mellett, bárói, vármegyei bandériumokból,
kun könnyűlovasságból tevődött össze
Reformjai:
·
jövedelmek
növelése
o
regálék
emelése
o
harmincadvám
o
pénzverés
monopóliuma
o
bányamonopólium
(⅓
bányabér)
o
értékálló pénz
o
1336. kapuadó (18 dénár)
·
városok megerősödése à királyi városok,
bányavársok létrejötte
o
céhek megjelenése
o
saját
fallal körbevett, nagy önállósággal rendelkeztek
o
mezővárosok
kialakulása (egy összegben való adózás)
Külpolitikája:
·
dinasztikus kapcsolatok erősítése
·
Nándorfehérvár visszaszerzése, Havasföldön
kudarcot vall (1330)
·
1335. visegrádi királytalálkozó:
o
Lokietek Ulászló(lengyel) és Luxemburgi
János(cseh) királyok kibékítése
o
Lokietek lenyát vette feleségül (Erzsébet)
o
lengyelek elismerték Szilézia elvesztését
o
Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal
megnyitásáról való megállapodás
o
elsőszülött fia, Lajos örököli a lengyel
trónt
o
kisebbik fia, András a nápolyi trónt
(házassági szerződés)
Nagy Lajos (1342-1382)
·
apja hű bárókat és teli kincstárt
hagyott rá à dinasztikus
politika gondja is rámarad
·
öccsét Andrást meggyilkolták à
jóvátételt követelt, a nápolyi trónt akarta à sikeres hadjárat útján sem szerezte
meg a nápolyi trónt
o
Lajos hatalmas összeget fizetett ki (6 tonna
ezüst, 5 tonna arany), hogy testvérét elismerjék
o
felesége, Johanna meggyilkoltatta Andrást
Itáliában à két
hadjáratot indított (1347-1348, 1350-1352), ahol elfoglalják
a várost, de a tartományokat nem tudják megtartani
o
királyi kincstár kimerítése
·
rengeteg háborút viselt (Velence (1358
-Zárai béke), Havasföld, Moldva, Balkán) à az országot délen és keleten hűbéres államok
védték
·
bárói családok megerősödése a háborúskodás miatt
(bandérium)
·
1370. III. Kázmér halála után Lajosra
száll a lengyel trón
o
perszonálunió létrejötte
§
Havasföld hűséges
§
Moldva fejedelemség
§
Bánságok rendszerének kiépítése (végvárak)
§
1374. privilégiumok: kassai nemesség
megerősítése
·
Balkánon való harc a bogumil eretnekkel
szemben à
első egyetem alapítása Pécsett (1367)
1351. évi törvények
Okai: eredménytelen, költséges itáliai hadjáratok à
pestis fertőzés
Főbb pontjai:
·
Aranybullában megfogalmazott nemesség
szabadságjogait megújították
o
adómentesség
o
törvényes ítélet nélkül nem foghatók el
o
házuk sérthetetlen
o
csak az ország védelmére kötelesek
·
végrendelkezés jogát elvetették
·
„Egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve: nincs
különbség jogilag a nemesek és a bárók között
·
Kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré
(egységesítették a földesúri szolgáltatásokat)
·
Ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül
örökölhető, férfiágon à
háramlási jog alapján, ha kihalt férfiágon a család, a föld a királyra szállt
Következmények:
·
magyar társadalom hasonult a nyugati rendi
társadaloméhoz
·
körvonalazódott:
o
pápaság
o
nemesség
o
bárók csoportja
·
jogilag egységes, szabadon költözhető jobbágyság
megszűnt („röghöz kötés”)
Anjou-kori társadalom
Nemesi társadalom
·
A nemesség (40-50 ezer fő) tagolódása:
o
Az 1351-es törvényekben ugyanazon
szabadságjogokat nyert nemesség nem volt egységes:
§
35-40 családból álló bárói réteg: ők
töltötték be a vezető tiszt- ségeket (nádor, vajda, bánok, országbíró,
tárnokmester), hatalmas birtokokkal rendelkeztek
§
köznemesség: nagy részük közép-, vagy
kisbirtokos volt, sokan egy-egy báró familiárisai voltak, ugyanakkor a
kialakuló nemesi vármegyék tisztségviselői is.
o
Jelentős különbség alakult ki az ún. udvari,
illetve vármegyei nemesség között is:
§
Udvari nemesség: a királyi udvarban
éltek, gondolkodásukat a király iránti tisztelet, a király szolgálata határozta
meg. Bíráskodás szempontjából a királyi bíróságokhoz tartoztak, sőt ök maguk is
rendelkeztek pallosjoggal.
§
Vármegyei nemesség: vidéken, a királyi
udvartól távol éltek, gondolkodásukat a nemesi szabadság-jogok biztosítása
határozta meg.
Jobbágyság
·
A jobbágyság jogi egyesülése:
o
A nemességhez hasonlóan a jobbágyság jogi
egyesülése is a XIV. században fejeződött be: általános lett a személyében
szabad, költözködési joggal rendelkező telkes jobbágy, aki terménnyel és
pénzzel adózott és telkét szabadon örökíthette.
o
A jobbágyság szolgáltatásainak alapja a
jobbágytelek volt, amely belső (házhely udvarral és veteményeskerttel)
és külső (szántó. rét, erdőrész) részből állt. A jobbágy
szolgáltatásai földesurának: pénzadó (cenzus), ki- lenced (kilencedik tized a
terményből, hegyvám a borból), évi 3 alkalommal ajándék és a munkajáradék,
amely általában pár nap fuvarozás volt.
o Jobbágy
státusú emberek éltek a mezővárosokban is.
Polgárság és a városok
·
A városok kialakulása:
o
A X-XI. század fordulóján nyugat-európai
értelemben vett város nem volt Magyarországon, csak királyi székhelyek
(Esztergom, Fehérvár), megye-, érseki és püspöki központok voltak.
o
Az „igazi" városok létrejötte összefüggött
a nyugati hospesek XI századi letelepítésével:
§
Kezdetben vallonok (latini), akiket a magyarok
szláv eredetű szóval olasznak neveztek. Két legfontosabb településük a királyi
székhelyeken, Esztergomban és Székesfehérváron létesült Az itt letelepedett
latin polgárok III. István (1162-1172) korában széles körű kiváltságokban
részesültek.
§
Később a német telepesek betelepülése vált egyre
jelentősebbé. Az általuk hozott városjog alapján formálódott ki a magyarországi
városjog is (magdeburgi, később nürnbergi városjog volt a forrás).
o
A városok alapításában döntő szerepe volt a királyok
tudatos város- politikájának: 1238-tól, Nagyszombat alapításától IV. Béla
és utódai is bőkezűen osztogatták a városprivilégiumokat. (1387-ig kb. száz
olyan település volt, amelyet civitasként emlegettek az oklevelek.)
o
Az Anjou-kor gazdasági fellendülése az ún.
szabad királyi városok mellett új várostípusokat hívott életre: Felvidéken és
Erdélyben bányavárosok, az Alföldön mezővárosok jöttek létre.
·
városok kiváltságai:
o
a város földjeinek szabad birtoklása,
önkormányzat joga, bíráskodási jog, egyházi autonómia, a belső vámok alóli
mentesség, vásárjog, esetenként árumegállító jog.
·
városi lakosság:
o
a városlakók zöme mezőgazdaságból élt, a XIV.
században, Nag Lajos korában megjelentek a céhek is, de számuk és politikai
súly elmaradt a nyugat-európai céhekétől.
·
Városi kategóriák a XIV. században:
o
Szabad királyi városok:
§
A tárnokmester bírósága alá tartozó 7 város:
Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes, majd Mátyás király
korától Pest. Buda és Kassa árumegállító joggal rendelkezett.
§
erdélyi szászok 3 nagy városa:
Nagyszeben, Brassó és Beszterce.
§
Másodrangú királyi városok, személynöki
városok: Zágráb, Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Visegrád, Kolozsvár
·
Szabad bányavárosok:
o
Nagybánya és Felsőbánya a keleti ország-
részben, és az alsó-magyarországi bányavárosok: Körmöc-, Selmec-, Beszterce-,
Baka-, Libet-, Új- és Bélabánya.
·
A mezőváros (oppidum):
o
Földesúri hatalom alatt álló, nagyra nőtt
falu volt, amely rendelkezett a piactartás és általában az egyösszegű
adófizetés jogával. A mezővárosok általában nem voltak fallal körülvéve (a
mezőváros elnevezései is erre utal a település a nyílt mezőn, nem falak között
terül el).
o
Idővel bírót és tisztviselőket is szabadon
választhattak, és így korlátozott önkormányzati jogokhoz jutottak.
o
A piacokat tartó mezővárosokban idővel megjelent
a szolgáltató ipar (kádár, kovács, szabó, kötélverő stb.)
